Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-13 / 43. szám

Csak indokolt esetben! kok mendemonda előz­te meg a Munkaügyi Minisztérium új ren­deletét, amely a másodállás és mellékfoglalkozás rendjével foglalkozik. A találgatások ak­kor kezdődtek, amikor az or­szággyűlés legutóbbi, tavaly decemberi ülésén különös hangsúllyal került szóba a munkaerővel való takaréko­sabb gazdálkodás igénye, va­lamint az: a másodállások kö­zött jónéhány olyan is talál­ható, amelyet nem valamely munka elvégzéséért létesítettek, hanem más okkal ... Esetleg nem egészen igazolható szol­gálatokért, „jó kapcsolatokért”, viszonosságként — kölcsönös jövedelemkiegészítés céljából. A „jólértesült” találgatok az alkalmazotti létszámstopphoz hasonló tilalmat emlegettek: egy tollvonással megszüntet­nek minden másod- és mellék- foglalkozást, egyéb főálláson kívül létesített beosztást. Ez természetesen eleve lehetetlen, hiszen éppen az amúgy sem könnyű munkaerőhelyzetet élezte volna tovább. Gondol­junk csak az üzemorvosi, s más másodállással betöltött egész­ségügyi szolgálatra, a kerületi terhesgondozóktól egészen az indokolt szakértői tevékenysé­gig, az oktatástól a termelő tevékenységig. A munkaügyi miniszter ren­deleté nemcsak eloszlatta a bizonytalanságot, hanem haté­konyan szabályozta a kérdéses foglalkozási köröket. Nem hir­detett általános tilalmat, ám fontos feltételeket szabott a másod- és mellékfoglakozta- tósnak. Mi az új szabályozás lénye­ge? — erről a rendelet beve­zetője ad felvilágosítást. „ .. . társadalmi érdek, hogy a munkaidőalapot jobban ki­használjuk, s a vállalatok fel­adataikat elsősorban főállású dolgozóikkal oldják meg.” Más szavakkal — a fő állás mellett a mellékfoglalkozás, másod­állás kivételes, mindenkor gon­dosan meghozott döntésen kell hogy alapuljon. Erre utal az is, hogy csak az kaphat engedélyt ilyen munkaviszonyra, aki meg­felelő szakképzettséggel és hozzáértéssel, gyakorlattal ren­delkezik, minimálisan két éve a vállalatnál dolgozik (fő ál­lásban), s munkáját kifogás­talanul ellátja. (Például nincs fegyelmi büntetése, igazolat­lan mulasztása, munkájával kapcsolatban károkozása stb.) Fontos új szabály a halmozás tilalma: akinek másodállása van, nem vállalhat mellékfog­lalkozást. Továbbá az is, hogy az alá­rendelt szerv, vállalat dolgozó­ja nem tölthet be másodállást a felügyeleti szervnél, de olyan más vállalatnál sem, amellyel főállású munkaadója gazda­sági-üzleti kapcsolatban áll, hozzátartozók sem kerülhetnek alá- és fölérendeltségi viszony­ba. Különleges szigorúság vonat­kozik a vezetőkre: vezetők má­sodállást nem létesíthetnek. Ez alól kivétel csupán az egész­ségügy, az oktatás, a tudomá­nyos, illetve a művészeti-tevé­kenység területén lehet. Enge­délyt nem csupán a másod- és mellékfoglalkozáshoz kell kérni, hanem az alkalmi, (szer­ződéses) munkaviszony létesí­téséhez is. A rendelet legfontosabb sza­bályait aligha szükséges indo­kolni, hiszen az általuk érin­tett pontok voltak a legérzé­kenyebbek, az elmúlt öt évben, azóta, hogy szabályozták a másod- és mellékfoglalkozáso­kat. Am az új rendelet lénye­ge mást is elárul: azt, hogy a valóban szükséges, a társadal­mi érdek által is igényelt má­sod- és mellékfoglalkozások továbbra is fentmaradnak, ezeket újra lehet kötni, illetve a szigorú elbírálás alapján en­gedélyezni. Nyilvánvaló a jog­alkotók szándéka: olyan lehe­tőséget kívántak kialakítani, amelyben a gazdaságilag, vagy más fontos cél miatt indokolt esetben igénybe lehessen ven­ni a jól képzett emberek szak­értelmét, szorgalmat, tudását, ugyanakkor a csak egyéni ér­dekből, anyagi előny miatt lé­tesített és valódi haszon nél­küli jogviszonyokat, szerződése­ket megszüntethessük. A ren­delet világos fogalmazása és egyértelmű szabályai segítsé­get nyújtanak az életben bi­zony nem ilyen könnyen el­dönthető esetek tisztázására is, illetve arra, hogy az illeté­kesek ne csak jogszerűen, ha­nem hatékonyan és gyorsan dönthessenek. ‘rre egyébként azért is szükség van, mert a rendelet a kihirdetés­sel hatályba lépett és március elsejéig — tehát egy rövid hó­nap alatt a rendelet megjele­nésétől —, valamennyi válla­latnál, gazdálkodó szervnél és intézménynél meg kell ejteni a másod- és mellékfoglalko­zások felülvizsgálatát, s min­den kizáró ok esetén azokat haladéktalanul meg kell szün­tetni. És még valami: a felülvizs­gálatnál ügyelni kell arra, hogy a másodállások és mel­lékfoglalkozások díjazására is új szabály vonatkozik: március egytől, illetve az új másod- és mellékfoglalkozásokkal a fő- foglalkozásban járó munkabér 25 százalékát lehet megke­resni. (M. I. Gy.) Ülést tartott a Minisztertanács ■ Elfogadták a külügyminiszter látogatásáról szóló jelentést ■ Négy minisztérium javaslata a termelési szerkezet átalakításáról ■ Kedvezd a népesedés múlt évi alakulása A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Pedro Piresnek, a Zöld-foki Köztársaság minisz­terelnökének február 4—9. kö­zött hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a külügyminisz­ter jelentését az Iráni Császár­ságban, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban, a Szin­gapúri Köztársaságban és az Indiai Köztársaságban tett hi­vatalos látogatásáról. A tár­gyalások hozzájárultak hazánk és a felkeresett országok kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­hez. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari, a könnyűipari, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatát az ipari ter­melési szerkezet átalakítására és fejlesztésére tárcájuk terüle­tén tervezett ez évi intézkedé­sekről. Az egészségügyi miniszter je­lentést tett a népesedés elmúlt évi alakulásáról. A Miniszter- tanács a jelentést, amely ked­vező változásokról számolt be, jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy döntött, hogy tovább­ra is fontos társadalompolitikai kérdésként kell kezelni a né­pesedéssel összefüggő egész­ségügyi, gazdasági, szociálpoli­tikai és szemléletformáló fel­adatokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter je­lentését az ez évi tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár elő­készítéséről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta a magyar -norvég közúti árufuvarozási egyezményt. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar—görög külügyminiszteri tárgyalás Púja Frigyes külügymi­niszter és Dimitri Biciosz görög külügyminiszter csü­törtökön tárgyalást folytatott a Külügyminisztériumban. A tárgyaláson részt vett Nagy János külügyminiszter­helyettes, Ágoston iBéla, a Magyar Népköztársaság at­héni nagykövete, a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa, valamint görög részről Georges Kalitsouna- kis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete, Ef- sztátiosz Lagakosz nagykö­vet, külügyminisztériumi fő­igazgatóhelyettes és a mi­nisztérium több más vezető munkatársa. A tárgyaláson áttekintet­ték a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseit és a Igét or­szág kapcsolatainak alaku­lását. Diploma a Pécsi Kesztyűgyárnak a szovjet Raznoexpoittól • Az első szállítmány 25 éve volt A következő öt évben 3250000 pár kesztyű Az üzleti életben általában nem szokás külön is köszönet­tel nyugtázni az áru szállítá­sát, az elismerés a vevő ré- részől — a pontos fizetés. A hosszú évekre visszamenő jó és pontos szállítások azonban még a legszőrösebb szívű bu- sinessmant is legalább egy köszönő levélre késztetik. A szovjet RAZNOEXPORT - a magyar könnyűipari termékek egyik legfőbb importőre — diplomát ad legjobb és leg­megbízhatóbb partnereinek. A diplomát azonban természete­sen ők sem osztogatják szá- molatlanul, eddig egyetlen magyar vállalat érdemelte ki, rajta kívül is az idén ketten — egy csehszlovák cipőgyár és egy lengyel ruhagyár a váro­mányosa. Tegnap délben D. J. Lev- csenko, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetsége kereske­delmi kirendeltségének veze­tője átadta a Pécsi Kesztyű­gyárnak a RAZNOEXPORT dip­lomáját. A jó minőségű és pon­tos szállításokat tanúsító okle­vél átadásánál a gyár kultúr­termében ott voltak a kesztyű­gyár vezetői, a szabászok és a varrónők képviselői, az MSZMP megyei és városi bi­Dr. Aczél György miniszterhelyettes Pécsett Dr. Aczél György, az egész­ségügyi miniszter helyettese teg­nap Pécsre látogatott. A Bara­nya megyei Tanácson fogadta, Horváth Lajos megyei tanács­elnök. Ezt követően a minisz­terhelyettes, Takács Gyulával, a megyei tanács elnökhelyet­tesével megbeszélést folytatott Baranya egészségügyi helyze­téről, problémáiról, valamint az ötödik ötéves terv célkitűzései­ről. A tanácskozáson részt vett, Boci József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára. Ott voltak megyénk egész­ségügyi vezetői is. Dr. Aczél György délután a Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetőivel időszerű egészség- politikai kérdésekről eszmecse­rét folytatott. KORSZERŰ VETÖGÉPEK A TAVASZI MUNKÁKHOZ Kétszeresére nö­velte az idén a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a vető­gép gyártást. Eb­ben az évben 2000 vetögépet készít. Most kezd­ték meg a leg­újabb típus, a l.ajta-Akord 96 so­ros vetőgép gyár­tását, amelyből idén 170-et adnak át a nagy mező- gazdasági üze­meknek. zottságainak munkatársai. D. J. Levcsenkó áttekintette a magyar—szovjet áruforgalom múltját, felvázolta jövőjét, amelyből bennünket különösen két momentum ragadott meg. Jóllehet, a Szovjetunió óriá­si üzleteket köt a tőkés orszá­gokkal, külkereskedelmi for­galmában továbbra is alap­vető helyet foglalnak el a szocialista országok - része­sedésük 57 százalék. A másik a Szovjetunió új ötéves tervé­vel kapcsolatos. A terv-előirány­zatban ugyan a nehézipar el­sődleges fejlesztése szerepel, ez azonban nem jelenti azt, hogy a könnyűipar nem fejlő­dik. A termelést és a válasz­tékot fokozatosan bővítik. S mivel ez a terv a minőség és a gazdaságosság ötéves terve, különös figyelemmel te­kintenek az importált termé­kekre, azok minőségére. D. J. Levcsenkó kifejezte reményét, a pécsiek továbbra is az ed­digiekhez hasonló magas mi­nőségben és pontosan szállí­tanak. Az elismerést a Pécsi Kesz­tyűgyár nevében Gulyás József vezérigazgató köszönte meg. Felidézte a kesztyűgyár első szállítmányát, éppen 25 évvel ezelőtt küldte, akkor — 1952- ben - 53 ezer pár, ma már évente 600 ezer pár — ez ideig összesen 7 millió pár kesztyűt exportáltak a Szovjetunióba. Mindig pontosan szállítva, gya­korlatilag reklamáció nélkül. Az ilyen nagy vevő, jegyezte meg a vezérigazgató, amely a jó időben feladott rendelé­seivel, nagy tételeivel és pon­tos fizetéseivel egyben a Pé­csi Kesztyűgyár termelési biz­tonságát is jelenti, a többi ve­vő sorában megérdemli, hogy kiemelten kezeljük. S ez így lesz a jövőben is, amint azt egyébként a dolgozók nevé­ben szóló Tóth Lajosné varró­nő is megerősítette. A követ­kező öt évben 3 250 000 pár kesztyűt szállítunk a Szov­jetunióba, 80 százalékát a Pécsi Kesztyűgyár adja. A diplomához a magyar kül­kereskedelmi partner, a TANN- IMPEX is gratulált. Molnár Jó­zsef vezérigazgató-helyettes a gyár érdemeiről szólva meg­jegyezte, ma már nem titok, a Pécsi Kesztyűgyár az ország legjobb vállalatai közé emel­kedett. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 43. szám 1976. február 13., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP,Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents