Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-14 / 13. szám
2 Dunántúlt napló 1974. január 14., szerda Ülést tartott az MSZMP Pécsi Járási Bizottsága Az MSZMP Pécsi Járási Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen Cyenis Pál, a Járási Bizottság első titkára elnökölt. Részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, megyei első titkár is. Csizmán lenő, a Járási Párt- bizottság gazdaságpolitikai csoportjának vezetője előterjesztésében megvitatták az V. ötéves terv és az ezévi terv feladataiból adódó járási, gazdasági-politikai tennivalókat. A napirendi ponthoz hozzászólt Hoffmann Antal, a görcsönyi, Kerner Adóm, a szalántai, Boksa/' Antal, a boksái, Rónaszéki Ferenc, a szentlőrinci és Vadál Béla, a szabadszentkirályi termelőszövetkezetek elnökei, Bruck József, a Baranya megyei Tanács Pécsi Járási Hivatalának elnöke, Neményi Ernő, a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Kern József, a szentlőrinci és Nagy József, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója, Boros László, a budapesti Vegyiművek hidasi üzemegységének vezetője, Pál Géza és Gera Antalné pártbizottsági tagok és dr. Nagy József megyei első titkár is. Az előterjesztést a pártbizottság elfogadta. Ezek után megjelölték a járási pártbizottság feladatait a XI. kongresszus határozatainak megvalósítására, javaslatot tettek a járási pártbizottság és pártvégrehajtóbizottság idei első félévi ülésterveire, valamint elfogadták a pártbizottsági tagok első féléves munkaprogramját. Végezetül elfogadták a végrehajtó bizottság jelentését a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. Befejeződtek a magyar—szovjet vegyipari tárgyalások Budapesten befejeződött a Magyar—Szovjet Vegyipari Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Állandó Munkabizottság 10. ülése. A magyar delegációt Zsengel- lér István nehézipari miniszter- helyettes, a szovjet delegációt V. V. Lisztov, vegyipari miniszterhelyettes vezette. A tárgyalásokon áttekintették az olefin-egyezmény szerinti szállítási kötelezettségekhez kapcsolódó műszaki-gazdasági kérdéseket és intézkedéseket hoztak a tervezett magyar— szovjet agrokémiai egyezmény előkészítésének meggyorsítására. Foglalkoztak a két ország vegyipara közötti termelésiműszaki távlati együttműködés bővítésének kérdéseivel. Máriakéménden meghirdették a megyei tejtermelési versenyt Felavatták az országban 1895-ben elsőként megalakult falusi tejszövetkezet em lé ktábláját A tévéreklám nem túloz; a tej=élet, egészség. Ahol sok tej fogy, ott egészséges a nemzet, magasabb az átlagéletkor. A tej- és tejtermékek iránti igény az életszínvonal emelkedésével nálunk is ugrásszerűen megnövekedett, ám ezzel a termelés ma már messze nem tud lépést tartani. Ott tartunk, hogy minden lehetséges eszközzel fel kell lendítenünk és ösztönöznünk a szarvasmarhatenyésztést, a tejtermelést. Ettől a céltól vezérelve rendezett tejtermelési tanácskozást tegnap délután a máriakémén- di művelődési házban a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesület, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Baranya megyei Tejipari Vállalat és az Állattenyésztési Felügyelőség. Miközben megemlékeztek az országban elsőként létrejött falusi tejszövetkezet megalakulásáról, a szép számmal megjelent szövetkezeti vezetők előtt meghirdették az országos és a megyei tejtermelési versenyt, csatlakozásukat kérve. Nem véletlen tehát, hogy a versenyfelhívás éppen Máriakéménden röppent fel. 1895- ben itt alakult meg Magyar- ország első falusi tejszövetkezete. Csakhogy akkor éppen fordított volt a helyzet, sok volt a tej, s a derék mária- kéméndi gazdák - nem volt olyan ház, ahol ne lett volna egy-két tehén, a módosabb gazdáknál akár 20-30 is - éppen azért szövetkeztek, hogy a tej, később tejtermékeik értékesítését biztosítani tudják. Erről, s Baranya múltbeli kiemelkedő helyéről az ország állattenyésztésében a tegnapi tanácskozáson sok-sok adalékot kaptunk, megemlékezett róla a községi tanácselnöknő, még részletesebben felvázolta dr. Kecskés Sándor, a MAE Állattenyésztési Társaságának titkára. A visszatekintésből csak annyit, óriási hagyományokkal rendelkezünk, erre mindenképpen építenünk kell, az országos és a megyei tejtermelési versenyben szinte kötelezőnek kell éreznünk, hogy benevezzünk. A megemlékezések után a tejtermelési versenyt — amelynek feltételeit az érdekeltek a Magyar Mezőgazdaság múlt évi, 48-as számában tanulmányozhatnak — dr. Tarcsay Imre, a Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának csoportvezetője hirdette meg. A megyei versenyt az országos verseny keretében rendezik meg; az országos versenyhez csatlakozó nagyüzemek és kistermelő gazdaságok a megyei versenyben automatikusan vesznek részt. Külön bejelentésre lehetséges csak a megyei versenyhez csatlakozni. A jelentkezési lapokat egyébként már mindenüvé kiküldték. . A versenyben természetesen nemcsak a nagyüzemi gazdaságok, de a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdák is részt vehetnek. A nagyüzemi gazdaságok csatlakozási szándékukat a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, a kistenyésztők a községi tanácsok szakigazgatási szervénél jelenthetik be. A jelentkezési határidő január 31. A nagyüzemi gazdaságok több kategóriában versenyezhetnek, a rangsort eredményeik alapján készítik el. Díjazzák az egy fejt tehénre jutó legtöbb tejet termelő nagyüzemet, a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó árutejtermelésben legjobb eredményt elérő nagyüzemet és az árutejmennyiséget az előző évi bázishoz viszonyítva legjobban növelő gazdaságot. (Megjegyezzük, az eredményekbe a háztáji gazdaságok által a nagyüzemen keresztül értékesített tej is beszámít.) Mindhárom kategóriában az I., a II. és a III. helyezettet díjazzák, a további öt helyezett elismerő oklevélben részesül. (A díjakra a minisztérium 150—200 ezer forintot ajánlott fel.) Lesz még egy összevont díj is: az említett három kategóriában a legjobb helyezést elért nagyüzem megyei termelési nagydíjat nyer. A megyei versenybein részt vevő kistenyésztők közül a járási I., II., III., valamint a megyei l„ II. és III. helyezettet díjazzák. A tegnapi tanácskozáson a versenyfelhíváshoz való csatlakozásukat először a házigazdák, a szederkényi Karasica Gyöngye termelőszövetkezet és a máriakéméndi háztáji gazdák jelentették be, majd sorra álltak fel a többiek, a rózsafai, a sásdi, a majsi és a babarci tsz képviselői, s bizonyára másokban, ha nem is jelezték, érlelődött a csatlakozási szándék. A résztvevők ezután a Kossuth Lajos utca 5. szám alá vonultak, ebben a házban alakult meg egykor a máriakéméndi tejszövetkezet. Az épületen elhelyezett emléktáblát Novics János, a körzet országgyűlési képviselője leplezte le. — mz — URH-készülékes szerelők a PIK-nél I2I millió forint lakások javítására A pécsi lakások javítására ebben az évben százhuszonegymillió forintot fordít a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat. Háromszáztíz lakás teljes felújítását tervezik, többek között a Petőfi, a Káptalan, a Fel- szabadulás, a Sörház utcában, a Munkácsy Mihály utca 3. sz., 18. sz., a Semmelweis 28. és a Jókai Mór utca 44. szám alatti házakon pedig emelet- ráépítést kezdenek. A lakások többségének korszerűsítését 1977-re fejezik be, de az 1st - ván-aknai és a kővágószöllősi négy-négy épület átadására ez év végén kerül sor. A jelenleg A hangszerkészítő Ha kivágsz egy habos jávorfát, s azt gondosan őrződ nyolc esztendeig, de úgy, hogy közben se nap, se szél, se víz ne érje, akkor remélheted, hogy kezed ügyes munkájával oly hangszert készíthetsz belőle, mely által füledbe juthat a legtisztábban csengő muzsika . . . Akár egy népmese bölcs intelme. Pedig nem mese, hanem sok emberöltő íratlan mesterhagyatéka. László István, ma Mohácson élő népihangszer készítő mondta, aki már hosszú évek óta hallgatja és tapasztalja a legkülönbféle fák zengését. — A fa muzsikáját az erdőben hallani legjobban. SzereMiért csak disco idején van tele? Az ifjúsági klubokról Miért csak disco-műsorok idején telnek meg az ifjúsági klubok? Kitől és mitől függ az, hogy egy ifjúsági klubban tervszerű, tartalmas program legyen? Milyen az ifjúsági klubok irányításának, személyi, tárgyi ellátottságának helyzete Pécs városában? Pécsett jelenleg 51 ifjúsági klub van. Az ifjúsági kluboknak fontos szerep kell, hogy jusson a fiatalok eszmei-politikai nevelésében. Ez a legjobb forma arra, hogy a fiataloknak közéleti fórumuk legyen, eszköz a politikai aktivitás növelésére, a közösségi nevelésre. A klubokban folyó tartalmi munkával lehet és kell hatni a KISZ-tagokra és a KISZ-en kívüliekre egyaránt. 1975-ben Pécsett felmérést készítettek a klubmunkáróL A tapasztalatok ellentmondásosak. Egyrészt a működéshez szükséges anyagi-tárgyi feltéPénz van, csak megfelelő vezetők nincsenek telek tekintetében kedvező a helyzet. Az ifjúsági törvény megjelenése óta pozitív változás tapasztalható a vállalatok, intézmények részéről a klubmunka feltételeinek biztosításában. Éppen a vállalatok által nyújtott jelentős anyagi segítség szülte azonban azt a problémát, amelynek lényege, hogy ki irányítja a klub tevékenységét, mennyi beleszólása van a vállalatnak, mint a klub üzemeltetőjének, és milyen feladat hárul a KISZ-szervezetre? Másrészről viszont nem elég a szép, modem környezet ahhoz, hogy egy ifjúsági klub jól működjön. Kellően felkészült, jól tájékozott kezdeményező klubvezetőkre van szükség. Ahogy a felmérés mutatja, ma még legtöbbet ezen a téren kell tenni, mert sajnos a vezetők többsége nem rendelkezik megfelelő politikai, közéleti felkészültséggel. Gyakori személyi változás maga után vonta sok esetben a tervszerűtlen- séget, azt, hogy a programok többnyire spontán összejövetelek voltak. A klubok tevékenysége legtöbb esetben kimerült „könnyebb fajsúlyú" szórakozási igények, vagyis a disco- műsorok lebonyolításában. Mindezen problémák mellett azért meg kell említeni, hogy vannak Pécsett országosan is kiemelkedő szintet elérő klubok. Például az Orvostudományi Egyetem, Műszaki Főiskola, Pécsi Tervező Vállalat, Gázmű klubjai, ahol TIT előadások, öntevékeny művészeti csoportok, élménybeszámolók, vetélkedők szerepelnek a programban. Ahhoz, hogy a klubok az önművelés, a tartalmas szórakozás eszközei legyenek, növelni kell a KISZ-szervezetek felelősségét a klubtevékenység irányításában, a vezetők kiválasztásában. Biztosítani kell a vezetők folyamatos képzését, az ifjúsági házban működő klubtanácsra még fokozottabban kell építeni. Szorgalmazni kell az ezer fős létszámot meghaladó üzemeknél a függetlenített szakképzett népművelők beállítását. Varga Ági tem a fákat, titkot látok és hallok bennük. Én és a fa ösz- szetartozunk, engedelmes nekem, a lelkemre formálódik. Ezt úgy hálálom meg, hogy „halála után" hangszert készítek belőle. Tenyérnyi kis műhely: egy gyalupad rengeteg forgáccsal, s a hasító fafélelem: kések, pengék, qyaluk. mindenütt. Háromszögletű bafalajkát, rezgős tamburát, zengő citjerát, ívelt nyakú hegedűt hagy itt maga után a kéz vezette ormótlan véső. — Ma már ritkán készítek új hangszert, mondhatnám, hogy csak saját kedvtelésemre, meg a gyűjtők szenvedélyének. Javítás az annál több akad. Ha eltörik a kőttalap, bereped a doboz, elszakad a lószőr a vonón, idehozzák orvoslásra. Kevés már a jávorfa, pedig annak a legjobb az erezete. Nem lehet anyaghoz jutni, így, ha mégis rászánom magam egy-egy újabb hangszer készítésére, akkor alma, vagy körtefát használok. Nem rossz ez sem, dehát aki hallotta a másikat ... A műhely egyik sarkában három teknősbéka élt még évekkel ezelőtt is. A hosszú életű állatok közül ma már csak egy alussza téli álmát. A másik két tő Amerikába repült. — Csak a páncéljuk. Száló tamburát csináltam belőlük. A kemény páncél olyan érces hangot ad, hogy a legnagyobb zenekarból is kihallik a prím. Nem mondom, én magam is szép munkának tartottam Gyöngyház és ében intarziával díszítettem. Ma Washingtonban és New-Yorldban múzeumok őrzik, két amerikai néprajzgyűjtő vette meg. Ez a harmadik teknős Is csak tavaszig él ő is forróvízbe kerül. Füzes János felújítás alatt álló lakások nagy részébe március elején költözhetnek vissza a lakók. A már átadott épületek folyamatos ellenőrzését a tervszerű megelőző karbantartás program keretében végzik. Az ötéves ciklusokra bontott címjegyzék alapján fedik fel az esetleges hibákat, a rendellenességeket még „gyermekkorukban" kijavítják, ami nem csekély népgazdasági megtakarítást jelent. Ebben az évben nyolcvanhat épületben, azaz 2000 lakásban, állítják helyre a meghibásodott szerelvényeket. Különös problémát a lapostetős panelházak jelentenek, amelyeken a 200 ezer négyzetméternyi tetőszigetelés tönkrement. A jelenlegi technológiával csak tíz év alatt tudnák elhárítani a hibákat: ezért tavaly elkezdtek kidolgozni egy új műszaki fejlesztési programot, amely lehetővé teszi a gyorsabb, korszerűbb te- tősrigetelést. A terv elkészültéig is folyamatosan javítják a szigetelt részeket. A lakossáq bejelentéseire támaszkodva végzik az évi és havi karbantartást. Ezen kívül szerveztek úgynevezett gyorsjavító brigádokat, ezek három napon belül megszüntetik a hibákat. Az idén, hogy rugalmasabbá tegyék a brigádok munkáját, a szerelők a központtal URH-készülékek segítségével érintkeznek. Január elsejével kezdtek dolgozni a szolgáltató brigádok. Jelenleg még csak Meszesen, a Tolbuhin úti többszintes épületekben, az új szigeti városrész panelházaiban és Lvov- Kertvárosban tevékenykednek. Munkájuk célja a folyamatos ellenőrzés, a bérlők és a szerelők közti jobb kapcsolat kialakítása, a kisebb javítások azonnali elvégzése. A szolgáltató brigád tagjai önállóan gazdálkodnak anyaggal, pénzzel és bizalommal. Tovább bővítik a tömbgondnokságot, gépekkel könnyítik meg az itt dolgozó nők munkáját. Illetve, csak könnyíte- nék, ha megfelelő típusú, rendeltetésű kisgépek állnának a szolgálatukra. A jelenleg megvásárolhatók vagy nem elég univerzálisak, vagy túl nehezek. A „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat oly módon terjesztik ki, hogy a szerelők kis űrlapokat nyújtanak át a lakóknak, akik véleményüket feljegyzik rá, az így nyert észrevételeket negyedévenként értékelik. Reméljük, csak megelégedett válaszok érkeznek a központba. Barlahidai Andrea Rendelet az olaj kályha forgalmazásáról A belkereskedelmi miniszter az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben módosította a belkereskedelmi termékszabályozásról szóló rendeletet. A már hatályba lépett módosítás kizárólag az olajkályha forgalmazását szabályozza. A múlt évben a miniszter rendeleté úgy korlátozta az olajkályha- értékesítést, hogy közületek csak utalványra, magánszemélyek pedig csak a régi ellenében, cserébe vásárolhattak olajkályhát. Ilymódon tavaly 98 ezer készüléket adtak el, 60 ezret a lakosság, 38 ezret a közületek vettek meg. Az idén százezer olajkályha áll rendelkezésre, ebből kell kielégíteni a lakossági és a közületi igényeket, a cserélők és az új igénylők keresletét. A rendelet az ellátást és a forgalmazás módját a múlt évi gyakorlathoz hasonlóan írta elő. Eszerint elsősorban az utalványosok és a cserélök igényeit elégítik ki. Új a rendelkezésben, hogy ^ az állami és magánerőből épülő többszintes — az építési engedély szerint kizárólag egyedi olajkályhával fűthető — lakásokra is adnak utalványt. Lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy a minisztérium által meghatározott kereten belül a lakosság a kijelölt kiskereskedelmi boltokban szabadon is vásároljon olajkályhát. A belkereskedelmi minisztérium az olajkályha keretszámokat már megküldte a megyéknek.