Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-14 / 104. szám
1076. Április 14., szerda Pünäntmt napiö Oklevéllel vagy anélkül... Kétszáz képesítés nélküli . pedagógus Baranya iskoláiban Közművelődés a munkahelyen Új formák a felnőttoktatásban Több ösztönzést a munkásművelődésnek! „A változás egyik legjelentősebb szervezeti következménye legyen Baranyában a sok egytanulócsoportos kisiskola számának csökkentése: a pénzügyi és az oktatásgazdaságosság érdekében erősödjék az intézmények koncentrálódása.” (Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága megyénk , kulturális életének távlati fejlesztési irányelveiről és feladatairól hozott határozatából.) Húsz évvel ezelőtt Magyar- országon nem egészen hatvon képesítés nélküli pedagógus dolgozott, jelenleg a statisztika szerinti számuk 4000, a helyettesítőket, alkalmi be- segítőket is ideszámítva azonban ennek a számnak csaknem a duplájáról beszélhetünk. Megyénk az aprófalvas települések számát (tekintve az országos „ranglistán” az élmezőnybe tartozik, az ezzel együttjáró iskolagondok orvo- soltságát tekintve azonban már sokkal kedvezőbb helyet foglal el. Ez többek között az intenzív iskolakörzetesítésnek köszönhető. Két évvel ezelőtt a félmilliós Baranyának több iskolája volt, mint a kétmilliós Budapestnek. Az elmúlt évben még olyan iskolánk is volt — például Pusztakisfalun — ahol összesen négy gyereket tanítottak . . . Nem egy helyen előfordult, (van ilyen még ma is), hogy 5—7 pedagógus tanított, tanít egy osztálynyi tanulót Csökken a tanulói létszám Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy a tanulói létszám országos szinten és Baranyában is csökken, a pedagógusok száma pedig a statisztika szerint növekszik — mégis általában véve pedagógushiányról beszélhetünk. öt évvel ezelőtt 389 általános iskola volt megyénkben, jelenleg 295. Ugyanezen idő alatt a tanulói létszám 50 ezerről 44 ezerre csökkent, a pedagógusok száma 2938-ról 3200-ro einefke- dett. Minderről dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács iskolai csoportvezetője tájékoztatott. Ami a pálya közismert „elnőiesedését" illeti, a számok azt mutatják, hogy megyénk minden négy pedagógusa közül három nő. Életkor tekintetében megnyugtatónak látszik, hogy a pedagógusok összlét- számónak mintegy az egy- harmoda 30 év alatti. A Baranya megyei általános Iskolai hálózat szakos ellátottsága hozzávetőleg 90 százalékos. Hogy több, mint 200 képesítés nélküli pedagógust kellett alkalmazni megyénkben, annak elsősorban településszerkezeti és egyéb — nehezen elemezhető — helyi okai vannak. Az utóbbi években azonban e téren is — az országos átlagot véve alapul — némi javulás mutatható ki. Pest megyében például 2,5- szer, Borsod—Abaúj—Zemplénben háromszor annyi képesítés nélküli nevelőt kell alNincs szükség dramatizálásra kalmazni, mint Baranyában. A pedagógushiány fontos okaként lehet említeni a szükségleti számok és a képzési keretszámok nem kielégítő ösz- szehangoltságát. Ha ezen a nyomon folytatnánk a vizsgálódást, nemegyszer még o szakpárosításokat is • megkérdőjelezhetnénk. A baranyai számadatok például azt mutatják, hogy o szaktanári ellátottság igen jó a humán tárgyak — magyar— történelem, orosz vonatkozásában, hasonlóan megfelelő a matematika és a biológiatanárok száma. Testnevelés, kémia, ének-zene vonatkozásában viszont az ellátottság alig éri el a hetven százalékot Hasonlóan kevés a nemzetiségi nyelveket oktató pedagógus is. Ilyen esetekben az iskolák nemegyszer kénytelenek képesítés nélküli nevelőt alkalmazni. Jó orvosság a körzetesítés A legsúlyosabb hiányok az óvodákban és az általános iskolai alsó tagozatokon mutathatók ki. A baranyai általános iskolák fele kisiskola — zömükben alsó tagozatos képzés folyik. A több, mint 200 képesítés nélküli pedagógusnak mintegy egyharmadát alsó tagozatokon alkalmazzák. A problémá-ra az egyik legjobb „orvosság" a körzetesítés. Megyénkben ez a folyamat az ötvenes évek második felében kezdődött s az utóbbi években gyorsult fel. Az idei tanévben például szeptember óta 32 iskolát körzetesítettek. A körzetesítés csak akkor lehet eredményes, ha megalapozott Függ többek között olyan tényezőktől, mint a be- kötöút-hálózot állapota . .. Arra is törekedni kell. hogy a szülők a körzetesítés után érzékeljék az oktatás, az iskolai foglalkoztatás és persze nem utolsó sorban a diákszociális ellátottság színvonalának a javulását Mindaddig, amíg a folyamat végérvényesen ás megnyugtatóan le nem zárul, szükség lesz a képesítés nélküli nevelők helyenkénti alkalmazására. Munkábaállásukat a Megyei Tanács alapfokú pedagógiai tanfolyammal segíti, érdekeik védelme a Pedagógusok Szakszervezete feladata. Korábban a nyári hónapokra nem kaptak fizetést. .. Ezt az ellentmondást a szak- szervezet közbenjárására sikerült többé-kevésbé feloldani. Továbbtanulásuk, szakmai fejlődésük általában biztosított. Mintha csökkenőben, volna a jelenlétüket is megkérdőjelező, dramatizáló megjegyzések száma is. A legfontosabb: segíteni Segíteni kell őket a mun- kóbaállásban, a képesítés megszerzésében, — hallani egyre többször pedagógiai fóZenei hetek Kecskeméten Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában, az évenként visszatérő tavaszi zenei heteket az idén április 21-től május 10- ig rendezik meg. Elkészült a rendezvénysorozat gazdag programja. A nyitó hangversenyen, 21-én este a Kecskeméti Városi Vegyeskar és a szegedi Bartók Kórus működik közre. A város vendége lesz a Szegedi Szimfonikus Zenekar, amelyet írországi karmester, Colman Pearce dirigál majd. A megyeszékhely üzemi dolgozóit népzenei hangversenyre hívják meg. A záró koncerten, május 10-én, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar előadásán Fischer Annie kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész működik majd közre. Közben megrendezik az éneklő ifjúság napját is. rumokon. Elsősorban természetesen azokat, akik a képesítés megszerzésének egyáltalán nem könnyű feladatát vállalták. Sokuknál csak dátum kérdése, hogy oklevélhez jussanak. Oklevélhez, ami önmagában véve éppen úgy nem garancia a jó munkára, mint ahogyan hiánya sem jelenthet feltétlenül rossz munkát, amely mindenképpen csupán része annak a nagy feladatnak, amelyet nevelésnek nevezünk, és amelyet oklevéllel, vagy éppen anélkül — mindenképpen el kell végeznünk. r Bebesi Károly A munkahelyi közművelődési tevékenység helyzetét értékelte és a jövő feladatait határozta meg a közelmúltban a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa. Az MSZMP KB közművelődésről szóló határozatának végrehajtása során a közművelődési munkában és ezen belül a munkahelyi kulturális nevelő munka tartalmában jelentős változásoknak, korszerűsítéseknek vagyunk tanúi. Többek között előtérbe kerültek az általános, a politikai és □ szakműveltség fejlesztését elősegítő formák. A munkahelyi közművelődés feladatait megjelölve o politikai és világnézeti nevelés, az általános és a szakműveltség emelését tűzték ki célul. Továbbá még határozottabban elő kell segíteni a közéletiség kibontakozóját, a közösségi élet fejlődését, a szocialista személyiség formálását. A politikai tömegoktatás a munkahelyi politikai nevelőmunka gerincét képezi. Az 1974 -75. oktatási évben több mint 77 ezer dolgozó szerzett politikai alapismereteket. Bizonyíték ez arra, hogy a párt, a KISZ- és a ' szakszervezetek, az üzemek gazdasági vezetése nagy gondot fordított e tevékenységre. Az alapműveltség megszerez- tetésére irányuló törekvés, a nyolc általános elvégeztetése a munkahelyi kulturális nevelő munka egyik legfontosabb feladata. Évente több százan végzik el a hiányzó osztályokat, a dolgozók üzemi iskoláiban a jó munkahelyi agitáció eredményeiként. Az általános iskolai alapműveltség megszerzése fontos termelési érdek, ezért e téren a munkahelyi és termelési Jubilált a KISZÖV Táncegyüttes kívánalmak nincsenek ellentétben a nagyarányú iskoláztatással. A hagyományos formák mellett újak is születtek az iskola- rendszerű felnőttoktatásban. Kialakulóban van a szakmai képzéssel, továbbképzéssel összehangolt általános iskolai tanfolyami rendszer. Az utóbbi időben megfigyelhető a magasabb fokú képzés iránti érdeklődés. A felnőttoktatás egyik sajátos ágává fejlődött a munkásto- vábbképzés is, de ugyanezt a célt szolgálják a növekvő szakmai tárgyú ismeretterjesztő előadások. A szakszervezeti üzemi könyvtárhálózat szerepe és tevékenysége számottevő a megye közművelődési könyvtár rendszerében. Az üzemi könyvtárak olvasó létszáma és kötet forgalma, ha szerény mértékben is, de .évről évre emelkedik. Az olvasók zömét a fizikai dolgozók képezik, túlnyomó többségük szocialista brigád tagja. Nem kielégítő azonban az ipari szakmunkástanulók részvétele. A könyvtári' munka feltételei is további fejlesztést igényelnek. Tervként szerepel, hogy növelik az önálló könyvtári helyiségek számát, valamint meggyorsítják a szakképzetlen könyvtárosok alapfokú képzését. „Tandrcak, tandrcak J Sela baba na hrcalc. .A „Tandrcak" című lánytánc rigmusa borsos, népi hangvételű csattanóval folytatódik, mint nyersfordításából megtudhattam. A hat kislány Pécs környéki bos- nyák viseletben járja a terem közepén a körtáncot, vidáman, kipirulton és láthatóan igencsak derülve a szellemes rigmus közös titkán, a magyarajkú közönség előtt. Azután hatalmas botok csattognak, pörögnek két szép szál legény tenyere és ujjai között a pásztortánc ritmusára, majd heté- nyi párostánccal zárul a rövid, húszperces műsor. Ki tudja, hányadik már ebben az évben, s hányadik az elmúlt húsz esztendőben?. .. A Baranya megyei KISZÖV néptáncegyütteséről meglehetősen ritkán hallunk. Csöndben, szerényen dolgoznak, nincs idejük, nem is akarják „adminisztrálni" magukat (gy most, fennállásuk két évtizedes, halk jubileumán kedves és megtisztelő kötelezettség számunkra a megemlékezés e rövid beszámolóval, munkásságukról, sikereikről, ' Az együttes 1955 óta működik. Évente átlag 30 alkalommal lépnek föl hosszabb-rövi- debb vagy önálló műsorral. A 6V fiatal csaknem fele az utánpótláscsoportban táncol. A fiúk többsége fizikai dolgozó: szakmunkás, bányász, vasúti dolgozó, s van egy-két egyetemista is; a lányok többsége középiskolás. A szekszárdi napokon, és más folklór találkozókon számos díjat szereztek, külföldön három alkalommal szerepeltek. Munkásságuk középpontjában a baranyai folklór felkutatása, feldolgozása áll. Rendszeres gyűjtőmunkát végeznek az Akadémia tudományos kutatóinak bekopcsoMásfél évtized a néptánc- mozgalomben lódásával. Repertoárjuk, a 18 hosszabb-rövidebb tánckoreog- ráfia 60 százaléka baranyai néptáncfeldolgozás. A gyűjtőmunka mellett az együttes nyolc tagja végzi az oktatói tanfolyamot, közben csoportokat vezetnek iskolákban, és baranyai falvakban. Művészeti vezetőjük hosszabb ideje Ger- ner István. Országos minősítési fokozatukat, az „Arany-lll." kategóriát - amely már az országos élmezőnyhöz tartozást jelenti - alig egy hónapja szerezték meg Szekszórdon. A követelmény itt egy több részes, saját tájegységből merített új, saját feldolgozású népzenei és néptánc anyag bemutatása, ahol a legapróbb lépésnek, énekes dallamívnek éppúgy eredetinek kell lennie, mint a viselet hímzésének vagy a „fékető" csokrának. A pécsi KISZÖV táncegyüttes egy 30 perces, címében is jelképes ,,Körbánc,,-cal; baranyai magyar és nemzetiségi táncszvittel szerepelt sikeresen az országos minősítő bizottság előtt. Am a szép sikernél, a hízelgő szakmai véleményezésnél sokkalta többet jelenthet számukra a szülőföld-szeretet magas művészi szinten való kifejezésének erkölcsi elismerése ebben a nyolcrészes, a baranyai népi-nemzetiségi egységet igénylő és hirdető alkotásban. A gyűjtő munkát a múlt évben kezdték meg. Gerner István és Timor Sándor kamerával rögzítette az eredeti táncanyagot; Várnai Ferenc magnóval az adatközlők dalanyagát, egyébként ő végezte el a zenei feldolgozás, a zenekari hangszerelés munkáját is. A német anyagot a Mohács környéki Szűr; a délszláv részeket Alsószentmárton faluból gyűjtötték. A hadikfalvi székely táncokat és dalokat Vémén- den és Hidason rögzítették; a magyar részek eredeti anyagára Mánián, Hosszúhetényben és Kazármislenyben találtak rá. A ruházat eredetiségéről is mindenütt a helyszínen gondoskodtak: a megvásárolt régi népi öltözetek alapján például 24 garnitúra lányruha készült a fenntartó szerv, a KISZÖV anyagi áldozatából, így lehetett az eredetiség és a tehetség egészéből arányos, kifejező erejű feldolgozás ez a baranyai Körtánc. Hozzászámítva persze a nagyon csinos lányok, délceg fiúk lelkesedését, tudását is. A zsűri külön hangsúlyozta a kompozícióból és az előadásból áradó mélységes tiszteletet és alázatot a baranyai népművészet tiszta forrása iránt. Lehet-e szebb köszöntő ennél, két évtizedes működésük határköve előtt? Sok hasonló elismerést kívánunk a jubiláló KISZÖV Táncegyüttesnek. W. E. A különböző évfordulókhoz, hagyományokhoz kapcsolódóan megújult a honismereti mozgalom, a helytörténeti tevékenység, de megnőtt a művészetek iránti érdeklődés is. A jövő fel- I adata a közönségszervezői hálózat tevékenységének kiterjesztése a művelődési házak, képtárak, múzeumok orogramjai- nak látogatására is. Nem elég színvonalas és széleskörű még a művészeti ízlésfejlesztő és ismeretterjesztő munka, bár itt példamutató a Janus Pannonius Múzeum Munkások a képtárban című akciója. Az amatőr művészeti mozgalom létjogosultságát ma' már aligha vitatja bárki is, épp ezért aggasztó, hogy csökkent a tagok és csoportok száma. A szakszervezeti művelődési otthonok és klubok tartalmi munkája korszerűsödött és hatáskörük egyre jobbon kiterjed a munkahelyi közművelődés ellátására. Az elmúlt években számos üzemi ifjúsági klub létesült a fiatalok lelkes társadalmi munkájával. Ezek legtöbbjében igen jelentős, előre megten/ezett közművelődési tevékenység folyik. Az üzemek, vállalatok, többsége azonban nem rendelkezik művelődési otthonnal. Kevés az ösztönző kezdeményezés a tanácsi és a szakszervezeti szervek, a gazdasági vezetés részéről a közös fenntartás elvének érvényesítésére, az anyagi és szellemi erők koncentrálására, a köz- művelődési lehetőségek célszerűbb és összehangoltabb kihasználására. A szocialista brigádok a munkahelyi művelődés legfontosabb bázisai. Növekedett a brigád- mozgalom társadalmi jelentősége, bővült a résztvevők száma, fejlődött a mozgalmi jellege. A további előrelépés gátja azonban, hogy még nem általános a hármas jelszó egysége; s a brigádok művelődéssel kapcsolatos azonosulása sem kap megfelelő elismerést és ösztönzést Az MSZMP KB közművelődéssel foglalkozó határozata megerősítette a vállalati és szók szervezeti testületek politikai és szakmai felelősségét a munkásművelődés fejlesztésében, a munkahelyi művelődés feltételeinek javításában. Ennek alapján kiindulóban van egyfajta munkamegosztás a gazdasági és a szakszervezeti vezetés között, munkahelyi művelődés fejlesztésében. F. J. 4
