Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-12 / 71. szám

2 Dunántúli napló 1976. március 12., péntek FALUFON Folvaink súlyos gondjá­nak . számított hosszú éve­kig, hogy a helyi posta hi­vatal bezárása után tulaj­donképpen megszűnt a te­lefonösszeköttetés. A men­tők, a tűzoltók, vagy a rendőrség: ,,elérhetetlen tá­volságba" kerültek. 1967- ben kezdődött az az akció, amikor minden faluban nyil­vános segélykérő telefono­kat létesítettek, hogy éjjel­nappal „élő vonal” kösse össze a településeket. Ma már elmondhatjuk, hogy Baranyában nincsen, or­szágos viszonylatban pedig csak elvétve akad olyan hely, ahol nincs segélykérő telefon. Éppen száz éve, hogy Graham Alexander Bell először valósította meg az elektromos hangátvitelt, igaz még csak két egymás mellett fekvő szoba között. Találmányát Edison fejlesz­tette tovább. Azóta nőitek az igények, és az egykori technikai csoda mindenna­pi használati eszközzé vált, s használata már a falusi lakosság számára is több mint segélykérő eszköz. Ezért ma ezek a készülékek nemcsak veszélyhelyzetben használatosaik, hanem ma­gánbeszélgetések is lebo­nyolíthatók, ha a díjat a hívott fél fizeti. A vonalak ugyanis olyan csomópon­tokkal állnak összeköttetés­ben, ahonnan az ország bármely előfizetője kapcsol­ható. Csak egy példa: ha Baranyajenőről valaki Nyír­bátort akarja hívni, akkor ennek nincs akadálya, mert a vonal először Sására fut be, ahol állandó ügyeletet tartanak. Több településen nem nyilvános segélykérő tele­fonállomás működik, hanem a helyi tanács által kijelölt, úgynevezett lakásnyilvános készülék. Ez azt jelenti, hogy valamelyik magánelőfizető készüléke használható erre a célra. Kitűnő dolog tehát, hogy falvaink ma mór nincsenek elzárva a külvilágtól a pos­ták zárása után sem. Csak­hogy az emberi gondatlan­ság számos esetben hasz­nálhatatlanná teszi ezt a kedvező lehetőséget is. Ez­úttal nem a telefonrongá- lákra gondolunk, hanem azokra az intézményekre, vagy magánelőfizetőkre, akik rosszul, vagy félre te­szik a kagylókat. Ilyenkor a nyilvános készülék műszaki problémák miatt használha­tatlanná válik. Néhány hónappal ezelőtt pályázat indult, hogy új el­nevezést találjanak a „se­gélykérő” telefon helyett, hiszen rendeltetése már jó­val szélesebb. Megszületett a döntés, az új elnevezés: FALUFON. F. J. AZ SZIIT rendelésében Országos'': * ‘ Pécsett T úl vagyunk az ötödik ötéves tervet beve­zető termelői és fogyasz tói áremeléseken, tegyük hozzá, a lakosság és a vállalatok nyugodtan, meg­értéssel fogadták, most már az új árakkal számo­lunk és dolgozunk, vagyis a cselekvésen van a hang­súly, Mégis, hasznos az egész árpolitikát megvilá­gítani és jobban megér­tetni, részletes útmutatáso­kat adni a vállalati szak­embereknek az árképzés­hez, nem utolsósorban azért, mert az életszinvo- nalpolitika megvalósitása attól is függ, a fogyasztói árszint a tervezettnek meg­felelően alakul-e. Ezeknek a gondolatoknak az előrebocsátásával nyitotta meg tegnap Pécsett az országos árkonferenciát Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának első titkára, az SZVT megyei elnöke. A Szervezési és Vezetési Tudományos- Társaság megyei szervezete kétnapos konferenciájára a Ságvári Mű­velődési Házban több száz — az ország minden részéből ide- sereglett — vállalati vezető és árszakember jött össze. A meg­nyitó elnökségében foglalt he­lyet Sajgó Jenő, a megyei párt- bizottság munkatársa, dr. Né­meth Lajos pécsi tanácselnök­helyettes, Szili József, az SZMT titkára és dr. Horváth József, az SZVT megyei elnökhelyette­se. A bevezető előadást árpoli­tikánk időszerű kérdéseiről Vai- lus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese tartotta, mintegy a konferencia alaphangját megütve. Minde­nekelőtt vázolta az 1976-80-as időszakra szóló legfontosabb árpolitikai feladatokat a mi­nisztertanácsi határozatok tük­rében. Először is — a kiala­kult árrendszer és ármechaniz­mus alapjainak fenntartása mellett (tehát az alapok nem változnak!) a termelőmunka hatékonyságának fokozása ér­dekében az ötödik ötéves terv­időszakban tovább kell fejlesz­teni az árrendszert. Megfelelő árpolitikával biztosítani kell, hogy az állami költségvetést indokolatlanul terhelő import ártámogatások megszüntetése révén a termelő árarányok kö­zeledjenek a nemzetközi árvi­szonyokat is kifejező ráfordí­tásokhoz, A termelői árarányok és a külkereskedelmi árak, va­lamint a belföldi ráfordítások és az árak jobb összhangját szakaszos termelői árrendezé­sekkel kell megvalósítani. Az 1976. évi árintézkedése­ket is figyelembe véve — álla­pította meg később Vallus Pál - a belföldi árak és a kül­piaci árak közötti kapcsolat népgazdasági szinten helyre­állt: a termelői árak emelése és a valutaárfolyamok csök­kentése után az importált ter­Árpolitikánk célja: nagyobb összhang az árak és a hazai és nemzetközi ráfordítások között melési eszközök belföldi ár­szintje összességében és a leg­fontosabb árucsoportok többsé­gében külön-külön is fedezi az import bekerülési költségeket. Majd megint később: folytatni kell a termelői áraknak a tar­tós világpiaci árakhoz való kö­zelítését, az ésszerű árarányok kialakítását. Az elemzések sze­rint azonban az eddig végre­hajtott termelői árváltoztatá­sok és a világpiaci árak idő­közi alakulása folytán a főbb importtermékek belföldi ára — a külföldi devizák forint árfo­lyamának csökkentését is fi­gyelembe véve — általában fe­dezi az átlagos import bekerü­lési költségeket: 1976-ban az importtámogatások és lefölözé­sek egészében egyensúlyban vannak. Részleteiben nézve csak két területen maradt fenn számottevő import ártámoga­tás: a fekete fémeknél és egyes vegyipari termékeknél. Nyilvánvaló, itt árrendezésekre kerül majd sor. Ami a fogyasztói árakat il­leti, törekedni kell arra, hogy a termelésben és az import­ban bekövetkező árváltozások — az életszínvonal előirányza­tok keretei között - a fogyasz­tói árakban is jobban tükrö­ződjenek, s hogy a termelői és fogyasztói árak egymásközti arányai javuljanak. A tartós külpiaci árak figyelembe véte­lével kell dönteni a termelői árarányoknak az ötéves terv­időszakban történő további változtatásáról és a változtatás legcélszerűbb időpontjáról. A fogyasztói árak tervezett emelése — fűzte hozzá később e témához Vallus Pál — össz­hangban van a pártnak az ér­tékarányos árrendszer kialakí­tására vonatkozó irányvonalá­val, valamint az életszínvonal- politikai preferenciák hosszú távra kialakított elveivel. A je­lentős volumenű fogyasztói ár- szintemelés az értékarányosság kialakításának folyamatában azonban csak olyan lépést je­lent, amivel a hirtelen bekö­vetkezett világpiaci árváltozá­sok miatt szükséges változtatá­sokat nem volnánk képesek követni. Fogyasztói áraink az 1975. évi 3,8 és az 1976-ra tervezett 4,5 százalékos szintemelkedés által biztosított arányváltozások ellenére az 1972, évi pártha­tározat óta nem közeledtek, hanem távolodtak a társadal­mi ráfordításoktól. A fogyasz­tói árak tartásához szükséges állami árkiegészítés összege még az év derekán esedékes húsáremelések után sem csök­ken számottevően. Ez jelzi a fogyasztói árak értékarányossá­gában a termelői árakkal szemben létrejött „tempóhát­rányt” és a fogyasztói árpoli­tika következő években jelent­kező feladatait. A konferencia délután az Országos Anyag- és Árhivatal, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetőinek közreműködésével szekcióban, a részletkérdések megvitatásá­val folytatta munkáját. A részt­vevők tiszteletére este a Fegy>- veres Erők Klubjában fogadást adott az SZVT. Ma — az ösz- szefoglalók során — fórumot is rendeznek a konferencia té­máiból. (— mi —) Értékelték az Univerzum munkáját Feladat s a lakosság jobb áruellátása A lakosság olcsó árucikkel való ellátásában nagy szerep jut az 1970 óta eredményesen működő Univerzum Szövetke­zeti Közös Vállalatnak. Az el­múlt évi tevékenység értékelé­se és a 76-os feladatok meg­vitatása szerepelt a tegnapi igazgatótanácsi ülés napirend­jén. A megye 25 tag szövetkeze­tének közös vállalkozása az elmúlt 5 évben dinamikusan fejlődött. A kereskedelmi for­galom tizenhétszerese, az ipari termelés pedig nyolcszorosa volt az 1970. évinek. Bár az eredmények, a számok önma­gukban fejlődést mulatnak, de az országos átlag tükrében még van javítani való, a tag­Száz éve született: Száz éve, 1876. március 12-én született dr. Madzsar József természet- és társa­dalomtudós, fáradhatatlan is­meretterjesztő, sokoldalú pub­licista és közéleti ember, ké­sei polihisztor, a társadalom- orvostan egyik korai képvi­selője. Szülővárosában végezte el a gimnáziumot, majd 1899-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen nyert diplomát. Ér­deklődését azonban hamaro­san egy súlyos társadalmi gond, az alkoholizmus ragadta meg, és az absztinens egyesü­letek lelkes propagandistája lett. Tudatosan és rendszeresen gyarapította „humán” ismere­teit, s így az orvosi, egészség- politikai, biológiai és szárma- zástani kérdéseken kívül égi . bek között társadalom- és val­Dr. Madzsar József lástörténettel is behatóan fog­lalkozott. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását követően a Mun­kaügyi és Népjóléti Népbiztos­ság egészségügyi főcsoportjá­nak vezetésével, majd a Vörös Hadsereg egészségügyi fel­ügyeletével bízták meg. Hittel és minden tudásával a prole­tárállamot támogatta. Amikor a tanácshatalmat megdöntöt­ték, Madzsar sem kerülhette el a felelősségrevonást. Az állan­dó zaklatások miatt 1921-ben emigrációba kényszerült. 1924-ben tért vissza Magyar- országra. Mint orvos nem dol­gozhatott, így különféle lexiko­nok szerkesztésében vett részt. (1928-ban Madzsar szerkeszté­sében jelent meg az első mar­xista alapvetésű Társadalmi Lexikon Magyarországon.) Mint a szociáldemokrata párt tagja, elsősorban a munkások köré­ben folytatta az ismeretterjesz­tő munkát, s egyik vezető egyé­nisége volt a baloldali ellen­zéknek. 1927-ben felvételét kérte az illegális kommunista pártba. 1933-ban a Szovjetunióba emigrált. 1935 után a moszk­vai rádió magyar nyelvű adá­saiban sokan hangjára ismer­hettek. Hazája felszabadulá­sát, eszméjének diadalát azon­ban már nem érhette meg. Dr. Láng Péter Mmherek és gépek Csalóka az időjárás így március elején. Nem melegít a koratavaszi napsütés, az erős északi szél belekap a kabá­tunkba, befagyott tócsákat ke­rülgetünk. Szerencsénk van, hogy az éjjel fagyott, hiszen olvadáskor nehéz lenne a friss talajmunkák során „fel­szántott" terepen menni. Cupákot, a kiskutyát csont­váz soványan találták meg né­hány hete az erdőben, tejjel és mindenféle földi jóval etet­ték, itatták, most meg már el­választhatatlan lett a brigádtól. — Azért adtuk neki ezt a nevet nehogy eltalálja más is, hogy hívják — mondja Liska János munkavezető. Épül a Lapist Remeteréttel összekötő út. Már két évvel ezelőtt kivágták az útpásztát, aztán nem kevés izgalom, ide­geskedés következett, mindig csúszott valami miatt az épít­kezés. Most teljes gőzzel dol­goznak január közepétől a lánctalpasok, tuskószedők, kő- lazítók, földgyaluk és dózerok. — Alföldiek vagyunk mind a kilencen, a Tiszántúli Talajvé­delmi és Talajjavító Vállalat Békés és Csongrád megyei irodájának szarvasi egyes gép­csoportja — szusszan a hosszú cím után Liska János. — Már öt éve Baranyában dolgozunk, utakat, vasutakat építünk, most meg itt kint az erdőben ... Ne­héz munka ez, télen gyakran kellett havat olvasztanunk a teavízhez, meg az esték nagyon nehezen telnek. Most elhatá­roztuk, hogy veszünk egy kis televíziót, ezzel könnyebb lesz. Tieznhatezer köbméter földet mozgatnak meg ezen a termő­földben szegény terepen. A ha­talmas kövek csak robbantás­sal távolíthatók el. — Emiatt törnek is a gé­peink, volt mit csinálnom, nem unatkoztam mostanáig ... És még mindig hátravan egy jó szakasz, a Remeterét felé nyolc méteresre szélesedő út — kap­csolódik a beszélgetésbe — Czmarkó József, aki a gépe­ket javítja. Ö dévaványai la­kos. Csaknem mindegyikük Bé­kés megyéből jött. Nőtlen em­berek. Véleményük szerint ugyanis egyetlen család sem bírná ki, hogy évekre távol legyenek. Azt mondják, valamikor az ország legjobb kubikosai is Békés megyéből kerültek ki, hát ők most gé'pekkel öregbí­tik a jó hírnevet. Bejárjuk a születő utat, velem jönnek a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság munkatársai is. örülnek a már szépen alakuló útnak. A hat méter széles út felső, lapisi része már szinte teljesen elkészült, néhol szelí­den simul a domboldalba, másutt 9—10 méter magas vágatot hordtak le, simul szé­pen az út a lánctalpasok nyo­mán. Lépcsősen hordják le a talajt, meg kell támasztani a szakadékok felől. Ha az idő­járás ilyen marad, akkor áp­rilisra elkészülnek a földmun­kával és ezzel a Pécs környéki kirádulóhelyek könnyen megkö­zelíthetővé válnak a gépkocsi­val kirándulók számára. Eddig 15 km-t kellett megtenni Mandulástól Remeterétig, az új úton ez két és fél km mindössze. Hárságyi Margit szövetkezetlek és a vállalat Ke­reskedelmi tevékenysége vo­natkozásában. A vállalat kereskedelmi te­vékenysége során ebben az év­ben még nagyobb gondot for­dít a már fent említett ala­csony árfekvésű és a keresett cikkekkel kapcsolatos igények jobb kielégítésére, valamint a tagszövetkezetek vegyesboltjai­nak bővebb áruellátására. Szervezi és bonyolítja a közös beszerzéseket és itt elsősorban az építési anyagokat (tégla, beónáru) lehetne említeni, ez­zel is hozzájárulva a lakosság jobb ellátásához. A Hidasi Faipari özem és a Pécsi Kesztyű üzem a közös vállalat egyre inkább fejlődő ipari hátterét biztosítja. A fa­ipari üzem gyártási profilja a „Mecsek” típusú konyhabútor. A termékek variálhatóságuk, színösszeállításuk és a Garan­ciális Központ által is kiváló­nak jelzett minőségük miatt országosan keresettek. Az üzem eredménye az elmúlt évhez ké­pest több mint másfél millió forinttal emelkedett. S ez túl­nyomórészt a termelékenység növekedéséből, többek közt a hulladék minimálisra való csök­kentéséből származik. Idén új szociális létesítmény­nyel gazdagodnak az üzem dolgozói. Szeptember végén adják át a korszerű és tágas öltözőt és fürdőt. A vállalatnál jelentősen fej­lődött a munkaverseny-mozga- lom és a szocialista brigádver­seny-mozgalom. Kiemelkedő eredményeket értek el a kong­resszusi és a felszabadulási munkaversenyben. A vállalat eredményei önmagukért beszel­nek. Minden remény megvan arra, hogy az Univerzum Szö­vetkezeti Közös Vállalat el­nyeri a „Kiváló Vállalat" cí­met. Varga Ágnes A műszaki és közgazdasági propaganda­hónap rendezvényei Ma délután 3 órakor a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Szigeti úti aulájában dr. Fa- luvéai Lajos pénzügyminiszter a Közgazdasági szabályozás és a qazdasági szerkezet átala­kításának időszerű feladatai című megnyitó előadásával ve­szi kezdetét a XI. műszaki és közgazdasági propagandahó­nap rendezvénysorozata. A mai program: fél 12-kor a MÁV Pécsi Igazgatóságán, a Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében, Földing Gábor mérnökintéző tart előadást, a vágányzárak üzemi hatásának gazdasági eredményeiről. Dél­előtt 11 órakor Komlón, a Május 1. Művelődési Házban Morber János városi tanács­elnök nyitja meg a Hídépítő Vállalat, a Baranya megyei Vízmű Vállalat, az Elegant Május 1. Ruhagyár és a békés- szentandrási Szőnyegszövő- és Népi Iparművészeti Szövetke­zet kiállítását. Délben a mo­hácsi Vegyesipari Vállalat vé- méndi üzemébe látogatnak az érdeklődők. Délután 3 óra­kor Pécsett, a POTE aulájá­ban Könyvek a műszaki pro­paganda szolgálatában cím­mel nyílik kiállítás. Este 6 óra­kor ifjúsági műszaki vetélkedő lesz a Véméndi Művelődési Házban. Pécsett, 19 órakor Piti Zoltán, a KISZ Baranya me­gyei Bizottság titkára Baranya megye gazdasági fejlesztési céljairól és feladatairól tart előadást az Ifjúsági Házban. Egerágon Bálint Árpád rallye- bajnok tart filmvetítéssel egy­bekötött előadást, este 7 óra­kor a Művelődési Házban. Útépítés a Mecseken

Next

/
Thumbnails
Contents