Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-23 141. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 141. szám 1976. május 23., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szabad-e a szabad idő? U j jogot kinyilvánítani és új jogot megvalósítani — a szabad idő kapcsán is látjuk, mennyire nem azonos. A szabad szombat immár fokozatosan kiterjeszkedik a foglalkoztatott lakosság többségére, néhány év múlva a lakosság egészére, de tényleges megvalósulása ennél lényegesen lassabban megy végbe. A szabad idq,.„ a munka utáni néhány óra, a két hétvégi nap a dolgozó családok nagy többségénél nem szabad, hanem ténylegesen másfajta, magánmunkóval telik el, s csak viszonylag kisebb réteg használja azt fel valóban testi és szellemi pihenésre, felüdülésre, kulturáltan szórakoztató, élményekben gazdag időtöltésre. Sok és sokféle társadalom- kutatás folyik a szabad idő kihasználásáról, de lényegében m'rndegyik arra a következtetésre jut: a kívánatosnak látszó állapot megteremtése, az előttünk lévő évtized — talán évtizedek — igen nagy figyelmet, sokoldalúan összehangolt társadalmi tervezést kívánó feladata. A miértekre lényegében egyszerű a felelet. A hogyanra már sokkal kevésbé. A család- szerkezet és családon belüli funkciók változásai összefüggenek az életmód változásokkal, azok viszont tükörképei a társadalmi munkamegosztásban végbemenő változásoknak. Az emberek gyakorlatilag a hét végére tartalékolják a családi munkákat: anyagi életük szervezésével és a háztartással összefüggő tennivalók zömének az ellátását. A hét vége, pontosabban a szabad szombat a család legtöbb tagjának (a nőknek mindenesetre) a bevásárlás, takarítás, mosás és ház körüli munkák nélkülözhetetlen napja lett. Ez persze igen széles változásokat mutat a falusi családok ház körüli földjének művelésétől és jószágaik ellátásától kezdve, a saját házat vagy lakást építő városi családig, a régi szokásaik kényszerpályáin mozgó idősebbektől, az új életmódra, az ur- banizált körülményekre berendezkedő - fiatalokig. Ám ossz-, társadalmi méretekben a szabad idő megvalósítás még messzi van a megoldástól. Mint sok másban, az előzetes elképzelések és feltételezések ebben is egyszerűbbnek látszottak a valóságosnál. Hiszen joggal gondolhattuk, hogy a háztartások korszerűsödése, fokozott gépesítése oly mértékben csökkenti a házimunkát, hogy az már önmagában is számottevő időt szabadít fel a pihentető-felüdítő tevékenységre. Alapjában Így is történt, hiszen a háziasszonyok a megmondhatói, mennyire más hűtőszekrénnyel, mosógéppel, bojlerral és konyhagépekkel vezetni a háztartást, mint nélkülük. Pontosabban szólva, erre az összehasonlításra a fiataloknak már alig-alig van módjuk. Mégis, a gyakorlati élet ma újabb megoldásra váró kérdések sokaságát támasztja. Hiszen a gépesített háztartással s az igényesebb fogyasztás kialakulásával egyetemben növekszik például a felszerelések javítására, karbantartásuk szervezésére, a bevásárlások bonyolítására fordítandó idő. Nem is szólva például az otthon és a munkahely közötti közlekedéssel eltöltött időről, aztán a kiegészítő jövedelmet biztosító, munkaidő utáni munkákról vagy a lakás és háztartás időszerű felújításával összefüggő munkák elvégzésére fordított időről. Történelmileg például nemcsak a „termelőerők technológiai rekonstrukciójának" korában élünk, hanem a magyar családok százezrei otthonuk korszerűsítésével is foglalkoznak, mert módjuk és lehetőségük nyílt erre. Ez óriási és igen konkrétan érzékelhető haladás! Az ára azonban pillanatnyilag az, hogy gyakran a megmaradt szabad időt emészti fel. Ma mór szerencsére, túlléptünk a helyzetfelismerés időszakán és az életmód alakításában, a szabad idő felhasználásában mind szélesebb rétegeknek, mind több választási lehetőségük van. Kezdve a televíziótól, amely a lakásba, az otthonba viszi a mozit, a színházat, a tudományt és a politikát, folytatva a több milliós mértékű belső és külső turizmussal, amely kiterjeszti az emberek valóságismeretét, s végezve az amatőr tevékenységekkel, gyűjtési, barkácsolá- si, sportolási időtöltésekkel — az életmód belső tartalma és külső formái gyors változásban vannak. Mai feladatunk elsősorban abban van, hogy mindent megtegyünk a nagy különbségek szűkítése érdekében, illetve lehetőségek dolgában közelebb kerüljenek egymáshoz a különböző társadalmi rétegek és csoportok. Hiszen közismert, hogy a kis falvakban, kis településen élők gyakran még a borbély vagy a patika miatt is a második vagy harmadik községbe kénytelenek utazni. Amíg az ő környezetükben például az egyhangúság vagy az érdeklődés hiánya teszi gyakran problematikussá a szabad idő pihentető felhasználását, a városi embernek ötven-hat- van kilométert kell utaznia, hogy kiszabadulhasson a zaklatottságig mozgalmas, lármás környezetéből, Világos tehát,, hogy a szabad idő „megoldásokat" nem lehet egy kaptafára húzni, mert sokféle, esetleg egymással ellentétes igényeket és törekvéseket kell figyelembe venni. M indez viszont azt igazolja, hogy a szabad idő jó felhasználása — o tervszerű, központi fejlesztési intézkedések sokasága mellett — helyi figyelmet, tanulmányozást, felmérést és szervezést is követelő feladat. Ami magába foglalja az üzletek nyitvatartási idejének helyes megállapításától a buszok menetrendjéig, a kulturális és sportcikkek választékának bővítésétől a klubok fejlesztéséig, a turistaszállások számának és kultúrájának növelésétől g kisgépek és kézi- szerszámok eladásáig — mindazt, ami befolyásolja tíz-, és százezrek időtöltését. Új gond ez és, ha úgy tetszik, örvendetes gond: a haladás tükröződik benne, tömegek új igénye, megváltozott élete. De ha nem ma foglalkozunk vele, holnap már túlnőhet rajtunk. Rózsa László Az új stockholmi felhívás visszhangja Az Országos Béketanács elnöksége alig egy hónapja azzal a kéréssel fordult hazánk lakosságához, a politikai, társadalmi szervezetekhez, hogy támogassák a Béke-világtanács új stockholmi felhívását a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a nukleáris és tömegpusztító fegyverek betiltására. Követeljék a leszerelési világkonferencia összehívását és a világ népeivel együtt lépjenek fel az általános és teljes leszerelés megvalósításáért. Az új stockholmi felhívás a magyar nép széles rétegei körében egyöntetű egyetértésre, erőteljes támogatásra talált. Számos üzem - közöttük a Csepel Vas- és Fémművek, az Április 4. Gépipari Művek, a Martfűi Tisza Cipőgyár, a Mecseki Szénbányák, a Székesfehérvári Videoton, a Ganz Villamossági Művek, az Atheneum, a Zrínyi, a Franklin, a Kner nyomdák — dolgozói gyűléseken fejezték ki egyetértésüket a felhívással. Több állami gazdaság, mező- gazdasági termelő és fogyasztási szövetkezet dolgozói az Országos Béketanácshoz küldött táviratban, levélben támogatták a felhívást. Egyetértésüket, támogatásukat fejezték ki a Hazafias Népfront budapesti, számos kerületi, megyei és városi, községi bizottságai, a szakszervezeti bizottságok, KISZ-alapszervezetek, az MSZBT országos vezetősége és egyes tagcsoportjai, a TIT egyes szervezetei,' a KIOSZ, a KISOSZ országos és helyi szervezetei. Számos helyen az új stockholmi felhívás támogatása munkafelajánlásokkal, a munkaversenyben való aktívabb részvétellel párosult. Több helyen a felhívás támogatását aláírásukkal is kifejezésre juttatták. A béke és barátsági hónap során Pécsett és Miskolcon leszerelési fórumot, Győrben, Sopronban, Kiskunhalason, Kaposváron, a Vasas Szakszervezet központi iskoláján előadásokat, vitákat tartottak a fegyverkezési hajsza csökkentéséről. Az Országos Béketanács tudományos bizottsága „A leszerelés társadalmi és gazdasági hatása" címmel júliusban konferenciát szervez Budapesten. Országos Béketanács titkársága. NSZEPkongresszus Elfogadták az ötéves terv irányelveit A Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusa szombaton Horst Sinder- mann-nak, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, az NDK miniszterelnökének zárszava után egyhangúlag hozott határozatával jóváhagyta az 1976—80-as évekre szóló ötéves terv irányelveiről tartott beszámolót. A pártkongresszus ezután egyhangúan elfogadta a párt új szervezeti szabályzatát, amelyet már hónapokkal ezelőtt országos vitára bocsátottak. Ezután a választási bizottság elnöke ismertette az újonnan megválasztott központi bizottsáq és a központi revíziós bizottság tagjait, akiket a zárt ülésen választottak meg. Az újonnan megválasztott központi bizottsáq első ülésén megválasztotta az NSZEP KB főtitkárát, a politikai bizottság és a KB titkárság tagjait. A központi bizottság főtitkárává ismét Erich Honeckert választották meq. A nagyüzemi mezőgazdasági üzemek mind több gyomirtó- és növényvédőszert használnak fel. A technológiai előírások betartása, az oldatok előírásszerű elkészítése előfeltétele a kémiai anyagok hatékonyságának. Ebben segit a vegyszerkeverő berendezés, melyet a közelmúltban vettek használatba az egyházasharaszti termelőszövetkezet növényvédösei. —Szokolai felv. — Diszkrét szövetséget kötött a francia elnök Francia beavatkozás várható Libanonban? Giscard d'Estaing elnök szombaton éjszaka érkezett vissza Párizsba amerikai útjáról. A francia fővárosban különösen nagy feltűnést keltett az elnöknek az a New Orleans-ban tett kijelentése, hogy több francia ezred készenlétben áll a libanoni beavatkozásra, ameny- nyiben azt „Libanon törvényes hatóságai kérni fogják". A France Soir szerint az elnök azt is világosan kifejezésre juttatta, hogy e francia ezredek feladata a rend fenntartása ■lesz, ami maga után vonhatja, hogy esetleg harcolni is fognak. A L’Duraj^ rámutat arra, hogy korábban nem tervezték komolyabb katonai erők Libanonba küldését, az eddigi közvetítő kísérleteknél inkább csak arról volt szó, hogy „jelképes jelenlétként" néhány francia tisztet küldjenek megfigyelőként Libanonba. Az elnök bejelentése kétségtelenül az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélései eredménye, Giscard d’Estaing „zöld fényt" kapott Washingtonban arra, hogy megtegye ezt a lépést. A lap hangsúlyozza, hogy a francia— amerikai együttműködés most új szakaszba lép. Olyan „diszkrét szövetség" jött létre, amelynek első alkalmazási területe éppen Libanon lesz. „Kissinger ugyanis úgy véli, hogy Fran- ciaorszáq jobb helyzetben van ott a széttört cserepek össze- ragasztásához, mint az Egyesült Államok" — írja a lap. Az AFP szerint „jól tájékozott források" közölték, hogy a libanoni beavatkozásra valószí- nűleq a hat ezredből álló 9. gyalogsági hadosztályt és a tíz ezredből álló 11. ejtőernyős hadosztályt használnák fel, ezek az alakulatok képezik az úgynevezett „intervenciós haderőt”. Egységeik állandó készültségben vannak, s néhány ólán belül útnak indíthatók. ■■■MBB Utjavitó- és építőgépek karbantartását, valami nt a nagyjavításokat a Közúti Építő Vállalat pécsi, Felszabadulás úti 1. számú telepén végzik. — Szokolai felv. — Berlinguer nyilatkozata Enrico Berlinguer, oz OKP főtitkára nyilatkozatot adott a L'Humanite római Icülöntudósí- tójának. Berlinguer hangsúlyozta: Olaszországban nem következhet be igazi megújulás mindaddig, amíg a kommunisták nem vesznek részt az ország politikai életének irányításában. A kereszténydemokrata vezetők azonban fenn akarják tartani politikai monopóliumukat, s elutasították az OKP javaslatát. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a júniusi választáson a kereszténydemokrata párt újabb vereséget szenvedjen. Nem csupán azért van erre szükség, hogy a kereszténydemokraták elveszítsék eddigi hatalmi pozíciójukat, hanem azért is, mert ez segítséget nyújtana a kereszténydemokrata párton belül azoknak az erőknek, amelyek az országos megújhodásáért küzdenek, de eddig nem sikerült még igazi áttörést elérniök. Berlinguer az FKP és az OKP kapcsolatairól szólva hangsúlyozta a két párt közötti együttműködés jelentőségét, rámutatott, hogy a két párt közös álláspontot foglal el számos fontos kérdésben, így különösen a szocializmushoz vezető demokratikus út perspektíváinak megítélésében.
