Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-07 / 37. szám

a Dunántúlt napló 1976. február 7., szombat A Központi StatisztikaiHivatal jelentésé az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Kozák János festőművész kiállítása (Folytatás az 1. oldalról) Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcs- termelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonná­val, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A ter­melés a hazai szükségletet fe­dezi. A hektáronkénti termés­hozam az 1974. évi 37,5 má­zsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyü­mölcstermés az egy évvel az­előttinél kisebb volt, a zöld­ségtermés nem változott. A ku­korica termésmennyisége és ter­mésátlaga felülmúlt minden ko­rábbit: a termésmennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több mint 1974-ben. A cukorrépa- termés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a ré­pa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukor­importra lesz szükség. Szőlőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év vé­gén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvasmarha­állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 darabol tett ki, 6, il­letve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvasmarha­állomány kisebb volt a terve­zettnél is. A vágóállat- és a tojáster­melés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az elő­ző évit. Az áruszállításban to­vább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. Vas­úton 1,5 százalékkal, tehergép­kocsikon 7,6 százalékkal, cső­vezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személy- szállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974-ben. Budapesten bővült a lágy­mányosi és a Lipót telefon- központ. A távbeszélő főköz­pontok befogadóképessége 15 000, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közötti közvetlen telefonössze­köttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. Külkereskedelem A behozatal folyó devizaára­kon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett, összeha­sonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentőseb­ben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkés országokkal ki­sebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítot­tunk le, mint egy évvel koráb­ban. Rubel elszámolásokban — a terveknek megfelelően - a be­hozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel, ösz- szehasonlítható árakon a be­hozatal a tervezett 9 százalék­kal szemben, mintegy 17 szá­zalékkal, a kivitel az előirány­zott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszá­molású forgalom egyenlege, amely az előző években aktí­vummal zárult, 1975-ben a be­hozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásá­ból származó árveszteség kö­vetkeztében passzív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vo­natkozó célkitűzés — elsősor­ban a tőkés országok gazda­sági válsága miatt — nem va­lósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy- 7 százalékkal csökkent. A dollár elszámolású forgalom passzívu­ma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. A terv a szocialista szektor­ban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások ösz- szege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17 —18 százalékkal több mint 1974-ben. A beruházások vo­lumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emel­kedett. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi lét­szám az iparban és a mező- gazdaságban csökkent, az épí­tőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatok­ban nőtt. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munka­idejét csökkentették. 1975. vé­gén a foglalkoztatottak 95 szá­zaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazot­tak nominális havi átlagkere­sete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbe­lül 3100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mint­egy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói ár­színvonal 3,8 százalékkal emel­kedett. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5 száza­léknál naqyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominál­értéken körülbelül 4 százalék­kal nőttek, reálértéken lénye­gében nem változtak. A mező- gazdasági keresők száma csök­kent. Az egy főre jutó mező- gazdasági eredetű reáljövede­lem emelkedett. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az elő­irányzott 3,5 százaléknál na­gyobb mértékben, 4 százalék­kal nőtt. A lakosság összes fo­gyasztása 4,5 százalékkal, egy lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. A takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit. Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emel­kedtek, mint exportált termé­keinké. A belföldi termelői árszínvo­nal nagyobb mértékben emel­kedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal maga­sabb árakon értékesítette ter­mékeit. Jelentősebb volt pél­dául az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati ter­mékek, egyes vegyipari anya­gok, a textil- és ruházati cik­kek áremelkedése. Az építő­ipari árak körülbelül 4 száza­lékkal, a beruházási árak kö­rülbelül 3 százalékkal halad­ták meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági felvásárlási árak lényegében nem változ­tak. Az áruszállítási tarifák az üzemanyag-áremelkedések kö­vetkeztében 5 százalékkal emel­kedtek. A kiskereskedelmi árak — je­lentős részben központi árintéz­kedések következtében — átla­gosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A piaci árak és a szolgáltatá­sok árai 2-2 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel ko­rábbit. A fogyasztói árszínvo­nal - a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgál­tatások árai együtt - 3,8 szá­zalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek szü­letett, az előző évinél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó él- veszülések száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelkedett. Fő­leg a második szülöttek száma inőtt. Az év folyamán 131 000- en haltak meg, az ezer lakos­ra számított halálozási arány 12,4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alul. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozá­sok különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról 6,0-ra nőtt. A táppénzen lévők aránya az előző évi 5,8-ró| 1975-ben 6,1 százalékra nőtt. Az év végén a kereső szülő nők több mint 3/'4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozási se­gélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A böl­csődei férőhelyek száma körül­belül 2900-zal bővült, az év végi állomány megközelítette az 50 000-et. Az óvodai helyek száma az 1974. év végi 276 000-ről kö­rülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanul­nak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozáto- kon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3,3 százalékkal több, mint az előző tanévben. A 6—13 éves tankötelesek lé­nyegében valamennyien tanul­nak. A 14-16 évesek 39 szá­zaléka szakmunkástanuló. A 14-17 évesek 36 százaléka kö­zépiskolai oktatásban vesz részt. A 18-22 éves fiatalok 6,9 százaléka tanul egyetemen, vagy főiskolán. Idegenforgalom 1975-ben 9,4 millió külföldi érkezett hazánkba, 13,4 száza­lékkal több, miint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állam­polgárok száma 3,5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turis­ták 88 százaléka szocialista or­szágokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgárok 93 szá­zaléka látogatott szocialista or­szágba. Budapest, 1976. február 6. Szétterülő színes óriáskagy­ló feszül a nagyméretű fest­mény keretei között. Kitárulko­zó szimmetrikus foltja fen­séges szárnyat formál. Ikaroszi szárnyat. Lágy vonallal, halk pasztellszínekkel formált Vé­nusz. A szépség dicsérete. Ma­gába zárt ember, gyötrődő em­ber, kitárulkozó ember. Állapo­tok, embertípusok. Emberrefor­mált csupa általánosított motí­vum. Mintha jelképek erdejé­ben járnánk Kozák János festő­művész tárlatán, az Ifjúsági Ház galériájában, ahol tizen­két nagyméretű tablója várja látogatóit. Negyedik önálló kiállításával jelentkezik ezúttal a fiatal al­kotóművész, Kozák János, az Építők úti általános iskola rajz­Reménypusztán Száztízmillió forintos árbevé­tellel zárta az 1975-ös gazda­sági évet a Pécs-Reménypusz- tai Új Élet Termelőszövetkezet, melynek tegnap tartott zárszám­adó közgyűlésén rész vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára. Kislaki László elnök beszá­molójában részletesen ismer­tette az ágazatok tevékenysé­gét. Kukoricából 79,8 mázsát takarítottak be hektáronként. Többi ágazatuk is eredményes volt. Mindez hatékony munka- szervezéssel, a jól képzett szak­emberek ésszerű foglalkozta­tásával történt. Állattenyészté­sükben — baromfi, szarvas- marha és a sertés — a jércenevelésük volt a leggaz­daságosabb. Beruházásokra 28 millió forintot fordítottak. Az elnök elmondotta: ez évben a növekvő gazdasági feladatok mellett fokozottabban gondos­kodnak a tsz öregjeiről, a fia­talok munkafeltételeinek javí­tásáról, a termelőszövetkezet­hez tartozó községek általános fejlesztéséről. Lukács János első titkár a megyei és a városi pártbizott­ság nevében fejezte ki elis­merését a szövetkezet dolgo­zóinak és további eredményes munkát kívánt. Bolyban A vártnál alacsonyabb ga­bonatermés és árbevétel elle­nére több mint 6,3 millió forint nyereséggel zárta az 1975-ös évet a bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet. Erről adott számot a szövetkezet tagságának tanára, megyei szakfelügyelő. Eddigi önálló kiállításai a mint­egy két évtizedes kitartó, szí­vós alkotómunka jelentős állo­másai: Sopron (1967), Pécs, Bartók Klub (1972). Legutóbb 1973-ban láthattuk munkáit a Nádor Kávéház falain. Kollek­tív kiállításain Szentendre (1971), Győr (1972), Debrecen (1969, pedagógus festők or­szágos kiállítása) és Budapest (1973) közönsége ismerhette meg alkotásait. Kozák János IH-galériabeli kiállítását, amelyet a rendezők ünnepélyes megnyitó nélkül bo­csátottak útjára, február 8-ig te­kintheti meg az érdeklődő na­ponta 8-tól 22 óráig. Cséplő György, tsz elnök teg­nap — pénteken — délelőtt a bólyi Művelődési Házban megtartott zárszámadási köz­gyűlésen. A gyengébb gabonatermés ellensúlyozására terven felül másfélmillió forinttal növelték az állattenyésztés árbevételét. Elsősorban a kiváló tejterme­lési hozamok révén. A tartás és takarmányozás javításával a múlt évben tehenenként át­lag 285 literrel növelték a tej­termelést, ami meghaladja az évi 3400 litert. Kedvezően ala­kult a tagság jövedelme is, 1975-ben ez 32 650 forint volt átlagosan. A közgyűlésen résztvett és felszólalt Rameisl Ferencné, az SZMT megyei titkára, a Bara­nya megyei Pártbizottság vb. tagja, aki a megye párt- és állami vezető szerveinek nevé­ben köszöntötte a bólyi szövet­kezet tagságát. Beremenden Nehéz, de eredményes gaz­dasági évet zárt a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet. Er­ről adott számot a tegnapi zárszámadási közgyűlésen Tú­rós Sándor elnök a tagságnak. A súlyos gabona és vetőborsó hozam, és bevételi kieséseiket részben a sertéstelepük terven felüli hízókibocsátásával ellen­súlyozták. Az egy főre jutó éves jövedelem 32 690 forint lett, ami 2724 forintos havi át­lagkeresetnek felel meg. A tegnapi közgyűlésen a megyei párt- és állami vezetés képvise­letében résztvett Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese. Javában folyik az össz­népi mulatozás — itt a far­sang. A vidámság főként bálok formájában dívik, s ezidőtájt jószerint nincs is hétvége bál nélkül. A far­sangot rendesen január 6- tól hamvazó szerdáig szá­mítják, de hát akadnak tár­saságok, ahol a vígság már korábban kezdődött. Persze az igazi farsangot azért mégiscsak a bálok, karneválok, népi játékok je­lentik. Tessék mutatni egy magát valamire tartó szer­vezetet, amelyik ne rendez­ne bált. Pécsett már hagyo­mányosak a sváb-bálok, a sokac-bálok, autós-bálák, pincér-bálok, s nemrégen Kaposváron, a Dorottya szállóban a fogadósok és kocsmárosok rendeztek far­sangi mulatságot. Ahogy el­nézem az étlapot, a szaká­csok biztos kitettek magukért a kollegák előtt. A lakomát fogadós koktél és kocsmá- rosné koktél vezette be — az elnevezés bizonyára nem azt jelentette, hogy „meg­spórolták” az anyagot — az­tán lehetett rendelni bél­színszeleteket Czéh mester módra, vagy égetett fánkot Diana módra. Ez nekünk nem sokat mond, de a foga­dósok bizonyára tudták, mit rejt a Diana. Nem úgy, mint az a fogadós, aki a minap felvilágosítás helyett elro­hant az üzletvezetőhöz, hogy megtudakolja; milyen is az a Budapest-módra ... De a bálokon nemcsak fi­nom ételek és italok vonz­zák a szemet, hanem a di­vat is. Mert ugye látni itt a farmernadrágos, garbós fiatalemberektől kezdve a függönybe, vagy az ágyte­rítőbe csavart hölgyekig sok­féle divatot. Szóval tulaj­donképpen báli divat nincs is, legalábbis a valóságban. Gyanús módon a divatlapok mindig megírják az éppen aktuális divatot, de ezekkel a ruhakölteményekkel mond­juk a Nádorban még sosem találkoztam-. Nekem ugyan hiába mondja a divattanács­adó, hogy most a néger­barna öltöny és a pepita nyakkendő a divat, ha egy­szer tavalyelőtt vásároltam egy sötétkéket és amennyit bálokra járok . .. szóval egész jó állapotban van. A feleségek biztos másképp gondolkodnak, mert csak nehezen tudtam meggyőzni az asszonyt, hogy rajta kívül senki nem emlékszik rá, mit viselt tavaly ... ■ Van olyan farsangi mulat­ság is, ahova mindegy, mi- . ben megy az ember. A bú- - sójárást például egész nyu­godtan végig lehet nézni. nagykabátban is, teljesen mindegy, hogy alatta szmo­king van, vagy melegítő. Nem így tartották viszont annak a Szigeti úti tízeme­letesnek a lakói, akik nem­rég egy maszek busójárást voltak kénytelenek végignéz­ni — pizsamában. Az történt ugyanis, hogy az egyik la­kásban egyetemisták laktak, akik nem a telet — mint az igazi busók —, hanem a gondokat űzték némi jókedv­vel éjjel kettőkor. Erről a karneválról nem számolt be részletesen a sajtó, a lakók­nak mégis volt témájuk reg­gelig .. . Úgy tűnik, idén végre van létjogosultságuk a télűző, tavaszváró népi játékoknak. Néhány évig ugyanis nem volt mit űzni. Attól tartok, a köztisztasági szívesen foga­dott volna alkalmi busókat télűzésre, de úgy hírlik, ed­dig még nem jelentkezett senki. Nem maradt más, mint a hagyományos mód­szer, ez pedig — mint lát­tuk — gyorsaságban elma­radt a csodáktól. Sebaj, ez a gond a köztisztaságié, a miénk meg az, hol farsan­goljunk. (Pánics) T ermelőszövetkezeti zárszámadások ISI f ••; ': ff • vf->f • '$%?<■ fffx A -■•* * i0#. «gg ...;:á < falí ólí fa-'; í pppPpMsP» :;:|'í.- • . :•••' • ••:.,••;>••• •• . :•;>>; 5.' : • = .' '•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents