Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-04 / 94. szám
msm ••• ■' v: I Í | , r 4 | 1 I ...T « L ( : * Munka Érdemrend arany fokozata /c/ős Schipp Márton Idős Schipp Márton — a som- bereki Béke Őre Tsz sertéstelepének vezetője —, aki tudós is lehetett volna, munkás maradt egész életében, de mindig jó munkás. A faluja már mint egyéni gazdát is tisztelte, becsülte, s mikor 1960-ban belépett a tsz-be, akkor mindenki belépett. Alapító tag, kezdettől vezetőségi tag, a munkában sosem volt válogatós. Volt gyalogmunkás, az irodán adminisztrátor, volt brigádvezető, főállattenyésztő, sőt elnök is volt egy évig, 1962-ben, amikor az elnököt, Nyilas Lajost beiskolázták Zsámbékra. A vezetői hierarchia minden lépcsőfokát megjárta, de amire kevés ember képes, gyakran három lépcsőfokot is visszalépett, elnökből brigádvezető, majd főállattenyésztőből telepvezető lett, mert ha egy munkakörben probléma volt, azonnal Schipp Mártonért „kiáltott” a közösség. Benne mindig, megbíztak, mert sosem okozott csalódást Mint minden újtól, kezdetben Somberekén is féltek az óriási szakosított telep telepítésétől is, de tudták, ha Schipp Márton veszi kezébe, akkor nem buknak bele. Két évig — 1970 —1972 között — az állatorvos neve alatt vezette a telepet, mivel a rendelet diplomához köti ezt a beosztást. Most már a saját tisztes neve alatt vezetheti, mert kiderült, hogy nemcsak Baranyában, de az egész országban ez a legjobb telep. Már az első évben is tiszta nyereséget hozott, s azóta mindig. Évente 8760 darab sertést bocsátanak ki, vagyis óránként egyet. Elsőként tértek át a mesterséges megtermékenyítésre, ehhez saját laboratóriumot építettek, s olyan magas színvonalon végzik, hogy tavaly Somberekén járva egy híres magyar professzor kijelentette: „A mi nemzedékünk már nem éri meg, hogy ez legyen az átlagos színvonal az országban.” Idős Schipp Márton felcser- munkát is végez, ha úgy adódik, pedig nem volna kötelessége. Az általa kidolgozott rotációs rendszer egy jó diplomásnak is dicsőségére válnék. Az eszével, a kezével és a szívével vezeti ezt a telepet, mely olyan, amilyen pillanatnyilag nincs több az országban. Tavaly az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon a sombereki tsz szakosított sertéstelepe nyerte el a tenyésztési és termelési nagydíjat és a vele járó serleget, — amit elsőízben ítéltek oda, s eddig egyedül Somberek kapta meg e hazában. — Rné — Hengl János Habarcsos kanálhoz szokott kezén furcsának tűnik az arany pecsétgyűrű. Negyedszázados hűségéért kapta még tavaly. Hengl Iá- nos, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, az idén tölti be ötvenedik évét — csütörtökön az ÉVM-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A Lvov-kertvárosi tv-házak előtt beszélgetünk, az üzletsor előtt nagy a forgalom, Fürtös György térplasztikája körül gyerekek kergetőznek. A BÉV felvonulási épületei már se- hogysem illenek ide, az építők főhadiszállása idegen test ebben a szép városrészben. Rozzant fabódén „cégjelzés": Hengl-brigád. Az ötvennégy építőmunkás itt őrzi szerszámait. Az első munkát a régi építkezéseknél próbáljuk számba- venni: 1950-ben a Petőfi laktanyánál mutatkozott be lány- csáki kőműves társaival. Huszonhét év óta reggel jön, este hazatér a brigád. Ponyvás teherautó, bódés-kocsi, s most kényelmes autóbusz szállítja a napi 80 kilométeres úton őket. Képzeletben is hosszú végigjárni a Hengl János „építette” létesítményeket: Pécsett a Jókai utcai élmunkásházak, aztán az első magasházak, a nyolcemeletesek a Vasút utcában, 10 szintesek a Budai vámnál, a Köztársaság téri iskola, Kesztyűgyár, Építők úti iskola, a Szalai András utcai pizsamaházak .. Azóm téglák! Hengl János egy mohácsi kisiparos mellett tanulta szakmáját, a kőműves akkoriban csak a téglához értett: naponta sokezerszer kellett az álláson meghajolni anyagért, a malterozás közben majd leszakadt a csuklója. S aztán meg kellett tanulni a panelszerelést. Idegfeszítő munka, bár fizikailag kevésbé veszi igénybe a munkást. Hengl János és brigádja jól megtanulta a házépítést a panellal is: egyszer már elnyerték a „Vállalat kiváló brigádja” címet is, Hengl János tizenegy alkalommal kapott kiváló dolgozó kitüntetést, 1962-ben a Munka Érdemrend ezüstfokozatával is elismerték munkáját. Kérdem - legfeljebb háromszavas mondattal válaszol. Megszokta, hogy a brigád tagjainak sem kell sokat papolni. Havonta egy alkalommal ösz- szejönnek, s akkor a kis füzetből rájuk olvassa, hogy ki mit nem csinált jól, s mit csinált nagyon jól. Mélyen barázdált, napbarnított arcán látszik, nem sokat pihent még életében. Tiltakozik. Most is azt teszi esténként, szombat és vasárnap. Igaz, most kénytelenek voltak Budapestre utazni a kitüntetés miatt (feleségét is vitte), de egyébként pihen ő. Hogyan? Hát hogyan lehet? Házat épít a lányának. Háromszobásat, manzárddal, fürdőszobával. S hát a szőlőben. L. J. Liszt-díj Uhrik Dóra Alapító tag. A kockázatvállaló úttörő korszaktól a nemzetközi elismerésig — a Pécsi Balett sorsa az ő sorsa is. Szerepeit nem tudja már fejből felsorolni, annyi volt. A táncos lelkében persze néhány alakítás nagyon mélyen benne él. — Melyik? — Vivaldi: Etűdök kékben, Vujicsics: Passacaglia — hát talán ezek. Aztán az utóbbi évek a Néptánc-est, a Mahler, a Tavasz ’75. — És most a Balett '76... — Igen, de nekem inkább a hetvenötös év jelentett sokat. Mahler, meg a népi est. Most is azt mondja, amit az ősszel, a Pro Teatro gyűrű átvételekor: — A pályám nem indult minden gond nélkül. Küzdöttem önmagommal, harcoltam azért, hogy megérezzem, megtaláljam a minden előadóművész számára legfontosabbat: az átalakulás titkát Azt hiszem, ez a kulcs a művészi sikerekhez, az örömhöz, amit a színpad adhat. Szerepek egész során át mutatkozott meg sokoldalú tehetsége. Minden alakítása más, izgalmas, egyéni, utánozhatatlan. Valóban, a nagy találkozás Vivaldi Etűdök kékben című balettjében történt, meg: különleges hangvételű szerepformálás, nagy siker, egyben fordulópont a pályán. A balettvilágban azt tartják: megteremtette vele az elmélyült, intellektuális táncolás sajátos formáját, s ez alapkő lett a későbbi táncos korosztályoknak is. — A jövő? — A tánc mellett egy igen későbbi időre vonatkozó tervem a pedagógia. Ezért végzem az Állami Balettintézet pedagógus- képző főiskoláját, s ott majd balettmesteri diplomát szeretnék szerezni, — Sokat járt külföldön az együttessel. Véleménye szerint merre tart a világ balettművészete? — Egyre tudatosabban használja fel a táncot határozott gondolatok közlésére, egyre kevésbé öncélú. Azt hiszem, a mi művészetünkben ez világjelenség. Ha pedig valami egyedire gondol, akkor Bejárt együttese emelkedik nagyon ki. Az egészen fantasztikus. A Liszt-díj indokolásában sok szerepet lehetett volna felsorolni. De legméltóbb az az indokolás:' tizenhat év. Együtt a Pécsi Balettel, az alapítástól máig. F. D. József Attila-díj Tüskés Tibor Éppen húsz évvel ezelőtt kapcsolódott be az irodalmi életbe, írásai — különösen a közelmúltban megjelent Kodo- lányi-monográfia és a Nagyváros születik — országos figyelmet, visszhangot ébresztettek. Elsősorban a kortárs magyar irodalom foglalkoztatja, de érdeklődése szinte minden művészeti ágra kiterjed. Fogékony a tehetségre, fölfedezettjei közül jónéhányan napjaink neves középnemzedékbeli íróiként ismeretesek. Ma is tanárnak, pedagógusnak vallja magát — az irodalom, a művészet és a közönség közötti közvetítőszerepét tartja munkássága legkézzelfoghatóbb vonásának. — Nem kedvelem az álszerénységet. Hiszem, hogy az igazi elismerés, jutalom és kitüntetés mögött mindig egyéni munka és teljesítmény van. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a körülmények és adottságok, a környezet és a közeg, amelyben az ember él és dolgozik, ejthet és emelhet, szárnyakat adhat és letörhet, örömmel — és hiszem, hogy álszerénység nélkül - mondhatom el, hogy nekem- ez a megye és ez a város, Pécs és Baranya, számos témát és alkalmat adott a munkára, segítséget és lehetőséget az írásra. E táj embereit, intézményeit, vezetőit; folyóiratát és író-kollégáimat munkámban magam mellett tudhattam. Ha valamikor, most elmondhatom, hogy a teljesítményt és az elismerést ezeknek az emelő karoknak is köszönhetem. — Egy ilyen díj, ha vidéken élő ember kapja, mindig kifejezője annak, hogy ma Magyar- országon Budapesten kívül is lehet teljes értékű munkát végezni, egyetemes érvényű teljesítményt létrehozni. Ugyanezért bánt a provincializmus bármiféle, még meglevő jelensége. Tudomásom szerint nálunk, szerencsére, se elő-, se utóneveket ma nem osztogatnak. Miért van mégis, hogy Albertfalva határán innét egy író, festő, színész stb. nevét a színlapon, újságban, meghívón, még címzéskor, a borítékon is, csak különféle díjai fölsorolásával tudnak némelyek leírni. Ismétlem Budapesten egy színész, író, festő, muzsikus, amíg él, önmagával, a vidéki újságban, színlapon, meghívón viszont díjaival azonos. A vidéken élő közönséget joggal sérti ez. A díj a végzett teljesítmény elismerése, nem jogcím, nem elő-, vagy utónév, nem majdani reklám, Ezt eddig illetlenség lett volna szóvá tennem. Most talán megtehetem. Holnap és holnapután is nevemmel, vállalt és elvégzett munkámmal, emberiírói életemmel szeretnék azonos lenni. B. K. Munka Érdemrend bronz fokozata Trubies Balázs Trubics Balázs portréjának kerete: szerb-horvát tanítóképzőt végzett Pesten, utána három évig Felső- szentmártonban, 1957-től 1965-ig szülőfalujában, Kátolyban tanított. Innen a volt pécsváradi járási pártbizottságra került PTO-ve- zetőnek, a járás megszűnése után a Mohácsi Városi Pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályvezetője lett. Két év múlva PTO-vezető a Ifjúsági nívódíj Tóth Ferenc jusog Az oklevél szűkszavú: „Az Állami Ifjúsági Bizottság Ifjúsági Nívódíjat adományoz Tóth Ferencnek, a gyermek és ifjúsági kórusmozgalom fejlesztése és az if- zenei nevelése érdekében végzett munkájáért." Tóth Ferenc énektanár lassan húsz éve tanít a komlói Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában. Maga is komlói, ugyanebben az iskolában ismerkedett valamikor a tudományokkal. — Volt egy álmom, a kóruskultúra fejlesztése. Ezzel a szándékkal jöttem haza 1957- ben a főiskoláról. Aztán egy véletlen segített, hogy az álom megvalósuljon. Életem első kórushangversenyét vezényeltem, többek között három Kodály- művet adtunk elő. — Számtalan nemzetközi kórustalálkozón vettek részt, nívódíjak, külföldi utazások jelzik a sikert. Mi van mögötte? — Az a felismerés, hogy a gyerekek igazabb, kitartóbb, a szépet, az igazságot, a közösséget szerető emberekké válnak a muzsika, a közös éneklés által. Nagy élményem, hogy 1961-ben egyszer hosszason elbeszélgettem Kodály Zoltánnal, aki nemsokára nekünk ajánlotta új kórusművét. Attól kezdve rengeteg meghívást kaptunk. — Az iskolában egymást váltják a generációk, a színvonal pedig maradt. — Vannak kórusművek — ilyen például a Lengyel László, vagy a Pünkösdölő — amelyeket minden generációnak meg kell ismernie. Hogy a fiatalok a zenéből és a zene által ismerjék meg népünk történetét, kultúráját, a nyelvet, a folklórt, aztán erre építve ismerhessék meg más népek nyelvét, kultúráját. Mi pedig erre igyekszünk nevelni, csak éppen nem direkt eszközökkel. — Mi a legközelebbi terve? — Szeretném, a májusban rendezendő komlói nemzetközi kórustalálkozót hagyományossá és jó színvonalúvá tenni. • Érdemes művész Sik Ferenc Bölcsész diploma, majd színházi rendező oklevél, koreográfus gyakorlat az Állami Népi 'Együttesben, rövid próbálkozások az egri színházban — így jött el Pécsre. Azóta a magyar színházművészet egyik sajátos rendező egyénisége lett. Sik-stílus — így beszélnek az alkotásairól. Nehéz róla újat írni. — Mi jut eszébe most, a Jó- szai-díj utáni újabb magas kitüntetés átvételekor?- Mindaz, amit Pécsett sikerült elérnem, közös munka eredménye. A jó csapatmunka pedig mindannyiunk számára hasznos és gyümölcsöző, együtt és külön-külön is. De az is eszembe jut most, hogy hosz- szú évekig rendeztem zenés darabokat, operettet, musicalt. Ezt egyáltalán nem bántam meg. Akkor tanultam meg a színpadi ritmust, a párhuzamos színpadi cselekményeket, vagy például egyszerre több elem összhangba hozását.- A jövő? Főrendezőként mit gondol erről? — Azt hiszem, amit évek alatt közösen sikerült kimunkálni, az eredményes út és sajátos helyet biztosít a Pécsi Nemzeti Színház számára. Ezt az utat kell folytatni. A magyar színházak működésének középpontjában a magyar drámának kell állnia. Vajha sikerülne ugyanazt megvalósítani a zenésjátékokban is, amit a prózában már sikerült. Vagyis a magyar zenés színház megújításának kezdeményezőjévé válhatnánk. — Erre az országban Pécsett van a legjobb alap: a legtöbb tagozatú magyar társulat. Ezt azonban eddig nem sikerült kihasználni.- A színház „üzemi" életében, azt hiszem, sikerült megvalósítani a részlegek harmonikus együttműködését, de a művészi tervekben, azok megvalósításában - nem. Részben az ilyen igényű darabok hiánya, részben pedig a sajátos részlegfeladatok bokrossága megakadályozott bennünket abban, hogy erre összpontosítsunk. Talán most tart ott mind a három fő részleg - a prózai, az opera és a balett - de a többi részlegek is, hogy a saját dolgaik elvégeztével több erőt tudnak fordítani az összetett feladatokra is. — Egyre többet rendez pesti színházakban. Legközelebb hol és mit állít színpadra?- A fővárosi Operettszínház hívott meg és a Pécsi Városi Tanács ki is adott erre a munkára. Humoros, könnyed darab vár rám: Rejtő Jenő egyik regényét írják át musical-nek, őzt rendezem. F. D. Pécsi Járási Pártbizottságon-, majd újra „pesti diák” — elvégzi a hároméves politikai főiskolát. Visszajön a járási párt- bizottságra, titkárnak választják. De mit foglal magába a portré-keret? Munkát, cselekvést, tenni- akarást, tetteket. Tanítói pályájának kezdetén volt DISZ-ve- zető, úttörővezető — ezzel kezdődött mozgalmi élete. Mindig a közösségért akart tenni. A pedagógusi munka mellett volt tanácstag, vb-tog, pártalap- szervezeti titkár Kátolyban. Elvállalta a művelődési ház vezetését is. Soha nem befelé fordulva, hanem kifelé sugározva élt Az esti iskolában (ketten tanítottak a feleségével) az oktatás mellett a szakmunkásképzést próbálta megvalósítani a község agrárszakembereivel karöltve. Mint művelődésiház- vezető, feladatának tekintette a szerb-horvát nemzetiségi folklórkincs élve-megőrzését Irodalmi színpadot, tánccsoportot szervezett — Lehet-e mérni a pártap- pa ró tusban végzett munka eredményét? Úgy gondolom, lehet. A mohácsi 502-es ipari- tanuló-intézet felépítéséhez talán én is hozzájárultam egykét „téglával... — Most járási párttitkárként, milyen feladatok állnak ön előtt? A nagy termelőszövetkezetek létrejötté, a koncentráltság (az újpetrei szövetkezet például 10 ezer hektáron gazdálkodik) újabb tennivalókkal jár: e gazdaságokat stabilizálni kell. Az a fontos, hogy a pártvezetők egységesítsék ”a szemléletet és a cselekvési szándékot a megnövekedett területen is. A pártegység további szilárdítása az alapszervi tartalmi munka színvonalának emelése — a gazdasági eredmények elérése érdekében — ez most a feladatunk. Eljárunk a testületi ülésekre, ahol lehet pártcso- portokal szervezünk. Meghívjuk üléseinkre a párttitkárokat Nagyon jó, hogy a pártszervezetek már igénylik a pártcsoportok véleményét. — A pécsi járás mezőgazda- sági jellegű. Jórészt elkészültek a gazdaságok ötéves tervei. Oda kell figyelnünk a mező- gazdasági munkák időbeni elvégzésére. A párt, a XI. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósításáról van szó. A háztáji gazdaságok támogatásáról hozott párt- és kormányhatározatoknak is érvényt kell szereznünk... Ezt foglalja magában a portré-keret De teljes úgy lesz, ha azt is ide írjuk: Trubics Balázs a felszabadulás évfordulóján megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Úgy érzi, eddigi munkáját, igyekezetét honorálták vele. Tudja, hogy e magas kitüntetés kötelez is. Gy. Z.
