Dunántúli Napló, 1976. február (33. évfolyam, 31-59. szám)
1976-02-17 / 47. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtülí napló XXXIII. évfolyam, 47. szám 1976. február 17., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A párttagsági könyv A tagsági könyvek kicserélése bizonyos időszakonként ismétlődő a párt gyakorlatában. A felszabadulás után lebonyolított tagkönyvcserék többségét tulajdonképpen a tagsági könyvek lejárta, illetve az ideiglenes tagsági igazolványok kicserélése tette szükségessé, csupán az 1949-es tag- l^önyvcsere volt tagrevízióval összekötve. Mindazonáltal az egyes tagkönyvcseréknek mindenkor megvolt a megfelelő politikai jelentősége. Ez természetes is, hiszen a párt tevékenységének bármely területét érintő legkisebb szervezeti intézkedés sem különíthető el az általános politikai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv esetében, amely a politikai értelemben vett társadalmi hovatartozás, a politikai,* a világnézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettség, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önként vállalt követésének dokumentuma. Annak igazolása és kifejezője, hogy tulajdonosa egy olyan kommunista közösség tagja, mely az internacionalizmus elvét követve, a munkás- osztály társadalmi hivatását valóra váltva állhatatosan küzd az osztályérdekeivel egybeeső nagy nemzeti célkitűzésünk, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Pártunk eddigi története arra is teljes bizonyságul szolgál, hogy a párthoz való tartozás, illetve az azt igazoló tagsági könyv politikai értékét a helyesen kidolgozott és következetesen megvalósított politikai irányvonal által, valamint tagjainak a példamutató helytállása, magánélete által az egész párt számára kivívott tekintély adja. Pártunk helyes politikája, annak sikeres alkalmazása, tagjainak munkája következtében a magyar kommunisták piros tagsági könyve nemzetközileg is, dolgozó népünk körében is nagy tekintélynek örvend. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban a Magyar Kommunista Párt politikai továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tagkönyv- csere tulajdonképpen annak kifejezője volt, hogy egy politikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömörítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével népünk kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Kiépült a munkás—paraszt szövetségen alapuló államhatalmi-államigazgatási rendszerünk: a tanácsrendszer, létrehoztuk és fejlesztettük a szocialista ipart, kiépültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái, a korábbiakban soha nem tapasztalt fejlődést ért el a tudományos-kulturális élet, népünk egészségügyi-szociális körülményei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ebben az időben a párt tevékenységében súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyancsak erre az időszakra esett, hogy népünk belső és külső ellenségei támadást indítottak szocialista vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellenforradalomba torkollott. A támadás fő tüze a pártra irányult. Az elkövetett hibák és az ellenforradalmi támadás következtében a párt, a kommunisták nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, melyből a kivezető utat a párt újjászervezése, helyes politikai vonalának kidolgozása és alkalmazása jelentették. Ebben az időszakban lebonyolított tagkönyvcserék (1952, 1957,1967) sorából politikai jelentőségénél fogva különösen kiemelkedik az ideiglenes tagsági és tagjelölt igazolványok 1957— 1958. évi kicserélése végleges tagkönyvekre. Az ellenforradalom utáni időszakban a párt tagjának lenni egyet jelentett következetesen szembenézni az elkövetett hibákkal, vállalni azok kijavítását, hinni a kibontakozás lehetőségében, a párt szavában, a haladó erők erejében, a politikai konszolidáció lehetőségében. Az azóta eltelt évek politikai és gazdasági eredményei a pártra, a kommunistákra vonatkoztatva is számos tanulságot hordoztak. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy munkánkhoz az erőt, az önbizalmat a munkásosztálytól, dolgozó népünktől meríthetjük, hogy a tekintélyért, a nép bizalmáért, nap mint nap újra és újra meg kell dolgozni, hogy a párttagsági könyv nemcsak az eredmények, a sikeres dolgok, hanem az úgynevezett népszerűtlen feladatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegendő a politika formális elfogadása, hanem nyíltan, önzetlenül kell kiállnia és dolgoznia annak képviseletében és végrehajtásában. A hatodik tagkönyvcserét pártunk XI. kongresszusa olyan helyzetben határozta el, amikor a párt vezető szerepe az élet minden területén töretlenül érvényesül, tömegkapcsolatai jók, a pártegység biztosított, a párt tagjainak túlnyomó többsége következetesen dolgozik a határozatok végrehajtásán, a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlődik. Egyszóval semmiféle indok nincs arra, hogy általános tagfelülvizsgálatot, illetve tagrevíziót hajtsunk végre. A szocialista építőmunka közeli és távolabbi programja ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a XI. kongresszus által felvázolt célkitűzések tükrében a párt egy olyanfajta önvizsgálatot végezzen el, melynek lényege: a kongresszusi határozatok végrehajtására történő felkészülés, mozgósítás. A tagkönyvcsere céljának elérését biztosító feladatok sorából jelentőségénél fogva kiemelkednek azok a személyes beszélgetések, melyet minden alapszervezetben le kell folytatni a párttagsággal 1976 márciusa és júliusa között. Fontos követelmény, hogy ezekre a beszélgetésekre nyílt, őszinte, közvetlen elvtársi légkörben, jól átgondolt és megalapozott véleményalkotás mellett kerüljön sor, mert csak így lehet biztosítani, hogy a párt politikájából adódó feladatok, az alapszervezet tevékenysége, a párttagok munkája, képzettsége, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására és az alapszervezet munkájára vonatkozó vélemények, javaslatok reális számvetését tudjuk elvégezni. Dr. Latos István, az MSZMP KB alosztályvezetője wM^fWi Wm rÄ'^ i&i-Söi ^ X y i_ 1% í í í Í..j i.l. ^ Ujj C..' í ~| é 3SÍp ^MMMMMMMI^' llfdilÉ Kuba népe a szocialista alkotmányra szavazott A kubai nép a vasár- ™ napi népszavazáson óriási többséggel elfogadta az ország új szocialista alkotmányát és az úgynevezett átmeneti törvényt, amely az országgyűlés megalakításáig és az új kormány megválasztásáig tartó ildöre szabályozza az állam működését. A helyi idő szerint hétfőn hajnali fél négykor nyilvánosságra hozott adatok szerint a népszavazás eredménye igy alakult: szavazott 5 602 337 lakos, érvényes szavazat: 5 554 933, igennel szavazott: 5 472 867, nemmel szavazott 54 066. Vasárnap délután, pontosan hat órakor (magyar idő szerint éjfélkor) Kuba 17 ezer szavazási irodájában lezárták az urnákat, s megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. Az új szocialista alkotmány elfogadásáról döntő népszavazás a kubai nép nagy politikai demonstrációja volt a forradalom mellett. A havannai 25- ös körzetben, a jegyzékben 540-es sorszám alatt szereplő Fidel Castro, a párt első titkára, miniszterelnök déli egy órakor szavazott. Az aktus után az őt körülvevő újságiróknak azt hangsúlyozta, hogy ,,a szocialista alkotmány szimbolizálja azokat a jogokat, amelyeket, a kubai nép az elmúlt 17 év alatt kivívott magának. Ez a nap — mondotta — nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a forradalom intézményesítési folyamatában megszüntessük az átmeneti állapotot." A kormány elnöke rámutatott a beszélgetés során, hogy „a tömegek aktív részvétele, véleményének, tapasztalatának figyelembe vétele nélkül nem tudtuk volna megalkotni az ország alaptörvényét. Az alkotmány hosszú távú programot ad nekünk, egyben egy politikai, forradalmi eszköz ahhoz, hogy elérjük céljainkat.” Budapestre érkezett a csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének küldöttsége. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Václav David, a szövetségi gyűlés al- elnöke, a népi kamara elnöke, Lcrincz Gyula, a szövetségi gyűlés elnökségének tagja, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének elnöke, Zde- nek Vomastek, a szövetségi gyűlés képviselői. A Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások a magyar országgyűlés és a csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége között. Kapcsolószekrényeket készítenek a Baranya megyei Építőipari Vállalat villanyszerelői az építkezésen használt munkagépek üzemeltetésére. A kapcsolószekrény védi a dolgozókat az áramütés, valamint a munkagépet a túlórám és a beázás miatt történhető műszaki zavarok ellen. Fotó: Kóródi Gábor Kevesebb adminisztráció, későbbi kezdés Változások a péksütemény és kenyér szállításában Előbb a kifli, aztán a kenyér Nyitás előtt nincs szállítás Az ,,óruterités" szó bizonyára sokak számára ismeretlen. Azoknak isi akik a hajnalban kihordott, bolt-nyitásig az utcán álló rekeszekben porosodó kiflit vásárolják napközben, s mérgelődnek; talán azok számára is, akik egy-két (esetleg három-négy) kilós kenyérszükségletük beszerzését szintén hajnalban intézik el. Fizetés nélkül. Amint a Pécsi Sütőipari Vállalatnál megtudtuk, az áruterítés a készítmények elosztását és kiszállítását jelenti. Többek között a fentebb vázolt gondok miatt kellett megszervezni a múlt héten lezajlott ankétot. A megbeszélésen részt vettek a Korszerű gépeket kapott a Pécsi Bőrgyár. A közelmúltban üzembe helyezték a termelékenyebb gyártást biztosító RIZZI típusú 'aragógépet. Seres Éva felvétele Sütőipari Vállalat és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat illetékesei, valamint a nagyobb pécsi boltok mintegy negyven vezetője. A meghívottak első vendégei voltak az új kenyérgyár klub- helyiségének. A téma az új kenyérgyár üzembehelyezése utáni áruszállítási rendszer volt. Több jelentős kérdésben megállapodás született: a kenyérgyár lényegében csak egykilós fehérkenyeret süt majd, a kevés számú barnakenyér-vásár- lót máshonnan látják el. A bevált miskolci gyakorlat nyomán Pécsett is általában 6—8 órás kenyér kerül majd az üzletekbe. Ez a szám nem ijesztő, hiszen a szabályok szerint is csak minimálisan négyórás kenyér kerülhet ki a gyárból. A megállapodás másik lényeges pontja volt, hogy reggelente elsődlegesen és nagyobb mértékben a péksütemény kerül az üzletekbe, méghozzá csak akkor, ha a bolt kinyitott. Ez alól csak pár kiemelt üzlet a kivétel, ahol biztosítanak egy dolgozót a hajnali átvételre. A zsemle, kifli után érkezik majd a kenyér, s így a szennyeződés, az „eltűnés” és a „kivittük — nem hozták ki” jellegű viták megszűnnek. A megváltozott szállítási renddel megváltozik a bizonylati rendszer: az árukihordó jóval kevesebbet adminisztrál. Munkájuk egyébként is könnyebb lesz, mert nem kell hajnali két órakor indulniuk, elég lesz fél ötkor is. Az említett ankét előtt több megbeszélést tartottak az illetékesek, így már megoldották a járatszervezést is. Az új kenyérgyár üzembelépésekor a harminc Pécsett dolgozó szállító autó menetrendjében már csak kisebb változások lesznek. Sz. P.
