Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-14 / 104. szám

Ptinonttm ticroiö 1976. dprflfa 14., mrtfa Meditáció a harkányi „öreg” kórházról Valahogy el is felejtkeztünk róla. Épül az új, számitgatunk, vajon mennyit csúszik az át­adás határideje, latolgatjuk, milyen lesz, szép lesz-e az olasz márványborítás? Gondolatban már berendezkednek a szakem­berek az új helyiségekbe, ide röntgengép kerül, amoda fizio- terápiás micsodák... Az öreg épület pedig, ami roskadófélben van, csak ál| és zsalúgátereivel „pislog” a Kossuth-fürdö helyére. Mi lesz vele? Lebontják? Vagy még jó szolgálatokat tenne? Valamikor — egy-két esztendeje — az volt a vélemény, hogy felújítása sokba kerülne, abból kikere­kedne egy vadonatúj kórház is... A vadonatúj már tető alatt van, csakhogy sajnálná az ember gyereke porba dönteni ezt a régi épületet is. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre erről szó sem lehet, hiszen az egyet­len medencefürdő itt működik. Meg a tornaterem. Az ambu­lancia. A laboratórium. Egy pil­lanatra itt meg is kellene állni a medítálás közben. Néhány évvel ezelőtt két kicsiny helyi­ség volt a laboratórium, egyik ajtajára ki volt téve a tábla: „vérvétel”. Mellette a férfiak elektroterápiás kezelője volt, szintén két helyiségben. így né­zett ki a földszint, majd elfe­lejtettem: méq volt a hajdani igazgatónak egy rendelője is, szintén két helyiségből állt, biz­tosan nagy szükség volt erre. De már évek óta más a hely­zet. A magánrendelő megszűnt, helyére a férfibetegek elektro­terápiás kezelője került. Jelen­tősen bővült a laboratórium, öt helyiségben ma már rendkívül bonyolult, speciális vizsgálato­kat végeznek az ott dolgozó vegyészek, laborosok. Sokat je­lentett tehát a szakmai fejlő­désben is, hogy megfelelő ott­hont alakítottak ki a laborató­rium számára. A porta még o régi - az ügyeletes orvosi szoba bejára­tát azonban hiába keresné bár­ki, már elfalazták. Helyén a napokban készül el az újonnan kiképzett kádfürdő, és tangen- tor-helyiség. Korszerűsítik oz iszapolót is — fokozatosan ha­lódnak tovább a régi épület földszintjén. S az emeleteken? Kórtermek, ügyeletes szobák, fenyőgeren­dák tömkelegé. Ez már az alá­dúcolt birodalom, itt lakik a gazdasági hivatal, a könyvelő- ség, a betegek társalgója, ke­zelők, orvosi szobák vannak. A második szinten pediq manap- sáq csak a macskák tanyáz­nak ... Megfelelő » kezelőhelyisége­ket és hetven betegágyat je­lentene, ha ezt az épületet szi­getelnék, s a födémcserét is el­végeznék. S ezen érdemes vol­na gondolkodni: már kiszámol­ták, hogy ha külföldi betege­ket is tudna fogadni Harkány gyógyfürdökórháza, igen gyor­san térülne meg egy még va­donatújabb kórház megépíté­sének költsége... De ez még találgatás. Ti­zenötmillió? Húsz? és egyálta­lán - gondol-e még valaki er­re rajtunk kívül? ^Számoljunk csak. Napi harminc dollárt kö­teles fizetni a külföldi beteg. Ha hetven ágyon külföldi be­tegek vannak, az napi kétezer­száz dollár. Egy évben pedig 766 és fél ezer dollár. Az húsz- forintos átszámítással majd­nem tizenhatmillió forint. Egy év alatt. Egy biztos: a régi épületet sem hanyogolják el. Szépül, újul naponta. S ez azt jelenti, hogy az ottani vezetőknek egy­általán nem közömbös e ház sorsa sem. Szerintük annak Is együtt kell fejlődnie a most ki­alakuló modern kórházzal.- kp ­Belváros lett a peremvidék is... Miért csökken a nyaltaitok száma? A jelentős hasznot adó ex- portnyúlról viszonylag keveset tudunk, pedig évente átlagban 1400—1600 vagonnal szállít be­lőle Magyarország külföldre. A Bikali Állami Gazdaság éves átlagban — elsősorban olasz piacon — 40—50 vagonnal szál­lít. Rangos világmárka a ma­gyar nyúl. melynek zöme a kis­állattenyésztőktől származik. 1975-ben Baranyában 450—500 vagonnal értékesítettek, aminek felét az 56 ÁFÉSZ-szakcsoport és a Mecsek Állattenyésztő Szakszövetkezet több mint 6000 tagja adta. Ezen kívül még legalább 15—20 ezer nyugdí­jas, tsz-tag, bányász, gyári munkás „nyulászkodik” szabad idejében: többségüket a Bikali AG patronálja. A szervezett és a hobby-kisállattenyésztők ré­szére szakmai tanácsadással egybekötött ismeretterjesztő előadás-sorozatot indított a Ba­ranya megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya, az Agrártudo­mányi Egyesület Baranya me­gyei Szervezete és a Mecsek Szakszövetkezet. Pécsett, a Technika Házában április 12- én megtartott első szakmai nap témája a baranyai nyúltenyész- tés helyzete volt. Bevezetőt a közel 150 fős hallgatóság előtt dr. Benedek Gábor, az állat­orvosi tudományok kandidátu­sa mondott. A hozzászólások a gondokat is felvázolták. Megcsappant a a pécsi nyúltartók száma, alig 400—500; a korábbi több ezer­rel szemben. „Belváros lett a peremvidék is" — így sommáz­ta egyik résztvevő a. tanácsi rendeletet, amely döntően hi­giéniai okok miatt korlátozta a tartható nyulak számát. Igye­keztek segíteni, a külvárosban tenyésztői körzeteket jelölnek majd ki. Az ÁFÉSZ-csoportok; — köztük a legnagyobbaknak Hitelbe adják a tenyészanyagot Szakmai tanácsadás, előadás- sorozat — kisállattenyésztőknek vári —, 1975-ben 100—120 va­gon nyulaí adtok el. Jelenleg a kistermelők vonakodnak szer­ződést kötni, hivatkozva a ma­gas táp-árakra, adóra, a dü­höngő mixomatózis-betegségre. A zöld takarmányt javasolják a drága táp helyett. A tsz-ek zö­me még tétovázik, hogy 1—2 hold földet bérbeadjon pillan­gósok nevelésére. Néhány szö­vetkezet viszont szívesen támo­gatja az ÁFÉSZ patronálta szak. csoportokat. Tagjaik részére a MÉSZÖV szakemberei tanács­adással szolgáinak, téli tanfo­lyamot indítanak, helyszínre küldik a tápot. A legnagyobb elrettentő a mixomaíózis-járvány, mely 8—10 éve ismeretlennek számított Baranyában. Két éve váratla­nul Tolna felől érkezett, legin­kább a Duna-parti községek­ben ütötte fel fejét, hisz a je­lenleg még gyógyíthatatlan bőrsebesedés vírusát a szúnyog terjeszti. Tavaly júniustól most terjeszti. De ugyanígy az istálló­légy és a bolha is. Tavaly júniustól most februárig tető­zött a járvány; például a Me­csek Szakszövetkezetben 28 va­gon kiesést okozva 11 millió forint értékben. A szövetkezet is csak 150 vagont mert ter­vezni az 1975. évi 163-mal szemben, míg 1974-ben 200 vagonnal rukkolt ki. A szerző­déskötések sikeréért januártól újdonságként kétéves hitelre egy kg húsnyúlárban ad ki törzskönyvezett tenyésznyulat to- vábbszaporításra. A több mint háromezer nyúltartót rendszere­sen ellátják szakkönyvvel. Az emberre veszélytelen ml­számító siklósi, komlói, szósz- xomatózis nem csitult el, főleg a kistenyésztőknek okoz fejfá­jást. Filmeket mutattak be a védekezés módjairól: szúnyog­hálóval borítják be a nyíláso­kat, ventillátor kavarja a leve­gőt, vegyszerrel irtják a rova­rokat, a beteg állat melletti ketreceket pedig kiürítik. A hangsúly most még csak a megelőzésen és az elszigeté- lésen van. Az előadássorozat két hóna­pig tart a kisállattenyésztőknek körzeti megbeszélésekkel, vita­napokkal kiegészítve. Tenyész­tési és értékesítési gondok ke­rülnek terítékre. Legközelebb is­mét a Technika Házában talál­koznak április 16-án 16.00 óra­kor. Ekkor alakul meq a Kis­ál lattenyésztők Országos Szer­vezetének Baranya megyei Cso­portja is. — Csuti J. — Július végére elkészül a Szigeti úti szerviz Sürgető szemlék a „maratoni*' építkezésen Az újmecsekaljai AFIT szerviz építésénél nem látni nagy nyüzsgést, lázas munkát. Pedig állandóan dolgoznak ott a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat pécsi főépitésvezetőségének munkásai. Most a belső mun­kákat végzik. Az építkezés ma­ratoninak tűnik. Az is. Az ere­deti elképzelések szerint 1975. VI. 30-án kellett volna átadni. De módosítani kellett az időpon-, tot: most úgyl néz ki, talán ez év július 30-ra elkészül. Erre sem merne senki mérget ven­ni... Dr. Lantos Árpád, a XIV. sz. Autójavító Vállalat igazga­tója reménykedik, a főépités- vezető szintén. — Arra nem adhatok magya­rázatot, miért késik közel egy évet az építkezés — fogad az igazgató. — Nem vitatom az építőipari vállalat jó szándékát, igyekezetét se. A város vezetői­vel több „sürgető szemlét” tar­Mozgalom a vasúti kocsik tisztaságáért A MÁV programja szerint az ötödik ötéves tervben megte­remtik a vasúti személykocsik gépesített tisztításának, taka­rításának feltételeit. A kénye­lem, a komfort, a tisztaság azonban most rs jogos követel­mény.- Az utasok egyik leg­gyakoribb panasza éppen a vo­natok állapotára vonatkozik. Több budapesti és vidéki pá­lyaudvaron működik ugyan ko­csimosó berendezés, nagytelje­sítményű takarítógép, egyelőre azonban kevés van belőlük és kevés a „hivatásos” kocsitisztí­tó munkáskéz is. A gondokon igyekszik eny­híteni a fiatal vasutasok kez­deményezése. A keleti pálya­udvar KISZ-esel, akik rendsze­resen végeznek társadalmi mun­kát az állomás és a személy­kocsik tisztántartása érdeké­ben, országos akciót indítottak. A pályaudvaron a napokban tartott megbeszélésen hat vas- útigazgatóság csomópontjai­nak KISZ-szervezetei csatlakoz­tak o felhíváshoz, A vasúti KISZ-szervezetek a kulturált utazás érdekében rendszeresen ellenőrzik a vo­natok felszereltségét, ,fórjára- tokát" szerveznek a rongálá­sok megelőzésére, s ügyelnek a vonatkísérők, az utasokkal kap­csolatban álló vasutasok kul­turált megjelenésére is. Akik a hírekben szerepelnek Grünhirf Alfréd Javítani a munkásasszonyok helyzetén Mosolyogva próbál meggyőz ni, mennyivel kellemesebb fa lun élni, mint egy túlzsúfolt vá rosban. A tiszta levegő, a erdős-mezős környezet, a nyu galom megfizethetetlen. Grünhut Alfréd nem is vá meg szülőfalujától, ma is Pécs váradon él, a helyi építőipai szövetkezet elnöke idestova 2 éve. A beépített szekrénybe előkerül az alapító levél, hi szén a mostani elnök 1951-bei felügyelő bizottsági tagként a egyik alapítója is volt a sző vetkezetnek. Ebben az időbe asztalosként dolgozott a mű helyben és három év elteltéve nevezték ki az akkori műszak szövetkezet élére. A cipőtalpalástól kezdve < lábosfoltozásig mindent meg csináltunk, hiszen „igazi" épí tőiparosok azóta vagyunk, mi óta egyesültünk a mecsekná dasdi szövetkezettel, 1963-bar Ezután fogtak hozzá a telep hely felépítéséhez és most ot Kés villant az utas kezében Fiatal férfi ült be utasként az egyik pécsi taxisofőr kocsijába és Keszübe vitette magát. A községbe érve azonban nem szállt ki az autóból, s egy föld- útra akarta irányítani a taxist. Mivel ezt megtagadta a gép­kocsivezető, indultak Pécsre. A városba érve „meggondolta magát” a fiatalember, ismét Keszüt jelölve meg úticélul. Alig értek be a faluba, fordul­tak is vissza, megismétlődött a fenti eset. Pécs határában az utas azt kérte: menjenek Már­tára. A férfi egyre gyanúsabban vi­selkedett, hajtogatta, hogy „nem arra kell Mártára menni .. .”, s különböző ürügyekkel igyekezett rávenni a sofőrt, hogy állja­nak meg. A gépkocsi vezetője arra gyanakodott, utasának nem lesz elég pénze a „séta­kocsikázásra", ezért felszólítot­ta, hogy a 300 forintos úti­számlát egyenlítse ki. A fiatal­ember egy darabig kotorászott a pénztárcájában', majd han­goztatta: „fizettem már, egy­szer 300, egyszer meg 400 fo­rintot ...” A taxisofőr — aki egy fillért se kapott még — utasára nézett, s akkor meglát­Támadást kísérelt a taxisofőr ellen ta, hogy annak kezében kés villan, szúrásra emelt kézzel, felé irányítva, ösztönös moz­dulattal rácsapott a támadó kezére, a kés leesett. A harkányi úton jártak ek­kor. A gépkocsivezető ijedtében a gázra taposott, számítva ar­ra, hogy otthon találja a sza- íántai körzeti rendőrt, s 110 ki­lométeres sebességgel száguldó autóban talán nem mer az utas rátámadni. Mivel Szalán- tán nem találta a rendőrt, ro­bogtak tovább Harkányba — ahol szerencsére — éppen az utcán volt a körzeti megbízott. A rendőr vette fel a kést a gépkocsi padlózatáról, s igazol­tatta a taxi utasát. Fenyvesi Jó­zsef 37 éves, többszörösen bün­tetett készül lakost. A züllött, garázdo alkatú, ko­rábban rendőri felügyelet alatt álló fiatalember az eset nap­ján - 1975. október 10-én vette fel fizetését, amelyből a szám­lák kifizetése, s italozás után 120 forintja maradt. Elhatároz­ta, pénzt szerez, az erre a cél­ra előkészített zsebkéssel meg­fenyegeti a taxist, s kicsikar tőle pár száz forintot. A „séta- kocsíkázás” során a támadás­ra alkalmas helyet kereste. Fenyvesi József a nyomozás so­rán elismerte szándékát, a bí­róság előtt azonban visszavon­ta azzal, hogy a „körmét akar­ta piszkálni a késsel...” A Pécsi Járásbíróság bűnös­nek mondotta ki rablás bűntet­tének kísérletében és 1 év 8 hónapi fegyházra ítélte. Az el­ítélt még feltételesen se bo­csátható szabadlábra. A bün­tetés mértékének megállapítá­sánál enyhítőként értékelték öt­gyermekes családos állapotát, valamint, hogy enyhe fokban gyengeelméjű. Nem jogerős az ítélet tartanak, hogy már csak a ke­rítés és a betonjárdák hiányoz­nak. — No, azért még van mit javítani, bővíteni —igazít ki Grünhut Alfréd. — Célunk a további gépesítés, a munkafel­tételek könnyebbé tétele. Ná­lunk 110 nő dolgozik, vagyis összlétszámúnk egyharmadát ők jelentik. Főleg a mozaik és cementlap, valamint a láncké­szítő üzemünkben helyezkedtek el az asszonyok, de dolgoznak a kőfaragók mellett is. Nem is igen említ többet arról, mit hogyan javítanak a nők helyzetén, de a Munka Érdemrend ezüst fokozata, ame­lyet most, a nemzetközi nőnap alkalmából kapott meg, he­lyette is beszél. Náluk nem is­mert a férfi-női munkabér köz­ti különbség, kérés nélkül ad­nak segélyeket a rászorulók­nak, minden területen segítsé­get nyújtanak az asszonyok­nak. Grünhut Alfréd „könnyű" helyzetben van, hiszen tanács­tag, de tagja a pécsváradi nagyközségi tanács vb-jének, ezenkívül a KISZÖV elnökségé­nek is. így a gondokat, felada­tokat több szempontból meg­vizsgálja, több oldalról tud megoldást keresni. A kitünte­tés nem árválkodik egymagá­ban, mivel jó pár miniszteri és, szövetkezeti elismerést szer­zett már az évek folyamán. Nem fárad el a munkában, va­sárnap is be-bejár, körülnéz. Munkatársai szerint „kötélből vannak az idegei", soha nem kiabál, mindenkinek segít, de nem bratyizik. — Mire a legbüszkébb? Elfogódott mosoly jelenik meg az arcán és széles moz­dulattal kimutat az ablakon — erre a telepre. Még fegyelmit is kaptam miatta, de győz­tünk, felépítettük. Barlahidaf Andrea tettunk az építkezésen. Min­ket nagyon kellmetlenül érint a dolog. Mindenki tudja, hogy a Munkácsy Mihály utcai szervizt évekkel ezelőtt kinőttük. 130 százalékos a kihasználtsága. Logikus, hogy mi alig várjuk az új szerviz átadását, nekünk már a tegnap is késő lett volna. A Munkácsy Mihály utcában 12 fedett álláshely van, a Szigeti útiban (nem számítva a lakatos­műhelyt, a diagnosztikai helyi­séget) 40 lesz. Megnyitásakor az ország legnagyobb — modern, minden igényt kieléqítő — kar­bantartó állomása lesz. A kivitelező vállalat késve (1974 januárja helyett augusz­tusban) kapta meg a területet, a Fémipari Vállalat kiköltözése elhúzódott. Dr. Lantos Árpád bizakodó, mivel, sikerült meg- - állapodniuk az építőipari vál­lalattal, hogy — őket nem za­varva — az építőkkel egyidejű­leg, ahol lehet, a szerviz szak­emberei elkezdik a szerelési munkákat. Az új, fémvázas nagy csarnokban — mely tulajdon­képpen már készen áll — fo­lyik az emelők, a diagnosztikai berendezések, a lengéscsillapí­tó vizsgálók, kefésmosók stb. beszerelése. — Nem csak a fémipari ki­költözése hátráltatott bennün­ket — mondja Petkó Zoltán fő­építésvezető —, hanem oz is, hogy a régi épületrész átalakí­tásánál csak kisipari módsze­rekkel tudunk dolgozni. A nyí­lászárókat is csak 1976 január­jára vállalta elkészíteni a Fém­munkás Vállalat, ez viszont a belső cementálási, betonozási munkákat késleltette. Nem min. dig kapjuk meg időben a szűk. séges gépeket, előfordult, hogy amikor 70 kőműves kellett vol­na, csak 30-at tudtunk mun­kába állítani. Az AFIT szorult helyzetben van, azért is igyek­szünk ... Július 30-a után már csak a hidegraktár építése, az udvar parkosítása, egyéb kisebb munkák maradhatnak. — Nagyon készülünk a megnyitásra — mondja dr. Lantos Árpád. — Már foglal, kozunk a szakember-felvétellel, s megnyitás után a Munkácsy Mihály utcai üzem teljes lét­számát — 60 szerelőt, 6—8 la­katost — átvisszük a Szigeti útra. Nagyrészt saját képzésű szakmunkásainkkal szeretnénk megoldani a létszámfeltöltést, jelenleg (a három megyére vo­natkoztatva) 450 tanulónk van. A Munkácsy Mihály utcai szer­viz korlátozott tevékenységet folytat majd, elsősorban a Ná­dor Szálló vendégeit szolgálja ki. Egy-két gépkocsitípus javí­tását továbbra is vállalja a Munkácsy Mihály utcai szerviz. 30 százalékos technikai kapaci­tással indulunk: a teljes felfu­tás több évet vesz igénybe. Tel­jes felfutás után az új szerviz 400 ezer produktív óra teljesít­ményre lesz képes (a jelenlegi 100 ezerrel dolgozik). Gy. Z. Miért éhezik asüHő? A Balatonon megkezdődött az idei nyíltvízi tudományos ku­tató munka. A szakemberek számos helyszíni vizsgálatot tar­tanak a tavon. A tihanyi bioló­gusok például a haltáplálék- vizsgálatokkal elsősorban a süllő éhezésének okát szeret­nék kideríteni. Beható vizsgála­tot kezdtek a tihanyi kutatók a Balaton tömeghala, a ke­szeg életkörülményeinek felmé­résére. Figyelemmel kísérik a tó idegen halainak, a busának és az angolnának a „viselkedését” is. Vizsgálatot igényel a tó úgy­nevezett biomasszája, amelybe a legapróbb élőlények sokszál tonnányi tömege tartozik. Rész­ben nyitott kérdés még az iszaposodás problémája. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents