Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-25 / 55. szám

1976. február 25-, szerda Dunántúli napló Oratórium­hangverseny Vasárnap délelőtt a Liszt­teremben és hétfőn este a színházban az évad első oratórium-hangversenyét hallhattuk a Pécsi Filhar­monikus Zenekar, a Magyar Állami Operaház szólistái, valamint a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus előadásában. Két monumentális alkotás hangzott el: a műsorban meghirdetett Föltámadott a tenger című Szabó Ferenc- oratórium helyett a kórus­nak egy régebbi, évek óta repertoárjában levő darab­ja: Händel Herkules a vá­laszúton című oratóriuma szólalt meg, amivel már Bu­dapesten, a mű magyaror­szági ősbemutatójakor és Lahtiban is nagy sikerrel szerepelt a pécsi együttes. Itthon most hangzott fel elő­ször. Abban a sorban, amely a Liszt Kórusnak már eddig is sok rangos hazai és nem­zetközi elismerést hozott (Béke-óda, Az idő és igaz­ság diadala, Jephta, tudás Maccabeus, Messiás stb.) s mely egyúttal Handelt szin­te „háziszerzővé" avatva a kórus arculatát is meghatá­rozza. A Herkules a válasz­úton a kor népszerűnek mondható mitológiai hősét állítja a középpontba. (Ko- lábban ugyanezzel a cím­mel Bach kantátának dol­gozta fel.) Herkulesért két allegorikus drámai személy, az öröm és az Erény har­col; a hős, mint ismert, az erény útját választja. Antal György a szólisták, a zenekari és a kórusegyüt­tes élén meggyőző erővel és áradó színekkel bontakoz­tatta ki a mű drámai erővo­nalait. Hasonló kifejezőerő­vel, bár a kórusnál még ke­vésbé éretten szólaltak meg irányításával a másik nagy géniusz, J. S. Bach Magnili- caí-jának diadalittasan szár­nyaló zenekari és kórus­hangzásai, áhítatos szólói. Egységes, átgondolt és ki­egyenlített hangzású inter­pretációt hallhattunk, ami viszont .egyértelműen nem mondható el a művek hétfő esti megismétléseiről. Itt fő­leg a Bach-mű egyenletes színvonalú csillogásával, a belépések és az intonáció határozottságával, biztonsá­gával és egyáltalán a hang- zóskultúra erőteljességével maradt adósunk a kórus. Mentségükre: a Liszt-terem és a színház felállási, akusz­tikai, kórushangzási föltéte­lei — miként az ég és a föld .. . Voltak megkapóan szépen megoldott részleteik (például Omnes generatio- nes, Gloria); ugyanakkor a mű közepe táján, a kórusté­telt lezáró néhány taktus előtt kis híján szétesett a ritmuszavarba jutott együt­tes. Ilyen okokból elsősorban a szólisták: Kincses Veronika (szoprán), Pászthy Júlia (szoprán), Budai Lívia (alt) és Rozsos István (tenor) érett, szép hangú és átélt előadását dicsérhetjük. A csembalo-continuo felada­tait Varga Márta látta el korhű színekkel és tökéletes biztonsággal. (w. e.) Szerszámot az iredai dolgozóknak A fejlett tőkés országokban, de egynémely szocialista or­szágban is, a vállalatok irodái, pontosabban az íróasztalok — ahogyan a műhelyekben a mun­kás szerszámai sorakoznak — tele vannak apró-cseprő esz­közökkel, melyeket az ott dol­gozó szellemi munkások munká­juk megkönnyítésére és meg­gyorsítására változatosan fel­használnak. S .nálunk? Jobbára papír, golyóstoll, írógép, s az­tán egy nagy ugrás, áramvo­nalas külföldi zsebszámológép, de nem az adminisztrátorok ke­zében, hanem többnyire az osz­tályvezető íróasztalán — stá- tuszimbólumnak. Az ilyen — a munkakultúrát emelő, a szel­lemi, irodai munkd hatékonysá­gát növelő ügyes kis szervezői szerszámok használata terén alaposan el vagyunk maradva, s ha nem ilyen finoman fogal­maznánk, a békának azt a bi­zonyos felét kellett volna em­legetnünk. Az ok mindenesetre kézenfekvő: eddig bőségesen el voltunk látva fehérköpenye­sekkel. Olyannyira, hogy a vé­gén elrendelték az adminisztrá­ciós létszámstopot. Ez egy egyszerű amperregisztráló, amelynek segítségével egyszerre több gép teljesítményét is figyelemmel lehet kísérni, s visszakér­dezni, mikor dolgozott, mikor állt a gép és miért? Bővülő szolgáltatások Befejezik a Shell- hálózat kialakítását Megoldódik Kertváros tüzelőolaj­éi látása — Új Shell-kút Pécsett A Magyar Autóklub Bara­nya megyei Szervezete és a Shell Interservice február 23-án Shell-napot tartott a pécsi Doktor Sándor Művelődési Házban. A találkozónak — melyen részt vettek a Shell - cég és az INTERAG Rt képvi­selői — az adta meg az aktua­litását, hogy március elején Pécsett, a Bolgár Néphadsereg útja 104/A szám alatt megnyí­lik a város harmadik Shell- kútja. A két cég képviselői tájékoztatták az autósokat a magyarországi hálózat szolgál­tatásairól, termékeinek műsza­ki paramétereiről, használati Épp a fentiek adták meg a rendkívüli időszerűségét annak az előadásnak, amelyet tegnap a pécsi Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság szervezők klubja rendezésében Debreceni József, az Élelmiszeripari Gazdaságku­tató Intézet tudományos fő­munkatársa tartott, s amelyen a szervezéstechnikai eszközök­ről volt szó. Azokról — jó né­hányat az előadó magával is hozott és bemutatott — az egy­szerű és olcsó kis jószágokról, amelyeket talán éppen egysze­rűségük miatt becsülünk le, s ha netán külföldi útjainkról egyet-egyet hazahozunk, kurió­zumnak, játékszernek tekintünk. Holott mind-mind azt szolgál­ják, hogy könnyebben szerez­hessünk információkat, gyor­san feldolgozzuk, kis helyen tároljuk, könnyen és gyorsan sokszorosítsuk, továbbítsuk. Ezt a meglehetősen nagy esz­köztárat. áttekintve megtudtuk, a magnetofon és a fényképe­zőgép nemcsak a riporterek munkaeszköze, de jó hasznát vehetik a vállalatok is, például nem kell az értekezleten jegy­zetelni. A mágneshevederes mandzsettára élő szóval rá lehet mondani az utasítást, nem kell levelezgetni, ráadásul a beszéd hatásosabb is. A mikrofilmek segítségével — ebben is óriási a lemaradásunk - kocsirako- rnányra valá dokumentációt tá­rolhatunk az íróasztalfiókban, pillanatok műve a visszakere­sés. A mágneses tábla jobb át­tekintést ad a be- és kiérkező fuvarokról, mint a papírmunka, amitől a portás különben is ir­tózik. S hű a főnök az üzemben jár, keresik a minisztériumból, a titkárnőnek nem kell százfe­lé telefonálgatnia, URH-n riaszt, s a főnök szivarzsebé­ben megszólal a csipogó. Ta­lán játékszernek tűnhetnek a bemutatott golyóstollak, pedig nem azok, az egyikbe parányi logarlécet építettek be, a má­siknak azok veszik jó hasznát, akik például vegyi összetételek­kel, keverési arányokkal dol­goznak, mindez a „ceruzájuk­ra” -van írva, sőt, a golyóstoll- ba épített kis szerkezetecské- vel szorozhatnak, oszthatnak. Mondtuk, sokféle eszköz lé­tezik, talán zárjuk a sort azzal, ami az irodai munka legszű­kebb keresztmetszetével kap­csolatos. A legnagyobb sorbán- állás a. gépírónők előtt van. Debreceni József sok-sok ötle­tet adott, milyen egyszerű esz­közökkel és módszerekkel köny- nyíthetjük meg a gépírók és a magunk dolgát is. Nem kell örökké tisztáztatni, másoltatni! Ha egy jelentést többfelé, más­más bevezetőkkel kell készíte­ni, csak a bevezetőt írassuk le, aztán elő az ollót, vágjunk, ra­gasszunk, s mehet az anyag — a másológépbé. Mire döbbentett rá az elő­adás? Megérett a helyzet a szervezéstechnikai eszközök tö­meges elterjesztésére, s most már nem szabad néhány lel­kes ember áttörésére hagyat­koznunk, frontáttörésre van szükség minden munkahelyen. Ehhez persze az kell, hogy gyártsunk is ilyen eszközöket, egyszersmind népszerűsítsük, segítsük bevezetésüket. Az ér­deklődés felkeltésére nagyon- nagyon elkelne egy kiállítás ezekből az eszközökből, erre az SZVT ígéretet is tett. Mit mond­junk még? Itt a gyógyír a lét­számstopra. Miklósvári Zoltán Térképek számítógéppel Évszázadokkal ezelőtt ^ a térképet készítő nyakába vette az országot, nézelődött, rajzolt, mérték- egységül egy napi járó­földet vett alapul. A leg­régibb térkép az i. e. 2200-ból fennmaradt babi­loni agyagtábla, amely az adófizető területeket áb­rázolta. Magyarországról részletes térképet Lázár deák készített 1514 körül, hadászati célból, még a törökök behatolása előtti időben. Az elveszettnek hitt kartográfia, amely a mille- neum évében bukkant elő ismét, pontosság és kivitel szempontjából messze fe­lülmúlja korának térképeit A különféle térképeket még tíz évvel ezelőtt is a klasszikus hagyományok alapján állították össze. A geodéta reggeltől es­tig járta a terepet a figurán- sok, a teodolit, valamint mérő­szalagok, kitűzőrudak „társa­ságában”, mígnem 1966. ápri­lis elseje óta a pécsi Geodé­ziai és Térképészeti Vállalatnál is bevezették a légi fényképe­zést, és megalakult az ezzel fog bika zó fotogrammetriai osz­tály. A légi felvételek alapján történő térképezést nemcsak a hagyományos értelemben vett térképrészeiben használják, ha­nem a régészeti kutatásoknál, meteorológiai intézetekben, vadszámlálásnál és q környe­zetvédelemben is. így találták meg többek között a Fonyód környéki várromokat és ennek Segítségével mutatják ki a füst- és vízszennyeződéseket is. A fotogrammetriai térképé­szet az emberi szem „működé­si" elvén, a térlátáson alapul. A légi felvételeket 60 százalé­kos átfedésekkel készítik, így a műszereken keresztül térbeli képet tudnak előállítani. A repülőgép mindössze 200—230 kilométeres sebességgel halad előre, legfeljebb 2600 méter magasan. Míg nem is olyan nagyon régen évekig dolgoztak egy- egy térképen, ma hónapok alatt elkészülnek vele. A cél: a további automatizálás, a grafikus és fizikai munka kikü­szöbölése. Újabb nagy lépést jelentett ezen az úton, hogy tavaly december óta elektroni­kus számítógép segítségével történik a fényképek értékelé­se. S amíg régebben a fel­szállás előtt feltűnő színűre festett köveket, úgynevezett mérnöki fix-pontokat kellett ki­jelölni a fényképezési terüle­ten, ma már számítógép hatá­rozza meg a fix-pontok koor­dinátáit, amihez elegendő a munkaterület szélein kijelölni néhány alappontot. A buda­pesti vállalatnál ez az „IBM"- rendszerű gép nem egészen egy év alatt ötmillió forint megtakarítást eredményezett. A pécsiek a felvételek adatait egy registerrel gyűjtik ki űrla­pokra, majd a DÉDASZ spe­ciális gépi berendezésének se­gítségével átírják a lyukkár­tyákra. Ezeket a kártyákat programozzák be Budapesten az új számítógépbe, amely percek leforgása alatt kiszá­mítja a szükséges pontok ko­ordinátáit: és máris hozzá le­het látni a térkép készítéshez. A p>écsi tervek között szereprei, hogy ezt a műveletet a DÉ­DASZ számítógépén progra­mozzák át és akkor helyben történhet a koordináták meg­határozása. Végül annyit még, hogy a községek kül- és belterületi térképein kívül itt készül ju­goszláv kooperációban a Mura szabályozásához szükséges tér­kép is. Barlahidai Andrea Szigetvári cipők Amerikának Létrejött — immár szerző­déssel is megpecsételve — az a cipőipari kooperáció, amely­ről korábban lapunkban beszá­moltunk, s amely a Szigetvári Cipőgyárnak évi 2 millió párás amerikai exportot jelent, A szerződést a Minőségi Cipő­gyár — az övék a szigetvári gyáregység —, a TANNIMPEX, á TECHNOIMPEX és az egye­sült államokbeli Katy Industries Inc. cég írta alá, tegyük hozzá, az Intercooperation Kereskede­lemfejlesztési Rt. közreműködé­se eredményeként, a Könnyű­ipari Minisztérium és a Minő­ségi Cipőqyár megbízásából ők folytattak rriár hosszabb ideje piackutatást, partnert ke­resve á női cipők gyártásának kooperációs fejlesztéséhez. A megállapodás értelmében a Szigetvári Cipőgyárban még az idén megkezdik a koope­rációs termelést és 1982-ig fo­kozatosan évi 2 millió párra növelik a női cipők kivitelét az Egyesült Államokba. Az amerikai piaci igények kielégí­téséhez az amerikai partner­vállalat kiegészítő gépeket, va­lamint szervezési és technoló­giai know how-t ad át, amely kiterjed a gyártás egész folya­matára. Az anyagátvételtől a csomagolásig ily módon mint­egy 20—25 százalékkal nő a termelékenység. A Pécsi Tudományegyetem rektori hivatalának kezdeménye­zésére tegnap közös tanácsko­zást tartottak a pécsi felsőok­tatási intézmények hivatalainak vezetői. Elhatározták: a jövő­ben együttműködnek azonos feladataik megoldásában. Tegnap két kérdést tárgyal­tak meg. Az egyik: a felsőok­tatási jegyzetellátás, ezzel ösz- szefüggésben az egyetemek, fő­iskolák házi nyomdái. Egy új jogszabály ugyanis bizonyos sokszorosító feladatokat ruház a házi nyomdákra. A pécsi fel­sőoktatási intézmények vezetői tegnap megállapították, hogy erre nincs mindenütt lehetőség. Együtt könnyebb Bizonyos oktatási kéziratokat azonban kisebb példányszám­ban sokszorosíthatnak. Tárgyaltak az előfelvett fiúk helyzetéről is. Ezeknek a fiatal­embereknek ugyanis az érettsé­gi és az egyetem, főiskola kö­zött eltelt egy esztendő alatt néhány tárgyból rutinjuk, isme­reteik csökkennek. Ezért a Mű­szaki Főiskola oktatói rendsze­resen meglátogatják az előfel­vételivel rendelkező fiataljaikat, s oktatják őket. A Pécsi Tudo­mányegyetem Közgazdaságtu­dományi Kara pedig most szer­vezi, hogy matematika tárgy­ból oldja meg a képzésüket. A legalaposabban a Pécsi Tanár­képző Főiskola oldotta meg a feladatot: — Száz előfelvett hallgatónk van — mondta Bolla Ferenc, a főigazgatói iroda vezetője. — Orosz, biológia és matematika, valamint a hozzájuk kapcsolt szakok oktatása végett középis­kolai tanárokat alkalmazunk. Ezenkívül jegyzetekkel is ellát­tuk őket. előnyeiről, filmek segítségével beszámoltak a legújabb kuta­tásokról, kísérletekről. Az IN­TERAG Rt (magyar állami ke­reskedelmi vállalat) 52 nyugati céget képvisel, ezek egyike a Shell Interservice. Termékeit jól ismerik a ma­gyar autósok, magát a céget kevésbé. A Shell az öt nem­zetközi petróleum társaság közül a legerősebb, „legfej­lettebb". A szolgáltatások mel­lett foglalkozik olajkutatással, új termékek, adalékanyagok kifejlesztésével, az emberiséget közvetlenül érintő — nyugtala­nító — motorizációs problémák (mint például a levegőszeny- nyeződés) megoldásával. A Shell-olajokat a cég szállítja Magyarországra, a benzinfaj­tákat viszont a magyar szab­vány szerint gyártott benzin és a Shell adalékanyag, az ÁSD keveréséből nyerik. Az ASD-t — elődje, az ICE továbbfejlesz­tett, hatásosabb változata — nálunk néhány hónapja, 1975. december 1 -tői vezették be. Az INTERAG évnte 50—70 ezer dollárt fordít a beszerzésére. A legújabb vizsgálatok és kísérletek azt bizonyítják, hogy az ÁSD adalék elősegíti a motorokban a zavartalan bel­ső égést, megakadályozza a koromlerakódást, a füstölést, s a környezetvédelem szempont­jából kevésbé káros, mint a többi benzin. Mérésekkel meg­állapították, hogy a Shell-ben- zin rendszeres használatával — 100 százalékos üzemállapotú kocsinál — 4—15 százalékos megtakarítás érhető el. — A hálózat kialakítása 1966-ban kezdődött Magyar- országon a budapesti Shell töltőállomás és szerviz megnyi­tásával — válaszolja kérdé­sünkre Barta Gyula, az IN­TERAG igazgatója. — A szer­viz a nyugati országok követ­ségeit, a hozzánk érkező, s az átutazó turistákat szolgál­ta ki — valutáért. A múlt év­ben 23 töltőállomásunk 140 millió liter benzint forgalma­zott. Jelenleg 30 töltőállomást és szervizt — nagy részük Bu­dapesten és a Dunántúlon van — üzemeltetünk. Ebben az évben — az új pécsi kút meg­nyitásával — befejezzük a ter­vezett hálózatfejlesztést, mely­hez az állam komoly anyagi támogatást nyújtott. A jövő­ben a meglévő állomások szol­gáltatásait szeretnénk tovább bővíteni, tökéletesíteni, és 180 millió liter benzin eladását ter­vezzük. Szállítóiparunk világvi­szonylatban is a legmoderneb­bek közé tartozik. A zavarta­lanabb kiszolgálás érdekében meglévő Rába-MAN tartály- kocsi parkunkat a közeljövő­ben Volvo tankautókkal egé­szítjük ki. A harmadik, március elején meqnyíló kútról Schreer János, a Shell-szerviz vezetője a kö­vetkezőket mondta: — A város benzinkútjai tá­vol vannak egymástól, a déli városrész eddig „ellátat­lan” volt. Az INTERAG 4,5 milliós beruházásához a ta­nács is hozzájárult. Az éjjel­nappal nyitvatartó négy osz­lopos — hat benzin, egy olaj- kútfejes — állomáson ÁSD adalékkal kevert minden ok­tánszámú benzin és háztartási tüzelőolaj kapható. Végre megoldódik Kertváros tüzelő­olaj ellátása. Az új kútnál is megvásárolhatják az autósok a gyorsjavításhoz szükséges al­katrészeket, autóápolási és felszerelési cikkeket. Levegő­szolgálata ingyenes. Tavaly a két Shell-kút 10 millió 300 ezer liter benzint adott el (ez a nyugati töltőállomások for­galmának többszöröse) ma­gánfogyasztóknak, ebben az évben már néhány pécsi válla­lattal is szerződést kötöttünk. (ez) Egyetemek, főiskolák feladatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents