Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-14 132. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világformáló eszménk A múlt esztendők, sőt a legutóbbi hónapok is sokoldalúan bizonyították a nemzetközi élet fő tendenciáinak nagy erejét, azt, hogy a világszocializmus mindinkább a kor meghatározó jellegű tényezőjévé válik. Hogy csak a legutóbbi eseményt idézzük fel: az angolai nép történelmi jelentőségű győzelme — korszakjelző történés a fekete földrész históriájában — elválaszthatatlan attól is, hogy a szocialista közösség ereje világszerte meghatározza az erőviszonyok alakulását. S hivatkozhatunk a vietnami nép évtizedes harcának betetőzésére, az európai biztonság záróokmányának helsinki aláírására. Természetesen a szocializmus világának, a haladó erőknek a sikereit a maguk módján értékelik a tőkés világ hatalmi központjaiban is. Mint erre az SZKP XXV. kongresszusának történelmi számvetése nyomatékosan rámutatott, a szocialista közösség erőinek gyarapodása, s az enyhülés ezzel összefüggő fejlődése a szocializmus és a kapitalizmus sokoldalú párviadalát befolyásolja. Jellemző, hogy a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdulásával együtt szélesedik és bonyolultabbá válik az ideológiai harc, növekszik jelentősége a nemzetközi színtéren. Teljesen nyilvánvaló, hogy a marxista—leninista és a bur- zsoá ideológia osztálytermészete és céljai a nemzetközi feszültség enyhülése idején is változatlanok maradnak. Hasonlóan ahhoz, ahogyan összeegyeztethetetlen a termelőeszközök magán- és társadalmi tulajdona, a polgári és a szocialista termelési mód, ugyanúgy összeegyeztethetetlen a polgári és a szocialista ideológia is, mivel végső soron ellentétes társadalmi-gazdasági alakzat különbözőségét fejezi ki. Ezért az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése nem jelenthet és nem jelent ideológiai megbékélést. Ellenkezőleg: a két rendszer küzdelmében a súlypont áthelyeződése a közöttük folyó verseny békés területére a gazdasági tényezővel együtt az ideológiai tényező jelentőségét is fokozza. A két rendszer közötti kapcsolatokban ideológiailag semleges területek nem maradnak. Napjainkban időszerűbb, mint valaha, Leninnek az a megállapítása, hogy a burzsoá és a szocialista ideológia között nincs és nem lehet középút, valamiféle ,,harmadik" ideológia. Az imperializmus az ideológiai küzdelemben globális stratégiát alkalmaz. Ennek a stratégiánál# azok az alkotóelemei kerülnek előtérbe, amelyeket a szocialista közösség és a nemzetközi munkásmozgalom elleni küzdelem szempontjából a leghatásosabbaknak vélnek. Más elemek mellett különös szerep jut a nacionalizmusnak, amelyre az antikommunista propagandisták és ideológusok ma fő tétjüket helyezik, tudván, hogy bármilyen „köntösben" jelentkezzék is ezen az égtájon a nacionalizmus, végső kifejletében feltétlenül szovjetelle- nességbe torkollik. Aligha csodálkozhatunk azon, hogy eközben támadásuk, rágalomhadjáratuk fő tüzet az ellen a Szovjetunió ellen irányítják, amely elsőnek lépett az új élet építésének útjára, amely a legtapasztaltabb, s amelynek különösen nagyok és növekvő- ek a lehetőségei a világesemények alakítására. Mennyire szeretnék az antikommunista ideológusok és propagandisták elhitetni azt, hogy lehet valaki haladó és szocialista, miközben szovjetellenes! A valóság természetesen ennek az ellenkezője: az, aki a Szovjetunió, a szocialista országok közössége és a létező szocializmus ellen lép fel, nemcsak a szocializmusnak okoz kárt, hanem az is nyilvánvaló, hogy az ilyen fellépés antihumanista, a haladás és az enyhülés ellen irányul. Az antikommunizmus és a szovjetellenesség egyesített frontjával szemben áll a szocialista testvérországok összehangolt ideológiai tevékenysége. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai — a mi pártunk is — úgy vélik, hogy az ideológiák harca éppen úgy hozzátartozik a mai világ valóságához, mint a különböző társadalmi rendszerű országok léte, mint a békés egymás mellett élés. Az ideológiai küzdelem tehát hosszú távú feladat, amelyben partjaink az összefogás erejére támaszkodhatnak, arra, hogy a szocialista hazafiság tartalmának egyik legfontosabb és legidőszerűbb vonása a nemzeti és a nemzetközi érdekek történelmileg újszerű kapcsolata, amelynek objektív feltételeit a szociafista társadalom, a szocialista nemzetek, a szocialista világrend- szer kialakulása teremtette meg. A proletár internacionalizmus egyre nyilvánvalóbban fejezi ki a szuverén és egyenjogú szocialista nemzetek érdekközösségét, és nemcsak alapja, hanem egyre intenzívebb ösztönzője is a szocialista országok fejlődő együttműködésének. Egyebek közt ezt fejtette ki felszólalásában az SZKP XXV. kongresszusán Kádár János, amikor rámutatott: „A szocialista országok ereje az internacionalista testvéri összefogás révén meghatványozódik. A nemzetközi kommunista mozgalom a proletár internacionalizmus eszméjével született, s annak erejével nőtt naggyá. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveit elválaszthatatlannak tekinti,' s ebben a szellemben neveli tagságát, a népet, az ifjúságot. Pártunk elítéli a proletár internacionalizmust semmibe vevő, az egységünket aláásó nézeteket. Elítéljük a nemzeti korlátoltságot, a burzsoá nacionalizmust, a szovjetelle- nességet, a mozgalmunk egységét bomlasztó szakadár törekvéseket, különösen annak legdurvább megnyilatkozását, a maóizmust". I lyen elvi alapon, a szocializmus sikeres gyakorlata és biztató jövője, a létező új társadalom eredményei alapján szélesítjük testvérpártjainkkal együtt eszméink befolyását, s szállunk szembe — erőfeszítéseinket és tapasztalatainkat egyeztetve — az antikommunizmus minden formájával. Vajda Péter Számítógép segíti az öntözést Az értékes kultúrák öntözése kerül előtérbe Széles körű előkészítés előzi meg a vízgazdálkodási beruházásokat A népgazdasági ágazatok közül a legtöbb vizet a mező- gazdaság igényli —. csak az öntözőrendszereken át négyszer annyi víz folyik a földekre évente, mint amennyit a lakosság felhasznál. A vízgazdálkodás beruházásait, a vízlépcsők, öntözőberendezések építését különlegesen széles körű előkészítés előzi meg, több évtizedre előre meghatározzák a terület vízigényét. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet munkatársai olyan módszert dolgoztak ki, amely számítógépes adatfeldolgozással teszi lehetővé, hogy az eddigieknél is szélesebb körben vizsgálják egy-egy terület vízigényét 20— 25 évre előre. A módszerről szerdán a Magyar Hidrológiai Társaság előadói ülésén számoltak be az intézet munkatársai a Technika Házában. Magyarországon az öntözésre berendezett terület mintegy 450 ezer hektár. Az öntözőberendezések kihasználása azonban alig haladja meg az 50 százalékot, így a drága fölszerelés csak „félgőzzel" segítheti a mezőgazdasági termelést. Eddig ugyanis többnyire azokat a területeket látták el öntöző- berendezésekkel, ahol a legolcsóbb volt a beruházás, ily módon nemegyszer a kevésbé értékes termőföldek kapták a vizet, például a HoVtobágyon. A vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozása nyomán azonban már a telepítéseknél figyelembe vették nemcsak a föld termőképességét, hanem a mező- gazdasági üzemek gépi ellátottságát, a növényvédő eszközöket és több más olyan szempontot, amely feltétele a korszerű növénytermesztésnek. A VITUKI módszerével most a következő évtizedek újabb öntözőberendezéseinek telepítéséhez számítógép felhasználásával az időjárás, a talajöszszetétel, a közgazdasági viszonyok és egész sor más tényező együttes figyelembe vétele mellett jelölik ki az öntőterületet. Fontos szempont, hogy a vizsgált területen értékes kultúrákat: szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget termesszenek a gazdaságok, hiszen a lakosság ezekből növekvő arányban igényel. Az előadóülésen megvitatták, hogy a számítógépes módszert hogyan lehetne a gyakorlatban is minél előbb alkalmazni. Kádár János fogadta a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségét Kádá' János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt küldöttségét, amely Gerhard Danelius-nak a párt elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. Elvtársi, baráti légkörben véleménycserét folytattak a két párt tevékenységéről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Izgalmas tanácskozás Sellyén a mezőgazdasági szakmunkástanuló vizsga versenyén a szóbeli előtt. Balról guggolva a szántóverseny győztese, Várnai Ferenc. A „Szakma kiváló tanulója” országos döntő Sellyén Az első helyezett Várnai Ferenc, a sellyei intézet tanulója Várnai Ferencet egy nap alatt két meglepetés érte. Tulajdonképpen ana sem vett mérget, hogy a „Szakma kiváló tanulója” országos verseny döntőjében megnyeri a szántóversenyt. Arra pedig végképp nem számított, hogy beszélge tésünk után néhány órával dr Baracs Józseftől, a Megyei Ta nács mezőgazdasági és élei mezésügyi osztályvezetőjétől átveheti a rangos verseny első helyezettjének járó arany plakettet, a hozzá tartozó 2200 forint pénzjutalommal és a kéthetes külföldi jutalomüdülésre jogosító dokumentummal. Három napon át a sellyei Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Munkástovábbképző Intézet adott otthont a tizenharmadik alkalommal megrendezett növénytermesztő gépésztanulók országos versenyének. Sellye először kapta meg a vetélkedő rendezési jogát, s mindjárt tegyük hozzá, a versenyt meghirdető szervek és a vetélkedőn részt vevő tanulók közmegelégedésére. Az ország húsz intézetéből érkező végzős diákok — egyébként a mintegy 1800 harmadikos közül 21- en kerültek a döntőbe — az első napon az írásbeli feladaÁtalakították, új berendezésekkel látták el a pécsiek egyik legkedvesebb kirándulóhelyét, a dőmörkapui pihenőt A helyiség új hűtőpultot kapott, és a télen-nyáron át üzemelő büfé az utcai fronton is kiszolgál, - Fotó: Erb János tokon jutottak túl, majd szerdán bonyolították le a gyakorlati versenyt — tegnap a szóbelire került sor —, amely több feladat megoldásából állt. Többek között ekkor rendezték a szántóversenyt is, amit ugyancsak Várnai Ferenc nyert meg. — Sokat gyakoroltunk. Tudjuk, hogy aki az első három közé kerül, részt vehet a Szovjetunióban rendezendő ifjúsági szántóversenyen. A harmadik csoportban indultam, így volt időm arra, hogy megnézzem az előttem versenyzők munkáját: meggyőződhettem arról, hogy a felkészülés időszakában szebb szántást csináltam mint az előttem lévők, mégis mikor a traktorra ültem, valami furcsa érzés fogott el. Talán ezért is nem sikerült úgy az osztóbarázda, mint ahogy gondoltam. Az első eke túl mélyen harapott a földbe. Kilenc társával együtt — s ez az országos döntőbe jutottak negyvenhárom százaléka — három hónappal előbb veheti át a szakmunkás bizonyítványt. Már csak ezért is megérte a vetélkedőn való részvétel. — Az úipetrei termelőszövetkezetbe készülök, hiszen vóká- nyi születésű vagyok. De ha végzek, nem állok rögtön munkába, fel kell készülnöm a nemzetközi szántóversenyre. A távolabbi célom? Talán nem is olyan elérhetetlen: Sellyén szeretnék továbbtanulni a dolgozók szakközépiskolájában. Megszerezni az érettségit. Növénytermesztő gépész. Az átlagembernek még ma is idegenül csengő kifejezés. Holott nélkülözhetetlen munkát végeznek a mezőgazdasági üzemekben. Szezonban az erő- és munkagépekre ülnek, s mikor rljm járják a határt a gazdaságok műhelyeiben a szerelők mellett segédkeznek gépeik javításában, karbantartásában. A „Szakma kiváló tanulója" verseny országos döntőjének értékelését tegnap a délutáni órákban tartották a sellyei intézetben, ahol dr. Baracs József osztotta ki a díjakat. Első helyezett lett Várnai Ferenc, a sellyei Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet tanulója, második helyezést ért el Mákos István vépi tanuló, a „dobogó” harmadik fokára pedig Szabó András hajdúböszörményi diák léphetett fel. S. Gy. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 132. szám 1976. május 14., péntek Ára: 80 fillér
