Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-25 114. szám

Punöntmt Tlqplö 1976. április S, vosAmap Kiváló vállalatok ünnepségei Kiemelkedő gozdasági tevé­kenységük elismeréseként teg­nap három vállalatot, illetve ipari szövetkezetei tüntettek ki a „Kiváló Vállalat” címmel: a pécsváradi Építő Szövetkeze­tei, a Pécsi Bútorgyárat vala­mint a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatot. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat hatszáz fős kol­lektívába a pécsi „Ság vári Endre” művelődési házban rendezte „Kiváló Vállalat" ün­nepségét. A kertészek munká­ját Horváth József igazgató értékelte. Egy esztendő alatt 18 százalékkal növelték árbe­vételüket, amely elérte a het- venmillió forintot az 1975-ös évben. Szolgáltató tevékenysé­gi körüket jelentősen bővítet­ték az elmúlt esztendőben. Vá­gott virágból 941 ezer szálat értékesítettek. A korábbi évekhez viszonyít­va tízszeresére nőtt a vállalat által kiültetett díszfák száma: 1975-ben ötezer sorfa került a pécsi parkokba. Gyümölcsfából hetvenezret értékesítettek. Fi­gyelemre méltók a vállalat ta­karékossági eredményei. Az el­múlt évben 1,8 millió forint megtakarítást értek el, ennek jelentős része az energia ta­karékosságból eredt A „Kiváló Vállalat” kitün­tető oklevelet Horváth József vette át a kollektíva nevében, Fenyvesi Józsefné betanított munkás, az „Építőipar Kiváló Dolgozója” kitüntetésben ré­szesült. Az ünnepség befejezé­seként hatvanon kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, s ötszáz­ezer forint pénzjutalmat osztot­tak ki a vállalat dolgozói kö­zött. A pécsváradi Építő Szövet­kezet- központjában rendezte meg a „Kiváló Szövetkezet”-i ünnepséget, a délelőtti órák­ban. A szövetkezet tavalyi eredményeit a pártszervezet titkára értékelte. A pécsváradi Építő Szövetkezet az elmúlt esztendőben 25 lakást épített a községben, a tervezett 44,5 millió forintos termelés helyett 61 millió forint termelési érté­ket állítottak elő. Az egy főre eső termelés megközelítette a kétszázezer forintot. A szövet­kezet mozaiklap üzeme 170 ezer négyzetméter cementlapot állított elő, kádárrészlege tizen­hétmillió forint értékű hordót exportált Irakba. A pécsváradi Építő Szövet­kezet harmadszor nyerte el a „Kiváló Szövetkezet” címet. Az oklevelet Grünhut Alfréd elnök vette át A Pécsi Bútorgyár több mint tizenöt százalékkal növelte ter­melését egy esztendő alatt, 1974- hez viszonyítva. Korpusz bútorainak több mint felét, a környező megyékben értékesíti: kedveltek a Boranya II, Lolita, Beáta és Daniela szekrényso­raik. Ezekből a kisbútorokból több mint 45 ezret gyártottak 1975- ben. A vállalót, amely az elmúlt esztendei tevékenysége alap­ján elnyerte a „Kiváló Válla­lat” címet, este a pécsi Olim­pia étteremben rendezte ün­nepségét.’ Csillag József igaz­gató számolt be az 1975. évi eredményekről. Tavaly jelentő­sen megváltoztak a dolgozók szociális körülményei: a válla­lat központjában három és fél millió forint értékű öltözőt és fürdőt építettek. A beszámolót követően Csil­lag József igazgató vette át a „Kiváló Vállalat" oklevelet, majd további kitüntetések át­adására került sor. Kárpáti Ist­ván osztályvezető. Zsoldos Je­nőmé, Markó Győzőné és Hor­váth Emil betanított munkások valamint Weldin Vilmos laka­tos a „Könnyűipar Kiváló Dol­gozója" kitüntetésben része­sült. S. GY. Pécs tisztasága érdekében Javítják a külterületek szemét- elszállítását Az ember munkájára, pihe­nésére is nagy hatással van a környezete. Lehangoló, ha sze­metes utcán haladunk el, egy kicsorduló kukát kerülünk ki. Pécsett jelenleg a lakások 80 százaléka van bekapcsolva a szemétszállító „hálózatba” (a többi megyei városban is általában ez az arány). A Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat ebben az évben újabb külterületi utcákra, lakásokra terjeszti ki a szemétszállítást, s az év végére az említett százalékarány 93 százalékra emelkedik. Ha ez megvalósul — márpedig a tárgyi feltételek biztosítottak — Pécs országosan is a legjobbak között lesz a szemétszállítás, következéskép­pen a várostisztaság terén. Pécs külterületein (sőt Kert­városban is) sok még a földes, szilárd útburkolat nélküli ut­ca, ahova a szemeteskocsik nem tudnak behajtani. Az utcák szilárd burkolattal való ellátása pedig már a tanácsok anyagi lehetőségeitől is függ. Ebben az évben Mólomra és Nagyárpádra teljesen, Borbá­latelepre folyamatosan kiter­jesztik a szemétszállítást. A Tolbuhin úttól keletre eiö ut­cákba is -bekanyarodnak a közeljövőben a szemétszállító kocsik. Sok bosszúságot, kelle­metlenséget okozott eddig a Kénes úti lakóknak a közeli szeméttelep (a bűz mellett a begyulladt szemét füstjét is el kellett viselniük). Jó hír szá­mukra, hogy rövidesen ho­mokkal és agyaggal takarják be az eddigi szemetet, s a szemeteskocsik (az útviszonyok már lehetővé teszik) a völgy­katlan mélyén ürítik ki terhü­ket, így kezdik feltölteni a sze­Ebben az évben a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Vál­MAVQSZ-közgyuiés Pécsett Augusztusban megyei vadászati kiállítás nyílik Több munkást és fiatalt a vadásztársaságokba! Az összehordott szemetet földréteggel terítik be a Kénes út d melletti területen. n Az elmúlt esztendőben to­vább javult Baranya megye vadásztársaságainak egyesületi tevékenysége, fejlődött a me­gye vadgazdálkodása, vadá­szati kultúrája — ugyanakkor a megye vadászai tevékenyen részt vettek a közösségi munká­ban, aktív és eredményes mun­kát végző részesei voltak a természetvédelemnek. Baranya megye 1150 vadá­szának választott képviselői tegnap Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában, évadzáró kül­döttgyűlésen vettek részt, mely­nek keretében meghallgatták la lat nagyobb beruházásokat nem végez, csupán az elavult gépek pótlására törekszik. Ami viszont lényeges: komolyabb fejlesztést tervez az útkarban­tartás területén. Folyamatban van az új, C—25 típusú (a Közúti Gépellátó Vállalat gyár­totta Cegléden) aszfaltkeverő- I gép leszállítása; a harmadik negyedévben üzembe is helye­zik. Ez lehetővé teszi a téli (fagymentes) időben is az út­karbantartó munkákat, a minő­ségjavítást. Az l„ II. kerületben az utak portalanítására, mo­dernizálására, a földutak rend­behozására fordítják a figyel­met. Az I. kerületben (az And- rássy úton, Arany, Botond, Ki­rov utcában) 40 ezer négyzet- méter utat portalanítanak. Má­jusban kezdik a II. kerületi Kispostavölgy, Mihály, Gergely, Felsőhavi utca salakozását. A városi tanács építési és közle­kedési osztálya megbízta a műszaki főiskolát, hogy dolgoz­zon ki egy olyan — olcsó, de több éves tartósságot bizto­sító — módszert, mellyel a kül­területi utakat, dűlőutakat megfelelő, használható álla­potba lehet hozni. Gy. Z. „Zúgjon a dalunk" Ifjúmunkás kórustalálkozó a Liszt-teremben Áz anyanyelvi kulturálódásért Kísérleti olvasótábor Köztudott államunk milyen fontos feladatnak tekinti a nemzetiségi anyanyelv ápolá­sát, a kulturálódást. Nemzeti­ségi báziskönyvtárak alakul­tak, betéti rendszerben, lehe­tőség van tehát a könyvállo­mány rendszeres frissítésére. Szép eredményeket tudhat ma­gáénak valamennyi báziskönyv­tár, nőtt rendszeres olvasóinak száma, s megfelelő összeg áll rendelkezésükre az újonnan megjelent könyvek beszerzésé­re. Minden jó szándék ellenére mégsem mondhatjuk: minden rendben van, hiszen megyénk idősebb délszláv és német nemzetiségű lakossága anya­nyelvi szókincse nem elégsé­ges, hiányos, az irodalmi anyanyelvet nem ismeri kellő­képpen. Ezen kíván segíteni az az összefogás, mely közel egy­éves múltra tekint vissza. A hiányok pótlásán kívül a jö­vőt is megalapozza az a kap­csolat, amely a báziskönyvtá­rak, a községek és a Tanár­képző Főiskola között kiala­kult. A főiskola nemzetiségi tan­székein tanuló diákok rendsze­resen ellátogatnak községi könyvtárakba, ahol előre meg­határozott tematika szerint fog­lalkoznak az általános iskolá­sokkal. Megismertetik őket a gyermekirodalommal, egyes művek elemzését közösen vég­zik, de a játékos fejtörők, ve­télkedők, népszokások gyűjté­se, lemezhallgatások sem hiá­nyoznak foglalkozásaikból. Fel­mérések bizonyítják, hogy ezek a gyerekek aktívabbak, az is­kolai munkából is jobban ki­veszik részüket rendszeres ol­vasókká válnak. Élményeiket el­mesélik családi körben, szüleik mind többször ellátogatnak a könyvtárba, könyveket kölcsö­nöznek. Nemrégiben pedagógus kül­döttség járt megyénkben a szomszédos Jugoszláviából, az eredményeket látva azzal az elhatározással utaztak haza, hogy ők magyar lakta falvak­ban hasonló kapcsolatok ki­alakítására törekednek. Mintegy továbblépésként, a német és a délszláv bázis- könyvtár első ízben, kísérleti jelleggel 30 általános iskolai tanuló részére 4 napos olvasó­tábort szervez Bárban, ahol or­szágoshírű előadók segítik az irodalmi anyanyelv tökélete­sebb elsajátítását, a könyv iránti igény felkeltését. A tel­jesebb anyanyelvi kulturáló­dást. H. T. Szakmunkástanulóink már a diákévek alatt is a példásan végzett munkával érdemlik ki társadalmunk elismerését A hét több napját töltik üzemek­ben, termelésben. így a szeré­nyebb lehetőségeket is jól hasznosítva születnek és mű­ködnek intézeteinkben az önte­vékeny ifjúmunkás kórusok — mondotta Lantos József, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályvezető-helyet­tese tegnap délelőtt Pécsett, a Liszt Ferenc hangversenyterem­ben megrendezett ifjúmunkás kórustalálkozó megnyitó ün­nepségén. A „Zúgjon a dalunk” mozga­lom méltó helyet kapott a munkásművelődésben. S ez különösképpen a találkozó ren­dezőjére, a jelentős ifjúmunkás kórusmozgalmi hagyományok­kal rendelkező pécsi 500-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetre vonatkozóan helytálló megállapítás. A Liszt Ferenc hangverseny- terem második alkalommal le­hetett tegnap házigazdája a dél-dunántúli ifjúmunkás ének­karok bemutatójának. Az ének­karok tagjai és a kórusok ve­zetői szép hagyományt ápol­A Pécsi Bőrgyár felvesz: FELVONÓ- és VILLANYSZERELŐ, LAKATOS szakmunkásokat, valamint női és férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: a PÉCSI BŐRGYÁR munkaügyi osztályán nak ezzel: a régi munkás­énekkari mozgalom folytatói. Ma a régi munkásdalokat és az új tömegdaiokat megérde­melt tisztelet övezi. A területi bemutató jó alkalom volt a jelenlévő szakemberek hasznos véleménycseréjéhez és nem utolsó sorban Baranya, Somogy és Zala megyék kórusainak megismeréséhez — mondotta Lantos József. Ezt követően a zsűri — Kört- vélyesi Géza, Mohos Antal, Széchenyi Olivér — és a zsú­folásig megtelt hangversenyte­rem közönsége előtt a Köztár­saság téri általános iskola énekkara sorakozott fel — Vaj­da Zoltánné vezényletével. Mű­sorukat dr. Dőry Miklós kísérte zongorán. Őket a kaposvári 503-as számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet vegyeskara követte Zákányi Zsolt vezényle­tével. A pécsi 506-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fiúkarát Kocsis Ferenc vezé­nyelte. A nagyatádi 524-es szá­mú szakmunkásképző Intézet vegyeskara Laczó Elemér ve­zényletével lépett színpadra, őket a Zalaegerszegi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Isko­la leánykara követte Pungor Antal vezényletével. A kórusok színvonalas mű­sorát a pécsi 500-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyeskarának produkciója zár­ta. Közreműködött a pécsi mű­vészeti szakközépiskola taná­raiból és diákjaiból alakult zenekar. A pécsi kórust és a zenekart Pécsi Géza karnagy vezényelte. A „Zúgjon a dalunk" című területi énekkari bemutatón résztvevő kórusok produkciói­nak értékelését a zsűri lapzár­takor kezdte meg. S. K. a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Baranya megyei Intéző Bizottságának jelentését az 1975. évről, s megfogalmaz­ták a soron következő legfon­tosabb feladatokat. Az intéző bizottság éves jelentésében minden tekintetben jelentős eredményekről adhatott számot. Ellátta a megye vadászainak, vadásztársaságainak érdekkép­viseletét, a fácánprogram kö­vetkezetes megvalósításával to­vábbfejlesztette a vadászati le­hetőségeket, a központi elvá­rásoknak megfelelően biztosí­totta, hogy számos fiatal, fizi­kai munkás és budapesti dol­gozó nyerjen felvételt a megye vadásztársaságaiba, s a szak­mai színvonal emelése érdeké­ben megrendezte a megye va­dászmestereinek bemutató va­dászatát. 1975 jelentős ered­ménye, hogy megalakult a me­gyei ifjúsági bizottság, létre­jött a MEDOSZ megyei vadőri alapszervezete, s eredmény­nyel zárultak azok a tárgyalá­sok, melyeket az IB a Magyar Honvédelmi Szövetséggel foly­tatott egy közös lőtérbázis ki­alakítása érdekében — a sport­lövészet fejlesztése céljából. A vadásztársasáqok felméré­se alapján 1975-ben 1933 szarvas, 1299 őz, 638 vaddisznó, 34 376 nyúl, 82 612 fácán és 11 720 fogoly élt a megye me- zőségein, illetve erdeiben. A szarvasállomány 1974-hez ké­pest némileg csökkent, de a szakemberek még így is ma­gasnak találják számukat — az ideális létszám 1600 darab lenne. Az őzállomány célirá­nyosan csökkent — a minőség javítása érdekében azonban emelni kívánják a kilövési ter­vet. A törzsállomány nagysága 6000 körül lenne ideális. Baranya vadban gazdag te­rület. A kívülállók azonban nemigen tudják, hogy a vadász- társaságok ennek érdekében milyen jelentős áldozatokat hoznak. 1974-ben 24 800, 1975- ben pedig 21 800 hathetes fá­cáncsibét vásároltok, illetve bo­csátottak szabadon a társasá­gok a mesterséges tenyészetek­ből, Rendkívül jelentős a me­gye vadászainak értékesítési, illetve exporttevékenysége is. 1975-ben 659 szarvast, 1727 őzet, 610 vaddisznót és 11 527 fácánt értékesítettek a MAVAD útján. Az értékesítési tervek tel­jesítése szempontjából jelentős tényező a MAVAD pécsi hűtő-, illetve átvevő telepének műkö­dése. Az IB nagy erőfeszítése­ket tett, hogy a telep a mos­toha körülmények ellenére is fennmaradhasson, illetve ered­ményesen teljesítse feladatát. A vadász — ma mindenek­előtt vadgazdát jelent. Ez jut kifejezésre a kártékony állatok apasztása érdekében végzett munkában is. 1975-ben 5168 szőrmés és 21 ezer szárnyas ra­gadozót, illetve kártékony álla­tot semmisítettek meg a me­gye vadászai. A közgyűlés az intéző bizott­ság javaslatai alapján elhatá­rozta, hogy 1976-ban folytatja a fácánprogramot, az eddigi­nél is nagyobb gondot fordít a vadászok képzésére, a vadá­szati kultúra növelésére, s a megye vadászainak természet- védelmi tevékenységére. Elhatá­rozta továbbá a közgyűlés, hogy 1976 augusztusában, Pé­csett, az Orvostudományi Egye­tem aulájában — 900 négy­zetméteren — vadászati és ter­mészetvédelmi kiállítást ren­dez, a szocialista vadásztársa­ságok megalakulásának 30. év­fordulója jegyében. Ez a nagy­szabású kiállítás az eredmé­nyek összegezése, illetve a szakmai továbbképzés mellett mindenekelőtt azt a célt szol­gálja majd, hogy a közvéle­mény helyes képet kapjon ar­ról a sokirányú, felelősségteljes és áldozatos munkáról, melyet a vadásztársadalom végez a természetvédelem, a nemzeti kincsnek számító vadállomány védelme, fejlesztése és céltu­datos hasznosítása érdekében. 3 i í Tegnap az Ifjúsági Házban az irodalmi színpadok és a színját­szók mutatkoztak be az úttörök jubileumi művészeti szemléjén. Képünkön a Hal József úti iskola úttörői.

Next

/
Thumbnails
Contents