Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-14 / 73. szám
1976. március 14., vasárnap Dunantmt napló 3 Hat kérdés az árakról — alulnézetből közelítve A z alábbi interjúra még a múlt év végén kaptunk ígéretet, amikor Csikós-Nagy Béla államtitkár Pécsett járt és konzultációs előadást tartott a népfrontaktivistáknak. Tíz kérdéssel fordultunk az államtitkárhoz, amelyek közül az alábbiakra válaszolt, azzal a megjegyzéssel, hogy a további — a magyar árpolitikát érintő más — kérdésekre, esetleg újabbakkal kiegészítve, külön interjúban térjünk vissza az év második felében. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez intézett és kissé alulnézetben közelítő, más-más témaköröket felölelő kérdéseinknek; interjúnknak — amellett, hogy új vonások érvényesülnek az ötödik ötéves terv árpolitikájában — külön időszerűséget ad, hogy a hét közepén országos árkonferencia zajlott le Pécsett. Fent és lent — A közgazdasági szabályozórend* szer módosítása kapcsán sűrűn elhangzott: a központi irányítás erősítésére, egyidejűleg a vállalati önállóság növelésére van szükség. A kettő között ellentmondás látszik. Az emberek úgy gondolkodnak: ha az eddigieknél több mindenről döntenek „fent”, kisebb a mozgástér ..Jent". Mint közgazdásznak, mi erről a véleménye? — Különbséget kell tenni a központi irányítás és az adminisztratív szabályozás között. Amikor a központi irányítás erősítéséről beszélünk, elsősorban a közgazdasági eszközök (szabályzók) hatékonyabb fel- használására gondolunk. Ugyanakkor persze azt is látni kell, hogy a termelési szerkezet céltudatos átalakítása csak a felügyeleti szervek és a vállalatok közötti szoros együttműködésben lehet sikeres. A gazdasági hatékonyságnak vannak csak o vállalaton belül és csak a vállalaton kívül megítélhető elemei. — Többet a külpiacokra, ettől visszhangzik ma az ország. A csökkentett devizaszorzák mellett vajon továbbra is jobban járnak azok a vállalatok, amelyek exportálnak, szemben azokkal a vállalatokkal, amelyek úgymond a fülük botját sem mozgatják, nincsen exportjuk? A devizaszorzók (kereskedelmi árfolyam) változtatása önmagában nem értelmezhető. Ha 1976. január 1-én csak a forint felértékelésére került volna sor, akkor ez természetszerűleg úgy fogható fel, mint az exportban való érdekeltség csökkenése. De mi a forint fel- értékelését egy sor más ár- és pénzügyi szabályozóval együtt hajtottuk végre, kiindulva abból, hogy export esetén a jövedelmezőség lehetőleg ne legyen kisebb mint belföldi eladás esetén, sőt az exportjövedelmezőség nagyobb legyen olyan relációkban, ahol a fizetési mérleg kiegyensúlyozottsága csak az export gyorsított emelésével biztosítható. Jobban jár a háztáji Interjú dr. Csikós-Nagy Béla államtitkárral, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével dasági termékek felvásárlási árának emelése. De a mező- gazdasági üzemek beruházásfinanszírozó képessége az 1976. január 1-én bevezetett intézkedésekkel kétségtelenül csőkként, csakúgy, mint az iparban. Ami a kérdésben foglalt felvetést illeti, mindenekelőtt arra szeretnék rámutatni, hogy a gazdaságoknak nincs exporttervük, amit túlteljesíthetnének. A mezőgazdasági termékek felvásárlásakor legtöbb esetben még nem is tudni, hogy az exportra vagy belső felhasználásra kerül-e. Emellett a hazai ellátás számunkra nem kevésbé fontos. Ezért az tűnik fontosnak, hogy a korszerű importgépek oda jussanak, ahol felhasználásuk leghatékonyabb. Ennek megfelelően jelentős részüket — a terv keretei között — a termelési rendszerben dolgozó gazdaságok fogják kapni. Szeretném ehhez még hozzáfűzni, hogy konvertálható export árualapot növelő fejlesztésekre a mezőgazdasági nagyüzemek is részesülhetnek az erre a célra biztosított hitelből. Ehhez gép- és anyagimportból is előnyben részesülnek. — A termelői árváltozások hatását nem lehetett mindenre kiterjedően előre felmérni. Hallatszanak olyan hangok, ilyen drága takarmányok és ipari anyagok mellett mi lesz a háztájival. Vajon az árváltozások hatásának ellensúlyozására szükség van-e, lesznek-e külön ösztönzők? — A mezőgazdaságot terhelő és a mezőgazdaság bevételeit növelő intézkedések egyenlegeként kereken évi 1 milliárd forint jövedelemelvonás történt a nagyüzemektől és kereken fél milliárd jövedelem kiegészítés a kisüzemeknél. Vagyis az 1976. január 1-én életbelépett pénzügyi- és árintézkedések nyomán a kisüzemek és így a háztáji gazdaságok a korábbinál kedvezőbb helyzetbe jutottak. Ez abból adódik, hogy a mezőgazdaság felé begyűrűző termelőeszköz áremelések nagyobb mértékben érintik a szocialista nagyüzemeket, mint a kisgazdaságokat, viszont a fel- vásárlási áremelések olyan élőállatokra és növényféleségekre koncentrálódnak, amelyekben a kisgazdaságok termelése jelentős. Persze az új szabályzók különbözőképp ériintik az egyes termelési ágazatokat. Bizonyos időnek kell eltelnie, hogy a hatások az egyes termelési ágazatok összefüggésében értékelhetők legyenek. Ez idő szerint a kisüzemi sertéstartás foglalkoztat bennünket. A malac és süldő iránti kereslet növekedése mindenesetre a termelési kedv élénkülését jelzi. Minek van nagyobb esélye? — A mezőgazdasági nagyüzemeknek ez évtől kezdve lényegesen kisebb fejlesztési alapokkal keill kalkulálniuk, ugyanakkor drágábbak lettek az importgépek és importanyagok. Talán méltányos lenne, hogy azok a gazdaságok, amelyek terven felül — vagy inkább mondjuk úgy, az eddigieknél többet — exportálnak, valamiféle kedvezménnyel hozhassanak be külföldi gépeket. Mi erről a véleménye? — A mezőgazdaságban felhasznált termelési eszközök drágulását túlnyomó részben ellensúlyozzák egyes mezőgaz— A beruházásoknál adott árszerkezettel kalkulálunk. Néhány évvel ezelőtt például azt mondtuk, az olaj gazdaságos energiahordozó, idővel kiderült, mégsem az. Vajon mennyire előre prognosztizálhatjuk a világpiaci és ennek hatásaként a hazai termelői árváltozásokat. Eljutnak-e ezek az előrejelzések a vállalatok széles köréhez, ahol beruházásokról döntenek? — Az 1973. év végi olajár robbantásig a világpiaci áralakulás meglehetősen jól prognosztizálható volt. Ilyen típusú árrobbantást nem lehet rendszeresen végrehajtani. Az olajárrobbantás okozta átmeneti bizonytalanságokból tehát nem lenne helyes azt a következtetést levonni, hogy beruházási döntéseinknél mondjunk le az árinformációról, illetőleg a gazdasági kalkulációról. Az Állami Tervbizottság a beruházási döntésekhez a múlthoz hasonlóan a jövőben is megköveteli az úgynevezett „D” mutató számítást. Ezt, miként ismeretes, prognosztizált külkereskedelmi árakon kell készíteni és a számított mutató arra ad választ, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés. Emellett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a beruházási döntések biztonságosabbá tétele érdekében műszaki-gazdasági kritérium-rendszert dolgozott ki. Jelenleg azon fáradozunk, hogy ennek az árprognózisokkal összehangolt szisztémáját megteremtsük. Mindezek az információk eljutnak a vállalatok széles köréhez, hiszen amikor a vállalatok jelentős beruházási döntéseket hoznak, ehhez vagy állami vagy pénzügyi támogatásra, vagy bankhitelre van szükségük. Az ezekkel kapcsolatos konzultatív megbeszélések úgy is értelmezhetők, mint az információáramlás csatornái. Kettőzött figyelem — A nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci ármozgásait kettőzött figyelem kíséri. Vajon úgy tekintsünk erre, hogy ezentúl a nyersanyagok és az energiahordozók és azok árváltozásai mozgatják a világgazdaságot, benne a szocialista világgazdaságot? Mi erről a véleménye? — Az ötödik ötéves terv készítésénél mi abból indultunk ki, hogy a nyersanyagféleségeknek és az energiahordozóknak a félgyártmányokkal és a készárukkal szembeni relatív drágulása az évtized végéig fennmarad. Nagyjából úgy, ahogyan azt az 1975. évi világpiaci relatív árak jelezték. Mi lesz a nyolcvanas években? Erre aligha adható határozott válasz. Mindenesetre az árarányok hosszú időn át nem szakadhatnak el a gazdasági. ráció követelményeitől. Ha tehát arra kellene ma választ adni, vajon a hetvenes évek végén a külkereskedelmi cserearány számunkra kedvezőbb lesz-e, mint 1975-ben, vagy rosszabb, a következőket mondanám: több annak az esélye, hogy kedvezőbb lesz. — Köszönjük kérdéseinkre adott válaszait. Miklósvári Zoltán Jogos-e a rejtett dotáció? A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei csoportjának pénzügyi munkabizottságát tájékoztatta dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyettese az ötödik ötéves terv lakásépítésének pénzügy) feltételeiről. Az alábbiakban az előadás közérdekű részeit ismertetjük. A január 1-től érvényes új pénzügyi feltételek a korábbihoz képest nem egyszerűsödtek, sőt bizonyos mértékig bonyolultabbak is lettek - ez tény. Itt is az egyén sajátos viszonyait kell megközelíteni, s ezt a hitelellátásban is csak bonyolultan lehet kifejezni. Egyebek között ez a magyarázata annok, hogy néhány, eddig nem hitelezett építési kategória is bekerült a hitelellátásba. Összhangban az életszínvonal- politikával A lakásépítések hiteltámogatásának általános vonása, hogy felemelték a hitelek összegét, hosszabb lett a törlesztési idő és alacsonyabb lett a kamat. Mindez szoros összhangban van a párt életszínvonal-politikájával. Mi tette szükségessé a változtatásokat? Az építőanyagok árváltozása, a drágább építési területek, a magánerős építésben is megjelent drágább technológiák mind újabb terheket róttak az épit- tetőkre. Ezt kellett csökkenteni azáltal, hogy a költségemelkedések jelentős hányadát a hitelsávba helyezték. Ennek következtében a lakosság hosz- szabb távon csak minimálisan érzi az árváltozások hatását, minthogy változatlanul nagyobb az állami teherviselés aránya. Hogy egyebet ne mondjunk, az ötödik ötéves tervben csak kamattérítésként mintegy 5 miiMódosítások a lakásépítések hitelrendszerében Változatlanul nagyobb az állami teherviselés aránya liórd forintot kap az OTP a költségvetéstől. Sokat vitatják a tanácsi ér- tékesítésű lakások áremelkedésének jogosságát, szükségszerűségét. Ehhez tudni kell azt, ami alig ismert, hogy t, i. e lakástípusnál az árban már eredetileg — tehát évekkel ezelőtt — is kb. 30-40 000 forintnyi rejtett dotáció volt, amj ma már 100 000 forint körül mozog. A kérdést tehát vissza lehet fordítani: jogos-e elvárni egy személyi tulajdonú lakás számára ilyen hatalmas meg nem térített dotációt az állami költségvetéstől? Be nem váltott ígéretek Amikor az új hitelformák kidolgozása során különböző szervek véleményüket nyilvánították, a KISZ kérte, hogy a szociálpolitikai kedvezményeknél az eddigi két gyermek helyett három gyermek vállalását előlegezze az OTP. Sok vita után a javaslatot végül is elvetették, minthogy a fiatal családoknál még mindig nem lehet jellemzőnek mondani a háromgyermekes családformát. A szociálpolitikai kedvezményeknél egyébként érdemes elidőzni. Ismeretes, hogy az állam meghatározott összegű kedvezményt biztosít azoknak a A mohácsi munkáslakások 25 éves a Doktor Sándor Művelődési Központ Az idei évben ünnepli 25 éves jubileumát a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ, s ez idő alatt egymillió látogatója volt. Ez alkalomból az egész éves megemlékezés első programjaként tíz előadásból álló sorozatot indítanak a Pécsi Akadémiai Bizottsággal közösen. A már a múlt hetekben megkezdődött sorozat után, március 16-án dr. Fehér István kandidátus előadását hallhatjuk Gondolatok nemzetiségeink múltjáról címmel, amikor is a magyarországi németek történetét mutatja be Egymillió látogató 1918-tól 1950-ig. A Rákóczi szabadságharc baranyai eseményeiről számol be március 23-án dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója, 30-án pedig dr. And- ráslalvy Bertalan kandidátus tart előadást Baranya megye néprajzáról. Április 13-án az Ormánság népéről és nyelvéről szól dr. Temesi Mihály tanszékvezető főiskolai tanár, 20-án Tüskés Tibor a pécsi avantgarderől számol be, 26-án pedig a fel- szabadulás utáni Pécs irodalmi életéről tart előadást dr. Nemes István kandidátus- Május 4-én Csorba Győző néhány versének zenei világát elemzi dr. Péczely László kandidátus, végül május 11-én Pákolitz István egyik versét elemzi dr. Bécsy Tamás kandidátus. fiatal házaspároknak, akik meghatározott időn belül egy vagy két gyermek világrahozatalót vállalják. Az elmúlt két évben csaknem 2 milliárd forint ösz- szegű kedvezményt adott az állam. S az ellentétel? Az első „vállalási határidők" már lejártak, így van erre is tapasztalat. Ez pedig nem nagyon kedvező. Kiderült ugyanis, hogy a feltétel mintegy 50 százalékban teljesült. Nem azért, mert a fiatalok közben meggondolták magukat és inkább kocsit, nyaralót, stb. vettek (ilyen is volt, de nem ez a jellemző). A nem-teljesítési okok között szerepel a sok válóper, a nagyszámú művi vetélés és nem ritkán olyan előre nem látott egészségügyi probléma, ami lehetetlenné teszi a vállalt kötelezettség teljesítését. Ilyenkor mit lehet tenni? Az OTP rugalmasan egyedileg bírálja el az ügyeket és vagy további felmentést ad, vagy hitelsávba helyezi a kedvezményt. Ez is méltányos. A korszerű segítése A csoportos korszerű családi ház kategóriába sorolták a lánc-, sor-, átrium-, teraszházakat, amelyek külső megjelenésben igényesebbek, kivitelezésben költségesebbek a hagyományos egyedi családi házaknál. Ezekre a típusokra magasabb kölcsönt adnak abból a meggondolásból, hogy még állami teherviseléssel is serkenteni kell a korszerűbb formák elfogadását. Eddig annyira minimális támogatást adott az OTP az ún. toldaléképítésekre, hogy az senkit nem ösztönzött orra, hogy esetleg ilymódon oldja meg lakásproblémáját. Most kedvezően módosították a hitelfelvételeket. Megvizsgálták, hogy országosan több-tízezer lakást lehetne emeletráépítéssel illetve tetőtérbeépítéssel nyerni. Aki ezt vállalja, szintén kaphat hitelt. Nagyösszegű — 60-70 000 forintnyi — hitelt folyósítanak olyan lakáskorszerűsítésre, ami szükségtelenné tehet egy esetleges minőségi cserét. Megváltoztatták a fenntartási-felújítási hányadképzés módját. A félszázalékos alap eddig aránytalanságokat szült, hiszen attól függően, hogy szövetkezeti lakásról, öröklakásról, vagy egyébről volt szó, igen nagy szóródást mutatott a tényleges hányad, jóllehet a bekövetkezendő költség távolról sem lesz ilyen szóródó. A havi terhet itt sem kívánták emelni. A közösségekre bízzák viszont, hogy bölcs előrelátással maguk állapítsák meg a hányadnak azt a nagyságát, amit a tulajdonosok vállalni tudnak. A takarékpénztár álláspontja: azoknak folyósít magasabb kölcsönt előnyösebb feltételekkel, akik korábban vállalják a terhet. A hitelpolitikának ezek a változásai egyértelműen abból a felismerésből fakadnak, hogy a lakásépítés nagyobbik része a lakosság saját erőforrásaiból valósul meg. Az építési kedvet a kedvezőbb hitelfeltételek növelik. H. I.
