Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-23 141. szám

Dunántúli napló 1976. május 23., vasárnap Zipernovszky Károly matematika kupa Eredményhirdetés a verseny napján A napokban első ízben ren­dezték meg Baranya megye el­ső és második osztályos közép­iskolai tanulói számára a Zi­pernovszky Matematika Kupát. A verseny két fordulóból állt, s a selejtezők után hat iskola csapata küzdött meg a Z. K. Gépipari Szakközépiskola áltat felajánlott kupáért és a KISZ Baranya megyei Bizottságának díjaiért. A szaktanárokból álló zsűri már a verseny napján ered­ményt hirdetett, ami a mate­matikai versenyek történetében igen ritka, hiszen sokszor több hónapig is eltart a dolgozatok kijavítása, s az értékelés. A Zi­pernovszky Kupát a Nagy Lajos Gimnázium matematika tago­zatos tanulói nyerték a komlói Kun Béla Gimnázium és a há­zigazdák, a Z. K. Gépipari Szakközépiskola tanulói előtt. További sorrend: Komarov Gimnázium, Széchenyi Gimná­zium és a mohácsi Kisfaludy Gimnázium. Az egyéni verseny győztese az első osztályosok között Gás­pár Péter, a Nagy Lajos Gim­názium tanulója lett. Öt Geibl József, a komlói Kun Béla Gim­názium tanulója és Pintér László, a Komarov Gimnázium tanulója követte. A másodiko­sok közül Frey István, a Ziper­novszky Károly Gépipari Szak- középiskola tanulója érte el a legmagasabb pontszámot, Má­sodik Kondákor István, a kom­lói Kun Béla Gimnázium, har­madik pedig Brenner Csaba, a Komarov Gimnázium tanulója lett. Húszezer tanuló a szakmunkásuk szakközépiskoláiban Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat oktatásügyünk egyik alapvető feladataként a szakmunkásképzés tartalmi fej­lesztését jelölte meg. A hatá­rozat óta e téren két figye­lemre méltó intézkedés szüle­tett: az egyik az egységes szakmunkásképzésre való átté­rés, amelynek során új, egy­séges közismereti tantervek léptek életbe az első osztá­lyokban, a másik a szakmun­kások hároméves szakközépis­kolája. A szakmunkásképző iskolát végzettek középiskolai tovább­tanulása, műveltsége és mű­velődése az egész társadalom számára létfontosságú. A kér­dés nagy társadalmi hordereje miatt érdemel megkülönbözte­tett figyelmet az Oktatási Mi­nisztérium most kiadott tájé­koztató jelentése a szakmun­kások szakközépiskolája első tanévi tapasztalatairól. Az 1974—75-ös első tanév­ben csaknem 11 000 hallgató iratkozott be a 81 esti és a 170 levelező osztályba. Külö­nösen nagy érdeklődés nyilvá­nult meg az új továbbtanulási lehetőség iránt a fővárosban, ahol több mint kétezren, Bé­kés megyében, ahol mintegy 1300-an, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyében, ahol mint­egy 800—800-an kezdték meg az első tanévben tdnulmányai- kat. Mindez elismerésre méltó eredmény, bizonyítja az új is­kola iránt megnyilvánuló ér­deklődést. Igaz, a lemorzsoló­dás sem volt csekély, az orszá­gos átlag 36 százalék. Ez a vi­szonylag magas arány viszont — miként a jelentés megálla­pítja — más felnőttoktatási formákhoz mérten nem kedve­zőtlen. A legtöbb hallgató, a beiratkozottak 45 százaléka Csongrád megyében hagyta abba a tanulást, Veszprém megyében 44,5, Bács-Kiskun megyében 42,8, a fővárosban, Békés, Nógrád és Pest megyé­ben pedig mintegy 39 száza­lékos a lemorzsolódás. A leg­Az Oktatási Minisztérium tájékoztató jelentése Befejeződtek az írásbeli érettségik Szombaton az országban be­fejeződtek a középiskolákban az írásbeli érettségi vizsgák. A gimnáziumok és a szakközép- iskolák negyedik osztályait végző tanulók túlnyomó több­sége, mintegy 47 600 jelentke­zett érettségire, mindössze 272- en döntöttek úgy, hogy meg­elégszenek a középiskolai vég­bizonyítvánnyal. Azok az érettségizők, akik egyetemen, főiskolán kívánnak továbbtanulni,, matematikából, fizikából és az idén először biológiából is közös érettségi­felvételi írásbeli vizsgát tesz­nek. A közös írásbeliket má­jus 24-én és 25-én, hétfőn és kedden tartják. A középiskolákban a szóbeli érettségi vizsgákat június 9-e és 22-e között bonyolítják le. Az írásbeli és a szóbeli érett­ségi közötti időszakban a szak­középiskolások szakmai gya­korlati vizsgát tesznek, ezeken mintegy 16 900 tanuló ad szá­mot gyakorlati tudásáról. A középiskolák I—III. osztá­lyos tanulóinak június 8-án fe­jeződik be a tanítás. kevesebb tanuló munkás, a beiratkozottaknak 20 százaléka Szabolcs-Szatmár megyében szakította meg tanulmányait A kimaradás okairól elmond­ják a pedagógusok: sokan meggondolatlanul jelentkeztek, nem számoltak a többéves ki­hagyás következményeivel, és az abból eredő nehézségekkel. Voltak, akik munkahelyi aka­dályok miatt nem tudtak rend­szeresen járni az iskolába, el­maradtak a tananyag feldol­gozásában, és a sikertelen be­számoló kedvüket szegte. Jó néhányon családi ügyek vagy betegség miatt hagyták abba a tanulást, de csak ideiglene­sen, mert sokan közülük az idei tanévben már újra az is­kolapadban láthatók. Az idei tanévben a szak­munkások szakközépiskolája iránt tovább nőtt az érdeklő­dés, szeptemberben az első évfolyamon már 13 500-an kezdték meg tanulmányaikat, s jelenleg az első és második osztályosok száma megközelíti a húszezret. örvendetes, hogy meglehe­tősen sok középkorú, közéleti tapasztalattal rendelkező mun­kásember is bekapcsolódott a tanulásba. Az ő magatartásuk mindenhol jó hatással van az osztályközösségek kialakulásá­ra és a tanulmányi munkára. A tanárok véleménye szerint a hallgatók túlnyomó többsége szorgalmasan készül az órákra és megfelel a követelmények­nek. Kedvező tapasztalat, hogy a legtöbb megyében az isko­lák és az üzemek együttmű­ködnek a tanuló munkások érdekében. Heves megyében például a kihelyezett osztá­lyokba az üzemek elszállítják a hallgatókat, Baranyában termeket, felszerelést adnak az iskoláknak és vállalati korrepe­tálást is szerveznek. Komárom megyében a műszakbeosztás­kor figyelembe veszik az isko­lai elfoglaltságot, ellenőrzik a hallgatók tanulmányi munká­ját, sokhelyütt megveszik ne­kik a tankönyveket, tanulmá­nyi segélyt adnak. Az iskolák viszont az oktatás megszerve­zésekor gondolnak a gyár munkarendjére s a két vagy három műszakban dolgozók részére váltakozó tanítást szer­veznek. A teljes képhez per­sze az is hozzátartozik, hogy néhol egészen komoly viták támadnak az iskolábajárás miatt a vállalat és a dolgozók között. volt Pécsre érkezett drl. Anghi Csaba professzor. Csütörtökön este a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásszálló klubjá­ban szocialista brigádoknak tartott előadást. — Kimerültünk, a hallgatók is, én is — összegzi a találkozót nevetve dr. Anghi Csaba. — Ritka, védelemre szoruló állat­fajokról beszéltem. Bemutattam színes diapozitívek segítségével azokat a fajokat is, melyek ki­pusztulásától nem kell tartani. Ilyen a przwaski ló, vagy a nemzetközi egyezmény védelmét élvező tarpán. — Professzor úr évek óta nyugdíjas. Mégis előadásokat tart, publikál, kutatásokat foly­tat és a vidéki állatkertek or­szágos szakfelügyelője. Munkás nyugdíjas élete van. — Amíg lélegzek, addig re­mélek, mondja egy latin köz­mondás. Két nagy témán dol­gozom. A csodaszarvas faját szeretném meghatározni. Ezen­Dr. Anghi Csaba professzor kívül tanulmányozom a földkö­zi-tengeri bika-kultuszt, nemrég érkeztem vissza Görögország­ból. — Rövidesen újból útra in­dul. — Jubilál a hallei állatkert. Fennállásának 75. évfordulóját ünnepelik május 24. és 27. kö­zött. Ebből az alkalomból Ma­gyarországról háromtagú dele­gáció utazik az NDK-ba. Csor­ba Tivadar, Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztályának ve­zetője, egy debreceni kolléga és én. A meghívás nyilván al­kalmat ad más állatkertek kül­dötteivel való találkozásokra, beszélgetésekre is. — Ajánlatot is viszek magam­mal Pécsről — kapcsolódik a beszélgetésbe Csorba Tivadar. - Néhányat említenék: euró­pai vaddisznó, mangalica és magyar kutyafajták, cserére kí­náljuk őket. — A pécsi és a haIleT állat­kert több tekintetben hasonló - veszi át a szót dr. Anghi Csa­ba. — Mindkettő hegyi állat­kert. Német kollégáim a ke­resztezések területén is figye­lemre méltó eredményeket értek el. E tekintetben hazai állat­kertjeink közül kiemelkedik a pécsi. Dr. Fülöp István érdeme, hogy sikeresen próbálkoznak ős­tulok visszatenyésztéssel. A há­zimarha őse, az őstulok a XV. században kipusztult. A Heck zoológus testvérpár vetette fel: az őstuloktól származó fajták keresztezésével kitenyészthető az őstulok. A pécsiek magyar szürke marhát őstulok bikával fedeztek. A borjú jól megköze­líti az eredeti típust. Végleges megállapítást csak vedlés után tehetek, a borjú sötét színe azonban jó jel - fejezte be a beszélgetést dr. Anghi Csaba professzor. Horváth Teréz Az Oktatási Minisztériumnak az első' év tapasztalatairól szóló jelentése összességében a szakmunkások szakközépisko­lája sikereiről, társadalmi el­ismeréséről számolhatott be. Népfrontgyűlés Beremenden Befejeződött a HNF-bizottságok választása Pénteken Beremenden a nagyközségi művelődési ház­ban tartottak népfront-gyűlést. Ez volt a 374. és egyben ‘ az utolsó gyűlés Baranya megyé­ben, amelyen a lakosság meg­választotta a Hazafias Nép­front helyi bizottságát és a megyei népfront-értekezlet kül­dötteit. A beremendi gyűlésen megjelent Rajnai József, a Ba­ranya megyei Pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Pártbizottság első titkára, Krasznai Antal, a Az új közönség f|§ igazolás Kiagyalt színház helyett szerves dráma­költészet Beszélgetés Koitai Jánossal A pécsiek két estén át látták az Egy szerelem három éjsza­kája című zenés darabot — musicalt. Tetszett Ránki György zenéje, tetszett ahogy Szirtes Tamás színpadra állította ezt a középszerű darabot. Prózai tár­sulat játszott musicalt, a. színé­szek megpróbáltak énekelni is. Koitai János, a Madách Szín­ház egyik rangos művésze is játszik a darabban. — Prózai színház mutatott be zenés játékot. Az énekes, meg bizonyos színpadi mozgás­beli igényeken túl, mi volt az alapkérdés ebben a munká­ban? — Hiába korigény az ilyen szellemű, hangvételű darabok előadása, hiába egyezik a Madách Színháznak az emberi humánumot hirdető törekvésé-, vei, ha ritkán találunk hozzá musicalt. Mi az Egy szerelem három éjszakáját találtuk alkal­masnak és most már felújítás­ban játsszuk. Tavaly Szentend­rén eljátszottuk a La Mancha lovagját. Utóbbinak a gondo­latvilága igen közel áll ahhoz, amit a színházunk hirdet. Ter­mészetesen valamennyiünknek van bizonyos énekes adottsága, minket mégsem énekesnek ké­peztek ki. De ha egy színház­ban tánckar és játszani is tudó énekesgárda van, akkor az az igazi musical megteremtője le­het. A legfontosabb persze, hogy a hit a világot jobbá ten­ni akarás szólaljon meg a műben. Ez akkor lehetséges, ha az előadásban megszólal a költészet. Az igazi jó előadás­ban, a darab szerves életén ke­resztül, a színész személyisége ki tudja bontani ezt a költé­szetet. Ez az Adóm Ottó vezet­te Madách Színháznak szinte hitvallása. — Véleménye szerint a szín­házakban mi az előfeltétele a musical-műfaj kibontakozásá­nak? — Az előfeltétele nem a szín­házakban van. Előbb az írók, költők, zeneszerzők asztalán olyan musicaleknek kell szü­letniük, amelyek alkalmasak arra, hogy megszólaljon ben­nük mindaz, amit a világról felelőséggel el akarunk mon­dani. Tehát darab, zene... és aztán színház már van hozzá. Koitai János a színpadon — Mit játszik mostanában? — A nyáron ismét a La Manchát, Szentendrén. Tizen­négyszer. Közben elkezdtük Né­meth László: Széchenyijének próbáit. Ezzel nyitjuk a jövő évadot. Goldmark doktort ala­kítom benne. Most forgatunk egy televíziós játékot is: Kem- pelen Farkasról szól. Egyik fő­szerepét, Kézai Lukácsot kap­tam meg. — Mit ad a Madách ‘színé­szeinek ez a rendszeres pécsi vendégjáték? — Azt hiszem eléq egyedül állunk azzal, hogy a spekula­tív jelleg helyett a szerves köl­tészetbe vetett hittel játszunk színházat. A rendszeres pécsi vendégjáték igen jó arra, hogy új közönség is igazolhatja en­nek a színházi szellemnek a helyességét. Mert a pécsiek igazolták. Köszönjük ezt az értő-érző pécsi közönségnek, tovább erősítette felfogásun­kat. Földessy Dénes Hazafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának titkára, va­lamint a nagyközség párt, ál­lami, társadalmi és gazdasági vezetői. A gyűlés résztvevőit úttörők köszöntötték, majd Kárpáti Zoltán, a nagyközségi nép­front bizottság alelnöke adott számot a bizottság négy esz­tendei munkájáról. A beszá­molóból kitűnt, hogy a Haza­fias Népfront sokrétű tevékeny­ségével jelen volt a nagyköz­ség életének minden mozzana­tánál, részt vett a községpoli­tikai célok előkészítésében és megvalósításában. Kásádon a nemzetiségi politika jegyében segítették a hagyományok ápo­lását, ifjúsági klub és óvoda létrejöttét, a szórványtelepülé­seken pedig a lakóhely csino­sításában működtek közre. Nagy részük volt a népfront­aktivistáknak a Beremenden 3 millió forintban végzett száz-> ezer társadalmi munkaóra szer­vezésében. Szikszói Tibor, a Beremendi Cementmű igazga­tója a gyárnak a környékre gyakorolt hatásáról beszélt és vázolta a fejlesztésre vonatko­zó elgondolásokat. Szüllő Lász­ló, a nagyközségi tanács el­nöke az ötödik ötéves terv cél­jairól szólva elmondta, hogy a fejlesztési elképzelések valóra- váitásában számítanak a la­kosság közreműködésére, bízva abban, hogy a társadalmi munka értéke és mennyisége növekedni fog. Dr. Vida Sán­dor a járási pártbizottság elis­merését tolmácsolta a leköszö­nő népfront-bizottságnak a végzett munkáért, majd a gyű­lés résztvevői elhatározták, hogy táviratot küldenek a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­nak, amelyben támogatásukról biztosítják az elnyomásban élő népeket a szabadságukért ví­vott harcban. Végül megválasztották a Hazafias Népfront új, 41 tagú nagyközségi bizottságát, mely­nek elnöke Eitmann János, tit­kára pedig. Fábos Pál lett. Halálos baleset Tragikus baleset történt Mo­hácson. Erős Zoltán, a mohácsi Révátkelési Vállalat hajóvezető gépésze - munkavégzés közben - tegnap délelőtt a Dunába esett és megfulladt. Erős Zoltán tagja volt annak a bátor csoportnak, akik a Ben­degúz hajóval Tokajból Paksra vontattak egy kompot. Munkatársai, akik szemtanúi voltak a történteknek, elmond­ták, hogy a mohácsi révnél a kompkötél rögzítése közben Erős Zoltán a Bendegúzról esett a Dunába, azonnal elmerült, pedig úszni tudott. Holttestét eddig még nem vetette fel a víz. Erős Zoltán 29 éves volt. ^8^ fl megyei IBUSZ-iroda az Idegenforgalmi Hivatal szervezésében 1elvételt hirdet idegenvezető-képző tanfolyamra az 1976/77-es tanévre. Jelentkezési feltételek: 18—50 éves életkor, érettségi, egy idegen nyelv ismerete. A jelentkezéshez szükséges egy részletes önéletrajz és egy 5x5 cm-es fénykép. A jelentkezéseket a megyei IBUSZ-iroda címére kell 1976. június 15-ig megküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents