Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-06 / 36. szám

2 Dunántúlt napló 1976. február 6., péntek Szentlőrinci iskolások a tanbányában Lesz ma mesálnivalója bő­ven azoknak a szentlőrinci diákoknak, akik a tegnapi na­pot — megszokott „tarhelyük”, az 1. számú Általános Iskola helyett — a Tanbányában töl­tötték. A jólsikerült üzemlátogatás első „napirendi pontjaként" a hetedikes és nyolcadikos fiúk­ból álló „delegáció", mely Asztalos Lászlóné tanár veze­tésével érkezett Komlóra, meg­tekintette az egykor Anna-ak- na néven ismert Tanbánya tárószintjét. Leszállás előtt nagy derültség közepette, s persze nem kis lámpaláz kísé­retében estek át a fiúk a be­öltözés kötelező szertartásán. Odalent azonban már egy teljességgel fegyelmezett, a je­lenlévő szakemberek magya­rázatára feszülten figyelő kis csapatot láthattunk. (Csupán c mindentudó bányászlámpá­val való kísérletezgetést nem lehetett egy pillanatra sem ab­bahagyni I) Gunszt István és Kánicz Ti­vadar még sohasem jártak a bányában, de szinte rájuk van írva, hogy vájártanulónak ké­szülnek (a komlói 501-es Szak­munkásképző Intézetbe). Affé­le „no, ugye megmondtam, hogy érdemes idejönni” arcki­fejezéssel járnak-kelnek a föld alatt, mintha azt várnák: tár­saik egyenként és együttesen is megerősítik őket elhatározá­sukban, Erre ugyan sokkal in­kább osztálytársuknak, Tankó Lászlónak volna szüksége, aki — saját bevallása szerint — még nem tudja eldönteni, vá­jár legyen-e vagy pedig sza­kács. — Bátyám (Tankó Józsefnek hívják, tessék egész pontosan kiírni a nevét!) igen jó sza­kács, mindenki ismeri őt a szak­mában — mondja. Aztán ke­zébe vesz eav csillogó szén- ciarabot és lámpája fényénél hosszasan szemléli. Újra ,,napszinten" a társa­sáé. a busz előáll, s a prog­ram a „Zobók" szállítógéphá­zának tanulmányozásával foly­tatódik. A vállalat munkaügyi osztálya s a megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet je­lenlévő munkatársai örömmel nyugtázhatják, hogy a fiúknak nem okoz csalódást a látvány: a szállítókasokat emelő-süly- lyesztő monumentális gépezet, s nem utolsó sorban a gépe­zet-óriást finom mozdulatokkal irányító szakember munkájá­nak a látványa. Mint megtudjuk, nem ez volt az első (és nem is az utolsó) üzemlátogatás, melyet a szent­lőrinci iikola végzős évfolya­mai részére szerveztek ebben a tanévben. Boda Miklós Fiatal műszakiak és közgazdászok vetélkedője A METESZ Országos Ma­gyar Bányászati, Kohászati Egyesülete, a KISZ Központi Bizottság és a SZOT rendezé­sében az elmúlt napokban zajlott le Miskolcon a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen a fiatal műszakiak és közgazdá­szok bányászati ágazati vetél­kedője. Tizenöt csapat indult a ver­senyen. Baranya megyéből a Mecseki Ércbányászati Válla­lat csapatában Tőke Gyula, Weidinger István, Kapás Lász­ló, ifj. Rácz Gyula, Klobucsár József és Juhász Alajos vett részt. A mindvégig izgalmas vetél­kedőn szoros versenyben a kö­vetkező sorrend alakult ki: 1. Borsodi Szénbányák 124, 2. Mecseki Ércbányászati Válla­lat 123, 3. Fejér megyei Bauxit­bányák 122 ponttal. A vetél­kedő győzteseinek Bottka Sán­dor, a KISZ KB munkatársa adta át a Kiváló Ifjú Mérnök, Közgazdász és Technikus pla­ketteket. Vidékről több mint ezer bejáró Megkezdték a középiskolai kollégium építését í Magánházaknál is sokan laknak I 340 új kollégista jöhet November végére átadták a területet, nemsokára meg is jelentek a földkotrók, kupacba „rendezték" a terepet, árok is húzódik már a Kodály Zoltán utca északi oldalán levő tel­ken, a területen betoncsövek halmaza . . . Megkezdték a kö­zépiskolás kollégium építéséta Kodály Zoltán utcában. Ezt az egyébként igen ör­vendetes hírt megkeseríti az a körülmény, hogy e kollégium építéséhez a huszonnegyedik óra után fogtak hozzá. Ez már a negyedik ötéves tervben sze­replő, megépítendő, célcsopor­tos beruházás volt, most pedig már az ötödik ötéves terv ide­jében járunk. Az előzmények­hez az is hozzátartozik, hogy az építkezést késleltette egy­részt az unalomig hangoztatott építő-kapacitás hiány, más­részt pedig jelentkeztek más igénylők is, akik tornatermet, illetve még száz férőhelyet kér-— tek az új létesítményben. Ez módosította a beruházási prog­ramot, aztán vissza kellett mó­dosítani, mert az OTS elállt et­től a szándékától — másutt, a Komarov Gimnáziumban épít­tette meg a tornacsarnokot — a kereskedelmi osztálynak pe­dig csak szándéka volt • száz férőhelyet építeni, pénze nem. így aztán telt az idő, építő kapacitás változatlanul nem volt, ezért hát áthúzódott ez a beruházás az ötödik ötéves tervbe. Jelenleg a durva terepren­dezésnél tartanak, az építő BÉV pedig ígéretet tett, hogy 1977 december utolsó napjáig a kollégiumot átadja, úgy, hogy augusztusban azonban már fogadhassa a diákokat, ígéret van, szerződés viszont még nincs... A munkát meg­kezdték, reméljük, hogy nem­sokára szerződést is kötnek a Városi Tanáccsal. Nagy szükség van erre a kollégiumra. Pécsett, a Bajcsy- Zsilinszky úton van a Zrínyi Miklós Közgazdasági Szakkö­zépiskola hatvan személyes kollégiuma, amelyet felújítani vétek, hiszen épül az új, meg jócskán benne van a szanálá­si programban ... Többi kö­zött ez is késlelteti az új vá­rosközpont l/B ütemének meg­valósítását. Ne beszéljünk most arról, hogy milyen körülmé­nyek között laknak ott a gye­rekek. Arról kellene beszélni, hogy jelen pillanatban Pécsett 1390 középiskolás kollégista van, kollégiumi ellátásra szo­rulna, de magánházaknál la­kik 327 középiskolás, s vidék­ről naponta több, mint ezren járnak be. . . Tudott dolog, hogy a vidékbe Hird és Keszü is beletartozik, de holtbiztos, hogy legalább négyszázan jár­nak olyan messziről, ami már felvetné a kollégiumi elhelye­zés jogos igényét. Az új kollé­gium enyhít a súlyos gondo­kon : négyszáz férőhelyesnek építik, a költségvetésben most szereplő 35 millió forintos költ­séggel, ez pedig 340 új kollé­giumi férőhelyet jelent Pécs­nek, hiszen a Zrínyi kollégiu­mát szanálják. Kampis yy Káros” tél? Ügy látszik, az elmúlt években eléggé elszoktunk a téltől, legalábbis ezt mu­tatják az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgató­ságának januári statisztikái. Az első számú áldozatok természetesen az autósok, — még szerencse, hogy „Tél Tábornok” csapatai első­sorban nem az életükre törtek, csak a kocsikat ost­romolták. Január első három heté­ben ugvan még nem volt komolyabb probléma, na­ponta 14-16 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz - ez megfelel az átlagértéknek — egyébként zömében koc­canásos balesetekről volt szó, ahol a kárösszeg rit­kán haladja meg a 4 ezer forintot. Amint czonban megérkezett a hó, és az utak csúszóssá váltak, ug­rásszerűen megnövekedett a szerencsétlenségek szá­ma. A szomorú rekord bir­tokosa január 29. — a ha­vazás első napja — ezen a napon 42 bajbajutett gép­kocsi járt a biztosító elé — már amelyik járni tudott. A csúszós utak ugyanis nem­csak a károk számát növel­ték meg, hanem a kárösz- szeg nagyságát is, ami ma­gyarán azt jelenti, hogy az eddigi koccanásokhoz vi­szonyítva sokkal több volt a teljesen összetört autó. Sze­rencsére a vezetők hamar clkalmazkodtak a megvál­tozott utakhoz, így e hét első napjaiban már csak 20 körül mozgott a kárese­tek száma. Persze nemcsak az autó­sok a tél kárvallottjai. Ja­nuár első felében magas volt például a szél okozta károk száma — elsősorban a mohácsi járásban. Itt a viszonylag sík területen akadálytalanul száguldha­tott a sokszor orkán erejű szél, így hát jó néhány ház­tetőn és ablakon hagyta ott névjegyét. A statisztikák 150 ilyen esetről tudnak. Végül egy igazi különle­gesség, a tel garázdaságai­ból: Regényén egy istálló tetejét beszakitolta a ráne­hezedő hó súlya, a baleset elektromos tüzet okozott, amelynek következménye­képpen 5 növendékborjú pusztult el. Ez már a tél „halmazati bűntette” — még szerencse, hogy a biztosítás új rendszerében a hónyo­mással kapcsolatos kórokat is megtérítik. Kovács Péter A párttagok személyes példamutatása legyen a munka motorja Beszámoló taggyűlés a Volán 12-es Vállalat Pártbizottsága 6-os alapszervezetében Közel 250 dolgozó — több­ségében fizikai munkások, ra­kodók — tartozik a Volán 12- es Vállalat darabáru fuvarozá­si részlegéhez. Baranyai, pé­csi vállalatoknak, üzemeknek szállítják az áruikat, az ő mun­kájuk nyomán jut el a megye községeinek boltjaiba is a sok­féle áru. A vállalat pártbizott­ságának 6-os alapszervezeté­hez a darabáru fuvarozásnál dolgozó párttagok tartoznak, akik tegnap Pécsett, a Volán klubjában tartották meg az 1975. évi munkát értékelő be­számoló taggyűlésüket. A rész­leg gazdasági tevékenységét mutató pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az már biztos, hogy az elmúlt évi tervet túlteljesítették. Ez pedig nem kis eredmény; havonta 300 vagon különböző árut kell a vagonokból kirakni, kilós sú- lyúakat, több tonnás darabokat. Gyorsan, szakszerűen és időre! Mert az üres vagon általában „hiánycikk", sokféle áru vár el­szállításra. Az elmúlt évben a darabáru fuvarozási részlegnek mindössze 24 óra „kocsiállásuk volt". Mint mondják ez sem írható az ő rovásukra, mert megfelelő rakodógép híján nem tudtak időre kirakni a vagon­ból egy 49 mázsás árut. Kü­lönben az egész évre a jó munkájuk volt a jellemző. Ki­vették részüket a szocialista bri­gádok. A szocialista brigád- mozgalom sikerét bizonyítja számuk növekedése is. Tavaly 5 szocialista brigád dolgozott a darabáru fuvarozásnál — ebben az évben —, pedig még csak alig több mint egy hó­nap telt el — újabb három brigád alakult. — Az 1975-ös év részlegünk legsikeresebb gazdasági éve volt — mondta Bognár József, az alapszervezet párttitkóra, aki a taggyűlésen az alapszervezet A XIV. Autójavító Vállalat Tupi Já­nos vezette Ika- rus-alvázszerelö szocialista bri­gádjának tagjai a kertvárosi öreg iskola pincéjéből társadalmi mun­kában hordták el a Honvéd utcai óvoda új beren­dezési tárgyait. Képünkön a má­sodik fordulóval érkezett az égig­pakolt ZIL. vezetőségének beszámolóját is­mertette. A beszámoló nagyob­bik része mégsem az eredmé­nyeket részletezte, hanem ép­pen a további még jobb mun­ka érdekében a gondokkal fog­lalkozott. Külön hangsúlyt kap­tak a pártcsoportok. Az elmúlt évben az alapszervezet két pártcsoportja kollektív tevé­kenysége nem volt kielégítő. Nem sikerült rendszeresen meg­tartani a pártcsoport-megbeszé- léseket, pedig ez a fórum is jelentősen hozzájárulhatott vol­na a még eredményesebb mun­kához. Nem volt kielégítő a KISZ munkája sem. Tény, hogy a darabáru fuvarozási részlegnél dolgozó fiatalok gazdasági te­vékenysége elismerésre méltó, a terv túlteljesítéséhez nagy­mértékben hozzájárultak. Fel­adat most a jobb szervezeti élet megteremtése. A beszámo­ló megállapította: az elmúlt évben is érvényesült, nőtt a párt vezető szerepe, a párttagok fe­gyelmezett, jó munkát végeztek. A felszólalók a beszámoló­hoz „igazodva" mondták el vé­leményüket. A gazdasági ered­ményekről kevés szót ejtettek, többet a gondokról. Kilencen kértek szót — az alapszervezet 18 tagú, egy párttag volt iga­zoltan távol — és mondanivaló­juk a pártcsoportok tevékeny­ségének javításával volt össze­függésben. Keresték annak a módját, hogy miként lehetne a pártcsoportok munkáját meg- pezsdíteni. „A munkaterület széttagoltsága nem indokolhat­ja, hogy nem tartjuk meg a pártcsoport-megbeszéléseket” - mondták. Javaslat: a jövőben, ha szükséges a pártcsoport tagjait — ha másként a mun­kabeosztás nem teszi lehetővé — két részlegben hívják össze. „Ez is hasznosabb, mint ha nem tudjuk az időt egyeztetni kifogással nem tartjuk meg a pártcsoport-megbeszéléseket.” A vita, a javaslat is azt a célt szolqálta, hogy a párttagok a feladatok teljesítése érdekében a pártcsoport fórumát is véle­ményük hangoztatására jobban kívánják felhasználni. A KISZ közelgő kongresszusa is jobban ráirányította a figyelmet a fia­talok munkájára. Számosán kér­ték — nem fukarkodva a bírá­ló szavakkal sem — a párt- szervezet még több segítséget adjon a fiataloknak a jobb szervezeti élet megteremtésé­hez. Csaknem valamennyi hoz­zászóló hangsúlyozta: a jövő­ben a párttagok személyes pél­damutatása elsődleges legyen. Őszinte szavak jellemezték a beszámoló taggyűlést. Alapja ez a munka további eredmé­nyességének, a hiányosságok kiküszöbölésének. Ezt akarják a 6-os alapszervezet kommunis­tái. G. F. — Első benyomásaink— igen kedvezőek — mondotta Fayer Munier általános mérnök az EPGEP telepén tegnap. Három szír mérnök, Fayer Munier, Chouki Dubeet és ham Dahman látogatott az ÉPGÉP-hez. Két távvezeték- oszlopokat készítő gyárat ren­deltek a magyaroktól, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A pécsiek hidraulikus feszítőberendezést, elemkitolót, pászma-végtelení- tőt és gőzfejlesztőt gyártottak, részben saját terveik alapján. Bár a szír-magyar gazdasá­gi kapcsolatok régi keletűek, a pécsiek első ízben szállítanak ebbe a távoli országba. A gé­peknek február húszadikáig el kell hagyni Magyarországot, Rijekában teszik őket hajóra. Teljesítették tervüket az ÁFÉSZ-ek Baranya megyében 1976. január 1 -tői a múlt év során elhatározott egyesülések ered­ményeként az eddigi 25 fo­gyasztási szövetkezet helyett 15 ÁFÉSZ, illetve a 19 takarék- szövetkezet helyett 9 takarék­szövetkezetet rtiondhat magáé­nak a szövetkezeti mozgalom. Az egyesülések eredménye­ként lényegesen erősebb, nagy területet átfogó szövetkezetek működnek, amelyek hozzájá­rulnak a korszerűbb munka- szervezet kialakulásához, a magasabb színvonalú, hatéko­nyabb gazdálkodáshoz és a tagsági igények jobb kielégí­téséhez. Az ÁFÉSZ-ek további fejlődéséhez a népgazdaság általános fejlődése mellett jó alapot adnak az elmúlt 5 év alatt elért helyi szövetkezeti eredmények is. Az országos át­laghoz hasonlóan megyénk ÁFÉSZ-ei is teljesítették a ne­gyedik ötéves terv főbb célki­tűzéseit. Jellemző, hogy a for­galom növekedése gyorsabb volt, mint a megye egész kis­kereskedelmében. Az 1975. év végére tervezett 100 millió fo­rint nyereséget várhatóan túl­teljesítik néhány százalékkal. Megkezdődött az Interexgo kongresszusa A Gellért Szállóban csü­törtökön megkezdődött az INTEREXPO - a kormányok megbízásából hivatalos kiállí­tásokat rendező szervezetek nemzetközi szövetségének — 1976. évi kongresszusa, ame­lyen részt vesz Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Ma­gyarország, Nagy-Britannia, az NSZK, Norvégia és Olaszor­szág küldöttsége. Megfigyelő­ként képviselteti magát Len­gyelország, az NDK, Pakisztán és a Szovjetunió. Pécsi gépek Szíriába

Next

/
Thumbnails
Contents