Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-23 141. szám
1976. május 23., vasárnap Dunántúli napló 3 M it k ä £*©gsi ^ I atn ál? Lakótelepek, kórházak, intézmények, áruházak figyelmét. Most újabb, érdekes feladattal birkóznak meg: ők készítik a siklósi városrészben felépítendő nevelési központ terveit, A nevelési központban óvoda, általános iskola és középiskola működik majd — sportlétesítményekkel, étteremmel - úgyhogy újfajta szemléletet követel az építésztől, s majdan az ott dolgozó pedagógusoktól egyaránt. Ugyancsak az ifjúsági iroda rajzasztalairól kerül le a komlói és a mohácsi lakótelep, valamint a pécsi Citrom utcai élelmiszeráruház terve is. Az új panelcsalád A legnagyobb feladatot az ötödik ötéves terv lakásprogramja adja a vállalatnak. A feladatok sikeres megoldása érdekében új paneltípust és erre alapozva új panelcsaládot dolgoztak ki. Az alapvető cél az volt, hogy az új panellakás megfeleljen a szigorú műszaki-gazdasági normatíváknak, ezért a takarékosságra törekedtek a tervezők. Később — minden valószínűség szerint — ezek a tervek országos típustervek alapját képezik majd. Az első új típusú panelokkal az Alkotmány utcában találkozhatunk majd, ahol már ezekből az elemekből épülnek a házak. Az utóbbi évek egyik fontos munkája volt az NDK számára készülő kórháztervezés. Az eddigi megrendeléseket az év végére teljesítik. Panics György Közel 80 millió forint árbevétellel számol ebben az esztendőben a Pécsi Tervező Vállalat. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumhoz öt regionális tervező vállalat tartozik, köztük a pécsi, tehát az itteni építészek és a vállalati kollektíva munkáival szerte a Dél-Dunántúloni találkozhatunk, de néha az ország más vidékein is. Természetesen terveik többségét Pécsett és Baranyában valósítják meg, kezdjük most mégis az itthon kevésbé ismertekkel. Tervek a régióba A PTV a lakástervezésen kívül főként két területre szakosodott: a kórháztervezésre és az élelmiszeripari tervezésre. Augusztus 20-ra kell elkészülnie az 500 ágyas nagyatádi kórháznak és a rendelőintézetnek, amelynek terveit a PTV építésze, Köves Emil készítette. Kiss Tibor munkája a szombat- helyi kórház sebészeti tömbje,- most készülnek a tervek - s ugyancsak Kiss Tibor és kollektívája kapta nemrég a megbízást a kaposvári kórház sebészeti tömbjének megtervezésére. Az élelmiszeripari tervezés legjelentősebbje az új szentesi sörgyár, — Erdélyi Zoltán munkája - a kiviteli tervek zöme már készen van. A régióba elsősorban lakótelepeket, lakótömböket tervez a vállalat. Itt készülnek a szekszárdi, a paksi lakótelepek és a komlói szilvási, a barcsi, a mohácsi, valamint a nagyatádi lakótömbök tervei. Természetesen nemcsak a lakások, hanem az azokhoz kapcsolódó létesítmények — az óvodák, bölcsődék, iskolák, üzletek stb. — tervei is a pécsiek rajzasztalairól kerülnek ki. A kaposvári lakónegyed kivételével valamennyi új városrész rendezési terve is a Rákóczi út 1-ben készült. De nemcsak lakótelepek, lakasok terveit kapja a régió Pécsről, hanem fontos közintézményekét is. A kaposvári igazgatási központ terveit Erdélyi Zoltán készíti, a szombathelyi művelődési központét Tillai Ernő, a dombóvári és a bonyhádi művelődési központét pedig Freivogel Mihály. Nagykanizsa városképét is a Pécsi Tervező Vállalatnál formálják: Erdélyi Zoltán dolgozik a kanizsai városközpont tervein, ahol építészetileg is jelentős alkotások - áruház, művelődési központ — épülnek majd. Pécsett a vállalat legfontosabb, legtöbb munkát adó területe a lakások tervezése, de emellett jelentős pécsi közintézmények tervei is készülnek a PTV-nél. Ők készítették a régi Pannónia Szálló újjáépítésének terveit, s most van előkészítés alatt a városközpontban épülő megyei művelődési központ tervezésére kiírt pályázat, melyen részt vesznek, s szeretnék, ha az ő terveik valósulnának meg. Az ifjúsági iroda A vállalat ifjúsági irodája több kisebb munka után a paksi atomerőmű-lakótelep épületeivel hívta fel magára a közvélemény és a szakemberek Az újtípusú panelházakat már szerelik az Alkotmány utcában — Szokölai felv. — Döntött a Legfelsőbb Bíróság A díjazásban előre kell megállapodni Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet egyik tagjának, aki adminisztrátorként dolgozott, a vezetőség havi 2500 forint munkadíjat állapított meg. Egy nap közölték vele: a tsz-ben a munkabér-felhasználás eltér a tervezettől, ezért az év végéig hátralévő négy hónapra fizetésének 25 százalékát visszatartják és a különbözetet — az eredményességtől függően — csak a zárszámadás után lehet kiutalni. A tisztviselő azonban a különbözetet nem kapta meg, sőt, a következő évben havi 2200, ezt követően pedig havi 2300 forint fizetésben részesült, majd munkaviszonya megszűnt. Amikor a szövetkezet vezetőségétől munkadíjának visszamenőlegesen havi 2500 forintra való kiegészítését kérte, elutasították, mire a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult. A bizottság kimondta: a munka- viszony kezdetekor a fizetést havi 2500 forintban állapították meg. Ettől eltérő határozatot később sem hoztak, ilyet vele nem közöltek, ezért teljes munkadíja megilleti, s a szövetkezet a követelt fizetéskiegészítést megtéríteni tartozik. A határozat hatályon kívül helyezéséért a tsz a járásbírósághoz fordult, de eredménytelenül. Fellebbezésre a megyei bíróság, a járásbíróság ítéletét megváltoztatva, a tsz keresetének helyt adott és a tisztviselő panaszát elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a munkadíj összegének megállapításért} a bíróságnak nincs hatásköre. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tsz fellebbezését elutasította. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint a szóban forgó tagsági vita tárgya a munka díjazásának mértéke, tehát az ügy járásbírósági hatáskörbe tartozik, amelynek ítélete ellen nem lehet fellebbezni. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a tsz állapítja meg, vajon a munkát teljesítményelőírással (munkanormával), a munkában töltött idővel, vagy a termés (hozam) meghatározott részével, illetve annak mértékével díjazza-e. A vezetőség a teljesítmény-előírásokat és díjtételeket, időbeli korlátozás nélkül, illetve meghatározott időre, vagy munkára is megállapíthatja. Az előírást és díjtételt azonban előre meg kell határozni! A munka más módon történő értékelésében és díjazásában a taggal előre meg kell állapodni. Ebben az esetben a tsz a tisztviselő 2500 forintos munkadija megváltoztatásában nemcsak, hogy előre nem állapodott meg', hanem azt nem is közölte vele. Ezért a szövetkezeti döntőbizottság határozata és a járásbíróság ítélete helyes. Egy vidéki vállalat az egyik tudományos intézettel kutatási és hasznosítási szerződést kötött. Ebben megállapodtak, amennyiben az intézetben szabadalmazható eljárást dolgoznak ki, azt 250 000 forint ellenében kötelesek a vállalatra átruházni. A kutatás eredményeként az intézet több mérnöke szolgálati találmányára szabadalmi oltalmat kapott. A felfedezésért a vállalat 250 000 forintot fizetett, s az intézet a feltalálók részére ennek nyolc százalékát, azaz 20 ezer forintot ajánlott fel. Az egyik mérnök — aki a találmánynak 35 százalékáig volt a szerzője —, az összeget keveselte, és 43 ezer forint megfizetéséért az intézet ellen pert indított. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé zerült, amely a keresetnek helyt adott és a követelt összeget megítélte. Mint az ítélet indokolásából kiderül, a Legfelsőbb Bíróság szakértőket hallgatott meg, akik szerint a szolgálati találmány több éves kutatómunka eredménye, amelynek során a feltalálók jelentős és bonyolult munkát végeztek. A találmány szellemi színvonala átlagon felüli, bonyolult szellemi munka eredményeként jött létre, mert a feltalálók egy erősen körülbástyázott területen, igen ötletes megoldást alkalmaztak. Minthogy a vállalat szellemi tulajdont vásárolt, a szóban forgó összeg jelentős része a feltalálókat illeti meg. Tekintve, hogy az intézet lényegében ráfordítási költség nélkül, kockázatmentesen jutott a találmány tulajdonjogához, és az átruházásból származó 250 000 forinthoz, a mérnök jogszerűen tarthat igényt a keresetlevélben megjelölt összegű találmányi díjra. Hajdú Endre UBSnWIIEZ&BEH A KGST-integrációban gyártott termékek a BNV-n Az idei tavaszi BNV legnagyobb kiállítói a szocialista országok, amelyek ezúttal kivétel nélkül, mind kiemelt helyen mutatják be azokat a gépeket és árukat, amelyeket a KGST-or- szágok közötti szakosítás, termelési kooperáció és a szocialista integráció alapján gyártanak. Nincs közös KGST-pavi- lon, mint az OMÉK-en volt, de minden árucsoportban, minden csarnokban és pavilonban főhelyen láthatók azok a KGST- kártyával megjelölt beruházási javak, újdonságok, amelyek szocialista integráció eredményeként készültek akár hazai gyárainkban, akár a baráti országok ipari üzemeiben. A beruházási javak idei szakvásárán is jól lemérhető, hogy a KGST-tagállamok szocialista integrációjának — az integráció továbbfejlesztésének milyen dós portál tartóoszlop a magyar ipar kiemelkedő alkotása. Az Országos Villamosvezeték Vállalat mutatja be, mint építő — tervezte az Erőmű és Hálózattervező Vállalat, gyártja a Dunai Vasmű, — A 268 kilométeres magyar szakaszon összesen 687 ilyen tartóoszlopot állítanak fel részben önhordós, részben kikötött változatban, a domborzati viszonyoktól függően változó oszlopmagasságban. A vásáron látható típust a nehezebb terepszakaszokon állítják fel 66 helyen. Az OVV a tartóoszlop mellett szuperfeszültségű távvezetékek szereléséhez szükséges gépeket, szerszámokat és automatákat is bemutat. A több és kétoldalú egyezmények egyharmada — 86 megállapodás — a gépipari ágazatokat érinti, e megállapodások egyidejűleg valamennyi, de mindenképpen több KGST- ország azonos iparágában vaA Szocialista integráció látványos jelképe a 750 kilovoltos távvezeték tartóoszlopa nagy lendületet adott a Komplex program elfogadása. Míg 1971-ben a Komplex Program elfogadásának évében a termelési kooperációkból, és qyártás- szakosításokból eredő áruszállítások aránya csak mintegy 5—6 százalékos volt a KGST- országokkal lebonyolított áruforgalmunkban ez az arány 1975-ig 12—13 százalékra emelkedett. A következő tervidőszak árucsereforgalmára az integráció keretében csaknem 250 — két és többoldalú — kooperációs és szakosítási szerződés, államközi megállapodás született a tagállamok között. Az ötödik ötéves terv végére az integrációban gyártott termékek aránya eléri a 40 százalékot, 1980-ig Magyarországnak a KGST-országokkal folytatott árucsereforgalma megközelíti a 30 milliárd rubelt. Az integrációt fejlesztő feladatok sorában, különös súllyal szerepel a fűtőanyag-energetikai, valamint a nyersanyagtermelő ágazatokban megvalósuló szorosabb együttműködés. Ilyen közös beruházásból valósul meg többek közt a Szovjetunió Magyarország közötti 750 kilovoltos távvezeték, az Orenburg—Munkács közötti földgázvezeték, ez utóbbi 1979- ben már 1,9 milliárd, 1980- ban pedig 3,8 milliárd köbméterre növeli földgáz importunkat. Beruházási részvételeink alapján 1976-ban megindulnak a szovjet ammonfosz- fát, a bolgár ammoniákszóda és 1979-ben a szovjet cellulóz és vasérc szállítmányok. A szocialista integráció látványos jelképe és egyben a tavalyi BNV legnagyobb kiállítási tárgya az Albertirsa—Vi- nyica közötti 750 kilovoltos távvezeték 42 méter magas tartóoszlopa. Az úgynevezett önhor- lósít meg szakosítást vagy termelési együttműködést. A megállapodások kétharmada bilaterális jellegű. Az 1976. és 1980. közötti magyar—szovjet forgalomban a magyar gépszállítások 60, a szovjet gépszállítások 40 százaléka a két- oldalúan szakosított termékek köréből történik. A magyar gépipar csaknem valamennyi al- ágazata, fontosabb termékcsoportja valamilyen formában résztvevője a KGST-országok közötti szakosodásnak. A BNV kapcsán is első helyen a számítástechnikai eszközöket gyártó ipart kell említeni, amelyben a szakosítás csaknem teljeskörű. Gazdag anyag mutatja be a vásáron a KGST-országok igen fejlett gyártásszakosítását és termelési kooperációját a közúti járműiparban — autóbusz fődarabok, — alkatrészek, Zsiguli és Polski Fiat alkatrészek,, autóvillamossági cikkek terén. Sok terméket érint a gépipar egyik fontos alágazatában, a híradástechnikában is a szakosodás. Vásárdíjat nyert a moszkvai VIINORGTECHNIKA Intézet által kifejlesztett — Le- ningrádban gyártott — a Magyar Optikai Művek lyukszalag perifériáival működő ORGTEXT típusú szövegfeldolgozó automata, amit Magyar- országon először mutattak be. Szériagyártása megkezdődött, az idén már százat, az ötéves te;rv végéig 2000 ilyen automatát gyártanak. Felhasználásáról és jelentőségéről Vladimir Brenner az intézet főkonstruktőre munkatársunknak nyilatkozva egy példát hozott fel: „Míg az utóbbi 100 évben az ipartter- melés hatékonysága az ötvenszeresére nőtt, addig az adminisztrációs munkáé csak kétszeresére. Az ORGTEXT szöveg feldologozó automata gépelt szöveg, táblázatok készítését és programozott korrekcióját végzi el, s a Szovjetunióban máris igen nagy az érdeklődés a gép iránt.- Rné A Pécsi Tervező Vállalat egyik rajzterme
