Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-21 110. szám

Dunántúlt ngpiö 1976. április 21., txerda A vízhasználat évente 25 millió köbméter A kezdetnél tart Baranyában az ipari vizek tisztítása Új létesítmények készülnek A /VIEV bányavízből él Biológiáikig majdnem holt­nak számit a Pécsi-víz: feke­tén, szürkén, nehezen hömpö­lyög növényi és állati élet nél­kül. A pécsi üzemek által éven­te kibocsátott 12—13 millió köbméter szennyvíz zöme ide ömlik. Hasonló veszély fenye­geti a Meszes-, Kaszárnya- és az Almás-patakot. Az utóbbin már észleltek halpusztulást „Hol tart ma az ipari vízgaz­dálkodás és környezetvédelem Baranyában?" — ebben a té­mában tartott tanácskozást a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi területi szervezete ápri­lis 16-án Pécsett, a Technika Házában. A vitaindító előadást Várszegi Károlyné és György Béla, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai mond­ták. A megye 84 gyára, üzeme közül 28 a közműből, 21 saját kútról, míg 35 mindkét helyről évente 25 millió köbméter ipari vizet szerez be ipari és szociá­lis célra. Ennek kétharmadát Pécs ipara „köti le”. A fel­használt mennyiség döntő része lakossági ivóvíz-minőségű. Nem véletlen, hogy a saját üzemi kutak építését sürgetik, hiszen maga a megyeszékhely jó mi­nőségű ivóvízben rendkívül sze­gény. Jó példaként említhetjük meg az épülő baromfifeldolgo­zó önálló kútrendszerét. Új ipari létesítmények nem készülhetnek szennyvíztisztítás nélkül, de a rekonstrukció sem nélkülözheti ezt. Pillanatnyilag a Mecseki Ércbánya Vállalat, a Beremendi Cement Művek és a Hidasi Enyvgyár rendelke­zik modern biológiai tisztítóval. A Mecseki Szénbányában és a Hőerőműben úgynevezett fél­biológiai tisztító működik. Me­chanikai ülepítő van a mohácsi Farostlemezgyárban, a vémén- di, sellyei sajtüzemben, a drá- vaszabolcsi lengyárban, a hirdi kenderfonóban. Ezzel szemben gondokkal küszködnek sok helyen. A szi­getvári konzervgyár egy nyár- fásban öntözi ki szennyvizét. A talaj telítődött, elmocsaras'j- dott, veszélyeztetve az Almás­patakot. A gyárban nem külö­nítik el a szennyezett csapa­dékvizet, így azt az eső bemos­sa a patakba. Az előtisztító bővítése segíthetne. A Mecseki Szénbánya nagy mennyiségű sós bányavizet emel ki az élő vízfolyásokba, amely a bioló­giai egyensúlyt veszélyezteti. A Bőrgyárból naponta 6—7000 köbméter szennyezett víz kerül a Pécsi-vízbe, annak oxigén- tartalmát csökkentve. Már épül a korszerű tisztítómű, ami vagy önállóan működik, vagy a pé­csi tisztítótelepre kapcsolják. A Baranya megyei Tejipari Vál­lalat véméndi, sellyei sajtüze­mében csupán ülepítő dolgo­zik, de nincs községi csatorna- rendszer az ipari szennyezések elvezetésére. A hidasi Enyv­gyár az elhasznált víz vissza­forgatását tervezi a tisztító- és pihentető-tóból. A szennyvíz- iszapot nem győzik az árkokba eltemetni, óriási területet fog­lalnak el. Ezért iszapsűrítőt lé­tesítenek. A Beremendi Ce­mentművek naponta 600-700 köbméter vizet lágyít a kazán­fűtéshez és -hűtéshez. A tech­nológiai víz eddig kárba ment az üzemelés után. Most azt tervezik, hogy a környékbeli üzemek kocsimosásra használ­ják fel. Napjainkban a Mecseki Érc- bányászati Vállalat szinte tel­jesen a bányavízből „él", a pécsi közműrendszerről csupán a szociális létesítményeket lát­ja el. örvendetes tény az is, hogy a pellérdi AFOR-telepen, a VOLÁN 12-es Vállalat, vala­mint az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat pécsi központjá­ban új olaj- és szennyvízfogót alakítanak ki. — Csuti — Kiállítás A pécsi Leőwey Klára gim­názium KISZ-szervezetének iro­dalmi szakköre rendezésében kamarakiállítás nyílt kedden a gimnázium dísztermében Diskay Lenke kisgrafikai mű­veiből. Az április 30-ig na­ponta 15-től 17 óráig megte­kinthető kiállítást, amelyet Bi- zse János festőművész nyitott meg, nyilvános szakköri foglal­kozások egészítik ki. A szakköri foglalkozások keretében a ta­nulók és a vendégek képet al­kothatnak maguknak a művész munkásságáról, s az általa al­kalmazott technikai megoldá­sokról. 26-án 15 órakor D/s- kay Lenke gyakorlati bemutatót tart, 28-án pedig az iskola ta­nulói csoportosan a Pécsi Gra­fikai Műhelybe látogatnak. Képernyőn n szennyviz­éé csapadékhálózat Televíziós kamera a csatornában A közelmúltban narancssár­gára dukkozott Mercedes gyártmányú zárt mikrobusz je­lent meg a pécsi utcákon. Ol­dalára a következő szöveget festették: „IBAK csatornavizs­gáló televízió." A különleges rendeltetésű mérőkocsit a Pé­csi Vízmű vásárolta, az NSZK­fütiven eue nyelvtanár Dr. Puhr Ferenc A honvédelmi miniszter saj tóté j é kozta táj a Kedden délelőtt az Ország­házban Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter időszerű katonapolitikai kérdé­sekről tartott sajtótájékoztatót Egyebek között szólt az új hon­védelmi törvény végrehajtásá­nak tapasztalatairól is. öröm­mel, megelégedéssel tapasztal­tuk — mohdotta —, hogy a lakosság nagy figyelemmel kí­sérte az új törvény napirendre tűzését, s az elfogadása óta el­telt idő megmutatta, hogy meg­értéssel, teljes egyetértéssel fogadta. Hozzáfűzte, hogy ha­sonló tapasztalatokat szerez­tek a nemzetközi visszhangot il­letően is, a baráti országok­ban úgy ítélték meg, hogy a törvény az eddigi honvédelmi politika megerősítését jelenti. Több hengerelt áru Kedden a Metallimpex Kül­kereskedelmi Vállalat és a Promsirio-lmport Szovjet Külke­reskedelmi Egyesülés vezetői Budapesten aláírták az 7976— 80-as évekre szóló fekete fém- kohászati export-import szerző­dést A szerződés aláírásánál ott volt Sz. A. Kudinov, a Szovjetunió budapesti kereske­delmi képviselőjének helyettese is. Az öt évre szóló szerződés alapján a Szovjetunió a múlt évinél több, évente mintegy 600—650 ezer tonna hengerelt Zalka Máté-emlékiilés Zalko Máté születésének 80. évfordulója alkalmából kedden emlékülést tartott a Magyar Partizán Szövetség, valamint a Hadtörténeti Intézet- és Mú­zeum. Ráth Károly nyugalma­zott nagykövet a spanyol sza­badságharc egykori önkéntese nyitotta meg az emlékülést, amelyen resztvettek Zalka Má­té katonái, a spanyolországi nemzetközi brigádok magyar önkéntesei is. Zalka Máté har­cos életéről Györkei Jenő al­ezredes a történelemtudomá­nyok kandidátusa tartott elő­adást árut és 250 000 tonna nyers­vasat szállít hazánkba. Ezeken kívül évi 135 000 tonna félter­méket is kapunk, több mint 120 000 tonna magyar henge­relt áruért Dr. Puhr Ferenc Lantosfalvón született, amely ma Bubendorf néven az ausztriai Burgenland tartomány egyik — azóta több kisebb faluval egyesített — községe. Ö volt az első a kis falu szülöttei közül, aki maga­sabb iskolákba került A bu­dapesti bölcsészkaron tanult majd onnan a bécsi egyetem­re került s az 1925—26-os tan­évet a bécsi bölcsészkaron töl­tötte. Már az egyetemi szak- dolgozata szülőfalujának és környékének nyelvjárásával fog­lalkozott, majd hamarosan munkatársa lett a bécsi aka­démia bajor—osztrák nyelvjá­rási szótárkészítő bizottságá­nak, s az is maradt egészen 1945-ig. Eltekintve az egy évtől, ame­lyet a bécsi egyetemein töltött dr. Puhr Ferenc Magyarorszá­gon élt dolgozott mindvégig. 1941-ig a pécsi Széchenyi kö­zépiskola tanára volt, 1942 és 1952 között a győri leánygim­názium igazgatója, majd 52- tól ismét Pécsett most már a Nogy Lajos gimnáziumban ta­nított, egészen nyugdíjaztatá­sáig. Ma az uránvóros egyik négyemeletesében (akik, itt kerülnek ki az asztalra azok o levelek, fényképek, újságok is, amelyeket a 78 éves tanár úr úgy tekint, mint élete fárado­zásának egyik legszebb jutal­mát A több évtizedes nyelvészke­dés és kutatómunka eredmé­nyeit tanulmányban foglalta össze, amelynek címe magya­rul: Bubendorf és környéke nyelvjárásának alaktana. Az akadémia által támogatott ta­nulmányt Burgenland tartomány adta ki külön kötetben. A ta­nulmány foglalkozik többek kö­zött az ott élő emberek, a „hiencek" nevének eredetével is, kimutatja, hogy ez a „csúf­név" megszólítási formából ered. A tanulmány újat jelen­tett abból a szempontból, hogy a megszokott hangtani megkö­zelítés helyett, azaz mellett alaktannal is foglalkozott — Szülőfalum és a vele egy­bekapcsolt községek — mond­ja dr. Puhr Ferenc — most ün­nepelték fennállásuk 750. ju­bileumát, ennyi ideje ugyanis annak, hogy az oklevelekben felbukkant ezeknek a közsé­geknek a neve. Meghívtak en­gem erre az ünnepségre, mint díszvendéget. Váratlanul ért, de nagy megtiszteltetésnek tar­tottam és részt is vettem az ün­nepségen. Bubendorf díszpol­gárának választott. A fényképek arról tanúskod­nak, hogy a tartományi kor­mányzó és sokan mások, igen meghitt beszélgetést folytattak a nyugalmazott tanárral. A fényképeken ott a fehér bot a kezében — a látása erősen megromlott, írni-olvasni alig lát már. Németet, latint és matemati­kát tantíott. A német volt a legkedvesebb tárgya. Egész so­rozat nyelvkönyv, irodalmi ol­vasókönyv, nyelvtan és szótár jelent meg az évtizedek folya­mán az ő munkája nyomán. Az 1933-ban kiadott „Német nyelvtan szemléltető tábláza­tokban" futotta be a legna­gyobb karriert. Utoljára 1957- ben jelentette meg ismét a Tankönyvkiadó, s ismerte el az V—Vili. óltalánds iskolai és az I—IV. középiskolai tananyag se­gédtankönyvének. Ö maga an­nakidején nagyban is elkészí­tette ezeket a táblázatokat és kia kosz tóttá az osztálya falá­ra,- Jöttek a minisztériumból, megnézték az órát és azt mondták: de hiszen így látják a gyerekek a táblázatokat fele­léskor, dolgozatíráskor is! Mondtam, az a jó, ha látják! így legalább megtanulják mind. Hálás tanítványok sora iga­zolja, hogy megtanulták. A ta­nár úrnők egykori tanátvónyai Tiszta udvar, rendes ház Lassan huszonöt éve, hogy elindult útjára egy mozgalom, amely környezetünk emberibbé, kulturáltabbá válását segítette. A tisztasági mozgalomról, a „Tiszta udvar, rendes hóz" ak­cióról von szó, amelyhez Bora­nya annak idején elsőként csat­lakozott oz országban, s azóta is minden esztendőben az el­ső-második helyen szerepel oz értékelésben Ennek a mozgalomnak - és a sok társadalmi munkásnak. Vöröskeresztes-aktívának — kö­szönhető, hogy az évek során, főként az utált» esztendőkben, jelentősen megváltozott a fal­vak képe, s hogy a „tisztátkm- ságáéft" oly sokat bírátt Pécs városa is szebb, mint évekkel ezelőtt. Környezetünk, egészségünk I védelmében a Vöröskereszt és ' a környezetvédelmi szőkémbe Környezetünk kultúrája, egészségünk védelme között egyetemi tanárok, tudó­sok, kutatók vannak, akik való­színűleg csakis azért tudnak német nyelven szakcikkeket ír­ni, mert annak idején a gim­náziumban jól megtanulták a nyelvet. Dr. Puhr Ferenc éveken ót vezette a német szakos ta­nárjelöltek gyakorlatát is. Azt az egykori nézetet cáfolta meg tanítási eredményeivel, misze­rint középiskolában nem lehet elsajátítani egy idegen nyel­vet. Hogyan tanított? — Az órákon qllandó beszél­getés folyt. Nálam nem kellett bebiflázni Goethe és Schiller életrajzát és a szövegeket. Azt mondtam: ha a költemény tar­talmát néhány mondatban a saját szavaiddal el tudod mon­dani, az a jó. Osztályozó no­teszt sem használtam, csak kéthetenként, amikor a gyere­kekkel megbeszéltük, ki, mi­lyen munkát végzett az elmúlt órákon. Nem volt a tananyag­ban, de megtanítottam olyas­mit, hogy kérek egy zsömlét, vagy merre van az állomás... Nagyon szeretett tanítani a tanár úr? Válasz helyett elcsuklik a hangja, még a szemüveg is le­kerül, s hosszan törölgeti sze­mét, omely ennyi év után meg­rokkant a sokmilliárdnyi né­met, latin és magyar szó írá­sában és olvasásában. H. E. rét mellett sokat tettek és tesz­nek a tanácsok is. Példaként emlíhetjük a pécsi járást, ahol a legjobb eredményeket érték el a tisztasági mozgalomban. Többek között erről hallottak előadást a közegészségügyi fe­lelősök, vöröskeresztes aktívák azon a környezetvédelmi onké- ton, amelyet az üzemegészség­ügy« hónap keretében tegnap tartattok Pécsett a KÖJÁL szék­házóban. A tanácsok és a Vö­röskereszt együttműködéséről dr. Hetesy György a pécsi járási hivatal elnökhelyettese, a la­kóterületi és az iskolai tiszta­sági mozgalom tapasztalatairól dr. faszer István fóonos. o fuse- ­tasági mozgalom helyzetéről az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben dr. Kőhegyi Imre fő­orvos számolt be. A tisztasági mozgalom mai eredményeit sok munka előzte meg. A legtöbb községben fel- világosító munkával kezdték, szakemberek segítettek a lakos­ságnak, — a siklósi járásban például orvostanhallgatók — s a mozgalom, a szándék nem­csak megértésre, de követésre is talált. Ma már a legtöbb köz­ségben rangot jelent a „Tiszta udvar, rendes ház" tábla, sok helységben pedig társadalmi munkaakcíókat szerveznek a község csmosdásáért. beli IBAK cégtől. Segítségével végre megkezdődhet a megye- székhely ötven éves szenny- és csapadékvíz csatornaháló­zatának felülvizsgálata. Pécsett 1926-ban kezdték a belváros csatornázását Szinte ez az egyetlen pontos infor­máció, ami a „vizes” szakem­berek rendelkezésére áll. Ugyanis a fél évszázada le­fektetett kőagyagcsövek álla­potáról már vajmi kevés isme­rettel rendelkeznek. A terve­zők általában 50—60 évre be­csülik a csatornák élettartamát pontosabban használhatósá­gát. Ezért is örvendetes, hogy az IBAK által készített beren­dezés mór Pécsett van: amit a Vízmű 3,2 millió deviza fo­rintért vásárolt. Segítségével elkerülhető a felesleges árok- ásás, mert a csatornába bo- csájtott és önjáró kocsira sze­relt kamera minden tudnivalót ismertet, eljuttat a Mercédes- be épített monitorra. Az IBAK nem lesz munka néikül, mert mintegy 120 kilométer szenny- és legalább 100 kilométer hosszúságú csapadékcsatornát kell végigjárni a kamerának. A berendezés a közelmúlt­ban esett át a tűzkeresztsé­gen, amikor a Légszeszgyár ut­cában leszakadt az úttest. Ek­kor azt vizsgálták, hogy ennek következtében nem sérült e meg a szennyvíz vezeték. Sol­ti Dezső, a Pécsi Vízmű igaz­gatójának tájékoztatása sze­rint, ma éjjel a belvárosban, a Rákóczi úton, a Rózsa Fe­renc, valamint a Bercsényi ut­cák közötti szakaszon dolgo­zik az IBAK. Indokolttá teszik ezt a környező pincék, vala­mint a felszíni megterhelés, ami a naqy gépjármű forga­lomból adódik. Mindezek együttesen megrövidítik a ve­zeték élettartamát. A kidolgo­zandó TMK-terv szerint először a történelmi városrész csator­nahálózatát vizsgálják, s ezt követően döntenek arról, hogy milyen rekonstrukciós módszer­hez folyamodnak. A berendezés radiális, axi- ális és forgó tükrökkel felsze­relhető kamerája nemcsak a csatornák vizsgálatára alkal­mas. A Pécsi Vízmű szakem­berei, a későbbiek folyamán — szükség szerint — a város vízgyűjtő területén lévő meghi­básodott kutakba is leengedik majd a televíziós kamerát, hogy meggyőződhessenek a hi­ba okáról. Az optikától kábe­len át jutnak el a jelek a monitorra, amelyen megjelenik a vizsgált csőszakasz. A képe­ket szükséq szerint képmagnó­ra is rögzíthetik, a fényképfel­vételek pedig egy későbbi adattár kialakítását teszik le­hetővé. A csatornavizsgáló, amivel a Fővárosi Vízműveken kívül csak a pécsiek rendelkeznek, a leg­modernebb ilyen jellegű be­rendezés. S ha az ígért világí­tó egység is beválik, — azt most fejleszti ki a nyugatné­met cég - az IBAK üregku­tatásra is alkalmas lesz. S. Gy. Dr. Molnár Béla előadása Dr, Molnár Béla a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tegnap Pécsre látoga­tott, Gál Gyulának az MSZMP KB munkatársának társaságá­ban. A megyei pártbizottságon fogadta dr. Jerszi István a Ba­ranya megyei Pártbizottság tit­kára. Ezt követően a HNF Baranya megyei Bizottsága épületében dr. Adóm Antal megyei elnök elnökletével, Baranya, Tolna, és Somogy megyei országos ta­nácstagok valamint az érintett megyék HNF megyei titkáraival beszélgetett cfc. Molnár Béla, a községi népfrontbizottsági vá­lasztások tapasztalatairól és a városi, megyei küldöttértekez­letre készülésről, valamint a népfront mozgalom szerepéről és feladatairól a szocialista demokrácia fejlesztésében. Az eszmecserén részt vett Gál Gyula az MSZMP KB munkatár­sa, Orosz Ottó az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága PTO munkatársa. Délután dr. Molnár Béla Pé­csett a FEK-ben időszerű nem­zetközi kérdésekről előadást tar­tott. 1

Next

/
Thumbnails
Contents