Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)

1976-02-17 / 47. szám

1976. február 17., kedd Dünantmi napló Báránybőrök a Pécsi Kesityügyárnak Egymillió dolláros üzlet a spanyol Colomer Murmancéggel E gyhetes spanyol be­szerző úton járt a TANNIMPEX külkereskedő­je társaságában Bischof László, a Pécsi Kesztyűgyár műszaki igazgatója. Reggel fél nyolctól este negyed tízig tartó, kimeritő tárgya­lás és alku a bőrgyár em­bereivel, másfél napon át harmincötezer kesztyűbé­lésnek való nyúlbőr kiválo­gatása, ami után, el lehet képzelni, milyen mocskosul néztek ki - ez volt a spa­nyol üzleti út, sok munká­val, tehát ahogy szokáso­san lenni szokott, leszámít­va talán azt az ilntermez- zót, amikor Barcelonában hirtelen egy tömegtüntetés­be keveredtek, jöttek a plasztiksisakos, gumigolyós puskás lovasrendőrök, alig tudtak eliszkolni. Spanyolország forrong, ám közben az üzleti élet nem szü­netel. A változások érlelődése persze már Franco halála előtt megkezdődött, ami a szocialis­ta országokkal fenntartott gaz­dasági kapcsolatokban is érez­tette hatását, Spanyolország 1965 óta megsokszorozta for­galmát a KGST országaival, köztük hazánkkal. Métyzatd — Régi kapcsblat fűz ben­nünket a Colomer Murmany céghez, ehhez a Barcelonához hetven kilométernyire, Vichibe városkában levő nagy és mo­dern bőrgyárhoz —- mondja Bischof László. — Báránybőrö­ket vásárolunk tőlük, mégpedig a nemesebb kikészítésű kesz­tyűbőröket. Az idén egymillió dollárért importálunk bárány­bőröket, hetven—nyolcvan szá­zalékát a Pécsi Kesztyűgyár dolgozza fel. Az első félévben 400 ezer kvadrát bőrt küldenek, ennek szállítását ütemeztük be és nagy mennyiséget specifikál­tunk, azaz megadtuk a színe­ket. Hat új színt vittünk ki, hogy készítsék el és küldjenek min­tatételeket. Ennek nagy része a japán rendeléshez kell. Melles­leg Japánba a tavalyi 23—24 ezer párral szemben az idén már 50 ezer pár kesztyűt szállí­tunk. Új divatszínekről van szó, mint például a sötétbordó, vagy a világosszürke, ami ed­dig nem ment a piacon, vagy például a mélyzöld, ami meg­lehetősen ritka szín a kesztyű­ben. Hogy mit jelent az egymillió dolláros üzlet a Colomer Mur­many céggel, arról annyit, im­portunk negyven százaléka in­nen származik. Egyben mi va­gyunk kesztyűbőrben a spanyol cég legnagyobb vásárlója. De rajtuk kívül Bischof Lászlóék más cégekkel is keresték a kapcsolatot. Olcsóbb, úgyneve­zett fedett báránybőröket sze­rettek volna vásárolni, miután a kereslet az olcsóbb kesztyűk irányába tolódik el. Ilyen bőrt Svédországtól vásárolunk, de a svédek nem tudnak eleget szál­lítani. Két madridi céggel tár­gyaltak, végül is nem sikerült megállapodniuk, magasan tar­tották az árakat. Abban marad­tak, függetlenül az áraktól, mintatételeket küldenek, s új­fent közlik, mekkora mennyisé­get, milyen árakon hajlandók szállítani. A végén megállapodtunk a szállítások ütemében. A dolog sürgető, ezért az anyag nagy részét légi úton küldik. Áraik, legalábbis az első félévre szóló árak, nem változtak lényege­sen, 5—6 százalékos az emel­kedés, ezt a drágulást remél­hetően mi is érvényesíteni tud­juk árainkban. A második félév árait illetően viszont még nem nyilatkoztak. Ennek több oka is van. Általános a vélemény, hogy a nyersbőr-árak várha­tóan 15—30 százalékkal fel­mennek. Ami megzavarta tár­gyalásainkat, épp amikor ott voltunk, az egyik délelőtt jött a telefon a bankból, leértékelték a pesetát. Várhatóan mindenütt a bőriparban sztrájkok robban­nak ki, béremelési törekvések­kel lépnek fel a dolgozók, ha pedig emelik a béreket, emel­kednek a bőrárak is. A további 400 ezer kvadrát bőr árairól egyébként áprilisban jönnek tárgyalni. Egy biztos, alap­anyag van, bőr van, s ez meg­nyugtató. — Azf hallottuk, az utóbbi években Nyugaton sok kis bőr-'' gyár tönkrement. Igaz ez? — A kisüzemek nem tudnak létezni. Nem versenyképesek, a nyersbőr-piacon nekik már nem jut semmi. Kint egyébként nagy a verseny, erős a törekvés, hogy a bőrgyárak egymást lehetet­lenné tegyék. Hogy példát mondjak, egyszer az egyik gyár figyelmeztette a TANNIMPEX- et, uraim, ha ettől és ettől a bőrgyártól is vásárolnak, meg­szakítjuk önökkel a kapcsola­tunkat. — Mutattak-ie valami újat a spanyolok? — Igen, bemutatták egy egé­szen újszerű kesztyűbőr mintá­ját. Fedett, festett báránybőr volt, de olyan enyhe fedésű, hogy éppencsak a felületi hi­bákat takarta el, tehát nem volt rajta vastag festékréteg. Pedig tizenkétszer volt festve, mond­ták, s ehhez tudni kell, mi két- három fedésre vagyunk képe­sek. — És a spanyol kesztyűsség? — Érdekes, az alapanyag- gyártás ragyogó, ellenben a kesztyűiparuk a fejlődésben el­maradt. Ennyit az üzleti ügyekről, a továbbiak már nem a műszaki igazgató, a magánember be­nyomásai: nagy a gazdasági fejlődés Spanyolországban, per­sze sok-sok idegen tőkével, nagy az árubőség is, mindez azonban nem tompítja azokat az őrült kontrasztokat, melyek lépten-nyomon kísértenek, pom­pás paloták, nem messze tőlük nyomortanyák. Hogy mi ger­jeszti a forrongást, amelynek Bischof Lászlóék is szemlélői voltak, nem nehéz kitalálni. Miklósvári Zoltán Munkásgyűléseken ismertetik a bányászlakás­építési akciót Mint ismeretes, januárban jelent meg az a rendelet, amely új és különleges ked­vezményeket nyújt a szén- bányászatban és a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál dolgozók lakáshelyzetének javítására. Az új akcióban 1980-ig 10 000 bányászla­kást építenek. Tanácsi bér­lakásban 3000 telepszerű, többszintes lakóházakban 5000 egyedi, többszintes, va­lamint családi házakban 2000 bányászcsalád jut új otthonhoz. Mindhárom tí­pusnál a bányászok az ed­diginél több kedvezményt kapnak az államtól és a vállalatoktól is, amelyet munkásgyűléseken ismertet­nek. A 10 000 új bányászlakást hét megyében 16 bányász- településen adják át ren­deltetésének. A Magyar Szénbányászati Trösztnél munkabizottságot alakítot­tak a lakásépítési akció végrehajtásának irányításá­ra. Az előkészítés eredménye­ként az idén 1280 bányász- család költözhet az akció­ban létesülő új otthonokba. A 10 000 bányászlakós zöme előreláthatólag 1977-ben és 1978-ban épül fel. Műit, felen, jöuö Ismét napirenden Komién az „Építsünk óvodát!" Amerikai számítások alapján o városok minden ezer lakosa számára többek között az alábbi igényt kell kielégíteni: minden évben további 165 mil'lió liter víz, egy további kórházi ágy, 1000 új könyvtári könyv, 4,8 általános iskolai tanterem, 3,6 középiskolai tan­terem, 6,2 hold játszótér, 1,8 rendőr, 1,5 tűzoltó és egy bör­töncella részlet. Bölcsődéről, óvodáról nincs szó. Szőkébb hazánkban szét­nézve, vegyes kép fogadja a szemlélődét. Különösen akkor. m — Reggeltől estig tárgyaltak a Colomer Murmany cég em­bereivel. Cyötrelmes volt az ár-1 alku? — A kérdés lényege nem is az ár volt, hanem hogy a cég a múlt évről le van maradva szállításokkal. Ezt egyeztettük. Jövőnk jelzőszámai VEGYIPAR (ezer t) 710-720 o. o o a. 40 2 210-220 'm p :SÉ • •— fc: I9S0 TERRA-KS Ezek már iskolások. ha nemcsak a mát, hanem a jövőt is szemügyre vesszük. Mondhatjuk talán, hogy a böl­csődei gondokat a gyermek- gondozásii segély bevezetésé­vel úgy-ahogy megoldottuk. Bár többen a szülő nők tábo­rából sok esetben kényszerből élnek e három év adta lehe­tőséggel: egy, másfél év után szeretnének visszaállni a’ mun­kába. Az óvodagond égetőbb. Ke­vés a férőhely. Kevés, annak ellenére, hogy az elmúlt né­hány év alatt figyelemreméltó előrelépés tapasztalható. Kom­lón közel 1000 gyereket tud­nak elhelyezni az óvodákban, közel 700 férőhelyen. Nap­jainkban ugyanis száz férő­helyre nem száz gyerekkel szá­molnak. Hiszen ritka az a nap, amikor a felvett gyerekek közül mindegyik az óvodában van: betegség, egyebek miatt az optimum az, ha százhúsz százalékos a kihasználtság. Tegyük gyorsan hozzá, hogy Komló az óvodai férőhelyek tekintetében igen előkelő he­lyen áll — mégis közel fél­ezer óvodáskorú gyerek az óvodakapukon kívül rekedt. „Építsünk óvodát!” Komlón az óvodaépítési mozgalom 800 000 forintot ho­zott — vállalatok és egyének fizettek be kisebb-.nagyobb összegeket a tanácsi számlá­ra. De legalább ötmillió kell egy óvodához: ha újonnan épül és ötven férőhelyes, (gy aztán ott van a tanácsi szám­lán a nyolcszázezer, s ahhoz, hogy legyen belőle valami, legalább négymilliót mellé kell rakni. A hírek szerint a komlóiak az idén Mánián és Mecsek- jánosiban 25—25 férőhelyes, Kossuth-aknán 75 férőhelyes, jövőre pedig Szilvásban 100 férőhelyes óvoda építéséhez kezdenek hozzá. Az akció se­gítségére sietett egy rendelet is — országosan — mely le­hetővé teszi a vállalatoknak, hogy az adózatlan nyeresé­gükből az óvodaépítést fi­nanszírozhatják, mégpedig a dolgozói létszám alapján. Komlón felmérték, hogy a kö­vetkező öt év alatt vajon mennyit jelenthet ez forintban. Ha igaz, 5—6 milliót. Termé­szetes az is, hogy a társadal­mi segítségre továbbra is szükség llesz. S talán elérhetik, hogy 1980-ig — az öt év alatt ehhez közel 400 plusz férőhely kell — alig-alig marad gyerek a kapukon kívül Átalakítható óvodákat! A statisztika szerint 1950 és 1975 között egymillió-három­százötvenezer fővel gyarapo­dott népességünk. A jelek azt mulatják, hogy 1975 és 2000 között csak 270—300 ezer fő fesz a természetes szaporulat Nemcsak a népességpol'itikái határozat hozta ugyanisi a sok újszülöttet, hanem az ötvenes évek eleji demográfiai robba­nás: az akkor születettek most vannak házasuló" korban. Emiatt azt várják, hogy a nyolcvanas években több lesz az óvodai férőhely, mint a gyerek. Ezért azt javasolják a terve­zők, olyan óvodákat tervezze­nek, melyek: átalakíthatok mondjuk iskolának. így aztán az esetleges elkövetkező 10 éves óvodaépítési program — amely egyre nagyobb lendü­letet vesz — nem fog vissza­ütni 1990-ben. No, persze az is elképzelhető, hogy a' sok­sok óvoda vonzó lesz a! gyer­mekáldás-vállalás szempont­jából. Kozma Ferenc Üzemi állam­igazgatási szolgálat Hová, kihez forduljunk, ha adó-, vagy lakásproblémánk adódik? Építkezni szeret­nénk, lakást karbantartani: mennyi utánajárással, vára­kozással jár ez. Már-márazt hisszük, a hivatalokhoz csak útvesztőkön át juthatunk el. Tájékozatlanul kopogunk, milyen papírt is kérjünk, hogy töltsük ki. Jogi fogai mák zuhataga áraszt el és a bonyolultság elkeserít. A fenti ügyintézési gondok a leggyakoribbak és igazán ti pikusak. Egyebek között emiatt szervezi meg a Baranya me­gyei Tanács a Szakszerve­zetek Baranya megyei Ta­nácsának egyetértésével az úgynevezett „Ozemi állam- igazgatási szolgálatot”, ami kísérteti jellegű és pillanat­nyilag az országban egye­dülálló. A hagyományos jog­segélyszolgálatnál több, ugyanis az üzemi demokrá­ciát is hivatott segíteni, A helyi és a központi döntése­ket, jogszabályokat egysze­rűen, érthetően magyaráz­zák meg, ezenkívül a felvi­lágosító munka az állam­polgári jogokat és köteles­ségeket is megismerteti. Az államigazgatási tevékenysé­get közelítik az üzemi élet­hez; a vállalatok és a helyi tanácsok között jobb kap­csolatot alakítanak ki. A szolgálat tagjai: a szak- szervezeti megbízott, a ta­nácsi alkalmazott, a válla­lati jogász, üzemben dolgo­zó tanácstag - közvetítik a munkások panaszait, észre­vételeit, az üzemi szervek bejelentéseit. Például átve­szik a közérdekű panaszbe- odványokat. Ezen kívül el­járnak a dolgozó érdeké­ben a vállalat vezetőjénél, a szakszervezetnél, egyéb társadalmi szerveknél is, de felkeresik a helyi tanácsot is. A közvetítő szerep mel­lett alkalmanként ügyinté­zést is vállalnak. Mindezek ellenére első­sorban felvilágosítanak, tá­jékoztatnak az ügyintézés módjairól, feltételeiről, a fo­gadóórákon, a vállalat terü­letén. írásos tájékoztatókat, nyomtatványokat osztanak ki, kitöltésükben segítenek. Utánajárnak, hogy a kérvé­nyekre, beadványokra idő­ben érkezzék meg a válasz. Azt is kiderítik: miért késik intézkedésével az illetékes tanács, vagy mi a további teendő. A Jogász Szövetség, a TIT bevonásával állampol­gári ismereteket elmélyítő előadásokra, konzultációkra is sor kerül. Márciustól a Mecseki Szénbányák Vállalatnál, a Pécsi Bőr- és Sörgyárban, a Patyolat Vállalatnál, a Tejüzemben, Mohácson a Farostlemezgyárban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyáregységében, Komlón a Május 1. Ruhagyárban veze­tik be az üzemi államigaz­gatási szolgálatot. Februárban a Megyei Ta­nács központi tanfolyamot indít a szolgálat aktíváinak. Jelenleg a fenti vállalatok­nál, gyárakban a résztvevő­ket jelölik ki, akik jogilag jártasak, megfelelő szerve­zőkészséggel rendelkeznek és pedagógiailag felkészül­ten jól bánnak az emberek­kel.- Cs. ]. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents