Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-11 / 41. szám

Öt rendelő és gyógyszertár! Premier előtt: jelenet a Morfondírozás című műből. (Tudósítás a 2. oldalon). Szerelési munkát végeznek az új létesítményben. Szokolai felvétele Március elsején már rendel az orvos Tartalékok— lehetőségek Tartalékok és takarékoskodni — aligha van olyan szópár gaz­dasági szótárunkban, amelyet olyan gyakran emlegettünk vol­na az elmúlt másfél, két esz­tendőben, mint ezt. Okkal, hisz az ismert világpiaci változások megtanitottak bennünket e fo­galmak értékelésére, illetve új­raértékelésére. Az említett esz­tendőkben gyakran fölemlitő- dőtt követelmény: szellemi és anyagi erőforrásainkkal, lehe­tőségeinkkel jobban, ökonomi- kusabban kell élni, mint eddig tettük. E cél elfogadásában ritkán tapasztalhattunk nézetkülönbsé­geket. Annál inkább a vála­szokban, a megoldásokban: a gyakorlat palettáján valameny- nyi szín megtalálható. És még ez sem lett - lenne baj! Csak­hogy e fogalmak vonzataként olyasmi is létrejött, amely nem­hogy eredményre vezetett, ha­nem kárt okozott. íme itt van például az apró, hellyel-közzel rejtőzködő tartalékok feltárásá­nak gyakorlata. Ilyenekre gon­dolunk: a készletek meghatá­rozásánál alaposabban veszik szemügyre az igényeket s csak a valóban szükséges mennyisé­gű anyagot rendelik meg a termeléshez. Ugyanez energiá­val: csak ott-használnak ölel­és gáztüzelésű, hőtermelő ka­zánokat, kis erőműveket, ahol az olcsóbb energiahordozó - szén - alkalmazására nincs mód; az anyagok megválasztá­sánál jobban odafigyelnek a hazai beszerzési lehetőségekre és indokolatlanul nem igényel­nek új importot. Ott, ahol nem csak azzal törődnek, hogy mit, hanem azzal is, hogy mennyiért- az eszközökkel, munkaerővel okosabban gazdálkodnak: az iroda csak annyi papírárut sze­rez be, amennyi kell, annyi ad­minisztrátort alkalmaz, ameny- nyire feltétlen szüksége van ... Csak találomra választottuk a példákat, de a fölsorolás már jónéhány „de”-t mondat ve­lünk! A valóban megfontoltan végrehajtott intézkedések mel­lett ugyanis megengedhetetle­nül gyakran fordult elő formai, kizárólag statisztikát javitó, jó pontot vadászó — tehát kárté­kony is. Gondot okoz olykor a túl­buzgó lom is. Sajnos, a vállala­tok, szövetkezetek egy része to­vábbra is úgy szeretne takaré­koskodni, hogy a benzint emész- tőnek inkább, mint szállításra alkalmas járműveket tart for­galomban. A parlament téli ülésszakán, amely előtt a jövő évi költség- vetés és az V. ötéves tervről szóló téma szerepelt, sokszor szóba került a takarékosság fogalma - követelménye. Élet­bevágóan fontos számunkra, hogy értékeinket a lehető leg­jobban, leggazdaságosabban hasznosítsuk. Szükséges az ap­ró lehetőségek kihasználása, csakúgy, mint a nagyoké: a munka- és időtartalékainké, a gépekben rejlő adottságoké, csakúgy, mint a műszakszám növelésének tartalékaié. Olyan helyzetben kell hozzálátnunk az új tervidőszak feladatainak tel­jesítéséhez, amelyben semmit sem szabad kihagyni a számí­tásból, amikor a szó igazi ér­telmében — gazdálkodni kell anyaggal, pénzzel, idővel. így válhat a sok-sok kis tartalék kiaknázása gazdasági fejlődé­sünk nagy lehetőségévé. Krisztina tér: három felnőtt és két gyermekkörzet Lvov-Kertvárosban Az épület nagyon szép s még be van zárva ugyan, de nemsokára pezsgő élet folyik majd itt, a Lvov-kertvárosi Krisztina téren. Elkészült és át­adás előtt áll a régóta várt gyógyszertár, új otthont kap­nak a körzeti orvosi rendelők. Három felnőtt és két gyermek­körzet betegei jöhetnek - a hí­rek szerint mór március else­jén - orvosaikhoz. A gyógyszertár nyitása vala­mivel később lesz, mivel a be­rendezés hosszabb ideig tart, s bonyolultabb is. Az orvosi rendelést viszont megkezdhetik a jövő hónap elején, feltéve, ha megkapják a telefonvona­lakat. Arról van ugyanis szó, hogy az új orvosi rendelőbe és gyógyszertárba telefon is kell, ami még nincs beszerelve. Kertváros telefonellátása ügyé­ben a Posta nagy erőfeszítése­ket tesz, az új intézmények igényüket jelezték, bízhatunk benne - ismerve a Posta ilyen kérdésekhez való jó hozzáállá­sát - hogy a kért három tele­fonvonalat mihamar meg is kapják. Tekintve, hogy egy vo­nal kell a gyógyszertárnak, a gyermekorvosi rendelőknek és a három felnőtt körzeti rende­lőnek is szüksége volna egy- egy vonalra. Előbb-utóbb minden megol­dódik. Sokáig várták a kertvá­rosiak az orvosi rendelőt, kü­lönösen a gyógyszertárat, ami­re nagyon nagy szükség is van ebben a szép, új város­részben: íme, megvalósult, most már szinte napok kérdé­se és ismét gyarapodott ez a lakótelep egy nagyszerű léte­sítménnyel. Felszabadult két kikötő Angolában Luandában kedden délután hivatalosan bejelentették, hogy az angolai- népi erők felszaba­dították Lobitót és Benguelát. A két kikötőváros Luandától körülbelül 500 kilométernyire délre fekszik. Az Angolai Népi Köztársa­ság hadseregének legújabb sikereit összegezve, a TASZSZ hírmagyarázója kedden rámu­tatott, hogy Angola északi ré­szét teljesen megtisztították a szakadároktól. A népi köztár­saság hadserege felszabadítot­ta Huambót, a szakadár szer­vezetek „fővárosát" is. A NA- TO-tagállamokból Angolába sietve átdobott külföldi zsol­dosok nem tudtak gátat vetni a szakadárok menekülésének. Üj főhadiszállásukon, Silva Portó-ban, a New York Times beszámolója szerint — pánik uralkodik. Amint az angolai néppel vállalt szolidaritás jegyében a közelmúltban Luandában meg­tartott nemzetközi konferencián is hangsúlyozták, a rendezés alapja az összes zsoldos csa­patok és a dél-afrikai interven­ciósok kivonása Angolából és az ország igazi függetlenségé­ért küzdő hazafias erők szö­vetsége. Angola felszabadított terüle­tein az élet visszatér a ren­des kerékvágásba — írja Vi- kentyij Matvejev az Izvesztija keddi számában. A moszkvai lap politikai hírmagyarázója a szovjet küldöttség tagjaként részt vett az angolai nép har­cával vállalt szolidaritás jegyé­ben Luandában megtartott nemzetközi konferencián. Az Aszfaltútépítő Vállalat Diósviszló határáig megszélesitette az utat • Autóbuszon avonati bérlet árán # Új út Görcsöny és Ócsárd között Bővítik a Volán pályaudvarait szeretné, ha ezek a városközi buszok folyamatosan érkezné­nek, s nem egyszerre szeptem­ber előtt. Addigra biztosítják a kellő számú gépkocsivezetőt: számításaik szerint legalább hatvan emberre lesz szükségük. A feladatokat három részre bontották. A már eddig is köz­lekedtetett közvetlen pécs— Harkányi autóbuszok kora reg­gel, illetve késő délután har­minc percenként közlekednek, napközben óránként; szükséq szerint pedig pótiáratokat állí­tanak be. Zsúfoltságtól tehát nem kell tartani az utasoknak. A Pellérd, Keresztespuszta, Ócsárd, Szava, Diósviszló, Márfa, Terehegy és Harkány közötti vonalon is — a vasúti szerelvények helvett — autó­buszok bonyolítják majd le a forgalmat. A járatok indulási időpontja megegyezik a vona­tokéval, az igényektől függően sűrítik azokat. A „fordulónapra”, szeptem­ber elsejére elkészül a Gör­(Folytatás a 2. oldalon) Eladják a vasutat! Ilyen és ehhez hasonló rosszallásuknak adtak hangot nemrég még a MÁV egyes alkalmazottai a pécs—harkányi vasútvonal megszüntetésével kapcsolat­ban. Amelyhez a vonalon rend­szeresen vagy ritkábban utazók is csatlakoztak. Ám az már nem annyira közismert, hogy a MÁV pécsi igazgatóságának évente tízmillió forint ráfizetése szár­mazott a századelőn indított és ma már korszerűtlen vonal üze­meltetéséből. Felújítása több mint nyolcvanmillió forintot emésztett volna fel; a szerel­vények ugyan nyolc perccel előbb érnének Harkányba, de még így is órányi lenne a me­netidő. Mindezt Grosszmann Jenő mérnöktanácsostól tudom, aki íróasztalnyi elő- és főtanul­mányt mutat bizonyításul, hogy ugyancsak megfontolta a MÁV, amikor úgy határozott; 1976. szeptember 1-vel leállítja a vasúti közlekedést Pécs és Har­kány között. A vonal további üzemeltetését sem a személy-, sem pedig a teherforgalom nem indokolja. Főidényben na­ponta négy—ötezren, míg a téli hónapokban alig három­ezren utaztak Harkányba vagy onnan a Pécsre induló szerel­vényeken. Az áruforgalom a felére csökkent öt esztendő alatt, ami azzal függ össze, hogy a körzetben lévő mező- gazdasági üzemek főként köz­úton szállítják terményeiket. A forgalmat egyedül a görcsö- nyi téglagyárból származó fa­lazóblokk „nyomta meg”, a napi hat tehervagon nagy ré­szét tégla képezte. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a vonal tulajdonképpen évek óta „halott”, de nem az egyedüli: az igazgatóság terü­letén, több mint 270 kilométer hosszúságú mellékvonal van; az összhálózat 17 százaléka, s ezeken a pályaszakaszokon a teljes áruszállítási mennyiség alig 0,4 százaléka történik. A teherforgalom közútra te­relése tehát eleve nem okoz gondot, s így van ez a- pécs— harkányi vonal esetében is. Ám korántsem ilyen egyszerű a helyzet a személyforgalomnál. Az utaztatást a VOLÁN 12-es Vállalata veszi át, ami egy sor szervezési és műszaki feladat megoldását jelenti ez év szep­temberéig. Az előkészületekről, a már folyó munkálatokról Laky Pál igazgatóhelyettes adott tájékoztatást. A kieső vasúti szerelvényeket huszonhét Ikarus 266-os autó­busszal képesek pótolni. A tröszttől erre meg is kapták az ígéretet, csakhogy a VOLÁN Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 41. szám 1976. február 11., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vonatstop Pécs és Harkány között t

Next

/
Thumbnails
Contents