Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-24 / 83. szám
Drága mentőövek Elkészült, fölavatták, csak éppen a lét hiányzott a létesítményből, a gépek mormo- gása. Sebtében vezetéket húztak, ideiglenes kapcsolóberendezéseket szereltek fel, így jutott villamosenergiához az új üzem, A többletkiadás nem elképesztő summa, csupán kétszázezer forint, csekélység a milliók árnyékában. Persze, elkerülhették volna, ha fölfedik a tervezéskor elkövetett hibákat, ha az alvállalkozó alvállalkozója időben nekilát a szerelésnek, ha nem olyan ellenállásokat építenek be, amelyek az első üzempróbakor felmondják a szolgálatot, azaz, ha tervszerűen, szervezetten dolgoznak e mellékesnek tűnő — de korántsem huszadrangú — feladaton, az energiaellátás, elosztás megteremtésén is. Egyetlen hiba, s fölborul a rend, veszik mások tisztességes munkájának kamata, késik a haszon. Persze, még mindig jobb az ideiglenes megoldás, mint a tétlen várakozás; végül is csak termelnek a gépek, s ez a lényeg. Ám ott a hiba, hogy már-már természetesnek látszik termelési gondoknál, fejlesztési fennakadásoknál az örökös mentőöv, az áthidaló megoldások igény- bevétele. Olyannyira, hogy sokan szinte berendezkednek erre, mondván, majd kitalálunk valamit, ha jön a baj, s fel sem merül: nem lehetne megelőzni a buktatókat? A fuldoklónak a mentőöv az életet adja vissza, esetünkben viszont azt hiteti el használóival, hogy ügyesek, mert legyűrték az akadályt, találékonyak s így tovább. Lehetnek, s vannak is váratlan, előre nem látható akadályok bármilyen, szervezést, egyeztetést kívánó tevékenységnél. A géptörés, a rejtett anyaghiba például aligha vehető előzetesen számításba, ahogy nagy galibát okozhat a beruházásnál a fölbukkanó pincerendszer is, melyet évszázadok óta takar a föld. Ha ilyenkor kutatják lázasan az áthidaló, a munka folytatását biztosító megoldást, akkor semmi hiba, sőt, elismerés jár érte. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem az ilyesfajta ügyek a sűrűek, a jellemzőek. Hanem azok, melyek a gyatra előkészítő, előzetes elemzőmunkára vetnek fényt, melyek miatt polgárjogot kapott a „tűzoltás”, az embert, eszközt, pénzt nem kímélő hajrá — amit tétlenkedés, lazítás előzött meg —, a „csak ezen legyünk túl" szemlélet. Az ideiglenes víz-, áram- és fűtővezetékek, az áthidaló megoldásként beszereltetett nem szabványos alkatrészek, az új lakásokban kapkodva felrakott — s néhány hét múlva falevélként lehulló — csempék úgy jeleznek egy mélyben megbúvó folyamatot, mint víz színén a gázlókat, homokpadokat tudatja a bója. Józan fővel ki hinné, hogyha elviszi, eltünteti a bóját, akkor már a gázlóval, a homokpaddal sincs dolga? Mégis, e furcsa logikai bűvészmutatványt ismétlik újra meg újra azok, akik szívesen mutogatják, mekkora terhek alatt nyögnek, mi mindent vesznek a vállukra; tapsot várnak, holott maguk tömték degeszre zsákjaikat gonddal, maguk voltak azok, akik nem tették vállukat a teher alá, amikor kellett volna. Hangsúlyos tennivalók Négy megye szakembereinek tanácskozása Pécsett Oklatásügyi és munkaügyi szakemberek együttes tapasztalata szerint az utóbbi években egyre közelebb kerül egymáshoz a két fogalomkör: munkaerőgazdálkodás és oktatáspolitika. Az egészséges közeledésnek maholnap egységgé kell érlelődnie. Az oktatásügy minden területén, de különösképpen a szakemberképzésben az eddiginél sokkal jobban kell érvényesülnie a társadalmi érdekeknek s ezen belül is a társadalom munkaerő-igényeinek. Erről győződhettünk meg azon a tanácskozáson is, amelyet a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztálya rendezett tegnap délelőtt a pécsi 500-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye szakmunkásképzéssel foglalkozó tanácsi szakemberei, a KISZ-bizottságok képviselői, a szakmunkásképző intézmények igazgatói és párttitkárai részvételével. A tájértekezlet vitaanyagát a Munkaügyi Minisztérium előzetesen megküldte az érdekelteknek. Az anyag a szakmunkás- képzés, a munkás- és középkáder továbbképzés fejlesztésének főbb tényezőit, irányait és munkaprogramját tartalmazza az V. ötéves terv időszakára vonatkozóan, Célkitűzések Kozma Istvánná munkaügyi minisztériumi osztályvezető bevezetőjében elmondta, hogy a következő tervidőszakban az óvodák és az általános iskolák mellett hangsúlyos feladatot kell képeznie a szakmunkás- képzés intenzív fejlesztésének. Országosan mintegy 2000 tanműhelyi és 7500—8000 kollégiumi helyet kell kialakítani. Az intenzív fejlesztés érdekében felmérték a várható munkaerő- helyzet főbb jellemzőit, szám- bavették a munkaerőhelyzet alakítására vonatkozó irányzatokat valamennyi ágazatban. Az írásos anyag legfőbb célként az előző tervidőszak elején megkezdett munkálatokat folytatva és összhangban a változó követelményekkel, a magasabb szint elérését jelöli meg mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban. A színvonalemelkedés különösképpen vonatkozzék a pedagógiai munka hatékonyságára, a nevelésre, a kiképzésre, az átképzésre és a továbbképzésre. Ennélfogva az anyagi és személyi feltételek további tökéletesítése mellett a minőségi fejlesztés intenzív tényezőinek a korábbinál jobban előtérbe kell kerülniük. Az átfogó célkitűzések, feladatok mellett a tájértekezlet résztvevői a végrehajtás mikéntjéről is képet alkothattak maguknak. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a népgazdasági tervek arra utalnak, hogy a képzés és a továbbképzés feladatainak teljesítéséhez a legfontosabb anyagi eszközök biztosítottak lesznek. A szakmunkásképzési alap fel- használását rövidesen rendelet fogja szabályozni. A megyei tanácsok közreműködésével — a tervidőszak első felében — a szakmunkásképző iskoláknak felül kell vizsgálniuk a vállalati tanműhelyek, oktatóhelyiségek felszereltségét, állapotát, s a szakmunkásképzési alapot ezzel összefüggésben kell felhasználni. A tárgyi, személyi, oktatástechnikai feltételek gyors ütemű javítása mellett a módszertani munkát is nagyobb mértékben segítik a felügyeleti szervek. Ezt a célt szolgálja majd többek között a Szakoktatási Pedagógiai Intézet idén meginduló tájékoztató kiadványsorozata. 1977-ig számos új tankönyv is ' megjelenik. Vita A hozzászólósok négy megye szakmunkásképzésének jelenlegi színvonalára világítottak rá. Megállapítható volt az, hogy az intenzív fejlesztés időszakában az intézmények jelenlegi — egymástól meglehetősen eltérő — színvonalát, ellátottságát messzemenően figyelembe kell venni. Mint az oktatásügy más területein, itt is erősen éreztetik hatásukat a bérezés, a pedagógiai képzettség-képzetlenség ellentmondásai. És persze olyan elemi fogyatékosságok is jelen vannak, mint az, amit az egyik igazgató jegyzett meg: mióta fennhatóságilag nem a MÜM-höz tartoznak, szakmai tárgyak vonatkozásában „szünetel" a szakfelügyelet. B. K. 1550 új lakás az V. ötéves tervben ülést tartott március 23-ón Komló város Tanácsa. Az ülés — Morber János előterjesztésében — értékelte a negyedik ötéves terv végrehajtását, megvitatta és jóváhagyta Komló ötödik ötéves tervét. Orosz István . és Dull László terjesztették elő a város 1976. évi költségvetési és fejlesztési tervét, melyet a vita után a tanácsülés elfogadott. A negyedik ötéves tervben Komlón a lakásépítésre fordították a figyelmet. (Háttérbe szorult a művelődési centrum építése, melyet az új ötéves tervben is csak központi támogatóssal tudnak elkészíteni.) A lakásépítés ebben az ötéves tervidőszakban is egyik legfontosabb tennivaló marad Komlón. A harmincezer lakosú városban pillanatnyilag 1700 család található a lakásigénylők ilistáján. 1550 lakást terveznek építeni az öt év folyamán (ha mód lesz rá, ezt a célkitűzést szeretnék túlteljesíteni). Komló város Tanácsa 1976amm ÜJ BUSZOK ERKEZTEK PÉCSRE: Kilenc új, korszerű Skoda SM 11 típusú autóbusz érkezett Pécsre március 22-én a VOLÁN 12. sz. Vállalat személyforgalmi üzemegységéhez. Az új buszokat március 24-én állítják forgalomba. ban 64 millió forinttal gazdálkodik. Ebből - egyebek közt — 60 állami lakás és 360 OTP munkáslakás építését tervezik. Befejezik a Steinmetz Miklós Szakközépiskola kollégiumának bővítését (az ehhez biztosított 1,5 millió forint felsőbb tanácsi hozzájárulás). Folyamatban van újabb családi házak építésére alkalmas terület előkészítése Dávidföldön. Készül a város távhőellátását megoldó tanul- ■ mányterv is. Ebben az évben tovább folytatják (és befejezik) a Bányászpark építését, befejezik a közvilágítás-fejlesztlést. Az 1976. évi fejlesztési tervben - a célcsoportos ágazatokon kívül — nagy hangsúlyt kap a kulturális ágazat. Befejezik a kultúrkombinát területén épülő Úttörő- és Ifjúsági Házat, kiegészítik a zeneiskola berendezését, óvodává alakítják át a mecsekjánosi és -a mánfai iskolát. Még az első félévben elkészül az új kisegítő iskola beruházási programja (ennek építéséhez az illetékes minisztérium biztosítja a költségeket). Tovább dolgoznak a sikondai tószínpad kialakításán, hogy a nyáron már kulturális rendezvényeket is tarthassanak itt. A negyedik ötéves tervről húzódott át erre az évre a Gelka szerviz építése, ezt hamarosan befejezik. 100 000 forintot irányoztak elő a Kossuth Lajos utcai ÁFÉSZ áruház építésére. Még az első félévben befejezik az eddig társadalmi munkában épülő dávidföldi és me- csekjáinosi klubpresszót. Nagy gondot fordítanak ebben az évben a város útjainak rend- bentartásához szükséges géppark kialakítására. 1976-ban az eddiginél nagyobb — 300 000 forintos - költségfedezetet biztosítanak a társadalmi munkák anyagainak beszerzésére. Remélhetőleg átadják — idén — az 500 férőhelyes sikondai kempinget is. A tanácsülésen Vukicsevics Géza, a megyei tanácstagok komlói városi csoportjának elnöke beszámolt a csoport munkájáról. Ezután az ülés értékelte az 1975-ben végzett társadalmi munkát, a legkiválóbbaknak átadták a díjakat és kitüntetéseket. Gy. Z. Hatvan színes televizió van Baranyában. Karbantartásukat, javításukat a hétszázezer forint értékű műszerparkkal rendelkező Lyceum utcai Gelka-szerviz szakemberei végzik Fotó: Kóródi Gábor Komló város Tanácsának ülése Minden téren emeljük a színvonalat! A szakmunkásképzés időszerű feladatai Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 83. szám 1976. március 24., szerda Ára: 80 fillér X 1 “ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
