Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-25 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 84. szám 1976. március 25., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Sikeres tervidőszakot zárt a MÉSZÖV Száztizenötmillió forint a kereskedelmi hálózat bővítésére • Hatékony segítség hatezer mezőgazdasági kistermelőnek ® Hatszázmillió forintot kezelnek a takarékszövetkezetek Napsütésre várva A pécsi Üj Élet Termelőszövetkezet reménypusztai gépcsarnoká­ban már a jó idő beálltára várnak. Eddig 40 munkagépet és 16 erőgépet készítettek elő a tavaszi munkák megkezdéséhez. A ké­pen: egy ICH traktoron végzik az utolsó simításokat Erb János felvétele Késnek a tavaszi munkák a földeken • Szentlőrincen erdőt telepítenek ♦ Villanyban a szőlőtámokat erősítik Egy napot Pécsért Friss hagyomány, hogy ápri­lis 4-e előtt értékeli Pécs város Tanácsa az előző évben vég­zett társadalmi munkát és dönt az elismerésről, amint ezt ma is teszi. Az elszámolás alapja az utóbbi évek legmagasabb ér­tékű társadalmi munkája. Pár éve komoly gondot okozott, hogy Pécsett a társadalmi munka méreteiben nem érte el a korábban megszokott szin­tet. Annakidején ezrek építet­ték az állatkertet, a Vidám­parkot, az úttörő-vasutat (e munka emlékét tábla őrzi) és társadalmi alkotásként jött lét­re Újmecsekalján a Ho-Si-Minh park. Aztán ércbányászok szá­zai ajánlották visszhangtalanul: megépítik társadalmi munká­ban az újmecsekaljai strandot. A nekibuzdulás lelohadt, jöttek a pangás évei. 1971-ben mindössze 3,1 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek a pécsiek. Ám a 74-es évben megmoz­dult a város egy súlyos köz­gond megoldására. Óvodát építettünk! Abban az eszten­dőben 26,5 millió forint volt a társadalmi munka értéke. 1975-ben már 28,8 millió forint értékű munka gyarapította a várost. 7,1 millió forint érték­ben patronálták a gyermek- intézményeket, az óvodaépítési mozgalom keretében 5,4 mil­lió forintból 110 új óvodai hely létesült, s a társadalom 10,5 milliós támogatásával épült meg az új Felszabadu­lási Emlékmű. (Szép gesztus lenne e társadalmi összefogás tényét emléktáblával megörö­kíteni.) A töretlen ívű fejlődést újabb nagyszerű célokkal tar­tani lehet, hiszen az emberek látni akarják munkájuk gyü­mölcsét, büszkélkedni, dicse­kedni akarnak azzal, amit vá­rosukért tettek. Szerezzük meg hát ezt az örömet, hiszen e munka a város fejlődését is szolgálja. A Városi Tanács idén elő­ször összeállította a társadalmi munkában elvégezhető felada­tok .jegyzékét, ami irányt is ad a társadalmi munkának. Évek­kel ezelőtt éppen az volt a baj, hogy ajánlkozás volt, csak a feladat volt kevés. A szocia­lista brigádmozgalom egyik fontos célja, hogy a szocialis­ta cimért versenyző brigádok lakóhelyükön társadalmi mun­kát is végezzenek. Ezt a lehe­tőséget nem felhasználni — hiba! Tegyük hozzá: volt. A szocialista brigádok példájá­val az egyéb társadalmi erő­ket is könnyebb mozgósítani. Az idei feladattervben sok az apró munka, ami nem mond­ható látványosnak. Mégis na­gyon fontosak ezek, amelyek egy-egy kisebb közösségnek sokszor a létfeltételt jelentik, ezért végtelenül hálásak is a munkáért. Az egy üzem — egy iskola, egy óvoda mozgalom hatékonysága ezekben az ap­ró munkákban van. Mégis fel­vet ez egy gondolatot: a pat- ronálás nem ritkán egyenlőt­lenséget szül. A tehetősebb patronáló többet, jobbat nyújt, mint a kevésbé tehetős, bár a fenti egyenleg — lát­szatra — hibátlan. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogy az egyenlet változatlan felállí­tása mellett a megoldás ho­gyan mutathatna kevesebb aránytalanságot. A város számit a pécsiek munkájára, tudván azt, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Baranya megye kiskereske­delmi ellátásának 27,2, ven­déglátóipari tevékenységének 37,2 százalékát a fogyasztási szövetkezetek látják el. Ezek a számok már így is igen nagy jelentőségre utalnak. Ám, ha a megye négy városát kívül hagyjuk e statisztikán, akkor szinte megfordulnak az ará­nyok, s nyugodtan mondhatjuk, hogy a baranyai községek ke­reskedelmi-vendéglátói ellátott­ságának színvonala a fogyasz­tási szövetkezetek munkáján áll, vagy bukik. A Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségének tegnap megtar­tott küldöttközgyűlésén áttekin­tették az elmúlt ötéves tervidő­szakban végzetteket és megha­tározták a soron következő — éves és középtávú — feladato­kat. Új üzletek Sikeres esztendőt és tervidő­szakot zártak a MÉSZÖV tag­jai 1975 végén. A siker nem­csak azt jelenti, hogy vala­mennyi ÁFÉSZ nyereséggel zár­ta az évet, hogy a takarékszö­vetkezetek és az ÁFÉSZ-ek együttesen több, mint 112 mil­lió forint nyereséget értek el. A IV. ötéves tervidőszakban hat ABC-típusú üzletházat ad­tak át a forgalomnak, 9 élel­miszer szaküzlet nyílt, 7 új ét­terem, 19 cukrászda, illetve eszpresszó és 9 büfé fogadja a vendégeket. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére 115 millió forintot fordítottak (ehhez több, mint 20 és fél milliót az Orszá­gos Szövetség adott) 106 millió forintba került a meglévő egy­ségek fenntartása, korszerűsí­tése. Mint Nagy Nándor, a MÉ­SZÖV elnöke szóbeli beszámo­lójában elmondta, helyesnek bizonyult az a kereskedelem­politikai célkitűzés, hogy a dif­ferenciált fogyasztói igényeket szaküzletek létesítésével, egy- egy nagyobb településen igye­kezzenek kielégíteni. Az úgy­nevezett vonzásközpontokban: a megyeszékhelyen, a városokban és a járási székhelyeken elhe­lyezett boltok forgalma igazol­ta az előzetes elképzeléseket Az elmúlt években jelentősen nőtt a szakcsoportok száma és azok taglétszáma is. Jelenleg Baranyában mintegy 6000 csa­lád tartozik a mezőgazdasági kistermelők közé. Amellett, hogy a társadalmi termelésben nélkülözhetetlenek, nem meg­vetendő az a jövedelemkiegé­szítés sem, amelyre ennek nyo­mán szert tesznek. A MÉSZÖV számításai szerint átlagosan, havonta mintegy 1000 forint jövedelmet hoz a kistermelők­nek a zöldség- és gyümölcster­mesztés, illetve az állatte­nyésztés. Egyre nagyobb anyagi erővel rendelkeznek a takarékszövet­kezetek. Az elmúlt években 6 olyan városra és községre ter­jesztették ki szolgáltatásaikat, ahol eddig kizárólag OTP-fió- kok működtek. Rövid idő alatt ezeknek a kirendeltségeknek betétállománya elérte a 40 mil­lió forintot. Pécs, Komló, Sásd és környéke kivételével az egész megyét átfogja a takarékszö­vetkezeti hálózat, az általuk kezelt pénz több, mint 600 mil­lió forint, csaknem kétszerese az öt évvel ezelőttinek. A MÉSZÖV tervei szerint az V, ötéves terv időszaka alatt az ÁFÉSZ-ék és a közös válla­latok fejlődése jelentősen meg fogja haladni az országos és az eddigi megyei átlagot, öt év alatt (a jelenlegi áron szá­mítva) a bolti kiskereskedelem, a vendéglátás, a mezőgazda- sági termelés és értékesítés, az ipar és a szolgáltatás együt­tes árbevételének növekedése meghaladja a 40 százalékot. A tervezett eredményekről és a fogyasztási szövetkezettől el­várt tennivalókról szólva Ba- laskó Istvánná, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának munkatársa elmondta, hogy az országos irányelveknek és a megyei pártbizottság határoza­tainak alapján helyesen hatá­rozták meg a feladatokat. Mindezek mellett megjegyezte, hogy a kiskereskedelmi forga­lom mérsékelten fejlődött az. országos átlaghoz viszonyítva. A fő feladatok között említette meg a vásárlási körülmények javítását, a szolgáltatások köré­nek bővítését, nem utolsó sor­ban a kistermelés (főleg a ser­téstenyésztés és a zöldségter­mesztés) tárgyi feltételeinek ja­vítását. Kiemelte, hogy a mező- gazdasági termékek felvásárlá­sánál az eddigieknél nagyobb biztonságot kell nyújtani a ter­melőknek. Készülődés a kongresszusra Dr. Zimonyi Béla, a SZÖVOSZ főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy ha az átlageredmények szép számokat mutatnak is a statisztikákban, különösen Ba­ranya településszerkezete miatt az ellátás színvonalában elég nagy szóródás tapasztalható. Felhívta a figyelmet a vagyon­védelmi mutatók javításának szükségességére, majd sikeres felkészülést kívánt a fogyasztá­si szövetkezetek novemberben tartandó Vili. országos kong­resszusára. Tegnapelőtt délelőtt még zöldellő földeket, másutt a lesi- miított szántókon vetőgépeket, az utak mentén fákat metsző embereket láttam — délután fe­hérre vált a határ, eltűntek a gépek s emberek is. Tegnap a mélyebb horpaszokban víz csil­logott, de Baranya lankásabb vidékein sem merészkedtek a földekre erőgépek. Kedden a somberek! és pa- lotabozsoki határban 12 gép végezte a talajsimítást — 150 hektár borsó vetését készítették elő. A hózápor azonban meg­állította a gépeket. A sombere- ki termelőszövetkezet mintegy három hetes késésben van: 250 hektár burgonyát, 150 hektár lucernát kellene még a borsón kívül elvetniük, ötven jól fel­készített traktor áil indulásra készen — tizenkét órás napsütés elegendő lenne, hogy a mun­kát megkezdhessék. Dél-Baranyában is a napsü­tésre várnak. A Villányi Állami Gazdaságban december óta metszenek, erre a hétre számí­tották, hogy befejezik. A rossz­ra fordult időjárás miatt azon­ban erre már aligha lehet szá­mítani. A gazdaság 960 hektárnyi szőlőjében felkészültek a gyom­irtásra, a rügyfakadás előtti permetezésre, gépeik kijavítva, szemlézve várnak az indulásra. Most azonban csak gyalogszer­rel lehet a szőlőkben járni, en­nek megfelelően 20—30 munkás, esetenként több is, a szőlő-tá­rnok megerősítésével foglalko­zik. Kétszáz hektáron kívánják, még 1976-ban, ezt a munkát elvégezni. A Flegyháton sem a műtrá­gyázást, sem a vetést nem tud­ják a hózápor miatt folytatni. A sásdi termelőszövetkezetben egyhónapos késésben! vannak, a fagyos talaj nem vette be a vetőmagot, most pedig a sár miatt nem tudnak a gépek ki­menni a földekre. Terveik sze­rint napi 16 órát dolgoznak traktoraik amint ez lehetséges lesz. Jelenleg valamennyi erő­gépet átcsoportosították 1100 hektáros erdészetükbe — 600 köbméter kitermelt fát kell a depókra szállítani. Az ipairi fa­anyagot a Baranyatermék diszpozícióitól függően szállít­ják majd a megrendelőhöz, a tűzifát pedig már most kihord­ják a szövetkezet tagjainak. A szentlőrinci termelőszövet­kezetben elkészítették a trakto­rok kapacitás-tervét, amint a talaj megengedi két műszak­ban látnak munkához. Amikor még lehetett elvégezték a ta­vaszi fejtrágyázást, a búza ve­tésterület felén kétszer is. A lucerna, vöröshere, zab, borsó vetésével azonban itt is a nap­sütésre ikell várni, gépeik most a háztájiból szállítják a trá­gyát, a szövetkezet tagjai közül pedig többen erdőt telepítenek, öt hektáros erdészetük felén már befejezték ezt a munkát. A Szigetvári Állami Gazda­ság is „megbénult" a keddi hózivatartól. Szerencsére be­fejezték 2000 hektáros őszi ka­lászos és pillangós vetésterü­letük fejtrágyázását, a tegnap­előtti 5,6 mm-es csapadék azonban tétlenségre készteti gé_ peiket. A traktorosokkal meg­beszélték, hogy akár nyújtott műszakban is, április 15-ig, a répát is beleértve befejezik a vetést, ha addig egyáltalán ki lehet menni a földekre. A Baranya megyei Tanács tegnap délutáni információja szerint a mezőgazdasági üze­mek többsége a fejtrágyázást elvégezte, a tavasziak vetése azonban zömében hátra van. A csapadékos ősz miatt az őszi vetések is késtek, a hideg idő beálltára nem tudott a gabona megerősödni, a márciusi hideg is késlelteti ezt a folyamatot. Napsütésre, melegre most már nagy szükség lenne .,. L. J. K. Gy. mmm Tápkockás karalábépalántákat ültetnek ki a fólia-sátor alatt (Tudósítás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents