Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-17 / 47. szám

2 Dunántúlt napló 1976. február 17., kedd Érkeznek a külföldi és a hazai mezőgazdasági gépek A közelgő tavaszt jelzi az AGROKER-raktárak megélénkült forgalma. Nap mint nap érkez­nek a telepekre a külföldi és a hazai qépszállítmányok, és a megrendelők egyre nagyobb számban veszik át a berende­zéseket, felszereléseket. A szovjet külkereskedelem már szállítja az 1976-ra szer­ződött SZK—5 gabonakombáj­nokat és a KSZ—6 önjáró cu­korrépa betakarító gépet. A magyar külkereskedelem pót­megrendeléseke* adott 25, szin­tén szovjet gyártmányú burgo- nyaosztályozóra, ezek első da­rabjai már szintén a telepeken vannak. Népszerű a magyar mezőgazdaságban a lengyel műtrágyaszórógép, ennek első példányai, 50 berendezés már a gazdaságok rendelkezésére áll, s a további 250 megér­kezik az első negyedévben. Csehszlovákiából önjáró szálas- takarmány-betakarító gépet vet­tek át az AGROKER vállalatok, egyelőre 60 betakarítógép vár eladásra, de miután várhatóan ennél nagyobb lesz az érdek­lődés, ebből a típusból idén' még további 40—50-et szerez­nek be. Ehhez a csehszlovák géphez magyar vállalatok ké­szítenek majd speciális silózó és rendfelszedő szerkezeteket, ezek készítésére is megkötötték a belkereskedelmi szerződést. Az AGROTRÖSZT a Magyar Vagon- és Gépgyárral 430 Rá­ba—Steiger típusú traktor szál­lítására írt alá megállapodást. Az idei első nagyobb traktor­szállítmányokat még az első ne­gyedévben várják, összesen 80 nagytraktor átvételére számíta­nak. A gépek iránt növekszik az érdeklődés, szó van arról, hogy a szerződésen felül to­vábbi 70—80 gépet gyárt majd a győri üzem a magyar gaz­daságoknak. A Rába—Steiger erőgépekhez 430 ekét rendelt az AGROTRÖSZT, 150-et már az első negyedévben leszállít az üzem. Idén várhatóan már nem lesznek ellátási gondok a szintén a nagyteljesítményű traktorokhoz használt XT típusú tárcsákból és a magágyelőké­szítő kombinátorokból sem. Ele­gendő pótkocsi van a raktá­rakban, a készlet meghaladja a kétezret. Viszont az egyik ke­resett szervestrágyaszóró kocsit azért nem tudják értékesíteni, mert a HODGÉP a szükséges gyorskapcsolókat egyelőre nem szállítja. C/l ÉS C/ll OSZTÁLY ŰJ szállodai kategóriák Rendelkezés a szállodák besorolásáról A belkereskedelmi miniszter az országos anyag- és árhiva­tal elnökével egyetértésben mó­dosította a szállodai és az egyéb elszállásolási árak és díjak megállapításáról szóló korábbi rendelkezését. Az új rendelet a szállodák osztályba sorolásáról és az ezeknek megfelelő árformákról intézkedett. A luxus, az A/l., A/ll. osztályú szállodákat — akárcsak eddig — a belkeres­kedelmi miniszter sorolja be, s ezek a B kategóriás szállo­dával együtt változatlanul a szabad árformába tartoznak. A Q*. a C/l. és a C/ll. osztály fel­tételeinek megfelelő szállodá­kat, ugyancsak az eddigi gya­korlatnak megfelelően, a fővá­rosi, illetve a megyei tanács szakigazgatási szervei sorolják be; a C. osztályú szállodák szobaárai csak hatósági előírá­sok figyelembe vételével alakít­hatók ki. A rendelkezés tehát lényegé­ben csak a korábbi C szállo­dai osztályt módosította, még­pedig kettéválasztotta, s új ka­tegóriaként C/l. és C/ll. osztályt állapított meg. A régi C kate­góriás szállodák feltételei, árai ezentúl a C/ll. osztályra érvé­nyesek, például a kétágyas fo­lyóvizes szoba ára változatlanul 80 forint. Az újonnan épülő C kategó­riás szállodákkal kapcsolatos műszaki követelményeket, mű­ködésük, szolgáltatásaik felté­teleit szigorúbban állapította meg a rendelet. Ezek sorolha­tók majd a C/l. osztályba. Az ilyen szállodákban legalább 25 szobának kell lennie, s a szo­bák többségének legalább zu­hanyzóval kell rendelkeznie. Kö­vetelmény az is, hogy a C/l. kategóriás szállodában helyben legalább reggelit vagy közvet­len közelében melegkonyhás ét­keztetést biztosítanak. A maga­sabb színvonalnak megfelelően a C/l. osztályú szálloda szo­báinak egyébként maximált árai magasabbak lesznek, pél­dául a kétágyas szobáért 110 forint, tehát 30 forinttal több, mint az eggyel alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeké. Módosította a rendelkezés a fizetővendéglátó hálózat terüle­ti besorolását, s ezzel követte az egyes területeken bekövet­kezett változásokat, például azt, ha egy községből város, vagy valamelyik helységből üdülőte­rület lett. A fizetővendéglátás­ban eddig négy — A, B, C, D — területi kategória volt, ez most eggyel csökkent. Lényeges változás, hogy a korábban B kategóriába tartozó budapesti fizetővendégszobák — a bala­toni hasonló szálláshelyekkel egyenrangúan — az A kate­góriába kerültek, áraik mini­málisan, osztálybasorolásuktól függően néhány forinttal növe­kedtek. Zárszámadás a kétújialusi tsz-ben Korszerű eszközök, üres borítékkal, keserű száj­ízzel, de zúgolódás nélkül men­tek tegnap haza a kétújfalusi Vörös Csillag Termelőszövetke­zet tagjai a zárszámadási köz­gyűlésről. Egy hónappal ez­előtt volt már egy közgyűlés itt, a zádori kultúrházban, ahol új vezetőséget választottak, így a tegnapi zárszámadáson Maretics József, a szövetkezet új elnöke csak azt jelentette be, amit már mindenki tudott: az 1975-ös gazdasági évet sú­lyos deficittel zárták, a mér­leg szerinti veszteség több mint hétmillió forint, az alaphiány meghaladja a tizenegymilliót. A hatezer hektáros szövetkezet fizetésképtelenné vált, s az Nyitva * március 4-ig a Déryné utcai kiállító­teremben A Déryné utcai kiállítóterem­ben, nagyszámú érdeklődő je­lenlétében dr. Birkás Mária, Szeged megyei város tanácsel­nökhelyettese nyitotta meg a szegedi képzőművészek tárla­tát. Az ünnepélyes tárlatnyitón megjelent ßocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkára, Szentirányi Jó­zsef, a Pécs városi Pártbizott­ság titkára, Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi Bi­zottságának osztályvezetője, Ta­kács Gyula, a Baranya megyei Tanács és Papp Imre, a Pécs Vasárnap rendezték meg a rádiótávírászok házi versenyét az MHSZ székházában úttörő, ifjúsági és felnőtt kategóriában. Minden versenyző megfelelt a követelményeknek. Ar első helyezettek esélyesként indulnak majd a megyei versenyen. * Fotó: Dömölki Piroska városi Tanács elnökhelyettese, valamint Martyn Ferenc Kos- suth-díjas festőművész és Dér István, a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége szegedi terü­leti szervezetének titkára, to­vábbá a kiállító művészek kö­zül Novák András, Zombori László, Zoltánfy István és Kalmár Márton. Az ünnepélyes tárlatnyitón közreműködő Véninger Richárd szegedi hárfaművész előadása után kérésünkre dr. Birkás Má­ria elnökhelyettes röviden tá­jékoztatott bennünket a sze­gedi művészek helyzetéről. A szegedi képzőművészeti élet korántsem olyan gazdag tradíciókra épül, mint például az irodalmi, a Szegeden élő számszerint 28 képzőművész mégis egyre jelentősebb ténye­zője a város kulturális életé­nek, szerves része a mai ma­gyar képzőművészetnek — mondotta. A szegedi kiállítási lehetősé­gekről szólva az elnökhelyettes asszony elmondta: a városnak van egy háromszintes modern kiállítási objektuma a centrum­ban, szükség esetén azonban gyakran rendeznek kiállításokat a megyei tanács nagytermében, az egyetemi aulában és termé­szetesen a művelődési házak nagytermeiben. Ennek megfele­lően nyáron egyszerre akár több helyen is rendezhetnek ki­állítást. A Szegeden élő mű­vészeket folyamatosan igyek­szenek ellátni, „szociális szem­pontból — lakás, műteremjut­tatásokkal — is kielégíteni. Az alkotókedv, az egészséges ver­sengés fölpezsdítése érdekében évenként több fokozatú alkotói dijakat ítélnek oda az arra ér­demes művészeknek. Emellett jól működő pályázati- és ösz­töndíjrendszert alakítottak ki — elsősorban a fiatal művészek támogatására. Végezetül dr. Birkás Mária megjegyezte, hogy legalább annyira várják már Szegeden is a pécsi mű­vészek bemutatkozását, mint amilyen várakozást a szegedi, tárlat megnyitása előtt az itte­ni művészek és a közönség kö­rében tapasztalt. Az egymás megismerése felé vezető úton ezzel az első lépés megtörtént, s most rajtunk, pécsieken a sor. A kiállítást március 4-ig — naponta 10-től 18 óráig — te­kinthetik meg az érdeklődők. B. K. rossz gazdálkodás óvadékolás ellenére sem tudja folytatni gazdálkodását. A több mint 18 millió forintos hiány miatt a szövetkezetét szanálni kell. Ennek ódiumát a szövetkezet minden tagja viseli, mert csak 80 százalékos részesedésre futotta. Az év végére visszatartott 20 százalé­kot ezúttal nem volt miből ki­borítékolni. A tegnapi közgyűlésen bűn­bak-keresés helyett inkább csak azokat az okokat, tanul­ságokat vitatták újra, amik előidézték a valóban súlyos helyzetet s vonták le kollek­tíván a konzekvenciákat. így nem mehet tovább, a jövőben másképp kell is, lehet is csi­nálni. Ahogy a vezetőség be­számolójából és a felszólalá­sokból is kitűnt, csak részben időjárási, de legalább ilyen mértékben emberi okok, veze­tési, szervezési problémák idéz­ték elő a veszteséget. Továbbá az, hogy a tagok, tehát tu­lajdonosok sem érezték ma­gukénak a közös gazdaság ügyét, sorsát. Tekintve, hogy mélyfekvésű, vizes gazdaságról van szó — ahol a vízrendezés, alagcsövezés most is folyik s egy pár évig még eltart - a csapadékos év, a sok belvíz súlyosabban érintette őket má­soknál. De legalább ilyen mértékben a szervezetlenség is. A modern amerikai John Deere és szovjet Kirovecz traktorok - eszközellátottságban a két- újfalusiak messze az országos átlag felett vannak - gyak­ran álltak napokig meghibá- sodva legnagyobb dologidő­ben a gépműhely előtt. Nem sikerültek a vegyszerezések sem. A borsó, a cukorrépa felgazo­sodott, ez utóbbi csak 130 mázsás termést adott hektáron­ként — holott az előző évben 440 mázsát termeltek - s azt is napszámosok szedték ki. Csaknem minden növényt rá­fizetéssel termeltek, még a kukoricát is, pedig a BKR rendszer tagjai. Paradicsomból 2,4 milliós kiesésük, ráfizeté­sük volt. Nem csoda, a para­dicsom kilóját 6,60-ért állítot­ták elő és csak 1,60-ért tud­ták eladni. Veszteséggel zárt az állat- tenyésztés is, csak a marha- hizlalás és a baromfi hozott nyereséget, ráfizettek viszont a 32 milliós beruházással épített szakosított sertéskombinátra, az ott folyó termelésre. A tejter­melési átlaguk 1900 liter, s a tej önköltsége meghaladja a 6 forintot. A Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője, dr. Kőpataki József, a központi pénzügyi szervek, valamint a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium képviseletében vett részt és szólalt fel a kétú jfa­lusi zárszámadáson. A minisz­térium vezetése - mutatott rá nyomatékkai — külön figyelmet szeretne fordítani azokra a ter­melőszövetkezetekre, amelyek az elmúlt években koncentrál­ták és eszközökkel jól felsze­relték gazdaságukat, köztük a kétújfalusi termelőszövetkezet­re is, amely az elmúlt időszak­ban — az 1972-es egyesülés óta — 200 millió forint értéket fordított eszközfejlesztésre. Ez dicséretes volt, a hibát ott követték el, hogy nem tarta­lékoltak, nem képeztek bizton­sági alapot a nehezebb évek­re. A másik hiba, hogy e kor­szerű eszközökkel nem gazdál­kodtak eléggé hatékonyan. A veszteség rendezésében a szö­vetkezet segítséget kap az ál­lamtól az 1976-os gazdasági év beindításához. Az állat- tenyésztő telepeket azonban be kell népesíteni, a korszerű, nagy gépeket jobhan kell ki­használni. Zámbó István, a Baranya megyei Pártbizottság vb-tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója a megyei és járási pártszervek nevében szólt a közgyűlésen. Van kiút ebből a súlyos helyzetből — hangsúlyoz­ta, rámutatva a tsz erős va­gyoni helyzetére. — Négy év alatt megduplázták itt a közös vagyont. A vezetők és tagok kölcsönös bizalma és egyet- akarása, a szervezett és fe­gyelmezett munka a kiút, és egyben a 18 millió hiány ki­gazdálkodásának a feltétele. Rné Eredményes gazdasági év Szederkényben és Lánycsókon Zárszámadó közgyűlésekre került sor február 16-án is, töb­bek között Szederkényben és Lánycsókon. A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz 1975. évét Czine- ge József elnök értékelte a mű­velődési házban megtartott közgyűlésen, melyen megjelent Novics János országgyűlési kép­viselő, Szűcs Pálné, az MSZMP Mohács járási Bizottságának munkatársa. A termelési érték 54 millió 406 ezer, míg a szö­vetkezeti eredmény 6 millió 606 ezer forintot tesz ki. Kiegészítő részesedésként 1 millió 871 ezer forintot osztottak ki. Az egy na­pi átlagkereset az 1974. évi 117 forintról 122 forintra emelke­dett. Az egy tagra jutó éves jövedelem 27 528, míg a terve­zett 26 847 forint. 1974-ben ez az összeg 26 598 forint volt. A háztáji gazdaságok a tsz se­gítségével 62 vágómarhát, 124 juhot, 1258 sertést, valamint 11 971 nyalat értékesítettek. Az állattenyésztési ágazatok közül vezető szerephez jutott a juhá­szat, fokozódott a sertés- és hí- zómarhaértékesítés mellett a gyapjúértékesítés is. A követke­ző években elsősorban a juhá- szatot fejlesztik: a jelenlegi nyolcszáz anyajuh számát két­ezerre növelik. Fejlesztésre, be­ruházásra 1974-ben 2 millió 12 ezer, míg 1975-ben már 4 mil­lió 525 ezer forintot fordítottak. Ebben az évben juhhodály, zöldlucernaszárító készül és bér szereznek egy bálázógépet. A lánycsóki Hajnalcsillag Tsz kollektívájának munkáját Szűcs Imre elnök elemezte a helybeli művelődési házban. A szövet­kezet termelési értéke elérte a 37 millió forintot, a nyereség pedig 6 millió 957 ezer forint. Az egy napi átlagkereset (tíz órát számolva) 138 forint: két forinttal több, mint az 1974. évi. Egy tsz-tag az elmúlt évben át­lagban 32 ezer forint jövede­lemhez jutott. Fejlesztésre csak­nem másfél milliót fordítottak: felépült a sertés utónevelő, be­fejeződött a műhelyrekonstruk­ció. Idén víztárolót alakítanak ki és a mohácsi1 agrokémiai kombinát építését 1 millió 300 ezer forinttal segítik. 1977-ben már 1 millió 700 ezer forinttal vesznek részt a közös beruhá­zásban. Kiválónak mondható eredményeket értek el a nö­vénytermesztési ágazatokban: így cukorrépából 520 mázsás hektáronkénti hozamot a terve­zett 300-zail szemben. Kender­ből 98 és kukoricából 82 má­zsát takarítottak be hektáron­ként. Egy tehén éves tejhozama 3350 liter. Az idei cél 3500 li­ter. Háztáji sertésből kétezer darabra kötöttek szerződést ta­valy, ezt 1976-ban 2500-ra ter­vezik. Kár csupán a borsóve- tést érte a nagy esőzés miatt és a tervezettt húsz mázsás át­lag 18-ra csökkent. Cs. J. lÄÄiilllÄ ....• 13 B irkás Mária Szeged tanácselnök-helyettese megnyitóbeszédét mondja.

Next

/
Thumbnails
Contents