Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-14 132. szám
2 Dunántúlt napló 1976. május 14., péntek Ipari szövetkezetek dolgozóinak békegyűlése A pécsi ipari szövetkezetek csaknem 150 dolgozója részvételével a béke és barátság hónap keretében békegyűlésre került sor szerdán este Pécsett, a KISZÖV székházban.! Statner Jenő, a Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet követően a résztvevők megtekintették a Sellyéi Ormánsági Együttes műsorát. Úttörők jubileumi találkozója Jubilál az úttörőmozgalom: ezelőtt harminc évvel alakultak az első csapatok. Az évforduló eseménysorozatának legkiemelkedőbb pontja bizonyára június 6. lesz, az országos találkozó. Addig azonban számos ilyen rendezvény várható országszerte. Pécsett május 29—30. között tartják találkozójukat a pirosnyakkendős pajtások. Előző napon rendezik a nyílt csapatnapot, mikor a más megyékből és a fővárosból érkező úttörő vendégeket fogadják. 29-én este hét órakor a Felszabadulási emlékműnél lesz műsor, majd a résztvevők együtt vonulnak le a - sétatéri úttörőház. Vasárnap tízkor kezdődik a díszszemle, majd pedig a Mecsek és Szliven áruházaknál az iskolai néptánccsoportok tartanak bemutatót. A megye járásai sem tétlenkednek, Sellyén például jövő hétfőn, május 17-én tartják a járási találkozót, ahol műsorral fogadják azokat az egykori fiatalokat, akik a mozgalom megindulásakor voltak úttörők. w Uj otthonban a COOPTOURIST • Tegnap délután mutatta be új, Kossuth Lajos utcai irodáját a COOPTURIST. Korábbi irodájuk kiesett a közvetlen központból, a városba érkezők nehezen, vagy egyáltalán nem találták meg. A megfelelőbb szolgáltatás érdekében beköltöztek a belvárosba. A reprezentatív irodában kényelmes körülmények között dolgoznak az alkalmazottak,, s az érdeklődőket is kulturáltabb környezetben fogadják. Szolgáltatásaik változatlanok: valuta-vétel és eladás, belföldi-külföldi utaztatás, szoba és szálloda foglalás. Újdonságnak számít, hogy vasárnaponként 9—12 óráig nyitva lesznek. A német és szerb-horvát nyelvű nemzetiségi óvodák vezetői számára rendezett megyei ankétot a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya tegnap délelőtt Pécsett, a Délszláv kollégiumban. Bernics Ferenc, a művelődésügyi osztály vezetője köszöntötte az óvodavezetőket, a szakfelügyelőket, a megyei és a városi művelődésügyi osztályok képviselőit, valamint Hla- vács Józsefet, az Országos Szakfelügyeleti és Továbbképzési Központ nemzetiségi szak- felügyelőjét. Kutas Antal tanácsos, a Baranya megyei Nemzetiségi Bizottság titkára történelmi áttekintést adott a nemzetiségek sorsáról, fejlődéséről, majd előadása további részében az MSZMP nemzetiségi politikáját taglalta, különös tekintettel a nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúságára. Az ankét következő napirendi pontjaként Hegedűs Lászlóné, nemzetiségi óvodai felügyelő adott tájékoztatást a Baranya' megyei óvodákban folyó nyelvoktatás helyzetéről. Elmondta, hogy 1972. november 1-én együttműködési megállapodás született a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a nemzetiségi szövetségek között. Az ezt követően megalakult Nemzetiségi Oktatási Bizottság 1974. november 11-i ülésén megtárgyalta a baranyai nemzetiség helyzetét, határozatot hozott többek között a nemzetiségi óvodák létesítésére, a működtetés feltételeinek biztosítására, illetve a nemzetiségi óvodai csoportok körének szélesítésére. Jelenleg 18 óvodában, 37 csoportban, 31 óvónő 1054 gyermekkel foglalkozik nemzetiségi nyelven. Ebből 14 óvodában német, 4 óvodában pedig szerb-horvát nyelvű oktatás folyik. A nemzetiségi nyelv- oktatás eredményességének egyik alapfeltétele a nemzetiségi nyelvet beszélő, a nemzetiségi foglalkozást vezető óvónők biztosítása. A helyzet e téren nem egészen megnyugtató — mondotta Hegedűs Lászlóné. A nemzetiségi nevelői ellátottság javítása érdekében a pécsi óvónői szakközépiskolában német nyelvtagozatos óvónőképzést vezettek be. A nemzetiségi nyelvet oktató nevelők többsége jó felkészültségű, igyekeznek jól gyakoroltatni a nyelvet, ápolni a hagyományokat. Szemléltető eszközök vonatkozásában a nyelvoktató óvodák. felszereltsége hasonló a többi intézményhez. Külön „nyelvi" eszközre nincs szükségük. A nemzetiségi oktatás keretében jól használhatók a magyar nyelvű foglalkozásokon bevált eszközök. A nemzetiségi nyelvoktatás eredményességét vizsgálva megállapítható, hogy szép eredméAnkét a nemzetiségi óvodai helyzetről • Németül, szerb-horvátul verselnek a gyerekek • Gyakorolni a nyelvet, ápolni a hagyományokat nyék vannak az ének-foglalkozásokon, a verstanításnál. A gyermekek megértik az óvónő nemzetiségi nyelven elmondott leggyakoribb közléseit, utasításait. Az előadás összességében a baranyai nemzetiségi óvodai hálózat szép ívű, folyamatos fejlődését tükrözte. Az ankét folytatásaként Kollár Jánosné kátolyi, Petrei Lászlóné villányi és Schneider Jánosné ófalui vezető óvónő számolt be a nemzetiségi nyelvoktató óvodák nevelő- munkája ól, a nyelvoktatás eredményeiről. B. K. Megjelent az eisä kötet Baranya monográfia Tizenöt évre tervezett kutatási és publikációs terv Csaknem 100 évvel ezelőtt jelent meg Váradi Ferenc szerkesztésében a Baranya múltja és jelene című monográfia. Hosszú időn át nélkülözhetetlen forrása maradta kutatóknak és érdeklődőknek egyaránt. De a társadalmi építő- munka, megyei feladatai a területfejlesztés megalapozott tervezése, újabb és Időszerűbb megközelítést igényelt. Olyan tudományos összefoglalást, amely a marxista szemlélettel és megközelítési móddal, nem csak átfogó képet 'nyújt a megye társadalmi, gazdasági viszonyairól és te/mészeti-társa*,üzenetegykori iskolámba” Hivatásunkról — egymás közt Fiatal jogászok fóruma Pécsett Az egyetemről a gyakorlati életbe kilépő ifjú jogászokkal való törődés, a közéletbe való bevonásuk, az ifjúsági törvény megjelenéséig kevésbé volt központi probléma. A törvény elfogadását követően a Magyar Jogász Szövetség területi szervezeteiben megkezdődött a Fiatal Jogászok Fórumának szervezése. Célja, hogy a fiatal szakembereket bevonja a területi szervezetek munkájába, a társadalmi politikai munkába, hivatásuk gyakorlásához szükséges széleskörű tapasztalatok megszerzése érdekében. A Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezetének vezetősége márciusban Ifjúsági Bizottságot hozott létre, amelynek feladatául tűzte ki a fiatal jogászok Baranya megyei fórumának a megszervezését és vezetését. Az Ifjúsági Bizottság munkájának eredményeképpen szerdán megtartotta első ülését a Fórum. Egyetemisták, friss diplomások, ügyészek, ügyvédek, bírák, jogtanácsosok, az államigazgatási apparátusban tevékenykedők és a jogalkalmazó szervek vezetői ültek ösz- sze Pécsett az ügyészség nagytermében. Dr, Kecskés László, a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezetének titkára nyitotta meg az alakuló ülést. Hangsúlyozta, hogy a Jogász Szövetség keretén belül a különböző munkahelyeken tevékenykedő jogászcsoportok integrálásában milyen fontos szerepet tölthet be a Fiatal Jogászok Fóruma, A „Hivatásunkról egymás közt" vitaülés felszólalói a jogászi hivatás egységességén belül is a specializáció szükségességét és az egyes jogászi pályák különböző jellegű társadalmi megbecsülésének problémáit, valamint az egyetemi oktatással kapcsolatos kérdéseket érintették elsősorban. Dr, Bihari Ottó akadémikus vitazáró beszédében kiemelte, az összjogászi szemlélet erősítésének szükségességét, vagyis, hogy a jogászság bármilyen területen is dolgozik egy célért a törvényesség védelméért küzd. Ehhez alapos, felkészült, komoly jogi tudással és politikai elhivatottsággal rendelkező jogászokra van szükség. A Fiatal Jogászok Fóruma legközelebbi ülésén találkozik a megye párt- és állami vezetőivel. Varga Ágnes Jubilál a pécsi gyakorlóiskola „Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek szabad mellű örömök S pusztuljatok bilincses iskolák." (Ady) Hányszor, de hányszor elmentem az Alkotmány utcai szürke saroképület mellett. De jó lenne kicsit benézni, elmerengeni ott a folyosó sarkában, ahol naphosszat cukkoltuk a lányokat, — afféle be nem vallott udvarlásként — ahol nem valami eredeti ötlettel beleültettük a tanárt a vajas kenyérbe, ahol a nagy mafla Benedek menetrendszerűen megpofozta a „B”-be járó kis Kovácsot, mert nem akarta megfelezni a tízóraiját, ahol a szünetekben sebtiben másoltuk le egymás füzetéből a • házi feladatot, ahol a mutáló „férfiasságunk” legfontosabb bizonyítékaként öklendezve, nagy titokban elszívtuk az első KosTörténelem1 óra az ötödik osztályban. suthot... Ott, ahol tanáraink megszállottként, hosszú évek fáradságos munkájával csö- pögtették a nyiladozó gyermekfejekbe, amit ők már tudtak . .. Később, amikor mint „kista- nárbácsi" először álltam egykori iskolámban, a Pécsi Tanárképző Főiskola gyakorlójában a katedrán, bizony elszorult a szívem. Ugyanitt állt szeretett magyartanárunk, Pista bácsi, akihez fogható jólelkű embert igen keveset láttam. Eszembe jutott határtalan gyermekszeretete, történetei a branyiszkói huszárokról, s példamondata, amelyet minden óra előtt fel kellett írnunk a táblára: „Tudnék rosszalkodni, nem figyelni, de nem teszem, mert megmentem becsületem”. S azóta sokszor segített a tudat alá befészkelt intelem . . . Mégsem mentem be. Hányszor akartam bemenni, „csak úgy". Most itt az alkalom. „Huszonöt éves a gyakorló iskola" — mondja a szerkesztő. Az igazgatónő elém rakja a számokat, adatokat, az úttörőmunkát, a sportmunkát, a gyakorlati tanárképzés eredményeit soroló jelentéseket. Számokat, tényeket az iskola történetéről, a tanárokról, az épületről, a tervekről, a buktatókról és a dicséretekről. Gyorsan kiszámoljuk: a' huszonöt év alatt két és fél-háromezer diák „ujjongott júniusban" az Alkotmány utcai udvaron, de az ujjongásbán titkon benne volt a „döbbent némaság" is, hisz körülöttünk is „az Élet csörtetett.” És most beléptem a nagy, kétemeletes épületbe, a vastag falak közé, ahol mindent kifestettek, központi fűtés adja a meleget, s a legkorszerűbb oktatási módszerekkel, kabinetrendszerben tanítják a nebulókat és a jövő pedagógusait. Beléptem oda, ahol az „én időmben” zöldek voltak az ajtók, olajos a padló, a ládányi szemétkosarat egy héten egyszer ürítették, ahová időnként beszólt a fűtő a nagykabátban ülő gyerekeknek: rakjatok a tűzre. Jót nevettünk persze, minek rakjuk a fűtőt a tűzre . . . — A régiek közül már csak öten vannak a tantestületben. Persze, mindenki „feljebb" került — mondja Kovács Margit igazgató. — Most összejönnek a régiek. Szombaton délelőtt lesz az ünnepség, majd kiállítást nyitunk az iskola történetéből, este pedig hangversenyt rendezünk a főiskolán, ahol fellépnek volt tanítványaink is. Zongoraművészek, előadóművészek, zenetanárok. A műsort pedig ugyancsak volt tanítványaink — ma irádióripor- terek — vezetik — teszi hozzá büszkén az igazgató. Én is büszke vagyok. Büszke arra, hogy a gyakorló iskolában tanultam meg írni, olvasni, számolni, itt kezdtem megismerni, milyen is ez a világ. Itt tanultam meg, mit kell tennünk, hogy olyan legyen a vilgg, amilyenné szeretnénk. S ha már a címet Adytól kölcsönöztem, hadd folyamodjak ismét a költőhöz: *,En iskolám, köszönöm moist neked, Hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám vig üzeneted." Pánics György dalmi múltjáról, hanem alapot is ad a továbblépéshez, a kutatáshoz és a tervezéshez. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1971- ben határozta el a megye természeti és társadalmi viszonyainak komplex feldolgozását és bemutatását a 25 kötetes „Baranya monográfia" sorozat megalakításával. Országos érdeklődésre számot tartó minden eddigi publikáció keretén túllépő egyedülálló tudományos vállalkozás megyei szinten — melynek közművelődést szolgáló szerepe szinte felbecsülhetetlen. A Baranya mo- nográfia sorozat 15 évre tervezett kutatási és publikációs terv. Nemrégiben került ki a Pécsi Szikra Nyomdából a monográfia első kötete Délkelet- Dunántúl geológiája és felszínfejlődése címmél. A kötető geológia (rétegtain) és a történeti geomorfológia (felszín- fejlődés) regionális képét adja. A szerzők Baranya, Somogy, Tolna megyére kiterjedően gyűjtötték össze a fellelhető irodalmat, és c legújabb kutatási eredményeiket és ebben a könyvben adják közre. Az okkeresés, és az összehasonlító kiértékelés szintézisét kapja a könyv olvasója. Délkelet-Dunántúl felszínfejlődését dr. Lovász György, a földrajztudományok kandidátusa, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgató-helyettese, a könyv szerkesztője dolgozta ki. Délkelet-Dunántúl rétegtanának a kidolgozása dr. Wein György nevéhez fűződik. A Magyar Állami Földtani Intézet főgeológusa, a Mecsek és térsége geológiájának egyik legszakavatottabb ismerője, hiszen hosszú ideig dolgozott Komlón. A szerkesztésben nagy szerepet vállalt Babits András, dr. Szita László, valamint Borsy Károly. A könyvet nemzetközileg is elismert földrajztudósok, geológusok és szakemberek lektorálták. Mivel a megye és környéke területéről eddig sem geológiai, sem pedig felszínfejlődés- történeti összefoglaló munka nem jelent meg, a kötet gyakorlati használhatóságának értéke igen széles körű._ Az általános iskolásoktól a főiskolai, egyetemi hallgatókig e témában mozgó felkészülést segíti, de alapját képezi a tudományos kutatók és a gazdasági életben dolgozó szakemberek munkájának is. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kutatócsoportja a pécsi pincefeltárások és a történelmi városrész tervezője, a budapesti Geofizikai Intézet mór elismerését fejezte ki a könyv alkotóinak és szerkesztőinek a gyakorlati életben, a terület- fejlesztéssel kapcsolatos tervező munkában oly nagy segítséget jelentő kötetért. A Washingtoni Kongresszusi és a New York-i Nemzeti, valamint a Moszkvai Központi Könyvtár már most előjegyeztette a kétezer példányban megjelent monográfiát. Még ebben az évben nyomdába kerül a sorozat újabb kiadványa Baranya megye természetföldrajza, dr. Lovász György szerkesztésében, valamint Baranya megye története a honfoglalásig, és a Baranya megyei munkásmozgalom története 1867-től 1945-ig című kötetek. Előkészület alatt áll Baranya megye művelődéstörténete, és Baranya megye gazdaság-története, a sorozat újabb kiadványai. A 215 oldalas, képekkel illusztrált Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése című könyv egy hónapon belül már a könyvesboltokba kerül. V. A.
