Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-06 / 96. szám

1976. április 6., kedd Dunántúlt napló 5 fl svéd miniszterelnök Moszkvában Olof Palme svéd miniszter- elnök a szovjet kormány meg­hívására hétfőn hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett. Olof Palme-t a Svédország és a Szovjetunió állami zászlóival feldíszített seremetyevói repülő­téren vendéglátója, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Vlagyi­mir Kirillin miniszterelnök-he­lyettes és más szovjet hivatalos személyiségek üdvözölték. Olof Palme kormányfői mi­nőségben ezúttal másodszor látogatott el a Szovjetunióba. Először 1970-ben járt Moszkvá­ban, s ezt a látogatást Alek­szej Koszigin 1973-ban viszo­nozta. Mostani szovjetunióbeli tartózkodásának második felé­ben Palme vidéki utazást tesz, amelynek során ellátogat Szi­bériába is, s pénteken utazik vissza Stockholmba. ♦ Megkezdődött Portugáliában a választási kampány Portugáliában vasárnap el­kezdődött az április 25-i tör­vényhozó nemzetgyűlési válasz­tásokat megelőző kampány. A lisszaboni házak falait va­sárnapra virradóra teleragasz- tottók a szavazáson részt vevő tizennégy párt plakátjaival. A kommunista párt neves művé­szek meghívásával népün­nepélyt rendezett a Tejo-parti egykori őrtoronynál. Ország­szerte választási gyűléseket tar. tanak. A szavazólistón szereplő ti­zennégy pórt közül négy jobb­oldali, három szélsőbaloldali, négy maoista. A munkás-paraszt szövetség (AOC) nevű formá­ciót a jobboldal hozta létre az­zal a szándékkal, hogy szél­sőbaloldali köntösben zavarja a PKP választási esélyeit. Indul a választáson Soares szocialista pártja és a Portugál Kommu­nista Párt. ♦ ♦ MOSZKVA: Április 12-én amerikai turistákkal a ledélze- tén Odessza kikötőiébe érke­zik a Queen Elisabeth—2 an­gol luxus óceánjáró, hogy megkezdje első körútját a fe­kete-tengeri szovjet partvidék mentén. Ebben az évben „a szovjet Riviera", ahogyan Euró­pában emlegetik a Krim fél­sziget és a kaukázusi tenger­part világhirü üdülőhelyeit, minden eddiginél több hajózó turistát vonz Európából és más kontinensekről. I NAGYVILÁGBAN + MADRID: A spanyol rend­őrség hétfőn szabadon en­gedte a hét végi tüntetések során letartóztatott mintegy 200 személy többségét. A hatósá­gok előzetesen betiltották a politikai foglyok szabadonbo- csátásáért szervezett madridi tüntetést. Letartóztatások tör­téntek Barcelonában is, ahol a tüntetők és a rendőrség összecsapása következtében sokan megsérültek. ♦ ÜJ-DELHI: Utasokkal túl­zsúfolt autóbusz járt szeren­csétlenül vasárnap a kelet­indiai Salmare település köze­lében: egy kanyarban a jármű vezetője elvesztette uralmát a busz felett, amely az út mentén húzódó folyóba zuhant. Bár a mentési munkálatok azonnal megkezdődtek, ötven személy életét vesztette. A bűnözés inflációja Az Egyesült Államokban folytatódik a bűnözés pél­da nélkül álló növekedése. 1960-nal összehasonlítva, a bűnözés szintje több mint kétszeresére emelkedett. 1975-ben több mint 10 mil­lió súlyos bűncselekményt hajtottak végre. Az erőszak megváltoztatja az amerikai életformát. Sok amerikai nem mer kimenni az utcára este, fogoly saját házában. Vezető amerikai politiku­sok és üzleti személyiségek a bűnözés növekedését a szociális és gazdasági problémáknak, a súlyos gazdasági helyzetnek, a faj­gyűlöletnek, az erőszak kul­tuszának, a kábítószer-fo­gyasztásnak és az alkoho­lizmusnak tulajdonítják, A tömeges méretű bűnö­zés egyik fő oka, hogy az országban jelenleg körül­belül 150 millió fegyver van magánkézben. ♦ ULAN-BATOR: A Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának Politikai Bi­zottsága a következő napiren­det fogadta el a párt június 14-re összehívott XVII. kong­resszusára: 1. Az MNFP Köz­ponti Bizottságának beszámo­lója. Előadó: Jumzsagijn Ce- denbal, az MNFP KB első tit­kára. 2. A Mongol Népköztár­saság gazdasága és kultúrája fejlesztésének fő irányai az 1976—1980-as évekre. 3. Az MNFP Központi Reviziós Bi­zottságának beszámolója, elő­adó: Orszogijn Njama, a Köz­ponti Reviziós Bizottság elnö­ke. 4. A párt központi szervei­nek megválasztása. A dél-törökországi Dogubavazit térségében földrengés tott. A képen: síró asszonyok a sebesültek mellett. puszi­♦ STOCKHOLM: A MOGORT nagy érdeklődés mellett mutat­ta be Stockholmban a svéd igényeket is kielégítő új Ikarus autóbusz típusokat. A kiállítást a 250. Svédországba szállított Ikarus autóbusz átadása alkal­mából rendezték. + MOSZKV/k: Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke hétfőn fo­gadta P. N. Haksart, az Indiai Tervbizottság elnökhelyettesét, aki résztvett Moszkvában a szovjet—indiai gazdasági és tudományos-műszaki kormány­közi együttműködési bizottság harmadik ülésszakán. + SZÓFIA: Április 5-én kezdő­dött a magyar—bolgár belke­reskedelmi állandó munkacso­port elnöki találkozója Szófiá­ban. Hazánkat Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhe­lyettes képviseli. A találkozón értékelik az 1976. évi belkeres­kedelmi választékcsere és mű­szaki-tudományos ' együttműkö­dés eddigi eredményeit, egyez­tetik az 1976—80. évi együtt­működésre vonatkozó javasla­tokat. Vasárnap nyílt meg Szófiában a magyar kereske­delmi és vendéglátóipari gépek és berendezések kiállítása. A kiállítást Lauthán Ferenc mi­niszterhelyettes nyitotta meg. 4- PÁRIZS: A Francia Szo­cialista Pórt igazgató bizottsá­ga a hét végén tartott ülésén rendkívüli kongresszust hívott össze május közepére. E kong­resszuson döntenek majd arról, milyen választ adjanak az FKP-nek a jövő évi községta­nácsi választásokra vonatkozó javaslatára. Az FKP a múlt hé­ten, mint jelentettük, azt ja­vasolta, hogy a jövő tavasszal tartandó községtanácsi válasz­tásokon a baloldali pártok már az első fordulóban mindenütt közös listán indítsák jelöltjü­ket.-f HAVANNA: Ebben az év­ben nyolcvan új középiskolát adnak át Kubában — mondot­ta Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az úttörő- mozgalom megalakulásának 15. évfordulója alkalmából ren­dezett központi ünnepségen. Vasárnap Havannában, a For­radalom terén százezer úttörő színpompás felvonulásával be­fejeződött az egyhetes ünnep­ségsorozat, amelyen Szűcs Zsu­zsa, az MSZMP KB tagja, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára is részt vett, aki egy küldöttség élén tartózkodik Kubában. Óriási értelmi szakadékok át­hidalására kellett vólalkoznia. Miközben politikáját, mozgal­mát a legragyogóbb tervszerű­séggel ágyazta Európa idősze­rű viszonyaiba és a sajátos ma­gyar történelmi folyamatosság­ba, aközben szemben találta magát a nemesi rend szellemi földhözragadtságával. A pusz­tító idők nemcsak az emberi életben, az anyagi javakban okoztak fájdalmas károkat, de a gondolkodásra hivatott réte­gek színvonala is mélyre zu­hant. Nem törődtek mással, mint szűklátókörű, közvetlen, rosszul felfogott naturális érde­keikkel. Még azt sem akarták megérteni, hogy a jobbágy, aki ugyan katonáskodása miatt nem kötelezhető robotra, fegy­verré alakított szerszámával most annak a németnek árt, amelyik eltökélte magát a ma­gyar nemesség, s vele az or­szág politikai, történelmi meg­semmisítésére. A győztes táborból kiadott naményi pátens egyelőre süket fülekre talált. Olyannyira, hogy Szabolcs vármegye nemessége csatlakozás helyett inkább Kis- vórdára menekült és a védeke­zés mellett döntött. Rákóczi ek­kor a gyakorlatban is megmu­tatta, mennyire árnyaltan látja kényes politikai helyzetét. Nem engedte megtámadni Kisvár- dót. Mert ha a német helyett megint a magyar nemeseket ve­ri meg, akkor végzetessé válhat a szakadék. Ha pedig veresé­get szenvednek bár elszánt, de kevéssé fegyelmezett és rosz- szul felfegyverzett katonái, mindjárt kezdetben aláássa a mozgalom tekintélyét. Nyers erőszak és tisztán katonai meg­oldások helyett tehát a politika eszköztárát is harcba vetette. Honi földön, honi lakossággal szemben nem viselkedhetett hó­dítóként. Sem erkölcsi, sem diplomáciai okokból. Hiszen amikor a külföldi hatalmak tá­mogatására épített, a nemzet­közi érvek mellett elsősorban arra hivatkozott teljes meggyő­ződéssel, hogy céljai a nemzet akaratát fejezik ki. Ecsed, a Rákóczi-birtokok központja örömmel csatlakozott hozzá. Más fontos települések­kel együtt Bihardiószeg is a ku­ruc zászlót választotta. Nehe­zebben boldogultak a hajdú városokkal. Bercsényi Miklós nagy-nagy türelemmel tárgyalt, érvelt, egyik tanácstól a má­sikhoz utazott, miközben a fe­jedelem Debrecen alatt tábo­rozott. Maga a nagy civis köz­pont, Debrecen semleges sze­retett volna maradni. Féltette vagyonát, kereskedelmét, a csá­szári területeken levő összeköt­tetéseit. Rákóczi hosszasan egyezkedett a város képviselői­vel, végül sikerült megállapod­ni velük, hogy katonáskodni ugyan nem fognak, de hajdú öltözékkel látják el a kuruc ka­tonaságot, élelemmel, pénzzel segítik a hadjáratot. Ez is ko­moly győzelem volt. Rákóczihoz épp elég szegény özönlött, nél­külözhette a debreceniek had­ba vonulását. Annál nagyobb szükségét látta a háború anya­gi fedezetének. Noha birtokai összes jövedelmét, teljes ma- gánvagyonát katonai kiadások­ra fordította, aggasztóan hiá­nyosnak bizonyult a fegyverzet, a ruházat, az élelmezés. Nagy nehezen Hajdúsámson és Nagykálló is beadta a de­rekát. Így tekintélyes területre növekedett a szabadságharc bázisa. Egész Tiszántúl, vele a Partium kuruc fennhatóság alá került. Jónak ígérkeztek a to­vábbi kilátások is. Rákóczi fon­tolóra vehette a Felvidék fel­szabadítását. Hadászatilag más nem is következhetett, mert a spanyol örökösödési háborúval összhangban az volt a cél, hogy miközben a franciák nyugatról igyekeznek Bécs felé, addig a kurucok ugyanezt teszik kelet felől. Akkoriban a Felvidék je­lentette Magyarország legérté­kesebb részét, sűrű települései­vel, erős, gazdag városaival, erődítményeivel, iparával, útjai­val. Földrajzi kulcsfontosságát az osztrák örökös tartományok­hoz való közelsége adta meg. Innen indultak a stratégiai út­vonalak egyrészt Lengyelország, másrészt a Cseh- és Morvaor­szágon át a nyugati Európa fe­lé. Mindenekelőtt azonban a bécsi medencét érhették el in­nen a legkönnyebben. (Folytatása következik) Vendégünk: Sztanko Todorov / Ma érkezik Budapestre Sztanko Todorov, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki Lázár György mi­niszterelnök meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Ma­gyarországon. Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke 1920-ban Kle- novik faluban, Pernik megyé­ben született. Édesapja bá­nyász volt. Sztanko Todorov 1936-ban, az RMSZ (Munkás Ifjúsági Szövetség) tagja lett. 1943-tól tagja a Bolgár Kommunista Pártnqk. 1943-ban megszökött A Bolgár Kommunista Párt 1954-ben tartott VI. kongresz- szusán a párt Központi Bizott­ságának tagjává.xa Központi Bizottság 1957. júlTÍisi plénu­mán a Központi Bizottság tit­kárává választották. A Közpon­ti Bizottság 1959. szeptemberi plénumán a Politikai Bizott­ság póttagjává választották. Ugyanebben az évben a Mi­nisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. 1959-től 1962 szeptemberé­ig az Állami Tervbizottság el­nöke és a Bolgár Népköztár- sasáq állandó képviselője a KGST-ben. A Központi Bizottság 1961 novemberi plénuma beválasz­totta a Politikai Bizottságba. A Bolgár Kommunista Párt 1966-ban tartott IX. kongresz- szusótól ismét a Központi Bi­zottság titkára volt. A párt X. kongresszusa a Politikai Bi­zottság tagjává és a KB tit­kárává választotta. A Nemzet- gyűlés 1971 júliusában meg­választotta a Minisztertanács elnökének. A Bolgár Kommu­nista Párt napokban befeje­ződött XI. kongresszusa ismét a Politikai Bizottság tagjává választotta. Két alkalommal tüntették ki a Georgij Dimitrov érdem­renddel. Tüntetések Pekingben Aczél Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: A kínai hatóságok a hétfőre virradó éjjel radikálisan véget vetettek a néhai Csou En-laj miniszterelnök újjáéledő kul­tuszának: hajnali három óra után a „népi hősök" Peking szívében emelkedő emlékmű­vének talapzatáról eltávolítot­ták mindama sok tízezer ko­szorút és feliratot, amelyet Csou tisztelői helyeztek oda az előző két napon. A katonai és rendőri akció — amelynek során a mennyei béke kapujával szemközt he­lyezkedő teret hermetikusan lezárták - hétfőn délelőtt tö­megtüntetést váltott ki. Sok­sok ezer ember lepte el a kí­nai parlament keleti bejáratá­hoz vezető lépcsősort és szó­vivőik hangosan követelték: járuljanak hozzá a hatóságok, hogy Csou emléke előtt tisz­telgő koszorúikat visszavihes- sék. Később, néhány ezer ak­tív részvevővel és több tízezer bámészkodóval (vagy szimpa­tizánssal) a jelenet megismét­lődött a parlamenttel szem­ben, a történelmi múzeum be­járatánál, majd az óriási tér délkeleti sarkában, az itteni középületek igazgatási irodái­nak lépcsőin. Az öt teherautónyi katona­ság és a nagylétszámú rend­őri és milicista erő láthatóan olyan parancsot kapott, hogy a tüntetőkkel szemben nem szabad erőszakot alkalmazni­uk. Tettlegességre is csak szórványosan került sor, és olyankor is jobbára „egyéni alapon". Sőt, olyasmi is elő­fordult, hogy — az MTI tudó­sítójának szeme láttára — kö­rülbelül három szakasznyi rend­őr a tömeg szétoszlatása he­lyett visszafordult, s ezután csak annyit lehetett látni, hogy állszíjas rendőrsapkák tucat­jai repülnek a levegőbe a körülállók élénk helyeslése kö­zepette. E sapkákat, melyek nem tudni, milyen úton ke­rültek le viselőik fejéről, utóbb félrehajították és szétrugdal­ták. Mint később kiderült, egy kisebb csoportnak — valószí­nűleg a tüntetők választott képviselőinek — sikerült be­jutnia a parlamentbe, ahol a koszorúk eltávolíttatása dolgá­ban állítólag magyarázatot is kaptak a kormányőrségtöl. , E magyarázat szerint vasárnap este és éjjel „ellenforradalmi elemek" a maguk javára óhaj­tották kihasználni a Csou En- lajnak szóló tisztele.tet, és „be­sározták" a KB egynémely ve­zetőjét. Az MTI tudósítójának közvetlen tudomása van arról, hogy a szóban forgó időpont­ban (Csou dicsérete mellett) Teng Hsziao-pinget, a jelenle­gi „jobboldal-ellenes” kam­pány fő célpontját védelmező, másfelől pedig az úgynevezett „radikálisok” egyik vezéralak­ját, Csiang Csinget (Mao fe­leségét) támadó feliratok je­lentek meg a „népi hősök” emlékművén és olvastatták fel többször is, nagy hangerővel. Hazai zsírszegény, fehérjedús, növényevő halak és szálkamentes, olcsó tengeri halfilék díjmentes kóstolóval egybekötött ÁRUBEMUTATÓJA április 7-én délelőtt 11—14 óráig PÉCSETT, a Bem utcai húsboltunkban LEGYEN ON IS A BOLTUNK VENDÉGE!

Next

/
Thumbnails
Contents