Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-14 / 73. szám
2 Dunántúli naplö 1976. március 14., vasárnap Ismét kinyitott a KRESZpark A gyárvárosi úttörőzenekar köszöntötte tegnap délelőtt a KRESZ-park megnyitására érkezett vendégeket: Sajnálatos tény, hogy országosan de megyénkben is emelkedik a közlekedési balesetek száma, egyre több gyermek esik áldozatul a motorizációnak. Fontos feladat — tehát a balesetek megelőzése; időben kell a gyerekeknek elsajátítani a közlekedési szabályokat, hogy felkészülten vegyenek részt a 'közlekedésben. Ennek megvalósítását segíti elő a széles társadalmi összefogással 1974-ben épült, de felújítotton, az új szabályoknak megfelelő táblákkal ellátva, tegnap harmadízben nyíló KRESZ-park. A felfrissítésben különösen a Posta Gépjármű Szállítási üzemének II. Rákóczi Ferenc, és Esze Tamás szocialista brigádja, valamint a Széchenyi Gimnázium tanulói vették ki részüket. A Baranya megyei Közlekedés Biztonsági Tanács jelentős erkölcsi- és anyagi támogatással járult a park megnyitásához, amelyben ezideig csaknem 20 ezer gyermek ismerkedhetett meg a legfontosabb közlekedési szabályokkal - játékos formában. A park mintegy másfél éves működése kedvező tapasztalatokat hozott. 1976-tól újabb programok segítik a nagyobb ismeretek megszerzését, a biztonságos közlekedést. Az általános iskolák íelsőtagozatos diákjai órarend szerint készülnek közlekedésből, de alsó tagozatos és óvodás gyerekek is rendszeresen látogathatják a parkot, hogy aztán vetélkedőkön mérjék össze tudásukat. Üj vonásként említhetjük meg: a 14 évesek 20 órás elméleti- és gyakorlati képzés, valamint sikeres vizsga esetén jogosítványt kapnak segédmotor-kerékpárra. A házigazda, dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatójának megnyitója után került sor a Nemzetközi Baleset- elhárítási Szervezet 14. Nemzetközi Iskola Kupa megyei döntőjére. Baranya megyéből 90 gyerek kerékpáros és segédmotorkerékpáros kategóriában mérte össze tudását. Á kerékpárosok közül első: egyéniben Somogyi Levente (Pécs, Acsády u. iskola), csapatban Pécs I. kér. A segédmotorosok közül első: egyéniben Király Árpád (Vegyipari Szakközépiskola), csapatban a Vegyipari Szakközépiskola bizonyult a legjobbnak. H. T. (Folytatás az 1. oldalról.) majd megtekintették az Árvácska című új magyar filmet. Komlón a városi pártbizottság nagytermében került sor o megnyitó ünnepségére, megnyitó beszédet Bogdán László, a KISZ városi bizottságának titkára mondott. A Steinmetz szakközépiskola irodalmi színpada bemutatta Intennacionálé című műsorát, majd a népdaléneklési verseny városi döntője következett. A sásdi megnyitó ünnepségen a pécsi KISZ —IX. ágit. brigád adott műsort. Ugyancsak március 13-án volt a FíN ünnepi megnyitója Szederkényben. Ma 18.30 órakor lesz a forradalmi ifjúsági napok megnyitója Pécsett, az Ifjúság Házában, Siklóson 14 órakor (fáklyás felvonulással és koszorúzással). Pécsváradon 16 órakor tartják a megnyitót. (Ifjú Gárda fogadalomtétellel egybekötve). Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában 15 órakor nyílik az Alkotó ifjúság pályázat megyei bemutatója. Jobb szervezést, szilárd munkafegyelmet Munkaértekezlet a tanácsi építőipari vállalatnál Előfordul, amit idén megcsinálunk, azt jövőre le kell bontani — így fogalmazta meg az egyik többszörösen kitüntetett szocialista brigád vezetője a vállalat egyik égető problémáját, a Baranya megye Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szocialista brigádvezetőinek és szakszervezeti aktivistáinak tegnap Pécsett tartott tanácskozásán. A vállalat 1600 dolgozója képviseletében 120 munkás, vezető jött el, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak munkáját értékelve, meghatározzák a feladatokat 1980-ig, ezen belül pedig az új gazdasági szabályzók ismeretében az idei esztendő főbb célkitűzéseit. Eljöttek, hogy a munkásak is elmondják tapasztalataikat, elképzeléseiket a továbbfejlődés érdekében. Néhány számadat jól érzékelteti a vállalat fejlődését: míg 1970-ben termelési értékük 136 millió forint volt, addig öt év múltán elérték a 239 milliót. Ez idő alatt létszámuk csaknem 500 fővel emelkedett. Eszközállományuk mintegy 75 millióról megközelítően 165 millió forintra növekedett. Az előrelépés ellenére van mit tenni „házon belül". Sokféle emberrel, sokfelé dolgoznak. Nagy István hozzászólásában elmondta: a tervezett határidőket tartsák be, erre igen jó példa a harkányi motel is. Több építkezésen bebizonyosodott. a szakágak ösz- szetömörítése nem gazdaságos, gátolják egymást, időcsúszást eredményez. Ugyanakkor gyakran előfordul — mint Hoffmann Pál felvetette, hogy el sem készült az épület, máris átadják. Néhány részlegvezető nem tekinti feladatának a jó szervezést, többet kellene törődniük a munkásokkal. Több figyelmet érdemelne az a tény, hogy egyes csoportok, munkások figyelmen kívül hagyva a munkaidőt, szeszesitalt fogyasztanak, nem ritkán nagy mennyiséget. Ixner Ádám a nagy távolságról szólt. Brigádja, Mohács és környékén lakó munkások, jelenleg azonban Harkányban dolgozik, reggel fél 5-koir kel és este 7 órakor érkezik haza. Kiss Gábor a vezetőség támogatását kérte a feladatok megvalósításához, ugyanakkor rámutatott, hogy a munkafegyelem lazítását segíti a munkásokat szállító gépkocsik késése. Felül kellene vizsgálni a menetidő pontos betartását. Kövesi Mihály elmondta : a tervezések sok esetben nem körültekintőek, így gyakran építés után bontanak, hogy újra építsenek. Rengeteg pénz, anyag, idő veszik el. Kövesi Mihály tette szóvá: jóformán meg sem érkeznek egy- egy új munkahelyre, az italbolt már működik, bár küzdünk az alkoholizmus ellen. A hozzászólások foglalkoztak a jobb szervezéssel, a megfelelő anyagellátással, hogy hiány esetén ne álljanak a munkások, vagy adott esetben emiatt ne vándoroljanak újabb munkahelyre. A Baranya megye Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat előtt, mind 1976-ban, mind pedig az ötödik ötéves tervidőszakban komoly feladatok állnak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül. Mohácson a kórház bővítése, a pécsi Idegklinika felújítása, a Sopiana Gépgyár második üteme, Cser- ■kúton a MEZŐGÉP Vállalatnak új üzemcsarnokot, Szigetváron lakásokat, Hosszúhe- tényben iskolát építenek. Mint Bertram Jenő igazgató elmondta, ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak, takarékoskodni kell az anyaggal, ki kell használni a munkaidőt, szigorítani kell a munkafegyelmet, termelni kell. Az érvényben lévő gazdasági szabályzók sem vezetőknek, sem munkásoknak nem biztosítanak „kiskapukat". A tanácskozáson kitűnt, munkások, vezetők egyet akarnak. Ha mindenki saját területén megteszi a magáét, összehangolják a tennivalókat nem volt hiábavaló a szombati őszinte hangú munkaértekezlet. Horváth Teréz Koszorúzások Pécsett, hétfőn Mórcius 15-én, hétfőn délelőtt tíz órakor rendezik a koszorúzási ünnepséget Pécsett, a Kossuth szobornál. Délután 4 órakor pedig a pécsi Petőfi szobornál koszorúznak a fiatalok, a 48-as téren. A pécsi koszorúzási ünnepségek után az Ifjúsági Házban színes diafesztivált rendeznek, valamint ekkor kerül sor a Radnóti Miklós versmondó és kamaraének városi döntőjére. Népfrontgyűlés Almamelléken Mérlegen a jelen és a tennivalók Ivóvízgond a zselici faluban Almamellék nem nagy község, tanácsa meglehetősen szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezik. Itt különösen nagy jelentősége van a lakosság összefogásának, társadalmi munkájának. A falunak szép iskolája, óvodája van. (közel tíz éve). Egyéb gondok foglalTervek a helytörténeti múzeumra Megkezdődött az anyagok gyűjtése Hiányzó dokumentumokat, tárgyi emlékeket keresnek A Felsőmalom utcában az egykori Tímár-házban készül el az évtized végére Pécsett az állandó helytörténeti és munkás- mozgalmi kiállítás. A több mint 400 négyzetméter alapterületű bemutató régi hiányosságot pótol, mert szemlélteti Pécs történetét a török kiűzésétől, baranyai vonatkozásokkal átszőve, egészen 1948-ig. Különös tekintettel a város és a megyei munkásmozgalmi hagyományaira. A kiállítás elkészülte talán még távoli időpontnak látszik, azonban a múzeológusok már most hozzákezdtek a majdan kiállítandó anyag gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, a hiányzó dokumentumok felkutatásához. A Tímár-ház emeleti részén négy nagyméretű teremben rendezik be a kiállítást. Az első 76 négyzetméter alapterületű teremben 1686-tól 1848/49-ig adnak részletes betekintést. Ebből az időszakból azonban a céheket bemutató dokumentumok kivételével az anyag eléggé hiányos, így számos épület- és városképmakettel igyekeznek pótolni az eredeti anyagot. Makett készül a régi városházáról, az egyetemi könyvtárról, a püspöki várról és a legfontosabb korabeli középületekről. Továbbá metszetek, térképek, iratok, zászlók teszik majd szemléletesebbé ezt a több mint másfél évszázadot. A második, 120 négyzetméteres kiállítóteremben 1850— 1914-ig az első világháború kitöréséig láthatjuk majd Pécs történetét. A súlyponti részt itt elsősorban a város kapitalista iparának kialakulása kapja és a munkásmozgalom létrejöttének kezdeti mozzanatai, a bányászat fejlődése - a sztrájkok, tüntetések és a századvégi munkásmegmozdulások. A mindennapokat polgári enterrieur mutatja be, ugyancsak ide terveznek egy munkás és bányász lakást, sajnos ezidáig az anyag még nagyon hiányos, de kevés áll rendelkezésre az életmóddal kapcsolatos egykori tárgyakból is. Ha kellő mennyiségű anyag gyűlik össze akkor bemutatót láthatunk majd itt a századfordulói Pécs ipari üzemeinek termékeiből: helyet kap egy Angster orgona, a Sörgyár palackjai, reklámanyaga, gép- és bőrgyári termékek is. A 73 néqyzetméteres harmadik teremben 1914-től a szerb megszállás alóli felszabadulásig, 1921-ig nyílik kiállítás. Bemutatják a világháború baranyai eseményeit, a 6-os ezred lázadásával kapcsolatos dokumentumokat, a szerb megszállás éveit, a tüntetéseket, az emigrációban élők fennmaradt anyagait, sajtótermékeket és a Sási Direktórium emlékeit. Végül a legnagyobb, 150 négyzetméter alapterületű negyedik teremben 1921—1944-ig és a felszabadulás eseményeinek bemutatása után az 1948-as évvel zárul a kiállítás. A felszabadulás hónapjait szemléltető dokumentumok a kiállítóterem központi, félboltíves részében kapnak helyet. A kiállítótermek végében épül majd egy állandó, 45 fő befogadására alkalmas előadóterem is, ahol helyi történelem órákat tarthatnak az iskolák. A tervek között szerepel még egy későbbi időpontban a földszinten berendezendő kis suszter műhely, egy fűszeres bolt és esetleg egy kávéházi részlet is. A padlástéren pedig a tí- márság fejlődésének bemutatására lenne alkalmas tér. Mindezek legtöbbjéhez azonban az anyag jelentős része hiányos. Az állandó helytörténeti kiállítást a Janus Pannonius Múzeum Baranya megyei Levéltárral közösen rendezi be. Jelenleg azonban még többségben van az írásos anyag, s ezért kérik Pécs és a megye lakosainak segítségét, hogy az esetleg birtokukban lévő értékes dokumentumokat vagy tárgyi emlékeket bocsássák a múzeum rendelkezésére, mert azok csak így válhatnak közkinccsé. Füzes János Itt az új férfi hajd ivat „Nem divat már a nagy haj, a férfiak ismét rövidre vágott frizurát hordanak” — világosított fel a napokban a fodrászom, amikor beültem a székbe. Majd sietve hozzátette: „Ez így férfiasabb is!" Tagadhatatlan, nem is kezdtem vitát. Jó, jó csak'hát miért most, amikor már az idősebb korosztály haja is a nyakba kunkorodik — mondom magamban. Egy hosszú éveikig vívott, s végre győztes csata utón, amikor mindenki elfogadta, megszokta . ..? Az új 'hajviselet állítólag Olaszországból indult már több mint egy éve, s azóta világszerte csattognak a fodrászollók, rövidülnek a fürtök. Neve is van: Elvis Presley f rizu rá nakl titu ló I já k. Első látásra szokatlan, mert szabadon villognak a fülek, nem takarja haj a homlokot, szóval olyan, mintha az ötvenes évek divatlapjából lépett volna ki az ember. Nem berzenkedem, jöjjön hát az új, a rövid, bár a nyírás végeztével kissé meg- illetődve nézegettem magam a tükörben. Dehát nem szőrnyüIködtünk-e vagy tizenöt évvel ezelőtt a liverpooli gombafejű Beatles fiúkon is? Nekem most más aggályaim vannak. Mi lesz a hajsütővasakkal, rollnik- kal, drót- és szőrkefékkel? Meg azután magom előtt látom amint brillantinnal kenegetem a fejemet és necchállót húzok esténként. Csak ezután gondolok az előnyére: kevesebb lesz az üzemil baleset, a forgó gép nem kapja be a hajat, könnyebb lesz a nemek vizuális megkülönböztetése, no és talán kevesebb lesz a haj a vendéglői ételekbe is. — füzes — koztatták a tanácsot, a népfrontbizottságot. A kisebb - de a község lakhatóbbá tételében fontos - munkák, a mindennapi tennivalók. Mint például az intézmények fejlesztése, felújítása, az árkok tisztítása, mélyítése, a közrpűvesítés, járdaépítés. Nem kevés, amit az alma- meilékiek — a népfrontbizottság irányításával - tettek az elmúlt négy évben. A volt Liget helyén lőteret, lőcsarnokot létesítettek, buszvárót építettek, a tsz által biztosított külön helyiségbe költözött a könyvtár, a fiatalok klubszobát 'kaptak, megoldották a domboldalról lezúduló esővíz elvezetését (mely viharos időben lovasszekeret sodort el), a volt pajtából kialakított művelődési házat kívülről-belülről tatarozták, körülkerítették a temetőt, ravatalozót építettek, megnyitották a falumúzeumot. A néprajzi emlékek, használati tárgyak gyűjtésében is példát mutattak az almamellékiek. De szólhatnánk még a felszabadulási park megnyitásáról, oz orvosi rendelő felújításáról, közvilágítás korszerűsítéséről. S még akkor se lenne teljes a leltár... E tettek mögött ott találjuk a lakosság önzetlen társadalmi összefogását, segítését. 1975- ben átlagban 300 forintot tett ki az egy lakosra jutó társadalmi munka a községben. Almamellék választópolgárai látják, érzik, hogy az elkövetkező években is lesz tennivalójuk bőven, készülnek is rá. Hangot adtak a népfront gyűlésen annak is, ami nyugtalanítja őket. Évek óta gondot okoz az ivóvíz fertőzöttsége. Egyetlen kutat - a diákotthon udvarán lévőt — tartott eddig a KÖJÁL fertőzetlennek (a szülők 'figyelmét felhívták rá, hogy csak ennek vízében fürösszék a csecsemőt, s csak ezt használják ivásra), s most kiderült, hogy ez se tiszta vizű. Égetően fontos lenne Almamelléken a törpevízmű. Építése évek óta szerepel a napirenden, de a lakosság összeadásával se tudja megépíteni a tanács, esetleg az öt év végén. Mit hoz a következő öt év Almamelléknek? További parkosítást (a Zrínyi utcában), az óvoda és a konyha bővítését, a turistához kialakítását, a volt Terecseny-pusztai iskolában (különben a külterületeken is sok változás történt az elmúlt négy évben: Terecsenyben 1300 méter járdát építettek, orvosi rendelőt, könyvtárat, klubot alakítottak ki, 6 millióba került a bekötőút, játszóteret a gyerekeknek (a KlSZ-esek építik társadalmi munkában), járdák építését, parkosítást és remélik, hogy meghozza a községnek a törpevízművet is ... („De szeretném megérni" — sóhajtott mellettem egy öreg néni.) E tervek valóra váltásában nagy hangsúlyt kap a társadalmi munka. A hozzászólók sürgették a további parkosítást, az Alma-patak tisztáin tartását, a német nemzetiségi hagyományok őrzését. Végül megválasztották az új népfrontbizottságot, melynek elnöke Pa- kuts Károly, titkára ifj. Jégvári József lett. (Gyürke)
