Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-24 / 83. szám

Dunántúlt napló 1976. március 24., szerda Az égben lebegők csarnoka Rock-show Omegáéktól Tíz évvel ezelőtt a Rol­ling Stones lelkes Hívei csak­nem legurítottak a „Fapa­dos" emeleti lépcsőjéről egy Beaties-szurkolót. Erre jól emlékezem, mert én vol­tam az illető. De nem volt jobb a helyzet az Illés, Ome­ga, Metró együttesek hívei­vel sem. Azóta kissé válto­zott a kép: a pop-zene megtalálta valódi helyét a tömegkultúrában. Nagynevű együttesek szűntek meg, szerveződtek át. Az Omega együttes a változások elle­nére töretlenül haladt to­vább. Másfél éves nyugati turné utón hétfőn Pécsett mutatták be új műsorukat, s azt is, mi az, amit tanul­tak. A közönségnek akadt nézni valója, az Omega-fiúk igazán megdolgoztak a sike­rért, igazi, élő roűk-show zajlott a színpadon. Félel­metes zörejekkel, sei -fi film­mel kezdődött a koncert. A Bűvész című szám alatt Molnár György a kéken vib­ráló fények közepette egy bűvész-bábuval vette föl a küzdelmet. Később Benkő László fején égő koronával egy szintén lángoló szigony­ból csalt ki „égi” hangokat. Az Égben lebegők csarno­ka című dalnál az együttes egy ködkibocsátó gép köz­reműködésével térdig felhő­ben járhatott, végül pedig illatos füstbe borították az egész színházat, s így fe­jezték be műsorukat. Csakhogy: amint kezdtem, azóta történt egy és más. Az Omega lenyűgözte a közönséget, de „belelkesíte­ni” nem tudta. Zenéjük jó, bár kissé túl sok ritmusból, túl sok részletből áll. Az együttes tagjainak hangszer, tudása virtuóz fokú, színpa­di mozgásuk tetszetős. Az Omega-show azonban lát­vány, jó értelemben vett oirkusz, tán jobb is, mint a többi magyar zenekar mű­sora — de műsor, amiért már senkit nem fognak le­gurítani a „Fapados” lép­csőiről. Sz. P. A jobb áruellátást szolgálj Új határ menti áruforgalmi egyezmény lugoszláviával Az elmúlt évben a magyar— jugoszláv határmenti árucsere­forgalom kimozdult az előző esztendők holtpontjáról, értéke meghaladta országosan a 12 millió dollárt. Ez azonban el­maradt az 1972-es év rekord­jától, amikor mintegy 14 millió dollár értékű áru cserélt gazdát a határ mentén. Az elmúlt hét végén a kétoldalú gazdasági együttműködési bizottság társ­elnökei aláírták az új magyar— jugoszláv határmenti áruforgal­mi egyezményt: most a forga­lom rohamos növekedésére le­het számítani. Tegnap Pécsett járt Lantos Dezső, a KONZUMEX vezér- igazgatója és tárgyalásokat folytatott dr. Nagy Józseffel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárával, dr. Földvári Jánossal, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettesével és Kollár Ist­vánnal, a KONZUMEX pécsi kirendeltségének vezetőjével azokról a lehetőségekről, ame­lyek Baranya gazdaságát köz­vetlenül is érintik a megkötött szerződés kapcsán. A vezérigazgató nyilatkoza­tában többek között elmondot­ta, hogy az új egyezmény az árucsere mellett a termelési együttműködést is hivatott szol­gálni. A DN munkatársának kérésére az utóbbira példát is említett: a baranyai cukorrépa jugoszláviai feldolgozása, a szomszédos ország esetleges szabad munkaerő kapacitásá­nak bérmunkában történő le­kötéséről is szó lehet. Kölcsönösen cserélhető termékek Autószolgálat a KONZUMEX-nél Az év első hónapjaiban fel­lendült üzletkötések arra en­gednek következtetni, hogy 1976-ban nagymennyiségű áru áramlik oda-vissza a határmenti területeken. Eddig országosan 1,5 millió dolláros importra és 1,9 millió dolláros exportra jöt­tek létre kötések. A magyar vállalat elsősorban háztartási porcelánt, dióbelet, szemüveg­keretet, mézet, mezőgazdasági kisgépeket és terméskövet szál­lít jelentékeny mennyiségben, ugyanakkor bútorokat, kozme­tikai cikkeket, tésztaféléket, ételízesítőt, étkezési szőlőt, poli- uretán cipőtalpat és nyílászáró szerkezeteket kíván behozni 1976-ban. Mint a vezérigazgató több­ször is hangsúlyozta olyan ter­mékeket kell találnunk Bara­nyában is, amelyek az export- szerződésekben nem szerepel­nek, s amelyek felajánlhatok a jugoszláv félnek ellentételként. A KONZUMEX pécsi kirendelt­ségének idei terveiből arra le­het következtetni, hogy találtak ilyen árut: reális lehetőség van arra, hogy 1976-ban meg­háromszorozzák az 1975. évi forgalmat, mintegy 3 millió dol­lár értékű áru cseréljen gazdát. Forgalomból kitiltott termékek A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet különféle vizs­gálatok alapján néhány, a kö­vetelményeknek nem megfelelő 'termékét kitiltott a forgalom­ból. Az importált Syntol nevű fék­folyadék nem felel meg a ma­gyar szabvány követelményei- nekj A fékfolyadék gumira gyakorolt erős roncsoló hatása miatt rendeltetésszerű haszná­latra alkalmatlan, ezért árusí­tását azonnal megtiltották. A Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalat 1975. XI. 20. gyártási idővel jelölt tasakos csokoládé aromáinak íze és iJ- lata jellegtelen, élvezeti érté­kük nincs, színűk sem jellemző a termékre. A rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak mi­nősített aromák további árusí­tását megtiltották. Hatósági ellenőrzés alapján állapították meg, hogy olyan, magánkisiparosok által gyár­tott, villamos készülékek kerül­tek forgalomba, amelyek elő­írt érintésvédelmi és minőség­vizsgálatát nem végezték el. Ezért az intézet Amrein Sándor pécsi kisiparos termékének, (elektromos hajsütővas) és Klein Frigyes budapesti kisipa­ros gyártmányának (elektromos hajszárító búra) árusítását a kötelező vizsgálat elvégzéséig megtiltotta. A KERMI felhívta a forgal­mazó kereskedelmi szerveket, kiskereskedőket, hogy az érin­tett termékeket haladéktalanul vonják ki a forgalomból, illet­ve árusításukat azonnal szün­tessék meg. Otthon és az iskolában Fontos témájú, gondolatokra és állásfoglalásra késztető elő­adást tartott a napokban Pé­csett Lehr Józsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának művelődéspolitikai csoportveze­tője a szülői munkaközösségek elnökei előtt. A családi életre nevelésben a család, az isko­la és a társadalom összefüg­géseiről szólt. A családi életre nevelés c. tárgy az ország 90 iskolájá­ban tavaly osztályfőnöki órák keretében jutott be az iskolai nevelőmunkába. Tapasztalatai kedvezőek. Legnagyobb jelen­tősége, hogy rávilágít egy ed­dig — nem szívesen hangozta­tott körülményre a nevelő munkában. Arra, hogy a csa­lád szerkezetében sok minden megváltozott, és ahhoz, hogy nevelni tudjunk benne másokat, a magunk családi életének mi­nőségét, érzelmi kulturáltságát, emberi kapcsolatainak intenzi­tását ugyanúgy mérlegre kell tennünk, mint általános művelt­ségünk nívóját, vagy a társa­Gsalá dalom különböző pontjairól a családot ért hatásokat. Ennek visszahúzó erőivel a 30-on felüli nemzedék: peda­gógus, szülő egyaránt küszkö­dik. Másképp nevelődtünk, más beidegződések gátolják sokszor akár a szexuális erkölcs, akár más egyéni, családi, vagy tár­sadalmi kérdés morális közelí­tését gyerekeinkhez. Ezért sze­retne az iskola tervszerűen, tu­datosan foglalkozni a családi életre neveléssel, természetesen a szülők segítségével. Kétféle­képp nem megy. Az iskolában hiába hall a gyerek a családi élet harmonikus szépségéről, a szexuális élet érzelmi tartalmá­ról, a munka szép, nemes, em­berformáló hatosáról, közös­ségről stb., ha otthon az el­lenkezőjét tapasztalja; vagy ha a szülők tapintatlanok, kultúrá­latlanok egymással szemben. Akkor az iskola nevelő hatása csupán „hivatalos szöveg" ma­rad a számára. Az iskolának és a családnak közös célja kell legyen fölké­szíteni gyerekeinket a családi együttélésre is. Eredményes ak­kor lehet e törekvésünk, ha az általános műveltségnek, benne az együttélés kulturáltságának színvonalát társadalmi mére­tekben sikerül emelnünk. Ha a közművelődésnek és a közok­tatásnak a feladatait a maguk egységében tekintjük sajátunk­nak iskolában és családban. (w. e.) Lantos Dezső tegnapi pécsi tárgyalásain szó volt arról is, hogy a pécsi kirendeltség ke­retében a vállalat autószolgá­latot létesít, ha megfelelő he­lyiséget találnak esetleg be is mutatják azokat az autókat, amelyeket a szolgálat kereté­ben meg lehet vásárolni. Szó esett arról is. hogy az 1977. évi Pécsi Ipari Vásáron a KONZU MEX nemcsak irodát tart fenn, hanem kiállításon is bemutatja az általa forgalmazott terméke­ket. L. J. Egy pécsi építész pályadíja A szénbányászat emlékeinek bemutatása Az elképzelés megvalósítására adottak a feltételek Először hirdetett pályázatot a Kulturális Minisztérium Ifjúsági Bizottsága a múzeumi kiállítá­sok szakmai előkészítésében és közművelődési hasznosításában alkalmazható új módszerekre. A pályázaton harmadik díjat nyert Bachman Zoltán pécsi építész, a szénbányászat ipari műemlékeinek bemutatási lehe­tőségeiről és bányászati, mun­kásmozgalmi múzeum, erdésze­ti arborétum létesítéséről írt munkájával. „Rendkívül fontos­nak érzem, hogy a legnehe­zebb természeti körülmények között dolgozó iparág történe­tét, társadalomrajzát, munká­sainak életét olyan korszerű, szuggesztiv múzeumi módsze­rekkel mutassuk be, amely .. . Népfront­választás, számvetés Pécsbányatelep a város köz- igazgatási határán belül fek­szik, az itt élők azonban ke­vésbé részesülnek a városi élet áldásaiból, mint mondjuk az új-mecsekaljaiak. Ez természe­tes, hisz Pécsbánya régi, kor­szerűtlentelepülés, a múlt olyan örökségeivel, amelyeket nem lehet máról holnapra felszá­molni. Tudják ezt a bányotele- piek, azt is tudják, nem jut mindenre pénz, s hogy tovább­lépni', fejlődni csak a közössé­gük erejével lehet. Mégis kicsit mostohagyereknek érzik magu­kat. A területi népfrontgyűlésen elmondták eredményeiket, gondjaikat, s arról is beszél­tek, mit tehet a népfront a telepiékért. Beké József, a nép­frontbizottság elnöké is hang­súlyozta: sokat küzdöttünk, tet­tünk a lehetőségekén belül, a lehetőség viszont kevés, a gond pedig sok volt. Mégis — a négy év munkájára visszate­kintve — számos elképzelés megvalósulásáról beszélhetünk. Most már a telepen is árusíta­nak fűtőolajat, létesítettünk egy nyilvános telefonállomást, kijavítottunk, portalonítottunk néhány utcát, átalakítottuk a vegyesboltot, megépítettük az autóbuszvárát, harcoltunk a művelődési ház felújításáért, s a munka végre folyik. Bár mindezt nem a lakosság kétkezi, társadalmi munkájával valósították meg — volt benne az is bőven — mégis jogos a többes szám: az eredmények a •népfront-aktívák, a tanácsta­gok ügyszeretetéből, „hivatal- járásából”, az emberek össze­fogásából születtek. Pécsbá- nyán ezt így fogalmazták: ha egy ügy nem csak egy ember jóindulatán, hanem a közösség összefogásán, akaratán múlik, bizonyára el lehet intézni. Azt, hogy mégsem lehet min­dent egyhamar elintézni, mu­tatják a gondok is. A felszó­lalók többsége az utakat em­legette, s valóban, ez fáj a legjobban a bányatelepieknek. Az elhanyagolt kultúrház régi téma, most végre felújítják, de kellene már az iskolát is ta­tarozni és egy tornatermet épí­teni. Nagy szükség lenne egy gyermek-orvosi rendelőre, de úgymond, nincs helyiség, s közben az üres helyiségbe mag­tárat telepített valaki. A mag­tár mellett van a fodrász, s a bura alatt ülők lábainál néha egér szaladgál. Sok minden kellene Pécsbá- nyára, elsősorban több millió forint. Ennyi pedig — tudják a telepiek is — nincs. S ha a kis “közösség kis gondjai „vá­rosi szinten" nem olyan fonto­sak, aZ 'itt élőknek azonban igen. Dehát éppen ezeknek a gondoknak az enyhítésében se­gíthet a népfront is. Az új népfrontbizottság — melynek elnöke ismét Beké Jó­zsef, titkára- pedig Gyimes La­jos lett — ebben a reményben kezdi meg a munkát. (Pánics) aktív szereplővé, alkotóvá tehe­ti a dolgozó _ embert.” — írja Bachman Zoltán. Olyan külszíni feitéseknél, ahol a szén felfedezése teszi emlékezetessé a helyet, kőszén- tani, ásványtani és kőzettani kutatások is végezhetők. Ezek bemutatása a látogatóknak kü­lönböző régi bányászati eszkö­zökkel lehetségeseik. Fontos, hogy a külszíni fejtés kiválasz­tásánál a környező hegyvidék séta és turistaútjai is találkoz­zanak, a terület gépkocsival is megközelíthető legyen. Az eróziós károkat figyelembe vé­ve a bányatörvény értelmében helyre kell állítani a 'külszíni fejtési területet. Mivel ez a mun­ka jelentős földmunkákat igé­nyel, a helyreállítással egy idő­ben meg lehetne kezdeni egy kultúrpark, majd később egy ar­borétum létesítését, mely egy­úttal pihenési, szórakozási le­hetőséget is nyújtana az ér­deklődőknek. Baranya megyében szinte sértetlenül állnak ipari létesít­mények. Lehetséges például a szászvári akna tornyának és szállítógépének felállítása a múzeum területén. A szegecselt, acélszerkezetű aknatorony, mely 1882-ből származik ipari mű­emléknek minősül. A szállító­gép ipartörténeti unikum, me­lyet a Láng Gépgyár készített 1900-ban. A komplex bemuta­tás részévé válhatna a meg­szűnt bányák, aknák, tárók he­lyének megjelölése, az egykori bányaművelt területek bekap­csolása a turista útforgalomba, valamint a bányászatért sokat tett szakemberekről utcák, szo­cialista 'brigádok elnevezése. Az András-aknán található századfordulós ipartörténeti mű­emlékeket, a favázas, téglabe- tétes szellőztetőgépházat és az ugyancsak faszerkezetes hűtő­tornyokat a feltárás, a szállí­tás és a szellőztetés bemuta­tására lehetne felhasználni. Megoldható a laikus látogató számára a földalatti rész be­mutatása is, az akna tárószintig történő tömedékelésével, amely alkalmat adna a feltárás és kutatás teljes folyamatának be­mutatására. Hasonlóak a lehe­tőségek a bányászat sajátos műszaki adottságának, a hegy­nyomásnak, a bányavíztelení­tésnek, a szellőztetésnek, a gázkitörésnek, a szénporve­szélynek érzékeltetésére is. A bányászok életének bemu­tatása tablókon, tárlókon kívül lehetséges lenne egy panteon létesítésével is. Mind közműve­lődési, mint politikai szempont­ból jelentős lenne a legnehe­zebb munka mártírjainak, hő­seinek dicsőségét hirdető pan­teon, mely a parikerdőben he­lyezkedne el, nyitott és fedett tereivel szervesen kapcsolódna a látnivalókhoz. Ugyancsak a bányószélet bemutatására szol­gálna egy bányász koloniás lakóház felállítása, melyben al­kalom nyílna a régi használati eszközök, tárgyak bemutatására is. Elválaszthatatlan a szénbá­nyászati múzeum létesítése egy munkásmozgalmi múzeumtól, mely a szénbányászok forra­dalmi tetteinek bemutatására, heroikus küzdelmük érzékelteté­sére szolgálna és a munkás- mozgalom hőseinek állítana emléket. A pályázat megvalósítására Baranya megyében vannak le­hetőségek, különösen érdekes lenne Komlón és környékén vizsgálatokat végezni. H. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents