Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-23 112. szám

Pimftntmt naplö 1976. április 23., pántok Szonátaest Két kiváló, külföldön élő magyar művész hangverse­nyével zárult szerdán este a Filharmónia idei mesterbér- let-sarozata. Pauk György (hegedű) és Franki Péter (zongora) szonátaestje ün­nepi záróakkordja volt a nagysikerű koncerteket fel­sorakoztató összeállításnak. Igaz, a két művész elő­adói stílusa az első pilla­natban kissé szokatlannak tűnik. A tartalmi kifejezés érdekében sűrűn átlépik azt a határt, ameddig még a megszólaltatás expresszivitá­sáról beszélhetünk. Túljátsz- szák a poéneket, a végső­kig fokozzák az ellentéteket Ennek ellenére szó sincs ar­ról, mintha „olcsó" eszlko- zökkel, mindenáron való ha­táskeltésre törekednének. Előadásuknak igazi arany- fedezete von: a fölényesen biztos mesterségbeli tudás és a minden hangjukat át- forrósító őszinte hitből táp­lálkozó belső lobogás, A túlfűtött előadásmód talán csak Mozart D-dúr szonátájának (K. 306) nem tett jót, a műsorban elhang­zott másik három darab tu­lajdonképpen még gazda­godott is általa. Beethoven G-dúr szonátája (Op. 96.) beszédes lett, mintegy kitá. rulkozott. Bartók II. rapszó­diája ellenállhatatlan ere­jű, tömegeket megmozgat­ni képes népi tánomulat- sággá nőtt ebben az elő­adásbon, Ravel Szonátáját pedig meglepően modernné tette bizonyos effektusok, a maga korában újnak szá­mító technikai elemek ilyen mérvű hangsúlyozása. A kamarazenében ugyan alapkövetelmény, mégis hadd emeljük iki a két mű­vész játékának tökéletes összecsiszoltságát, legmaga­sabb fokú összhangját. Franki Péter zongorázása valóságos csodája volt a partnerrel való azanasulni- tudásnak. Néha az a furcsa érzésünk támadt, hogyha egyedül játszaná e darabo­kat, akkor Vs hallanánk a he­gedű szólamát. Magos színvonalú, a mes­terbérlet rangjához méltó kamarazenélésben gyönyör­ködhettünk ezen az estén. Dobos L Orvost—műszak! találkozó Pécsett Egészségvédelem és biztonságos munkavégzés az üzemekben Közösen, orvosok, műszakiak, vezetők egy célért, a dolgozó ember egészségéért és a biz­tonságos munkavégzésért — mondta Bernáth Béla, a Szi­getvári Konzervgyár igazgató­ja. S ez a megállapítás a már másodízben megrendezett üzemorvosi, műszaki találkozó lényegét, fontosságát is ki­emeli. Az üzemorvosok és a műszaki gárda összefogásának fontos­ságát mindenki tudja, átérzi. Nem szemléletváltozásra van tehát szükség, hanem arra, hogy valamely új létesítmény, berendezés tervezésénél és ki­vitelezésénél új munkafolyama­tok, egészségre ártalmas anya­gok felhasználásánál az üzem­orvos véleményét ne csak papí­ron, de a gyakorlatban is fi­gyelembe vegyék. A tervekből költségmegtakarítás címén sok­szor még manapság is a szo­ciális létesítmények maradnak el és az utólagos módosítás, foldozgatás aztán többe kerül, mint egy üzemorvos alkalmazá­sa. Tehát 'még határozottabb állásfoglalásra van szükség a vezetők részéről, — említette dr. Szilasi Anna, pécsi városi fő­orvos. Az üzemegészségügy fejlesz­tése az elkövetkezendő évek kiemelt politikai, társadalmi, gazdasági feladata. Szükséges, mert a technikai és technoló­giai változásokat, a termelé­kenység emelkedésének az üte­mét nem követte megfelelő mértékben az üzemegészségügy fejlődése. Az orvosi és a mű­szaki együttműködés fő célja a megelőzés, s ez nem öncé­lú, mert egészséges, biztonsá­gos, higiénikus munkahelyen szinte megduplázódik a terme­lés. Nincs balesetből adódó tartós egészségromlás, kiesett munkaidő, táppénz. A munkásvédelem szükség- szerűségének elbírálása soha ne az irodában, hanem a ter­melés helyszínén, az ott dol­gozó emberek szemével történ­jen — mondta dr. Plechl Ágo­ta, pécsi városi üzemi főorvos. Az 1976. évi ipari és mező- gazdasági üzemegészségügyi hónap keretében szerdán a Ba­ranya megyei élelmiszeripari üzemek vezetői és orvosai ta­lálkoztak Pécsett a Sörgyár kul­túrtermében. A sok közös prob­léma (zajártalom, hőártalom) mellett a felszólalók szép, kö­vetésre méltó kezdeményezésről és saját erőből elért eredmény­ről is beszámoltak. Például a Szigetvári Konzervgyár szociális ellátottsága iparági szinten is kiemelkedő. Orvosi rendelőjé­ben lévő fogászati fúrógéptől a vér- és vizeletvizsgálatra al­kalmas laboratóriumi berende­zésekig mindent a gyár vett. Munkaidő előtt a reumás dol­gozók 10-15 perces kezelést kapnak. Az orvosi és műszaki együtt­működés egyik kiemelt területe lesz a jövőben, — ahogyan a tanácskozáson elhangzott — a rehabilitáció kérdése. Ez tulaj­donképpen olyan komplex tevé­kenység, amelyben el kell érni, hogy a vállalati bizottságok működése ne merüljön ki a formalitásokban. Az üzemegész­ségügyi és a munkavédelmi szervek szoros együttműködése szükséges, A munkafolyamatok pszichológiai ellenőrzését főleg a szalagmunkánál előtérbe kell helyezni. A biztonsági szemlé­ket elemző jellegűvé kell ten­ni, hogy mind az orvosi, mind Emlékplakett kiváló propagandistáknak (Folytatás az 1. oldalról) tonárugyár dolgozójának, Kapi­tány Sándornak, a siklósi Mar­xista—Leninista Esti Középiskola propagandistájának, Balogh Józsefnek, a Siklósi Városgaz­dálkodási Vállalat alkalmazott­jának, Sípos Tibornak, a Mo­hács városi Pártbizottság pro­pagandistájának, dr. Bangó Lászlónak és Kispál Károlynak, Mohács járási pártmunkásnak, Hegedűs Istvánnak, a Sziget­vári Cipőgyár propagandistá­jának, Kiss Károlynak, az Oj- petreí Tsz., dr. Farkas János nagykozári, Tusnovits Imre szentlászlói, Újházi József nagy- dobszai, Brix Ferenc baranya- jenői és Reith János, a sásdi járási hivatal propagandistájá­nak. Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága a Morxizmus-Leniniz- mus Esti Középfokú Iskola 58 propagandistáját részesítette ér­tékes jutalomban, melyeket Szentirányi József, a városi pártbizottság titkára adott át. A KISZ IX. kongresszusa tiszteletére Nyolcezer fiatal részvétele a kommunista műszakon A Magyar Kommunista ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­ságának felhívására, szombaton és vasárnap Boranya ipari és mezőgazdasági üzemeinek fia­taljai kommunista műszakon vesznek részt, a KISZ IX. kong­resszusa és Lenin születésének 106. évfordulója tiszteletére. A kétnapos akció előkészíté­séről, megszervezéséről Piti Zol­tán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára a követ­kezőket mondotta el. — Haladó hagyomány, hogy KISZ-szervezeteink évről évre hi­tet tesznek a közösség ügye mellett, kommunista műszako­kon szabadnapjaik feláldozá­sával részt vállalnak a termelő- munkából, a közhasznú társa­dalmi tevékenységből. A mos­tani akciónkhoz több mint öt­ven vállalat és mezőgazdasági üzem KISZ-bizottsága csatlako­zott Az előzetes értesülések szerint a hét végén nyolcezer pécsi és baranyai fiatal dolgo­zik majd: végez termelő mun­kát vagy részt vállai a parko­sítási, sportpálya építési felada­tokból. Holnap, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalót üzemeiben 1200- an dolgoznak, majd erdei sport­pálya építést, telefonkábel fek­tetést végeznek, vasat gyűjte­nek. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pécsi központjában hatszázan mennek műszakra. Az EIVRT Sopicma Vákuumtechnikai Gyárában öt­százan dolgoznak majd. A pé­csi Építő és tatarozó Vállalat­nál háromszázan jelentették be részvételüket a kommunista műszakra. Somberekén parkosí­tanak a fiatalok, Szederkény­ben a kongresszusi park építé­sét végzik majd a helybeli ki­a műszaki megelőzést segítse. Az üzemegészségügy terüle­tén az állami, társadalmi, gaz­dasági vezetés és az üzemor­vosok előtt álló közös cél egy emberközpontú, egészséges munkahely biztosítása, a bal­eseti lehetőségek számának csökkentése és a dolgozókban a munkavégzés során a bizton­ságérzet tudatának erősítése, amely fokozza a munkakedvet, élénkíti a munka ritmusát. Varga Ágnes Példás összefogással Művelődési ház és filmszínház nyílt Somberekén szesek. A Bólyi Állami Gazda­ság fiataljai többek között az óbányai úttörőtábor építésén vesznek részt. De dolgoznak a beremendi Cement és Mészmű- vekben, a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezetben is. A vasutas fiatalok a diesel mozdonyok ja­vítását és mosását végzik majd. — És a KISZ-apparátus mun­katársai? — Valamennyien Balatonfeny- vesre utazunk, s a tábort ké­szítjük elő, a nyári vezetőképző tanfolyamokra. — Mire használják fel, a fia­talok. a végzett munka ellen­értékét? — Óvodák építéséhez, továb­bá a „vietnami Magyar Barát­ság” szakmunkásképző Intézet építési költségeihez járulnak hozzá. S. ©Y. Színes népművészeti csokorral köszöntötték a helyi együttesek szerdán este Somberekén az új művelődési ház és mozi avatóünnepségére egybegyűlt közönséget és a meghívott ven­dégeket. A szép német és ma­gyar dalok, táncok virágait a palotabozsoki és a sombereki népi együttesek fűzték csokor­ba. A vendégeket — Bocz Józse­fet, az MSZMP Baranya megyei Finnország az ezer tó és a legnagyobb színház hazája Együttműködés a pécsi és laliti színház között Hiltunen igazgató Pécsett Karvastagságú piros, sárga és zöld gyertyák fénye libeg a szobában, az óriási filodend- ron vágott levelei tétován inognak a falon. Aimo Hiltu- nennel a Lahti Színház igazga­tójával dr. Szász Levente la­kásárt és avatott tolmácsolásá­val beszélgettünk a napokban. Hiltunen úr otthonosan _ érzi magát, hiszen testvérvárosba érkezett és azért is, mért a gyér imbolygó fény a finn kandallók tüzének zsarátnokba hajló fé­nyét idézi. Már a beszélgetés kezdetén kiderült, Hogy a világ legna­gyobb színésztársulata Finn­országban van. Amikor hitet­lenül néztem rá sűrűn bóloga­tott, hogy ez nem tévedés. — Finnország nemcsak az ezer tó országa, hanem a hat­vanezer színészé is. Alig akad olyan finn, beleértve a minisz­tert, a gyárost, vagy a gépko­csivezetőt, aki életében ne vett volna részt valamelyik amatőrszínpad munkájában. Én magam is tizenegy éves korom óta játszom, egyébként később bölcsész diplomát szereztem. S ez az országos színjátszó kedv, amit lassan már nemzeti sa­játosságunkként tartanak szá­mon, immár száz éve tart. Aimo Hiltunen színigazgató 25 fős társulatának képvisele­tében érkezett Pécsre, hogy viszonozza az itteniek korábbi látogatását, s egyben hosszabb távra szóló együttműködési ter­vet készítsenek a két színház között. Erre szükség is van, mert a finn drámairodalom érdemtelenül mostoha gyerme­ke az egyetemes kultúrának. Jóllehet, Kivi a múlt század 70- es éveiben, a nemzeti ébre­dés kezdetén a finn nyelvű iro­dalmon belül a drámát is új­jáélesztette, méghozzá igen nagy sikerrel. — Ha néhány évtizeddel ké­sőbb is, de nálunk ugyanaz volt a helyzet, mint a magya­roknál. A cél az idegen fenn­hatóság, a mi esetünkben a svéd elnyomás leküzdése és a finn nyelv elfogadtatása volt. A színháznak óriási szerep ju­tott a nyelv megőrzésében és továbbfejlesztésében. Az akkori „színházi-láznak” az eredmé­nye, hogy napjainkban szinte valamennyi finn város rendel­kezik színházzal. Lahti színházi központ. Több finn vidéki társulattal ellentét­ben nem tájol, ennek ellenére a legismertebbek közé tartozik. Ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy prózai, opera és báb­színház kara friss és széles skálájú repertoárral áll a kö­zönség rendelkezésére. — Az egy évadra szánt be­mutatók összetétele nálunk ál­talában így alakul: ötven szá­zalékban finn szerzők művei­ből játszunk, előadunk két klasszikus drámát és az érdek­lődésre való tekintettel egy operettet és musicalt is. Azt reméljük, hogy a jövőben a Lahti Színház méginkább vonz-, za a közönséget, hiszen 1980- ra elkészül az új színház egy 800 személyes nagyteremmel és egy 250 fő befogadására al­kalmas kamarateremmel. A méreteire jellemző, hogy 150 fős zenei árok készül hozzá. Ez lesz egyébként Finnország legnagyobb prózai színháza. Aimo Hiltunen pécsi tárgya­lásaitól azt reméli, hogy mind több magyar színmű kerül Lahtiba és finn dráma Pécsre, és a két színház társulatának cseréje is rendszeressé válik. Füzes János Bizottságának titkárát, Kispál Károlyt, a Mohácsi Járási Párt- bizottság csoportvezetőjét, Lan­tos Józsefet, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető­helyettesét, dr. Németh Elemért, a Megyei Tanács Mohács Járási Hivatalának vezetőjét, Rejtő Jánost, a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatóját, valamint a helyi párt-, állami- és termelőszövetkezeti vezetőket Dombai Gyula, a Közös Köz­ségi Tanács elnöke köszöntöt­te. Lantos József rövid beszédben méltatta a kulturális létesít­mény jelentőségét a sombere- kiek, palotabozsokiak és gör- csönydobokaiak életében. A filmműveltség megteremtésé­nek útján nagy szerepe lehet ennek a most meqnyíló film­színháznak is, amely — ismer­ve az itt élő emberek munka­szeretetét, alkotókedvét, a kul­turált élet iránti fogékonyságát — hitem szerint be fogja töl­teni hivatását, segíti majd az emberi közösségek önismere­tének, a hétköznapokban adó­dó konfliktusok felismerésének és megoldásának képességét — mondotta. A Közös Községi Tanács ne­vében Dombai Gyula vette át a filmszínházat, annak hang- súlyozásával, hogy ezzel a mű­velődés tárgyi feltételei megte­remtődtek, s most arra kell tö­rekedni, hogy az új létesít­mény valóban a kultúra háza legyen — tartalmas művelődé­si, szórakpzási lehetőséget nyújt­son Somberek és a társközsé­gek dolgozóinak. Dombai Gyula elmondta, hogy a filmszínház és művelő­dési ház közös erőfeszítések gyümölcse. Összességében mint­egy 2 millió 600 ezer forintba került — az áruházat is ma- gábafoglaló épületnek — az a szárnya, amelyben a művelődé­si létesítmények helyet kaptak. Ehhez a Baranya megyei Ta­nács és a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat egymillió 200 ezer forinttal járult hozzá, mintegy félmillió forintot adott a termelőszövetkezet, a továb­bi összeget pedig a fejlesztési alapból fedezték. A munka ki­vitelezője a bólyi tanács költ­ségvetési üzéme volt A 290 személyes nézőterű nagyteremben hetente négy este vetítenek rendszeresen, de a jólfelszerelt színpad szín­háztermi feladatok betöltésére is alkalmassá teszi a helyisé­get Szeretnék idővel a Déryné Színház társulatát is meghívni. A színpad főszereplői minden­kor természetesen a helybéli amatőr művészeti együttesek lesznek. A nyitóünnepség végén, a filmszínház igazi felavatásaként levetítették a Kenguru című magyar filmet B. K. IIDDGÁZ Szolgáltatási Üzemegysége értesíti a siklósi járás területén lévő háztartási és közületi PB-gáz fogyasztóit, hogy a harkányi körzeti szeretöségét átszervezi Kérjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy 1976. május 1-től MINDEN PROPÁN-BUTÁN GÁZZAL KAPCSOLATOS PANASZT a siklósi cseretelepünkön személyesen — Siklós, Gordisai u. — vagy a 434-es számú telefonon jelentsék. , DDGÁZ SZOLGÁLTATÁSI ÜZEMEGYSÉG VEZETŐSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents