Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-21 110. szám

1976. április 21., szerda Pimantüit napló 3 Megújulás előtt a kisegítő iskolában Helytállnak a munkában • Új törekvések • Örökös bentlakók • Diákönkormányzat? Ötlettől a megvalósulásig Robajló kiáltozás rázza az ablaküveget, ötven elszabadult gyermekhang ujjongása henge- redik a hajdani kápolna egykor csendességes falaira. A pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Iskola dísztermében vagyunk. Játékos versenyfoglalkozós zajlik itt, s a borongás idő miatt éppen ebben a teremben. A szintér egyébként valahol kint a sza­badban volna, a Mecseken, vagy a Tettyén. Díjak halmaza Ahol a valamikori oltár sejt­hető, luftballonok lengedeznek a „zsűri" feje fölött. Nyolcadik osztályosok ülnek az emelvé­nyen - az önkormányzati ott­hontanács tagjai. A „tulipán", „medve" és a „nyuszi" csapat első futamát a „nyuszik" nyerik, és miután Orsós Kati abba- hagyja a xilofonozást, az öltöz­ködési verseny következik. A sa­rokasztalon díjak halmaza: csokoládéoszlopok, kólás üve­gek cumival. Hogy mi történik velük, már nem nézzük meg. Dr. Fekete Béla igazgató és Merckle Lászlóné igazgatóhe­lyettes, a nevelőotthon vezetője társaságában megszemléljük a földszinti és első emeleti szak- tantermeket. — A kabinet-rendszert a kö­zelmúltban vezettük be. Ennek megfelelően alakítottuk ki a szaktantermeket egy-egy tan­tárgy jellegének megfelelő be­rendezésekkel, szemléltető esz­közökkel fölszerelve — tájékoz­tat dr. Fekete Béla. A szaktantermekben 8-14 gyermek foglal helyet becsön- getés után. Valamennyi terem­ben színes tablók, a polcokon és a szekrényekben szemlélte­tő esztközök — és természetesen mindenütt ott díszelegnek a ju­bileumi őrsi falak. A Winnetou őrssel szemben a Rakéta őrs mutatja be az őrsi tagokat és kis cikkekben a megörökítésre érdemes eseményeket. . . Min­den terem alapvetően más. Egy azonban valamennyiben azo­nos: a nyitott - könyvekkel te­li — szabad polc a falakon. Gerincükön, érintésükön jól ér­zékelhető, hogy nem dísznek tekintik őket. A második emeleten A második emeleten Merckle Lászlóné „birodalma”, a 180 személyes nevelőotthon kapott helyet.- A 120 fiú és a 60 leány mellett ez a 250 napközis ott­hona is - mutatja egymás utón a termeket. Egészen fiatal pe­dagógus, de szemmel látha­tóan sokkal többet jelent neki a nevelőotthoni munka a pusz­ta foglalkozásnál. — Olyan nevelő nincs is ná­lunk, aki nem érezné hivatásá­Kaposvárott közreadták a Somogy című kulturális, társa­dalmi és gazdasági szemle 1976. évi 1. számát. Irodalmi- művészeti rovata egyebek közt Takáts Gyula, Goilambosi Lász­ló, Németh Ferenc, Németh László, Fodor András, Grain András verseit: Kassák Lajos ipmeretlen levelét és örsi Fe­nak ezt a nagyon nehéz, de páratlan szépségű és fontossá­gú munkát. Az állam segítsége Dr. Fekete Béla elmondta, hogy éves költségvetésük 6,5 millió forint. Az állam ennyit fordít évente a központi ideg- rendszeri sérült gyermekek gyógypedagógiai gondozásaira. A pécsi az ország egyik leg­nagyobb ilyen jellegű intézmé­nye. 46 tanulócsoporttal, 180 bentlakóval, összesen 502 nö­vendékkel foglalkoznak. Ezen túl 23 logopédiai, 25 gyógy- testnevelési csoport működik az iskolában. 73 iskolai és in­tézeti nevelő, 21 gyermekfel­ügyelő, 42 gazdasági és tech­nikai dolgozó végzi a falak között mindennapi munkáját. Az intézetbe azok a gyermekek kerülnek, akik enyhén, vagy kö­zepesen sérült központi ideg- rendszerük okozta hátrányaik miatt nem tudnak eleget tenni az általános iskolai követelmé­nyeknek. A „foglalkoztatások" sajnos csaknem egész életüket intézetekben töltik. A „kisegi- tösök" azonban az iskola el­végzése után rendszerint helyt­állnak a munkában. Fizikai munkások, eseteg szakmunká­sok lesznek, akikre ma nagy szüksége van az országnak. Az itteni gyermekeknek nem saj­nálatra, sokkal inkább segít­ségre van szükségük. Segíte­nek is a patronáló vállalatok | — a Pannónia Sörgyár, a MÉV, a Pécsi Postaigazgatóság, a BCM, a Kesztyűgyár szocialista brigádjai, A társadalom részé­ről azonban elkelne a még na­gyobb segítség. Különösképpen ami az állami gondozottakat illeti. A verseny még tart Az oktatáspolitikai párthatá­rozat a kisegítő iskolai munkát sem hagyta érintetlenül. A min­dig is nevelésközpontú inté­zetben még nagyobb hang­súlyt fordítanak a differenciált foglalkoztatásra, a hatéko­nyabb személyiségformálást szolgáló új pedagógiai ered­mények meghonosítására. Ma­guk is kísérleteznek. A diák­tanácsot is kísérleti jelleggel szervezték meg. Bevált. Az el­múlt néhány évben nagyot lép­tek előre a szemléltető esíkö- zök, az audió-vizuális fölsze­reltség terén. Emellett a kö­zeljövőben megkezdik az isko­la felújítását is — mintegy 10 millió forintot fordítanak erre a célra. Az iskolásoknak összesen mintegy 3 százaléka kerül ide. Mintha növekvőben volna ez a szám. A valóságban azonban szerencsére stagnál. Mégis so­hasem elég hangsúlyozni; a sok AB koraszülést okozhat. A koraszülés pedig általában az­renc barcsi emlékezését közli. Gazdaság rovatában a somo­gyi parasztságról olvashatunk tanulmányokat. A Szülőföldünk rovatban Wallinqer Endre em­lékezik Magyar Lajosra, születé­sének 85. évfordulója alkalmá­ból. A „Figyelő”-ben Terényi Zoltán ír recenziót Hárs Éva Martyn Ferenc-monográfiájáról. zal jár együtt, hogy a szüle­tendő gyermek központi ideg- rendszere nem fejlődik ki kel­lőképpen . . . Következménye az iskolaéretlenség: az „áttelepí­tési bizottság" (orvos, peda­gógus, pszichológus) — szülők számára örömtelen döntése. A földszinten még egy pil­lantást vetünk a tanműhelyek­be - egy a fiúknak, egy a lá­nyoknak. Fentről lehallatszik a szurkolók vidám zsivaja. A ver­seny még nem ért véget. Bebesi Károly H etedik alkalommal ren­dezte meg Pécs váro­sa — elmondhatjuk: egyértelműen forró mű­vészi sikerrel — a kamarakóru­sok országos fesztiválját. A há­romnapos rendezvénysorozat öt fesztiválhangversenyén 19, köz­tük négy külföldi együttes lé­pett a pódiumra. Többségük nem is egy szempontból a fej­lődés újabb jelzéseivel, noha két éve az egyik zsűritag nyi­latkozatában azt írtuk: az 1974-es találkozó elérte a ha­sonló események világszínvona­lát, ezt már aligha lehet to­vábbfejleszteni . .. Mégis lehetett. Műsorpoliti­kában is, a muzsikálás színvo­nalában is. S mielőtt rátér­nénk, miért, hadd emlékez­zünk meg Pécs jelentőségéről ebben az egész ügyben, amely 12 évvel ezelőtt, a Nevelők Háza Kórusának eszmei mag­vetésével országos mozgalom­má terebélyesedett. „Ennek az útnak kiváló kísérletező fóruma lett a pécsi kamarakórus fesz­tivál. Óriási eredménye e ta­lálkozóknak, hogy serkentették a kórusirodalom rejtett remek­műveinek előbányászását, hogy közkedveltté váltak a rene­szánsz kórusművek, és hogy' megindult a modern müvek műsorra tűzése..." — írja Éneklő városok c. tanulmányá­ban Turcsányi Emil. A lényeget illetően pontosan ez jellemző az idei fesztiválra is. Az elhangzott (az egyes nagyobb tételeket is önálló résznek tekintve) közel másfél­száz alkotás közül — az egy­két romantikus művet, illetve a két Bach-kantátát nem számít­va — reneszánsz és főképp mai modern műveket hallottunk 45:72 arányban. Ez az arány kissé elcsúszott a mai művek irányába, ami egyfelől örven­detes, hiszen új, modern hang­vételű alkotások egész sorát eredményezte: másfelől — mint Makiári József zeneaka- j démiai tanár, az egyik zsűritag is jelezte beszélgetésünkön, - ! intő jel, nehogy műsorpolitiká­ban átessünk a másik oldal­ra . •. K ét éve a szakemberek felsőfokokkal jellemez­ték a pécsi fesztivál szerepléseit. Ezeket megismételhetnénk ezúttal is. De nem tesszük, mivel ezen a pécsi — Az információt nyújtó, tehát az új udományos-techni- koi eredményeket ismertető adásainknak továbbra is fon­tos szerepük van a közműve­lődést segíteni hivatott műsoraink rendszerében — nyilatkozta az MTI munkatársának Simonffy Géza, a rádió ismeretterjesz­tő műsorainak szerkesztője.- A tudomány és az ipari termelés fegyorsult fejlődése között észlelhető szoros össze­függés miatt korunkat a tudo­mányos-technikai forradalom korszakának is nevezzük. A tár­sadalmi-gazdasági fejlődés at­tól függ, milyen mértékben tud­juk meggyorsítani a technikai fórumon egy kicsit természetessé lett már az, hogy a legjobb együttesek a legmagasabb színvonalat nyújtják. így inkább arra szorítkozunk, hogy leszűr­jük a fesztivál néhány igen fontos eredményét és egy-két fogyatékosságát is, mert az is akadt Mindenekelőtt: a produkciók a művészi sikerek, eredmények özönét árasztották. S nemcsak a „nagyágyúk" esetében. Ritka örömet okoztak a szép szám­ban ismét jelenlevő fiatalok. Elsősorban a minősítésben is két kategóriát előreugró pest- erzsébeti „Csili" Kamarakóru­sa; a szombathelyi „Jeunesses" Kamarakórus és a budapesti Monteverdi Kamarakórus. Ha­sonlóan kimagasló élményt adott a két német együttes, különösen az aaheni Der lun­ge Chor (NSZK) nemes egy­szerűségű, magasan kulturált éneklésével és lebilincselően rangos műsorával. A schwerini együttes a tizenévesek bájával ragadott meg elsősorban. A russei (Bulgária) vegyeskar re­neszánsz műsorában a pra­voszláv egyházi kóruséneklés utolérhetetlen fényeit rekonstru­álta, de kirobbanó sikert ara­tott mai modern formaépítke­zésű számaival is. Nagy kul­túrájú előadással, választéko­son szép műsorral lépett kö­zönség elé a jugoszláv együt­tes is. # Á ltalában az elhangzó művek szinte kivétel nélkül eddig ismeret­len, vagy elfeledett al­kotások. A mai modern művek többsége különleges hangzó­tok láncolataiból szövődött ún. aleatorikus mű. Jó néhány ki­magasló értékű produkciót hallottunk ősbemutatóként is. Megismerhettük Pertis Jenő ne­vét, akinek öt műve közül há­rom itt hangzott el először kö­zönség előtt. Kitűnő alkotások, s hasonlóan értékelhetjük Ka­rai, Bozzay, Nagy Olivér el­hangzott bemutatóit; de hosz- szan ünnepelte a közönség Til- lai, Sári Lászió, Petrovics Emil, Ligeti György, Schönberg, Sztravinszkij darabjait is — ez a fesztivál elsősorban a mai mo­haladást, a műszaki haladás vi­szont attól függ, milyen mérték­ben tudjuk meggyorsítani a tu­domány általános fejlődését és a tudományos eredmények tech­nikává, technológiává való át­alakítását. Ezért olyon döntő probléma fejlődésünk jelen sza­kaszában a kutatási eredmé­nyek ipari alkalmazásának fo­lyamata. Lényegében ez a gon­dolat a tudománypolitikai ha­tározat legfőbb mondanivalója, s ezt hangoztatták a X. kong­resszuson a tudománnyal kap­csolatos dokumentumok is. Új sorozatunk az „Ötlettől a megvalósulásig'' címmel kerül a hallgatók elé. dern művek melletti bátor kiál­lás, állásfoglalás volt. A mai művek egy kisebb ré­sze azonban terjengős, mo- dernkedő, arányok nélküli laza kompozíció, épp ezért előadá­suk is szétesett, az összefüggő kerek egész élménye nélkül. (Pl.: Büky Hat kórusdala, vagy Karai—Kaffka M. Litániája.) Az együttesek egy része, pl. a szombaton délelőtt szerepelt négy együttes (a „Csili” kivé­telével), nem tartotta be a műsoridőt. A KPVDSZ budapes­ti kamarakórusa kétszeres ide­ig, 40 percig tartózkodott a pódiumon, s utána a nem túl erős tapsra még gyorsan rá­adást is adott... Változatla­nul nincs kellő publicitása a pécsi kamarakórus fesztiválnak, bár az idén már a Magyar Rádió legalább fölvette a tel­jes anyagot. Mint megírtuk, a minősítési rendben újabb két legmagasabb fokozatot állítot­tak be. Tisztázatlan maradt, miért csak a vendéglátó város együttese kapott lehetőséget a legmagasabb „hangversenykó­rus", illetve a „kiemelt hang­versenykórus" fokozat megszer­zésére, hiszen a föltételként megszabott önálló est reper­toárja több hasonló kvalitású együttesnek is rendelkezésre áll. (Amit magnószalagról is ellenőrizhetne a zsűri.) S még egy észrevételünk: két együt­tes az egyik zsűritag szerze­ményének eredeti bemutatóját is műsorára tűzte. Mindkettő jelentkezett országos minősítés­re. Szerintünk ez nemcsak gusz­tus dolga Etikailag minden­esetre kizáró ok is lehetne... M ndezzel együtt a fesz­tivál — a rendezők di­cséretére szólván - kimagasló értékeket nyújtott, gördülékeny volt és színvonalában végképpen meg­érett arra, hogy nemzetközivé nyilvánítsák. Mindebben fontos szerepe volt a házigazda Ne­velők Háza Kamarakórusának: kezdeményezésükkel, jelenlé­tükkel és a legjobbak közötti szereplésükkel. Reménykedünk, hogy magvetésük előbb-utóbb nemzetközi talajra hullhat, hi­szen Pécs - Arezzo lehetne. Művészi rangjában máris az. Waílinger Endre HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM, KIÁLLÍTÁSOK, RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK A baranyai múzeumok ötéves programja A jelenlegi ötéves tervben a baranyai múzeumok prog­ramja a megye kulturális életének legdinamikusab­ban fejlődő részét képezik. Különösen figyelemreméltó az, ha visszatekintünk az elmúlt igen sikeresnek mondható múzeumi évre. El­készült Pécsett a Jakováli Haszán Múzeum, Zengő- várkonyban a Fülep Lajos emlékszoba, Harkányban pedig lerakták g bolgár emlékmúzeum alapkövét Felújították a régészeti res­taurátor műhelyt és a köz- művelődési feladatok szín­vonalasabb ebátáso érdeké­ben létrehozták a Janus Pannonius Múzeum közmű­velődési osztályát Igen szép eredmény az is, hogy az elmúlt év múzeumi és mű­emléki hónapjának rendez­vényeit - a megyék közül — Baranyában látogatták a legtöbben. Kialakultak az elkövetke­zendő öt év múzeumi tervei, amelyek a megye csaknem valamennyi múzeumát, ki­állítását érintik. Még ebben az évben elkészül Mohá­cson g csata 450. évfor­dulója tiszteletére a mohá­csi csata emlékkiállítás és a délszláv nemzetiségi nép­rajzi kiállítás, és minden va- lószínűséq szerint megoldó­dik az eddigi súlyos raktá­rozási gond is. Pécsett kétévenként to­vábbra is megrendezik a már hagyományos bienná- lékat: így az idén az V. or­szágos kisplasztikái bienná- lét, jövőre pedig az V. or­szágos kerámiai biennólét A tervek között szerepel a néprajzi osztály keresztsze­mes hímzésekből válogatott kiállítása és foglalkoztató szobák kialakítása a nép­rajzi és a helytörténeti kiáh bírásokon. Valószínűleq né­hány éven belül elkészül a heytörténeti múzeum Pé­csett, a Felsőmalom utcá­ban; várható továbbá a ter­mészettudományi kiállítás és a Modern Magyar Képtár új helyiségbe költözése is. Baranyai bútorok címmel terveznek új kiállítást a nép­rajzi osztályon; bővítik a Csoatváry Múzeum anyagát; vándorkiállításokat tervez a természettudományi és a ré­gészeti osztály. Ez utóbbi az őskori bronzművesség egész dél-dunántúli anya­gát mutatná be. Az elképzelések között szerepel tová'bbá egy-egy tájház kialakítása Mecsek- nádasdon, Ófalon és Felső­szen tmárton ban. Több régészeti feltárásira is sor kerül majd, egyebek között Zók-hegyen, Lónycsó- kon, Szűrben és Palotabo- zsokon végeznek ásatáso­kat. A Janus Pannonius Mú­zeum 1979-ben ünnepli fennállásának 75. évforduló­ját, s ez alkalomból kiállí­tás nyílik a múzeum törté­netéből ,az új és o leg­újabb kori osztály szervezé­sében. F. J. Megjelent a Somogy Gondolatok a VII. országos kamarakórus fesztiválról A szabadkai Kamerni Hor „Pro Musica" Subotica kórust Égető Gabriella vezényelte Pécs Arezzo lehetne... * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents