Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-23 112. szám
1976. ópriTis 23., péntek Pünantmt nanlö 3 Időszerű lenne néhány „megporosodott" szabály felülvizsgálata Az egyszerűbb ügyintézésért Korszerűsítik tanácsainknál a jogi eljárásokat, csökkentik a felesleges „papiros tevékenységet” Az államigazgatási, jogi eljárások egyszerűsítése napirenden lévő feladat, foglalkoznak is vele az illetékesek. Ez alapfeltétele a tanácsi munka egyszerűsítésének, színvonalemelésének is. Az egyik — 1971. évi — kormányhatározat kimondja: „. .. Egyszerűsíteni kell az államigazgatási eljárásokat és kiiktatni azokat az ügyintézési mozzanatokat, amelyek az állampolgárok felesleges idézgetéséhez, az ügyek befejezésének indokolatlan elhúzódásához vezetnek.” Éljenek az új hatáskörökkel Elsősorban az állampolgárok ügyeinek gyors intézéséről, a tanácsok munkájának egyszerűsítéséről, ésszerűsítéséről van szó. Köztudott, hogy a tanácsok az utóbbi időben egy sor új hatáskört kaptak, a tanácsi dolgozók száma nem, vagy alig változott. Dr. Fodor Károly, Duncszek- cső közös Községi Tanács titkára több éve dolgozik ebben a beosztásban, jól ismeri a tennivalókat évek óta azon fáradozik, hogyan lehetne korszerűsíteni az ügyintézést, milyen fölösleges „sallangoktól'' lehetne megtisztítani a tanácsok munkáját, mi az, ami az évek folyamán bürokratikussá vált. A mohácsi járási hivatal (rendszeresen megbíz egy-egy tanácsi vezetőt, hogy dolgozza ki ennek vagy annak az ügyintézésnek az egyszerűsítését, s ez ésszerű javaslatokat meg is valósítják) felkérte dr. Fodor Károlyt, vizsgálja meg, hol lehetne módosítani a tanácsi munkán; úgy, hogy a jogszabályokét se sértsék meg. — Sajnos, a jogszabályok sok esetben lehetetlenné teszik a kisebb ésszerűsítések alkalmazását is — mondja. — Pedig aktuális lenne felülvizsgálni egy-egy régebbi, „meg- porosodott" szabályt. Ez annál inkább sürgős, mivel a tanácsok hatásköre (a Tanácsaka- ] démia Tanácsigazgatási Szer- | vezési Intézete igazgatójának véleménye szerint 30 szóza[ék- j kai) megnövekedett. Mi a sa- , ját munkastílusunkat igyek- j szünk változtatni, korszerűsíte- j ni. A testületi ülésekre készült beszámolók terjedelmét — a határozati javaslattal együtt — két oldalnyira korlátoztuk. A szóbeli előterjesztés jobbon felkelti a figyelmet A jegyzőköny- vek oldalszámát felére (15—20 oldalról 6—8 oldalra) lehetne csökkenteni, hogy azok csak a lényeget említsék. A hosszú jegyzőkönyveknek még a községtörténet szempontjából sincs nagy jelentőségük, hiszen évente írják a községek krónikáját... visszakéri a félévi —■ 30 forint — adót, ha az ebtartó nyugdíjas, 60 éven felüli, kérheti az adó elengedését — Sok területen csökkent már a tanácsi papírmunka. Csökkentek a járásnak küldött jelentések, információk. Én azt szeretném, ha az államigazgatás vezetői tennének egy kísérletet: felhatalmaznának két községet (szívesen vállalnánk a megbízatást), hogy jogszabálymódosításokkal végezzék munkájukat, az egyszerűsítésre törekedve. Biztos vagyok benne, hogy eredményes kísérlet lenne. Cyörke Zoltán Évente 700—750 darab sújtólégbiztos villanymotor nagyjavítását végzik el a . Mecseki Szénbányák villamos üzemében. Közel tíz millió forint értékű munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a vállalat eredményességéhez. A képen: egy motor forgórészét tekercselik. Fotó: Maletics Gyorsan, szakszerűen — Milyen konkrét javaslatokat terjesztene a tanácsi ügyintézést „korrigáló, módosító bizottság" elé? — Nagyon bonyolult — az ügyfeleknek szinte érthetetlen — az építési eljárás is: Szerintem műszaki rajz nélkül is meg kellene engedni egyszerűbb (a nem főút mellett és nem üdülőterületen létesített) kisebb gazdasági épületek (garázs, kapuk stb.) építését. Házépítésnél esetenként nem fogadják el a tervrajzot. Jó lenne előzetes előírással „befolyásolni” egy-egy terület beépítését. A típusterv-választék is lehetne bővebb, 15—20 féle változattal egy-egy községre, hogy a fekvésnek, jellegnek legmegfelelőbbet választhassák ki az építtetők. Köztudott, hogy a típusterv sokkal olcsóbb. Egységesíteni lehetne a lakásépítési és -megszűnési, valamint a kiadott építési engedélyek nyilvántartását (sok bennük az azonosság). Az építési munka megkezdését jelző bejelentés is szükségtelen. Az ipari szabálysértési feljelentésekről felesleges a külön nyilvántartás az egységes szak- igazgatási szervnél, mert ugyanaz a szerv jár el a községben ipari és szabálysértési ügyben. Elegendő lenne évente egy ipari statisztika (a kisiparosokról) a kettő helyett A közterületfoglalást is egyszerűsíteni lehetne egy engedélyezéssel ... A kisajátításnál az előmunkálatok megkezdését határozat helyett értesítéssel is az érintett személy tudomására hozhatnánk. — Az egyszeri segélyről egyoldalas határozatot készítünk. Bár ez akkor lenne indokolt, ha elutasítjuk a kérelmet (ilyen nagyon ritkán fordul elő). Ha ingyenesen helyezünk el valakit az öregek napközijébe, elegendő lenne értesítéssel elintézni a dolgot, nem határozatot hozni, küldeni. 1974-ben a tanácsokat elsőfokú hatáskörrel ruházták fel a szabálysértési ügyekben. A jogszabály megkívánja a tárgyaláson hozott döntések, megállapodások hatórozotba foglalását akkor is, ha a büntetésben az elkövető megnyugodott, fellebbezési jogáról írásban lemondott. Ilyen esetben azt javasolnám, hogy az alakszerű határozat helyet a határozat lényeges- részét a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza. — Egyszerűbb lenne a népességnyilvántartás, ha a bejelentő lap magában foglalná a nyilvántartási lapot, s azt a bejelentő töltené ki (a tanács csupán ellenőrizné). A benzin-, olajfelhasználásról a negyedéves jelentést feleslegesnek tartom. Sok birtokvitós ügyet az ellenérdekű fél egyoldalú írásos felhívása útján is el lehetne intézni (a többoldalas határozatok helyett), ezt már a római jogban is alkalmazták. Az előzetes értesítés az ügyek 40—50 százalékánál eredménnyel járna (az illető belátná tévedését). A közösség neueben Hárman a harminchétből Jól bevált módszerek A tanács által kiadott hatósági bizonyítványokat egyes üzemek nem fogadják el, küldik helyette a saját nyomtatványukat. Az ügyfelek csak a bürokratikus intézést látják ebben, s jogosan. A vállalatokat fel kellene világosítani arról, milyen hatósági bizonyítványt követelhetnek dolgozójuktól, illetve azok lakóhelyéről. Sok hatósági bizonyítvány (például a különélést, a vállalatnál segélyre jogosultságot igazolót) helyettesíteni lehetne két tanú jelenlétében, anyagi, büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal (nagyón jól bevált ez a módszer a takarék- Következeteknél). Nevetséges és szomorú olyan esetet is hatósági bizonyítvánnyal igazolni (a munkából távoliét miatt), ott volt-e a „gyerek” a szülő temetésén stb. — Mi a véleménye az adókról? — Itt van a boradó. Amikor a tanács „kiszáll”, valakinek otthon kell maradni — munkanapok esnek ki. Nem lenne-e célszerűbb a szőlőterületet adózni, nem a bormennyiséget? Vagy itt van az új ebadó egy csomó fölösleges adminisztrálással, határozattal. Külön munka a tanácsnak, ha késve, 5 százalékos kamattal fizeti be valaki az adót; ha elpusztul az eb, s a gazdája Harminchét fiatal képviseli Baranya harmincezer ifjúkommunistáját a KISZ májusban tartandó IX. kongresszusán. Lányok, fiúk, munkások, mezőgazdasági dolgozók, tanulók, értelmiségiek. Különböző emberek, de van egy közös vonásuk: felelősséget éreznek az ország jövőjéért, társaikért, kitűntek a mozgalmi munkában, s van mondanivalójuk a nagyobb közös: ség számára is. # Készülődés a kongresszusra C Miről beszélne, ha szót kapna? Schwarcz Károlyt a Bika l! Állami Gazdaság gépműhelyében tolálom. Nyakig olajoson magyarázza, milyen sok a munka ilyenkor tavasszal, nem egyszer napi tíz órát is dolgoznak. Karosszéria-lakatosként kezdte, most hegesztő. A KI5Z- munkából is kiveszi a részét, bizonyságul elég, ha csak megbízatásait soroljuk. A gépműhely KlSZrtitkóra, a gazdaság KISZ-bizottságának és a sásdi járási KISZ-bizottságnak a tagja, mellesleg MHSZ-titkár. Ezekután talán felesleges is a kérdés: — ■ Miért választották küldöttnek? — Bizonyára, mert amolyan nyüzsgő ember vagyok. Szeretek mindenütt ott lenni, szeretem a közösséget és a mozgalmi munkát. Minden bizonnyal vannak még „nyüzsgő" emberek Bika- Ion, hisz ilyen nagyszerű ifjúsági házat, mint ez itteni, nem sok gazdaság mondhat magáénak. 1975. elején kezdték építeni, s augusztusban már fel is avatták. Ügy kezdődött, hogy a gépműhely fiataljai egy klubot szerettek volna, aztán a gazdaság felajánlotta a volt komlószárító épületét. Rengeteg társadalmi munka, a vezetés anyagi támogatása fekszik a házban, ami most már nemcsak a gazdaságé, idejárnak a községi fiatalok is. Van is miért. Ebben a házban minden megtalálható, amire a fiataloknak szükségük lehet: tanácskozó-terem, klub, szakköri helyiségek, s ami valóban ritkaság, a második emeleten egy tornaterem. Az már csak természetes, hogy mozgalmas élet zajlik a házban.- Mit mondana el a kongresszuson? — Mivel nemcsak a gazdaságot, de a járás fiataijait is képviselem, a sásdi járás apró falvainak gondjairól beszélnek. A bejáró fiatalokról, s orról, milyen nehéz eleven, színes mozgalmi életet teremteni egy 200-nál kisebb lélekszámú községben. A Mecsek Áruház illatszerosztályán csillogó üveg, kellemes illatok között dolgozik Tóth libámé. Könnyű, igazi női munka — mondanánk első látásra - pedig a pult másik oldalán egyáltalán nem könnyű az élet. Fizikailag elég megerőltető a napi nyolc-tízórás állás. — Nem kereskedőnek készültem — mondja — ápolónő szerettem volna lenni. Aztán az érettségi körül, az osztályfőnököm beszélt rá erre a szakmára. De nem bántam meg, szeretek emberekkel foglalkozni. — És a KISZ? — Eleinte - még az iskolában félénk voltam, nem foglalkoztam különösebben a mozgalmi munkával. A kereskedelmi tanulóévek végén kapcsolódtam be igazán a KISZ-be, agitációs munkával bíztak meg, s a következő esztendőben már agitproposként kerültem a vezetőségbe. — Most pedig a Mecsek Áruház KISZ-titkára? — Igen. Többségében lányok dolgoznak az áruházban, s ez A Pécsi Bőrgyár felvesz: FELVONÓ- és VILLANY SZERELŐ, LAKATOS szakmunkásokat, valamint női és férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: a PÉCSI BŐRGYÁR munkaügyi osztályán meghatározza a KISZ-munkát is. De ezért megfogtuk mi a lapátot is, amikor például az Alkotmány utcai óvodában terepet rendeztünk. Persze a lányok, fiatalasszonyok másféle gondot is jelentenek, sokan vannak gyermekgondozásin. Emellett a munkabeosztás is olyan, hogy csak este jöhetünk össze. De szeretünk együtt lenni, s úgy érzem, jók a programok. — Felszólal-e a kongresszuson? — Nem tudom, kapok-e szót, de szeretnék, s akkor elmondanám tapasztalataimat a kereskedelemben dolgozó fiatalok helyzetéről, életéről. Dorozsmai Éva a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium tanulója. Harmadéves, de máris mozgalmas KISZ-munka áll mögötte. Legtöbbet az úttörőkkel foglalkozott. Ifivezető. — A megyei küldöttértekezleten is az ifivezetői munkáról beszéltem, hisz ismeretes, hogy ezen a téren sok még a tennivaló. Főként az a gond, hogy kevés az ifivezető. — És Szigetváron? — Nálunk az iskolában 30 ifivezető tevékenykedik, külön alapszervezetünk is van. Magam a Zrínyi Miklós úttörőcsapatnál vagyok'rajvezető. A járásban már nem ilyen kedvező a kép, általában kevés a KISZ- es ífivezető, az úttörőkkel lelkiismeretesen foglalkozó fiatal. — Mit kéne tenni? — Talán a legtöbb az úttörőcsapatok vezetőin múlik. Azon, hogy igénylik-e az ifivezetőket, hogy segítenek-e. nekik, meg tudják-e szerettetni ezt a valóban szép munkát. Talán az a baj, hogy az ifivezetést nem ismerik el „teljes értékű” KISZ-munkánok, pedig annak kellene lennie. Valahogy ösztönözni kellene a fiatalokat, hogy szíwel-lélekkel vállalják. — Pedagógusnak készül? — Orvosnak. De nem hagyom abba az ifivezetést. Ha egyetemista leszek, szakkört vállalok valamelyik iskolában. — Gondolom, az ifi-témáról beszélne a kongresszuson is. — Hót persze. Most harmincéves az úttörőmozgalom, az lenne talán a legszebb születésnapi ajándék, ha többet foglalkoznának a KISZ-esgk a pajtásokkal. Pánics György JEGYZET Perek A szőlőhegyen lakó két ™ szomszéd évtizedekig jól megfért egymással. Soha semmiféle „mesgyevillongás” nem volt köztük, mindketten tudták „a barackra” jelzi a kert határát, — „eddig az enyém, onnan pedig már a le területed”. Történt azonban, hogy az egyik eladta a házát, kertjét, családi okok miatt máshova költözött. A két szomszéd annak rendje-módja szerint elbúcsúzott, köszönték egymásnak a kölcsönös megértést, jóindulatot, hogy hosszú ideig valóban jószomszédként éltek egymás mellett. „Bárcsak az új tulajdonos is hozzád hasonló lenne" — mondta búcsúzóul a „maradó” szomszéd. Jött az új tulajdonos és mindjárt azzal kezdte, hogy pontosan kimérette, meddig terjed az újonnan vásárolt területe. Kiderült, hogy egy méterrel tovább a „barackfától”. A pontős határ mentén cöve- keket vert le. Másnap reggel, amikor új gazdaként ismét szemügyre vette a területet, megdöbbenve látta: a tegnap levert cövekek mind kihúzogatva és odadobálva a barackfához. „Most még csak kihúzogattam a cövekeket, de ha még egyszer leveri, hát egyenként vagdosom a fejéhez" — kiabálta át a szomszéd. Per lett a dologból, amelyet az új tulajdonos nyert meg. Jogerősen. Ha pedig valaki azt hinné, hogy ezzel vége lett az ügynek — téved. Most a „szomszéd” következett. A csapadékvíz lefolyását megváltoztatta, úgy, hogy árkot mélyítve rávezette a vizet az új tulajdonos területére. Ismét per lett. ügyvédek, szakértők, majd a bíróság is „kiszállt a helyszínre", meggyőződni a tényállásról. Az „árokásó szomszéd" lett a pervesztes, perköltségként, bírságként jelentős összeget fizetett, sőt kötelezték az eredeti állapot visz- szacllítására. Most ismét per van kettőjük között, mert az „árokásó szomszéd" ismét kiötlőit valamit, mondva, „addig nem nyugszom, amíg ki nem üldözöm inrjen ezt az új tulajdonost". r A Pécsi Járásbíróság egyik ^ polgári peres bírójával beszélgetve mutatta az íróasztalán tornyolusó irathalmazt — „ezek mind birtokháborításból keletkezett ügyek" — mondta, majd hozzátette: „a nálam folyamatban lévő polgári peres ügyek számának a felét bir- tokháborítási perek képezik". A polgári peres ügyek témája „széles skálán" mozog: a főbérlő elvágja a villanyvezetéket, mert „az albérleti díjban nincs benn a viiianyszol- gáltatás, de az albérlő a számlát nem akarja fizetni”.'.. Az elvált férj — immár mint „jogcím nélküli lakó” — nem költözik ki a lakásból, ellenben naponta kitalált újabb „ötlettel" teszi elviselhetetlenné volt felesége és családja életét: . . Hosszan lehetne sorolni a perek témáit. De hogyan lehetne csökkenteni? „A harag rossz tanácsadó" — tartja a közmondás. Márpedig számos polgári peres , ügy oka nem más, mint „haragban vannak a szomszédok". De sok per elejét lehetne venni, ha írásban rögzítenének bizonyos dolgokat. Például a főbérlő és albérlő: a szerződésben pontosan meghatároznák a villanyszámla fizetésének módját is! A törvények, rendeletek nem ismerése nem mentesít a cselekmények alól. Például a vízügyi törvény tiltja többek között a vizek természetes lefolyásának önkényes megváltoztatását. C ok pénzébe kerül annak, oki a szocialista együttélés szabályait megszegi. Betartani a szabályokat olcsóbb — és nyugalmat is ad. (Garay) i I
