Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-07 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dímcmtuil llcmlo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megvalósultak a IV. ötéves terv XXXIII. évfolyam, 37. szám 1976. február 7., szombat Ára: 80 fillér főbb előirányzatai A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről AN-2 es repülőgép startol naponta az újpetrei határban. A szalántai, a reménypusztai és az újpetrei termelőszövetkezet közös tulajdonát képező repülőgép jelenleg a borsóföldekre szórja a a műtrágyát. Fantó Jenő repülőgépvezető, a szerelő, Hegedűs Péter és a gépet kiszolgáló brigád naponta 8-10 órát dolgozik a szabadban. Fotó: Erb János Eredményes esztendő után új feladatok Dr. Soós Gábor államtitkár látogatása Pécsett Tanácskozás a megyei pártbizottságon, előadás a műszaki főiskolán 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbevett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhalmozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás - a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt, mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzottnál gyorsabb növekedése mellett, külső tényezőknek is szerepük volt. így: a tőkés világ- gazdaság válságának, az egyes tőkés országokban beveNemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlítható árakon) a szocialista szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft Nemzeti jövedelem A terv a nemzeti jövedelem 5-5,5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlítható árakon — 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban kismértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva 38 000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a ten/ezett 6 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A belföldi célú értékesítés - a terv előirányzatának megfelelően - az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen zetett import-korlátozó rendszabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is töretlenül fejlődött a népgazdaság. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal tovább bővült gazdasági együttműködésünk. A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó behozatal és az árveszteség miatt pasz- szívummal zárult. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a kiadások - az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. Terv Tény az 1974. év százalékában 105—105,5 105 103—103,5 104—105 106 105 106 108 103—104 101—102 103,5 104 102,5 104 104,1 104,5 104,8 105,4 129—130 141—142 fokozódott. A szocialista országokba irányuló ipari export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az ér'ékesí- tési nehézségek miatt - lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0,2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott: az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Az ipar állóeszköz-állománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt Villamosenergia, milliárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acélnyersvas, millió tonna Acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, .ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millió darab Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Marónátron, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, darab Számítástechnikai termékek, folyó árakon, milliárd forint Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Centrifuga, ezer darab Porszívó, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Kötöttáru, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Csontos nyershús, ezer tonna Vágott baromfi, ezer tonna Sör, millió hektoliter Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően - az átlagosnál gyorsabban, több, mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több, összesen 98-99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az előirányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakás- építkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Egyes nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. az 1975. évi az 1975. év termelés az 1974. év mennyisége százalékában 20,5 108,0 24,9 96,6 2,0 100,5 5,2 101,6 2,1 96,6 3,7 105,9 2,9 105,0 756,2 109,1 130,2 96,1 1 839,4 100,7 3,8 • 109,4 630,3 95,9 91,3 102,7 629,0 107,9 15,5 113,8 123,3 106,7 10 696 118,3 2,5 134,2 255 124,0 400 101,3 431 103,5 164 112,4 165 101,9 106 101,7 351,4 99,0 19,8 107,2 43,1 105,1 668,0 103,6 545,1 113,7 133,2 108,2 6,6 102,7 esetekben hátráltatták a munkát anyagellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2-2,5 százalékkal emelkedett. Az állat- tenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. éviPécsre látogatott pénteken dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, vezető munkatársai kíséretében. A megyei pártbizottság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendéget. Ezt követően a MÉM és Baranya párt- és állami vezetői megbeszélték a mezőgazdaság és élelmiszeripar 1975. évi eredményeit, valamint az 1976. évi, továbbá az ötödik ötéves terv feladatait. A tanácskozás munkájában részt vett Czé- gény József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és a megyei pártbizottság, a megyei tanács több verető tisztségviselője. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar ötödik ötéves tervének célkitűzéseiről, a feladatokról tartott előadást dr. Soós Gábor délután Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, a tárcához tartozó Baranya megyei vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetőinek, szakembereinek. Az ágazat eddigi legeredményesebb ötéves tervét zárta, s ez jó alapot biztosít a következő tervidőszak indulásához, — mutatott rá bevezetőjében az államtitkár, majd hangsúlyozta: A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és fagazdaság ötödik ötéves tervében két fontos dolog fogalmazódik meg: a lakosság élelmiszerellátása, figyelembevéve a korszerűsödő fogyasztási struktúrát, a csökkenő zsír és kenyér, illetve lisztfogyasztást és a növekvő fehérje és zöldség-gyümölcs fogyasztást. A másik: az export, amit a szocialista országok felé 28,2 százalékkal, tőkés relációban pedig 45 százalékkal szükséges az ágazatnak növelnie. Belföldön és külföldön egyaránt fokozottan előtérbe kerül a minőség, a korszerű csomagolás. Fontos követelmény még az ágazathoz tartozó vállalatok önfinanszírozó képessége, és az itt dolgozók reáljövedelmének tervszerű, arányos emelkedése. E célok eléréséhez különösebb mezőgazdasági struktúra változtatást nem szükséges végrehajtani, bár az arányok ebben az ötéves tervben inkább a növénytermesztés felé tolódnak el. Nagyobb figyelmet kap az ésszerű földhasználat: egy hektár föld sem maradhat műveletlen! Tavaly 170 ezer hektárt nem műveltek, az ez év márciusában sorra kerülő földszemlék után a műveletlen földeket államosítják. Magyarország nem szakosodhat két növényre: búzára és kukoricára, a szakosodás és a termelési rendszerek mellett szélesíteni kell a termesztett növények skáláját. Különösen fontos feladat az olajos növények és a zöldségfélék termelésének növelése. A menet közben módosított szarvasmarha programban fő cél a tejtermelés növelése, 1980-ra a 3100 literes országos tejtermelési átlag elérése. Ennek érdekében kell mozgósítani, a rét- és legelőgazdálkodásban a melléktermékekben rejlő takarmány tartalékokat. Az élelmiszeripar 30 százalékkal több beruházást kap, mint az előző tervidőszakban. Cél: megteremteni a termelés és feldolgozás összhangját. A kormányzat minden nagyüzem — beleértve az állami gazdaságokat is — feladatává teszi a jövőben a kisüzemi termelés integrálását, támogatását. Az ágazat ötéves tervének teljesítésében a kisüzemi árutermelés fejlesztése fontos szerepet tölt be. (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült Pécsett, a Hullámfürdőben a Trocal-fóliával bevont ötven méteres medence, amely sátortető alatt télen is üzemel. Elkészült a tanmedence is, ahol iskolások, óvodások tanulhatnak úszni. A felújítás a korszerű vizvisszaforgató berendezéssel együtt négy és félmillió forintba került. flz 1975. évi népgazdasági terv fé előirányzatainak teljesítése Néhány fontosabb termék termelése
