Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-03 121. szám

Hétfőtől hétfiiig Virág helyett Gye me'<évek-gyermekélet témában hirdettünk lupánk­ban tavaszi fotópályázatot, abból az alkalomból, hogy az 1976-os esztendőt az ENSZ a gyermekek nemzet­közi évének hirdette meg, Soha nem érkezett ilyen sok felvétel korábbi pályáza­tainkra. A képek arról tanús, kodtak, hogy hazánkban nagy szeretettet veszik körül a gyermekeket, örömteli éle­tük van, egészséges, vidám, jól táplált, jól öltözött vala­mennyiük. Gyermekeket áb­rázoltak a képek, lakásban, utcán, játék közben, öröm­ben, bánatban, az elet rit­kán elleshető pillanataiban. Nehezen tudtuk közülük ki­választani azt a néhányat, melyeket megjutalmazhat- tur k, de azóta is folyamato­san közöljük a képeket, s mindegyik bizonyára felkelti az újságolvasók érdeklődé­sét. A képeket nézve az em­berben sok gondolat támad. Többek között az is, hogy milyen különbség van or­szágok, földrészek gyerme­keinek életében. A képtáv­írókon sokszor érkezik szer­kesztőségünkbe felvétel, mely távoli országok életé­be nyújt bepillantást, s nem egyszer láthatunk csonttá fagyott gyermekekről, utcán lakókról, nyomorgókról, kol­dusokról képeket, Mily .tá­vol áll ez a mi gyermekeink életétől I Kétségtelen, hogy mindjárt az jut eszünkbe, milyen' sokat tett társadalmi rendszerünk annck érdeké­ben, hogy örömteli, gondta­lan életet biztosítson a gyer­mekeknek, Nem szükséges az ismert rendelkezések fel­sorolása ez alkalommal. A társadalmi gondoskodás azonban önmagában nem elegendő. A gyermek neve­léséért, életkörülményeinek biztosításáért a családnak sokat kell vállalnia, A képe­ket nézve feltétlenül ez is eszünkbe jut. A szemlélet, a gondolkodásmód, mely egyre inkább azt vallja, hagy az igazi családi boldogság nincs gyermek nélkül. Hiába van jó elveket tartalmazó népesedéspolitikánk, ha ezt az emberek nem teszik ma­gukévá. Az o tény, hogy növekszik a szülések szá­ma, hogy egyre több az olyan család ahol kettő, vagy három gyermek neve­lésére vállalkoznak, az el­múlt évek közvéleményt for­máló tevékenységének egyik eredménye. A gyermek vállalása, a nevelés, a gondozás biztosí­tása elsősorban az édes­anyákra hárul. Államunk, társadalmunk egyre több segítséget nyújt számukra, de ez nem pótolhatja azt a szereteted mellyel ők ve­szik körül a gyermekeket. A szépen öltözött, tiszta, jól táplált gyermekképeket néz­ve ők jutnak eszünkbe; az édesanyák. Május első vasárnapján őket köszönjük, őket vesszük körül szeretettel. Tegnap bi­zonyára valamennyien virá­got, csókokat kaptak gyer­mekeiktől, akik nem tudnak elég hálásak lenni mind­azért, amit édesanyáiktól kapnak egész életükben. Mi is őket köszöntjük, ha késve is e sorokkal, virág helyett őszinte tisztelettel, kívánva, hogy találjanak maradéktalan ötamet gyer­mekeik nevelésében, bol­dogságában, ígérve, hogy nehéz vállalkozásukat to­vábbra is figyelemmel kísér­jük, társadalmi hivatásuk teljesítését a magunk sze­rény eszközeivel a jövőben Is segíteni fogjuk! Mitzki Ervin A Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja, a zobáki József Attila brigád a komlói felvonuláson, Tudósítóink jelentik Tudósítóink Vidáman, jó hangulatban ünnepeltük május elsejét (Folytatás az 1. oldalról.) — Ilyen gyönyörű időben ki- kívánkozik az ember a panel­lakásból. Rendszeresen ide já- tunk. A feleségem kollégái is megígérték, hogy kijönnek, Csak azt sajnálom, hogy még egy vendéglátó pavilont sem állítottak föl, holott többszázqn érkeztünk Éger völgybe, Saj­nálom, hogy a régi május else­jék majálisa már nem szokás. Emlékszem, gyerekkoromban micsoda embertömeg jött ősz- sze o Tettyén! Talán az autós élet rontott el mindent? Amire Petrovics Károly álmo­dozik, az még ma is valóság: pontosabban a MÉV IV-es szá­mú bányaüzeme újraélesztette. Pécstől vagy húsz kilométerre van ugyan az üzem, ám ennek ellenére vagy ezerötszázan ül­tek autóbuszra, vagy éppen saját gépkocsin érkeztek az aknq tövébe. Felvonult a Me­cseki Kultúrpark, halászat, cél­lövölde, mini dodzsem és sok egyéb szórakoztató játékkal, a bányászgyerekek nagy örömére. A csöppségeknek aszfalt rajz­versenyt, a felnőtteknek teke­versenyt rendeztek. Nagy Zsig­mondijai. a 36-os fejtési csa­pat vezetőjével és feleségével a társadalmi munkában ácsolt asztaloknál találkozom, — Ez a negyedik majális, omit az üzem rendezett, A fia­mat is elhoztam. Lássa, tudja meg, hol is dolgozik az apja. Siklós A pártbizottság és a helyi posta elől indult pontosan ki­lenc órakor a siklósiak több mint négy és fél ezres május elsejei színes felvonulása. A Felszabadulás utcán végig a Járási Hivatal előtt felállított dísztribün .irányába,,,haladt a menet, ahonnan a Vórkertbe igyekeztek a legtöbben. A sik­lásiak lelkes felvonulását o dísztribünről nézte végig töb­bek között dr. Vida Sándor, az MSZMP Siklós Járási Bizott­ságának első titkára, dr. Török Zsigmond, a Siklósi Járási Hi­vatal elnöke, Czégény Lajos, az MSZMP Siklós nagyközsé­gi Bizottságának titkára és dr. Sárosi Mátyás tanácselnök. A harminckét felvonuló üzem és intézmény dolgozói között külön elismeréssel üdvözölték a Kiváló Vállalat címet elnyert Kesztyűgyár siklósi üzemét, e Szék- és Kárpitosioari Válla­latot, valamint ez EVM Minisz­teri dicséretében részesített Siklósi Községgazdálkodási Vál­lalatot, A felvonulást követően a dolgozókat a Várkertben a sik­lási Ifjúsági Fúvószenekar kö­szöntötte, ezután pedig egész délutánt betöltő sportműsorral ért véget a siklósiak vidám május elsejei ünneplése. □tlőtföl Szigetvár Pattogós indulókra pontban tíz órakor Szigetváron is meg­indult a város több mint negy­ven ipari és mezőgazdasági üzemének felvonulása hatezer dolgozó részvételével. Előbb a tribün elnöksége vonult a Zrí­nyi téren felállított díszemel­vényre, köztük Illés István, az MSZMP Szigetvár Járási Bi­zottságának első titkára, Piri- sí János, Szigetvár Járási Hi­vatal elnöke, László Emil, az MSZMP Szigetvár Városi Bi­zottságának első titkára, Ti- nusz János tanácselnök. Ezt követően három irányból ér­keztek a felvonulók a Zrínyi tér­re és haladtak tovább a vár irányába. A zászlódíszbe öltözőt Szi­getvár szűk utcácskáin még tizenegy órakor is tartott az ünnepi felvonulás. A hangos­bemondó örömmel üdvözölte az Élüzem címet elért Cipő­gyárat és a DÉDA5Z kirendelt­ségét, valamint az idén bar. madszor Kiváló Szövetkezet megtisztelő elismerésben része­sült Siklósi AFÉSZ-t. A felvonulást követően a vár belső szabadtéri színpa­dán a szigetvári Úttörőzenekar adott térzenét, amit sok ez­ren hallgattak végig. Ezzel egyidőben a vár dzsámijában képzőművészeti kiállítás nyí­lott. A közeli parkban pedig vendéglátóipari egységek, a sportpályán pedig különböző tömegsportversenyek biztosítot­ták a dolgozók egész napos szórakozását. Komló Zászlódíszbe öltözött Május 1. köszöntésére Komló városa. Transzparensek, színes feliratok hirdették: a bányaváros lakos­sága is szolidáris a nemzetközi békemozgalom, a szocializmus építése mellett. A Lenin téren felállított dísztribünön helyet foglaltak a bányaüzemek leg­kiválóbb dolgozói, Komló vá­ros politikai, állami, társadalmi szerveinek vezetői, a Mecseki Szénbányák képviselői, hogy megtekintsék a felvonulók so­kadalmát Pontosan fél 10-kor az úttörők zenekara és díszszázada nyitotta meg a menetet. A* általános iskolások népitáncot mutattak be, majd az ifjúgárdísták vo­nultak fegyelmezett kötelékben. Szép látvány volt a kiszesek egyenruhás csoportja; feliratuk o héten kezdődő Komlói Ifjú­sági Hetek programját hirdette. A zobákiqk, villamos üzemiek, a gépkocsizók Élüzem círrjmef büszkélkedhettek, a zobáki Jó­zsef Attila fejtési szoc, brigád tagjai pedig a Magyar Nép­köztársaság Kiváló Brigádja kitüntető jelvényt tűzhették fel kabátjukra, A város könnyűipari Üzemei közül a Május 1. Ruha­gyár szintén Élüzem címmel, a Vízmű ez Országos Vízügyi Hivatal elnökének dicsérő okle­velével, a MOM és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Kiváló Vállalat kitünte­téssel, a Beton- és Vasbeton­ipari Művek komlói egysége a Kiváló Telep megtisztelő cím­mel, a Pécsi Hőerőmű a Mi­nisztertanács és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa Elnök­ségének Vörös Zászlajával, a vasútállomás helyi dolgozói a MÁV vezérigazgatójának di­csérő oklevelével vonulhattak fel. Közel két óráig tartott a komlói demonstráció, mintegy 18 ezer résztvevő köszöntötte a 32, szabad május 1-ét Mohács Mohácson fél tízkor kezdő­dött a felvonulók díszpompós menete, élükön a város párt­ós állami vezetői, a fegyveres testületek és társadalmi szer­vek képviselői. Közöttük volt Borsos János, ez MSZMP Mo­hács városi Bizottsága első tit­kára, Ambrus Lajos, az MSZMP Mohácsi járási Bizottsága első titkóra, Fischer János, o Váro­si tanáéi elnöke, valamint dr. Németh Elemér, a járási hiva­tal vezetője. Elsőnek a Farostlemezgyár dolgozói vonultak el a város­háza lépcsőzetén álló vezetők előtt. Színes farostlemezből ké­szült táblákat, transzparenseket vittek, e nők farost csíkokból fűzött legyezőkkel — melyek a gyár termékeit reprezentál­ták — integettek. Ö-ket az „Üj Barázda" tsz követte, majd a munkás-paraszt szövetség je­gyében az öntödei Vállalat és a Dunavölgye tsz dolgozói jöt­tek. A Selyemgyár guruló al­kalmatosságon mutatta be ter­mékeit, a Városgazdálkodási Vállalatnak pedig a tehergép­kocsiján láthattunk virágokból álló bemutatót. A Halászati tsz kis csoportja az országos hírű „Peti" zenekar tambura- kíséretére lépkedett. A tribün­ről köszöntötték a kitüntett vál­lalatokat, szocialista brigádo­kat és a munkában élenjáró dolgozókat. A felvonulást a város általá­nos és középiskolásai, az MTE különböző szakosztályainak sportolói zárták, Mohácson több mint tizen­kétezren vonultak fel. Délután hűvös szél kerekedett, így so­kan elhalasztották a tervezett szigeti, bédai kirándulást. A vártnál kevesebben vettek részt a székelyszabari, erdőben ren­dezett majálison is. Az összeállítást készítették: Salamon Gyula Füzes János Vízhányó Imre Berta Mária _____________/______________ S iófok: Nagyobb „csapot kap a Balaton ff Bontják az osztószigetet Sió­fokon, a Sió torkolatánál, Ez az apró foldnyelv választotta eddig el a Balaton vízszintjét szabályozó leeresztő zsiliptől, a hajózsilipet. Az osztásziget helyett cölöprácsot építenek majd; ezzel jobb áramlási vi­szonyokat teremtenek, és ké­nyelmesebben várakozhatnak majd itt a Dunáról érkező ha­jók. Az apró földnyelv elszállítá­sa összefüqq q leeresztő zsi­lip kapqcitásánqk növelésével. Eddig másodpercenként 50 köbméter víz jutott ezeken ke­resztül o Balatonból a Sióba. A bővítés befejezése után 80 köbméterre növekszik másod- percenkénti teljesítménye. Ez a munka a Sió felső sza­kasza bővítésének befejező ré­sze. Az Ozoráig húzódó 41 kilométeres szakaszra eddig 132 millió forintot költött a Közép-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. A munkára a Balaton hatékonyabb vízszintszabályo­zása érdekében volt szükség. A part mentén ugyanis egyre nagyobb értéket képviselnek az üdülők, villák, s a tartósan magas vízállás — az ilyenkor emelkedő talajvíz révén — na­gyobb kórokat is okozhat. A hullámverés pedig a partot pusztítja. (Példa erre az Orda­csehi mellett létesített ifjúsá­gi kemping is, ahol méterekei hódított már el a Balaton.) A vízügyi szakemberek ezért arra törekszenek, hogy a Balaton vízszintje állandó legyen. A balatoni vízmércét Siófo­kon helyezték el. Ennek o null- pontja 104,9 méterre van az Adriai tenger szintje fölött. A vízmércén mért 100 centiméter fölötti vízmagasság már káros, ilyen esetekben van szükség a nagyobb kapacitású zsilipre. A víz magasságát a Balato­non a csapadék, a párolgás, a felhasználás, a beömlő és a Sión át távozó víz mennyisége határozza meg. Ebből oz öt tényezőből egyedül a zsilip van az ember kezében. Ezt kell te­hát olyan állapotban tartani, hogy a károsan sok vizet gyor­san elvezethesse. Ezért van szükség nagyobb „csapra", A nagyobb zsilip azt is je­lenti, hoqy magasabb lesz a Sióban a víz szintje. Ez viszont a felső szakaszon azzal a ve­széllyel járhat, hogy egyes te­rületek víz alá kerülnek. En­nek megakadályozására hat szivattyútelepet építettek a Sió mentén, s ha kell, ezek segít­ségével vezetik vissza az elön­tött területekről a vizet. A fel­ső torkolati mű bővítésével — . várhatóan — az év végére vé­geznek. A Balatonon akkor lép üzembe q nagyobb „csap”. K. I. Tárház a Ouno-parlon, acélszohor Újvidékről Gazdag május elsejét ünne­peltek a bajaiak: 7 létesít­ményt avattak fel, összesen 60 millió forint értékben. Ezek kö­zül a legnagyobb a Duna-par- ton épült. Az Állami Termék- gazdálkodási Igazgatóság 48 millió forintért tárházat létesí­tett, s a közúton és vasúton odaérkező mezőgazdasági ter­méket ott tárol iák, amíg uszá­lyokba nem rakják, hogy rész­ben belföldre, részben export­ra szállítsák. A 609. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 9 mil­lióért épített korszerű, nagy tanműhelyt. De átadtak a vá­sárlóknak egy 2 és fél millió Sárvár Saríó és kalapács Hatalmas, húsz négyzetmé­teres rézdomborítás fogja dí­szíteni a sárvári pártbizottság dísztermének főfalát. A mun, kára Rétfalvi Sándor, Pécsett élő szobrászművész kapott megbízást a Képzőművészeti- Alaptól. A lektorátus szakzsürije és a beruházó szeivek képviselői május elseje előtt vették át oz elkészült impozáns munkát, amelynek ünnepélyes felava­tását májusban tervezik. A kilenc egymáshoz illesz­kedő elem, a hagyományos szimbólumot, a sarlót s kala­pácsot mutatja összhatásában, — részleteiben' pedig a törté­nelmi város szocialista jelenét. A sarló alkotó elemei a mező- gazdasági életben dolgozókat és termékeiket, a kglapács .elemei az ipari tevékenységet szimbolizálják, bemutatva egy­ben az új Sárvár városképének jellemzőit is. 8. L. forintért emelt ABC áruházat is a város déli részén a Lökert- "sorés a Bokodi út közötti terü­leten. Az új honvédelmi bevo­nulási és oktatási központ mintegy 600 ezer Ft-ba került. De a közművelődést, a szép városi külsőt is gazdagították. Kirchmayer Károly tervei alap­ján a Ganz művek Béke szocia­lista brigádja hutaimos, mo­dern térplasztikát kovácsolt ki a Kölcsey utca részére. Baranyi Károly újvidéki szobrászművész pedig hozzájárult, hogy egy a korábban Baján kiállított Tán­cospár című kisebb szobrát nagyméretű acélszoborrá ková­csolja. F. D. BUDAPEST: Trischier Ferenc kiáliiiása Ma este hat órakor Somogyi József, Kossuth-díjas szobrász­művész, a Képzőművészeti Fő­iskola rektora nyitja meg Trischler Ferenc pécsi szobrász­művész kiállítását a XV. kerületi Palotai Tárlaton, (Kavicsos út). Trischler Ferenc Bolyban szü­letett. Eredeti szakmáját te­kintve szobafestő. Gyermekkori barátja, a szintén bólyi születé­sű. jelenleg Székesfehérvárott élő szobrászművész, Meszlényi János figyelt fel tehetségére, s támogatta-segítette művészi tö­rekvéseit. Egy éve a pécsi Művészeti Szakközépiskola művésztanára. Ám már főiskolás éveiben Pécsre járt „haza". Felesége Ferk Anna, aki falitextilekkel szerepelt két egyéni és néhány kollektív kiállításon vámsunk­ban. B. L CENTRUM 1976. május 3-án, 20 százalékos visszatérítés FROTTÍR TÖRÜLKÖZŐ 2 0,80 Ft-tól 5 4,50 Ft - ig, KÍNAI FLANELL BÉBI TAKARÓ 3 8,10 Ft *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents