Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-24 / 83. szám

1976. március 24., szerda Dunántúlt napló 3 a miskolci közművelődés fellegvára 100 milliós költséggel, fogással Gazdag kincsestárunk Látogatási rekordév Csak anyagi kérdés? képességük, fokozódik a neu- rózisos veszély . . . Felháborí­tó, hogy 25 év alatt nem lehe­tett előrelépni! Farkas Tivadar, a községi pártbizottság munkatársa: — Kétségtelenül a tanács elha­nyagolt örökséget vett át öt éve . . . Sokat áldozott külön­böző iskolai célokra. De a fel­újítási összegek elaprózása helyett hatékonyabban, egy nagyobb összeggel végre meg kellene oldani az 1-es iskola legalapvetőbb gondjait. Dr. Rudolf József vb-titkár: — Lehet, hogy egyeseknek ke­vésnek tűnik az, amit eddig az iskolára áldoztunk. De ne­künk ott van több óvoda nem kevésbé sürgető gondja; a kuI- túrház udvara, a harkányi ki- rendeltségünk felújítása stb. Minderre 1978-ig van 1,3 mii lió forint... Az idén a vilá­gítás hálózatát kicseréljük az 1-es iskolában, többre nem jut. Talán jövőre . . . Elvégre nem zárhatunk be egy óvo­dát?! . . . Nem tudom ... Ki vonhatná kétségbe az óvodák létét, je­lentőségét; egyáltalán a sok felől sürgető reális szükségle­teket? A sorrend azonban se­hol nem lehet mindegy. Az óvoda, az új (felújított) ta­nácsháza, sok mással együtt lehet égetően szükséges. Az általános iskolai oktatás vi­szont Magyarországon törvény­szabta állampolgári kötelezett­ség, annak minden tárgyi és emberi föltételével együtt. Ta­nyán, falun, városban és le­endő városban. S ez elsősor­ban szemléleti kérdés. W össze­Gönyei Antal múzeumi főosztályvezető' tájékoztatója A tanteremben nincs banánérlelő meleg már több mint 800 muzeoló­gus és 250 restaurátor gondoz­za.- A gazdagodás azonban számos problémát is jelent szá­munkra. A KNEB-vizsgálat jo­gosan hívta fel a figyelmet azokra a hiányosságokra, ame­lyek megszüntetését fontos fel­adatként tűztük magunk elé. Az V. ötéves tervben a múzeu­mi munka belső feladatai kö­zött változatlanul első helyen áll a műtárgyak védelme, de meg kell reformálnunk számos olyan eljárást, módszert is, amely akadályozza a múzeu­mok munkáját.- Az elmúlt év legnagyobb változását, fejlődését a mú­zeumok közművelődési munká­jában tapasztalhatjuk. Ez tük­röződik egyrészt a látogatók számában, másrészt a kiállítá­sok választékának és minősé­gének javulásában. A követke­ző ötéves tervben számos ko­moly múzeumi rekonstrukció kezdődik, néhány fontosabb múzeumunk „ megújulására is számíthatunk. A vidéki hálózat fejlődése is jelentős. Itt említe­ném meg, hogy Pécsett a kö­zeljövőben megnyílik a Vasa- relly állandó kiállítás; az el­következendő években elkészül az Uitz Béla Emlékmúzeum, lét­rejön a Művészeti Galéria, az Ipartörténeti és Munkásmozgal­mi Múzeum; Harkányban pe­dig megépül a Bolgár Nép­hadsereg Emlékmúzeum. Idei múzeumi események- Milyen kiemelkedő mú­zeumi eseményeket kínál az idei év?- Mindenekelőtt a Rákóczi évfordulót említem meg. Ki­emelkedő eseménynek számít az UNESCO programban szereplő Berzsenyi évforduló, a spanyol szabadságharc 40. évfordulója, a Magyar Úttörőmozgalom 30. évfordulója és — önöknek, ba­ranyaiaknak nyilván ez a leg­fontosabb - kiemelkedő ese­ményként tartható számon az augusztus végén megnyíló Mo­hácsi csata című állandó em­lékkiállítás, valamint az ugyan­csak Mohácson megnyíló Ál­landó délszláv nemzetiségi nép­rajzi kiállítás. Mindemellett 1976-ban fokozottabb figyelmet kívánunk fordítani a közönség fogadásának javítására.- Az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium kö­zösen kidolgozza, egybehangol­ja az iskolák és a múzeumok együttműködését, ezen kívül messzemenően támogatjuk azo­kat a széles körben tapasztal­ható kezdeményezéseket, ame­lyek az egyes üzemek és a múzeumok között kialakulóban vannak. Bebesi Károly Ha elhatároznánk, hogy egy évig csak múzeumba járunk, minden napra jutna egy. Sőt, ha egy-egy napot szánnánk a látogatásra, valamennyi múze­um megtekintésére nem is vol­na elegendő az esztendő 365 napja, a múzeumok száma ugyanis - a jelenleg érvényes nyilvántartás szerint — 375. E mögé óriási apparátus-hálózat, temérdek munka képzelendő. A látogaták száma évről évre nö­vekszik és 1975-ben rekordot ért el. Minderről Gönyei Antal, a Kulturális Minisztérium mú­zeumi főosztályának vezetője tájékoztatott. Az érdeklődés okai — A korábbi években a sta­tisztikában azt a számot tettük mindig közzé, amely a jogi szempontból létező múzeumo­kat tartalmazza. A jövőben a statisztika azokat az intézmé­nyeket foglalja magában, ame­lyek a közönség számára ren­delkezésre állnak, amelyeknek a kiállításai megtekinthetők, nem pedig amit szakmai és igazgatási szempontok alapján múzeumként tartunk nyilván. — Milyen belső múzeumi mun­ka segítette elő a látogatói létszám ilyen nagymérvű növe­kedését? — A létszámnövekedésben a korábbi évek tendenciája vál­tozatlan. Ez összefügg a bél­és külföldi idegenforgalomban résztvevők számának növekedé­sével, a múzeumot látogató is­kolások számának emelkedésé­vel, a múzeumok által nyújtott kedvezményekkel, a munkáskol­lektívák látogatásának gyako­ribbá válásával. Mindez kifeje­ződik a tárlatvezetések számá­nak jelentős növekedésében is. Tavaly összesen 70 ezer tárlat- vezetés volt - míg a korábbi években ez a szám 45-50 ezer körül stagnált. Kiemelkedő mú­zeumi eseménynek számít a perui aranykincsek kiállítása, amelyet 280 ezren, a Berlini Múzeum egyiptomi kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, amelyet 115 ezren, az öt szov­jet múzeum képzőművészeti ki­állítása, amelyet 50 ezren, az Élő népművészet című kiállítás, amelyet 50 ezren, valamint a Munkásmozgalmi Múzeum ki­állítása, amelyet 120 ezren néztek meg. A Magyar Nemze­ti Galériát a Budai Várpalo­tában három hónap alatt 150 ezer látogató kereste fel. — Az elmúlt évben változat­lan tempóban folyt a múzeu­mi kincsek számának növekedé­se. Jelenleg 6,6 millió egyedi tárgyat őriznek múzeumaink, 1975-ben több' mint 300 ezer­rel gyarapodott a számuk és ezt a növekvő mennyiséget ma Hallottuk, Miskolcon két mammutüzem és három másik szerv közös vállalkozásában kor­szerű, nagy művelődési központ épül, közel 100 millió forintos költséggel. Hogyan, miből, mi­lyen céllal? E számunkra is izgalmas kérdéseket vizsgáltuk meg, fölkeresve a mintegy 200 ezer lakosú nagyváros illetékes szakembereit. Ha valaki csak a belváros rendkívül forgalmas, túlzsúfolt, ugyanakkor szinte kisvárosi ut­caképéből ítélne, aligha hinné el, hogy ebben a közel 500 ipari üzemmel megáldott vá­rosban a színházon, a kisebb- nagyobb koncerttermeken, a három állandó nagy kiállítóter­men (Galéria, Képtár, Her­man Ottó Múzeum) és az or­szágban a legmodernebb me­gyei könyvtári központon kívül még 9 nagyobb közművelődési intézmény; 18 filmszínház és kb. 40 üzemi és pinceklub szol­gálja a lakosság közművelődé­sét. Csak a legfontosabbakat soroltuk fel . . . A városrész igényei ..Egyutcás település” — mond­ják városukra egy kicsit keserű iróniával a miskolciak, amiben távolról sincs igazuk. Elég csak egyszer körülpillantani a 2-3, illetve 3-5 percenként (!) köz­lekedő villamos vagy busz ab­lakából, akár Tapolca irányá­ban, a lenyűgöző méretű la­kásépítkezések; az Egyetemvá­ros vagy akár a város III. ke­rülete (Diósgyőr) táján. Itt, - ahol százezer lakos él — talál­ható az a két legnagyobb ipa­ri üzem, az LKM (Lenin Kohá­szati Müvek) és a DIGÉP (Di­ósgyőri Gépgyár), amely Mis­kolcot gazdaságilag, társadal­milag egyaránt meghatározza. A két nagyüzemben mintegy 30 000 munkás dolgozik. 60-70 ezernyi hozzátartozóik a gyárak szomszédságában élnek külön­böző lakótelepeken és lakások­ban, többségük a kor színvona­lának megfelelő lakás- és élet- körülmények között. Diósgyőr az utóbbi időben Miskolc leg­dinamikusabban fejlődő része. Ezek a körülmények és föltéte­lek voltak a rugói már a hat­vanas években annak, hogy az LKM kezdeményezésére egy valóban korszerű üzemi, illetve városi-kerületi művelődési köz­pont felépítését tervezzék meg a III. kerületben. A terv megvalósulását sür­gette, hogy a 9 nagyobb mű­velődési ház többsége régi, át­alakított épületben működik. A felszabadulás után mindössze kettő épült; az egyik az ifjúsá­gi és úttörőház, a másik a Ró­nai Sándor megyei Művelődési Központ, amely (SZMT-székház- ként) szakszervezeti „kongresz- szusi" termével és néhány ki­sebb helyiségével nem képes a nagyváros közművelődési fel­adatait ellátni. Az új művelődési központ építésének körülményeiről a városi tanács közművelődési csoportvezetőjétől, Branstetter Györgytől és egyik főelőadójá­tól, Sir Lászlótól tájékozódtam. Az építkezésre 1970-ben kö­töttek szocialista szerződést az LKM és a társszervek, akkor még 50 millió forintos költség­re számítva. Azóta ez az ösz- szeg ismert okokból 85,5 mil­lió forintra emelkedett. A rész-összegek arányos növeke­Allnak az L-alakú épület falai, de szünetel a munka a márciusi télben . . . dését valamennyi építtető szerv vállalta: az LKM 24,7 százalé­kos; a DIGÉP 12,5; a vasas szakszervezet 8,2; a SZOT 17 és Miskolc megyei városi Ta­nács 37,8 százalékos rész­arányban. Az új intézmény építkezése 1975 elején kezdő­dött, jelenleg álinak a falai. Ottjártamkor a munkálatok - márciusi tél miatt — éppen szüneteltek. Az átadás terve­zett időpontja 1977. december 3. Ha elkészül, földszintjén a nagy, hangversenycélokra is al­kalmas színházterem, előcsar­nok, kiszolgáló helyiségek, eme­letén pedig a kisebb-nagyobb klub és szakköri helyiségek (17) kapnak majd helyet. Kettős feladat Leendő igazgatója, Demcsik Iván jelenleg is ugyanezt a feladatkört teljesíti, az ugyan­csak III. kerületi Bartók Béla Vasas Művelődési Központban. Tőle tudom: az új művelődési központ kettős arculattal mű­ködik. Ellátja majd a kerület üzemi közművelődési munká­ját és a területi szolgáltatá­sok feladatait is. Százezer la­kos, közte 30 ezer munkás, (kétezer szocialista brigád) és természetesen a lakosság, a hozzátartozók művelődéséről van szó. Erre jelenleg a tech­nikai dolgozókon kívül 26 fő­foglalkozású és 46 másodállá­sú népművelő szakembert al­kalmaznak. A jelenlegi intéz­mény több nagymúltú művé­szeti együttest (100 tagú nép­táncegyüttes, szakkörök, klubok, zenekarok stb.) és 120 ezer kötetes könyvtárt fogad be. Ezek — a könyvtárral együtt — mostani helyükön maradnak, hogy a másikban minél több új tevékenységi formára (film­klub, képmagnós alkotókor, po- litikai kabaré, stúdiószínház stb.) jusson lehetőség.- Hatezer igénykutató lapot küldtünk szét, feldolgozásuk most folyik, hogy megtudjuk: milyen hobbykra, illetve klub­szakköri, művészeti stb. igé­nyekre számíthatunk. Konkrét és reális igényekre szeretnénk alapozd! a meginduló új for­mákat, — mondja az igazgató. Megtudom még: a kerület­ben, azaz Diósgyőrött a két mammutüzemen kívül 27 kisebb és középüzem működik. Ter­vük, hogy az intézmény közös fenntartásába később ezeket is bevonják. A fő működtető az LKM lesz, amely a társ-építte- tőkkel, illetve fenntartókkal a működtetés jogait közösen gya­korolja. A 85,5 milliós költségű épü­let berendezéséről — 15 millió forint értékben - az Országos Közművelődési Tanács gondos­kodik. A kétszázezer lakosú város jövőre — összefogással! - meg­teremti munkásművelődésének fellegvárát és társadalmi igé­nyeinek is tökéletesen megfe­lelő művelődési központját. Az állami és társadalmi összefo­gásnak ezen a példáján érde­mes elgondolkoznunk abban a városban, amely lélekszámát, lakossága összetételét, gazda­sági és szellemi-művészeti köz­pont jellegét illetően a leg­jobban hasonlít Miskolcra. Wallinger Endre Siklós 1-es iskola ’76 ,,Az 1. sz. általános iskola jelenlegi helyzete egyszerűen tarthatatlan . . Ottjártamkor Siklóson, tizen tízféleképp fo­galmaztak így, vérmérsékletük szerint. De ugyanezt tükrözik előttem két vaskos jegyzőkönyv adatai; továbbá levelek és aláírások, szocialista brigádok­tól. Mindez megalapozott. Bárki meggyőződhet róla, ha belép a négy—öt különböző épület­ben elhelyezett iskola bárme­lyik termébe. Nézzük találom­ra az ún. 2. sz. ,,tömböt”. Alsótagozatos gyerekek. Va­lamennyi osztályteremben szén- tüzelésű kályhák, védőráccsal. A kályhák füstölnek és okád­ják a széngázt. Belépek, elkap a köhögés. Egy másik terem­ben az épület egyetlen olaj kályhája 13 fok (!) ,■meleget" ad . . . (Korábban 8 fok volt az állandó hőmérséklet). A sa­rokban vizes a fal, s ott is gyerekek ülnek. Negyvenöt per­ceken át, naponta, minden délelőtt. A világítás egyszerű­en kriminális. A szűk kis abla­kon — akár egy barlangban — épp hogy jön valami fény. Felgyújtom a villanyt, még rosszabb ... A norma 300 lux erejű kellene legyen — itt a hivatalos felmérések szerint ta­lán 80—120 lehet. Két év átlagában öten—hatan kaptak szemüveget osztályonként. Itt például (II. o.) hét szemüveges kisgyerek emeli föl a kezét. Szeptemberben még csak ket­ten voltak ... A nagyobb fény­erőt nem bírja az elavult há­lózat. Ezenkívül: olajos hajópad­lók; repedezett falak, ahon­nan Jemászj, a mész..."; kőzuzaiékos udvarok és elke­seredett pedagógusok, fölhá­borodott szülők. Az elavultság és a korszerűtlenség listáit hosszan sorolhatnám a másik három—négy iskolaépülettel kapcsolatban is, annak ellené­re, hogy történt itt egy s más az utóbbi két évben: több, mint kétmilliós költséggel. Épül egy tornaterem, elkészült a vi­zesblokk. a nevelői szoba, ,,ja­vítottak” valamit a világítás évtizedek óta kiáltó, bűnös fo­gyatékosságain. (De mennyit, de minek?...) A gyerekek az idei tanévben is tovább fáz nak, vakoskodnak, kínlódnak nevelőikkel együtt. Az idén úgy látszik elfogyott a türelem. Egy parázs hangu­latú ,,SZMT”-ülés állásfogla­lása szerint a szülők az iskola teljes felújítását követelik. Az állásfoglalás indokoltnak tű­nik, — itt 20 év múlva is ta­nítani fognak — csak éppen nincs rá elegendő pénz , . . Dr. Nagyváradi Józsel, álla­mi közegészségügyi felügyelő: — A járás legrosszabb, legkor­szerűtlenebb iskolája ez. A gyerekek látásromlásával együtt csökken a koncentráló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents