Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-14 / 13. szám

2 Dunántúlt napló 1974. január 14., szerda Ülést tartott az MSZMP Pécsi Járási Bizottsága Az MSZMP Pécsi Járási Bi­zottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen Cyenis Pál, a Járási Bizottság első titkára elnökölt. Részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, megyei első titkár is. Csizmán lenő, a Járási Párt- bizottság gazdaságpolitikai csoportjának vezetője előter­jesztésében megvitatták az V. ötéves terv és az ezévi terv fel­adataiból adódó járási, gaz­dasági-politikai tennivalókat. A napirendi ponthoz hozzászólt Hoffmann Antal, a görcsönyi, Kerner Adóm, a szalántai, Bok­sa/' Antal, a boksái, Rónaszéki Ferenc, a szentlőrinci és Vadál Béla, a szabadszentkirályi ter­melőszövetkezetek elnökei, Bruck József, a Baranya me­gyei Tanács Pécsi Járási Hiva­talának elnöke, Neményi Ernő, a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Kern József, a szentlőrinci és Nagy József, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója, Boros László, a budapesti Vegyi­művek hidasi üzemegységének vezetője, Pál Géza és Gera Antalné pártbizottsági tagok és dr. Nagy József megyei el­ső titkár is. Az előterjesztést a pártbi­zottság elfogadta. Ezek után megjelölték a járási pártbi­zottság feladatait a XI. kong­resszus határozatainak megva­lósítására, javaslatot tettek a járási pártbizottság és párt­végrehajtóbizottság idei első félévi ülésterveire, valamint el­fogadták a pártbizottsági ta­gok első féléves munkaprog­ramját. Végezetül elfogadták a végrehajtó bizottság jelen­tését a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. Befejeződtek a magyar—szovjet vegyipari tárgyalások Budapesten befejeződött a Magyar—Szovjet Vegyipari Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Állan­dó Munkabizottság 10. ülése. A magyar delegációt Zsengel- lér István nehézipari miniszter- helyettes, a szovjet delegációt V. V. Lisztov, vegyipari minisz­terhelyettes vezette. A tárgyalásokon áttekintet­ték az olefin-egyezmény szerin­ti szállítási kötelezettségekhez kapcsolódó műszaki-gazdasági kérdéseket és intézkedéseket hoztak a tervezett magyar— szovjet agrokémiai egyezmény előkészítésének meggyorsításá­ra. Foglalkoztak a két ország vegyipara közötti termelési­műszaki távlati együttműködés bővítésének kérdéseivel. Máriakéménden meghirdették a megyei tejtermelési versenyt Felavatták az országban 1895-ben elsőként megalakult falusi tejszövetkezet em lé ktábláját A tévéreklám nem túloz; a tej=élet, egészség. Ahol sok tej fogy, ott egészséges a nem­zet, magasabb az átlagélet­kor. A tej- és tejtermékek irán­ti igény az életszínvonal emel­kedésével nálunk is ugrássze­rűen megnövekedett, ám ezzel a termelés ma már messze nem tud lépést tartani. Ott tar­tunk, hogy minden lehetséges eszközzel fel kell lendítenünk és ösztönöznünk a szarvas­marhatenyésztést, a tejterme­lést. Ettől a céltól vezérelve ren­dezett tejtermelési tanácskozást tegnap délután a máriakémén- di művelődési házban a Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesület, a Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége, a Baranya megyei Tejipari Válla­lat és az Állattenyésztési Fel­ügyelőség. Miközben megemlé­keztek az országban elsőként létrejött falusi tejszövetkezet megalakulásáról, a szép szám­mal megjelent szövetkezeti ve­zetők előtt meghirdették az or­szágos és a megyei tejterme­lési versenyt, csatlakozásukat kérve. Nem véletlen tehát, hogy a versenyfelhívás éppen Mária­kéménden röppent fel. 1895- ben itt alakult meg Magyar- ország első falusi tejszövetke­zete. Csakhogy akkor éppen fordított volt a helyzet, sok volt a tej, s a derék mária- kéméndi gazdák - nem volt olyan ház, ahol ne lett volna egy-két tehén, a módosabb gazdáknál akár 20-30 is - éppen azért szövetkeztek, hogy a tej, később tejtermékeik ér­tékesítését biztosítani tudják. Erről, s Baranya múltbeli ki­emelkedő helyéről az ország állattenyésztésében a tegnapi tanácskozáson sok-sok adalé­kot kaptunk, megemlékezett róla a községi tanácselnöknő, még részletesebben felvázolta dr. Kecskés Sándor, a MAE Ál­lattenyésztési Társaságának tit­kára. A visszatekintésből csak annyit, óriási hagyományokkal rendelkezünk, erre mindenkép­pen építenünk kell, az országos és a megyei tejtermelési ver­senyben szinte kötelezőnek kell éreznünk, hogy benevezzünk. A megemlékezések után a tejtermelési versenyt — amely­nek feltételeit az érdekeltek a Magyar Mezőgazdaság múlt évi, 48-as számában tanulmá­nyozhatnak — dr. Tarcsay Imre, a Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának csoportveze­tője hirdette meg. A megyei versenyt az országos verseny keretében rendezik meg; az országos versenyhez csatlako­zó nagyüzemek és kistermelő gazdaságok a megyei verseny­ben automatikusan vesznek részt. Külön bejelentésre lehet­séges csak a megyei verseny­hez csatlakozni. A jelentkezési lapokat egyébként már minde­nüvé kiküldték. . A versenyben természetesen nemcsak a nagyüzemi gazda­ságok, de a háztáji, a kisegí­tő és az egyéni gazdák is részt vehetnek. A nagyüzemi gazdaságok csatlakozási szán­dékukat a Megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, a kistenyésztők a községi tanácsok szakigazga­tási szervénél jelenthetik be. A jelentkezési határidő január 31. A nagyüzemi gazdaságok több kategóriában versenyezhetnek, a rangsort eredményeik alap­ján készítik el. Díjazzák az egy fejt tehénre jutó legtöbb tejet termelő nagyüzemet, a 100 hektár mezőgazdasági te­rületre jutó árutejtermelésben legjobb eredményt elérő nagy­üzemet és az árutejmennyisé­get az előző évi bázishoz vi­szonyítva legjobban növelő gazdaságot. (Megjegyezzük, az eredményekbe a háztáji gaz­daságok által a nagyüzemen keresztül értékesített tej is be­számít.) Mindhárom kategóriá­ban az I., a II. és a III. helye­zettet díjazzák, a további öt helyezett elismerő oklevélben részesül. (A díjakra a minisz­térium 150—200 ezer forintot ajánlott fel.) Lesz még egy összevont díj is: az említett három kategóriában a leg­jobb helyezést elért nagyüzem megyei termelési nagydíjat nyer. A megyei versenybein részt vevő kistenyésztők közül a járási I., II., III., valamint a megyei l„ II. és III. helyezettet díjazzák. A tegnapi tanácskozáson a versenyfelhíváshoz való csatla­kozásukat először a házigaz­dák, a szederkényi Karasica Gyöngye termelőszövetkezet és a máriakéméndi háztáji gaz­dák jelentették be, majd sor­ra álltak fel a többiek, a ró­zsafai, a sásdi, a majsi és a babarci tsz képviselői, s bizo­nyára másokban, ha nem is jelezték, érlelődött a csatlako­zási szándék. A résztvevők ez­után a Kossuth Lajos utca 5. szám alá vonultak, ebben a házban alakult meg egykor a máriakéméndi tejszövetkezet. Az épületen elhelyezett em­léktáblát Novics János, a kör­zet országgyűlési képviselője leplezte le. — mz — URH-készülékes szerelők a PIK-nél I2I millió forint lakások javítására A pécsi lakások javítására ebben az évben százhuszon­egymillió forintot fordít a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat. Há­romszáztíz lakás teljes felújí­tását tervezik, többek között a Petőfi, a Káptalan, a Fel- szabadulás, a Sörház utcában, a Munkácsy Mihály utca 3. sz., 18. sz., a Semmelweis 28. és a Jókai Mór utca 44. szám alatti házakon pedig emelet- ráépítést kezdenek. A laká­sok többségének korszerűsítését 1977-re fejezik be, de az 1st - ván-aknai és a kővágószöllősi négy-négy épület átadására ez év végén kerül sor. A jelenleg A hangszerkészítő Ha kivágsz egy habos jávor­fát, s azt gondosan őrződ nyolc esztendeig, de úgy, hogy közben se nap, se szél, se víz ne érje, akkor remélheted, hogy kezed ügyes munkájával oly hangszert készíthetsz belőle, mely által füledbe juthat a leg­tisztábban csengő muzsika . . . Akár egy népmese bölcs in­telme. Pedig nem mese, ha­nem sok emberöltő íratlan mes­terhagyatéka. László István, ma Mohácson élő népihangszer ké­szítő mondta, aki már hosszú évek óta hallgatja és tapasz­talja a legkülönbféle fák zen­gését. — A fa muzsikáját az erdő­ben hallani legjobban. Szere­Miért csak disco idején van tele? Az ifjúsági klubokról Miért csak disco-műsorok idején telnek meg az ifjúsági klubok? Kitől és mitől függ az, hogy egy ifjúsági klubban terv­szerű, tartalmas program le­gyen? Milyen az ifjúsági klu­bok irányításának, személyi, tárgyi ellátottságának helyzete Pécs városában? Pécsett jelenleg 51 ifjúsági klub van. Az ifjúsági klubok­nak fontos szerep kell, hogy jusson a fiatalok eszmei-poli­tikai nevelésében. Ez a leg­jobb forma arra, hogy a fiata­loknak közéleti fórumuk le­gyen, eszköz a politikai aktivi­tás növelésére, a közösségi ne­velésre. A klubokban folyó tar­talmi munkával lehet és kell hatni a KISZ-tagokra és a KISZ-en kívüliekre egyaránt. 1975-ben Pécsett felmérést készítettek a klubmunkáróL A tapasztalatok ellentmondá­sosak. Egyrészt a működéshez szükséges anyagi-tárgyi felté­Pénz van, csak megfelelő vezetők nincsenek telek tekintetében kedvező a helyzet. Az ifjúsági törvény megjelenése óta pozitív válto­zás tapasztalható a vállalatok, intézmények részéről a klub­munka feltételeinek biztosítá­sában. Éppen a vállalatok ál­tal nyújtott jelentős anyagi se­gítség szülte azonban azt a problémát, amelynek lényege, hogy ki irányítja a klub tevé­kenységét, mennyi beleszólása van a vállalatnak, mint a klub üzemeltetőjének, és milyen fel­adat hárul a KISZ-szervezetre? Másrészről viszont nem elég a szép, modem környezet ah­hoz, hogy egy ifjúsági klub jól működjön. Kellően felkészült, jól tájékozott kezdeményező klubvezetőkre van szükség. Ahogy a felmérés mutatja, ma még legtöbbet ezen a téren kell tenni, mert sajnos a veze­tők többsége nem rendelkezik megfelelő politikai, közéleti felkészültséggel. Gyakori sze­mélyi változás maga után von­ta sok esetben a tervszerűtlen- séget, azt, hogy a programok többnyire spontán összejövete­lek voltak. A klubok tevékeny­sége legtöbb esetben kimerült „könnyebb fajsúlyú" szórako­zási igények, vagyis a disco- műsorok lebonyolításában. Mindezen problémák mellett azért meg kell említeni, hogy vannak Pécsett országosan is kiemelkedő szintet elérő klu­bok. Például az Orvostudomá­nyi Egyetem, Műszaki Főiskola, Pécsi Tervező Vállalat, Gázmű klubjai, ahol TIT előadások, öntevékeny művészeti csopor­tok, élménybeszámolók, vetél­kedők szerepelnek a program­ban. Ahhoz, hogy a klubok az ön­művelés, a tartalmas szórako­zás eszközei legyenek, növelni kell a KISZ-szervezetek felelős­ségét a klubtevékenység irá­nyításában, a vezetők kiválasz­tásában. Biztosítani kell a ve­zetők folyamatos képzését, az ifjúsági házban működő klub­tanácsra még fokozottabban kell építeni. Szorgalmazni kell az ezer fős létszámot megha­ladó üzemeknél a függetlení­tett szakképzett népművelők beállítását. Varga Ági tem a fákat, titkot látok és hallok bennük. Én és a fa ösz- szetartozunk, engedelmes ne­kem, a lelkemre formálódik. Ezt úgy hálálom meg, hogy „halá­la után" hangszert készítek be­lőle. Tenyérnyi kis műhely: egy gyalupad rengeteg forgáccsal, s a hasító fafélelem: kések, pengék, qyaluk. mindenütt. Há­romszögletű bafalajkát, rezgős tamburát, zengő citjerát, ívelt nyakú hegedűt hagy itt maga után a kéz vezette ormótlan vé­ső. — Ma már ritkán készítek új hangszert, mondhatnám, hogy csak saját kedvtelésemre, meg a gyűjtők szenvedélyének. Javítás az annál több akad. Ha eltörik a kőttalap, bereped a doboz, elszakad a lószőr a vonón, idehozzák orvoslásra. Kevés már a jávorfa, pedig annak a legjobb az erezete. Nem lehet anyaghoz jutni, így, ha mégis rászánom magam egy-egy újabb hangszer készí­tésére, akkor alma, vagy körte­fát használok. Nem rossz ez sem, dehát aki hallotta a má­sikat ... A műhely egyik sarkában há­rom teknősbéka élt még évek­kel ezelőtt is. A hosszú életű állatok közül ma már csak egy alussza téli álmát. A másik két tő Amerikába repült. — Csak a páncéljuk. Száló tamburát csináltam belőlük. A kemény páncél olyan érces hangot ad, hogy a legnagyobb zenekarból is kihallik a prím. Nem mondom, én magam is szép munkának tartottam Gyöngyház és ében intarziával díszítettem. Ma Washingtonban és New-Yorldban múzeumok őrzik, két amerikai néprajz­gyűjtő vette meg. Ez a harma­dik teknős Is csak tavaszig él ő is forróvízbe kerül. Füzes János felújítás alatt álló lakások nagy részébe március elején költözhetnek vissza a lakók. A már átadott épületek fo­lyamatos ellenőrzését a terv­szerű megelőző karbantartás program keretében végzik. Az ötéves ciklusokra bontott cím­jegyzék alapján fedik fel az esetleges hibákat, a rendelle­nességeket még „gyermekko­rukban" kijavítják, ami nem csekély népgazdasági megta­karítást jelent. Ebben az év­ben nyolcvanhat épületben, az­az 2000 lakásban, állítják hely­re a meghibásodott szerelvé­nyeket. Különös problémát a lapostetős panelházak jelente­nek, amelyeken a 200 ezer négyzetméternyi tetőszigetelés tönkrement. A jelenlegi tech­nológiával csak tíz év alatt tudnák elhárítani a hibákat: ezért tavaly elkezdtek kidolgoz­ni egy új műszaki fejlesztési programot, amely lehetővé te­szi a gyorsabb, korszerűbb te- tősrigetelést. A terv elkészül­téig is folyamatosan javítják a szigetelt részeket. A lakossáq bejelentéseire tá­maszkodva végzik az évi és havi karbantartást. Ezen kívül szerveztek úgynevezett gyors­javító brigádokat, ezek három napon belül megszüntetik a hibákat. Az idén, hogy rugal­masabbá tegyék a brigádok munkáját, a szerelők a köz­ponttal URH-készülékek segít­ségével érintkeznek. Január elsejével kezdtek dol­gozni a szolgáltató brigádok. Jelenleg még csak Meszesen, a Tolbuhin úti többszintes épü­letekben, az új szigeti város­rész panelházaiban és Lvov- Kertvárosban tevékenykednek. Munkájuk célja a folyamatos ellenőrzés, a bérlők és a sze­relők közti jobb kapcsolat ki­alakítása, a kisebb javítások azonnali elvégzése. A szolgál­tató brigád tagjai önállóan gazdálkodnak anyaggal, pénz­zel és bizalommal. Tovább bővítik a tömbgond­nokságot, gépekkel könnyítik meg az itt dolgozó nők mun­káját. Illetve, csak könnyíte- nék, ha megfelelő típusú, ren­deltetésű kisgépek állnának a szolgálatukra. A jelenleg meg­vásárolhatók vagy nem elég univerzálisak, vagy túl nehe­zek. A „Dolgozz hibátlanul” moz­galmat oly módon terjesztik ki, hogy a szerelők kis űrlapokat nyújtanak át a lakóknak, akik véleményüket feljegyzik rá, az így nyert észrevételeket negyed­évenként értékelik. Reméljük, csak megelégedett válaszok ér­keznek a központba. Barlahidai Andrea Rendelet az olaj kályha forgalmazásáról A belkereskedelmi miniszter az érdekelt szervek vezetőivel egyet­értésben módosította a belkeres­kedelmi termékszabályozásról szóló rendeletet. A már hatályba lépett módosítás kizárólag az olajkályha forgalmazását szabályozza. A múlt évben a miniszter rende­leté úgy korlátozta az olajkályha- értékesítést, hogy közületek csak utalványra, magánszemélyek pedig csak a régi ellenében, cserébe vá­sárolhattak olajkályhát. Ilymódon tavaly 98 ezer készüléket adtak el, 60 ezret a lakosság, 38 ezret a kö­zületek vettek meg. Az idén száz­ezer olajkályha áll rendelkezésre, ebből kell kielégíteni a lakossági és a közületi igényeket, a cserélők és az új igénylők keresletét. A rendelet az ellátást és a for­galmazás módját a múlt évi gya­korlathoz hasonlóan írta elő. Esze­rint elsősorban az utalványosok és a cserélök igényeit elégítik ki. Új a rendelkezésben, hogy ^ az állami és magánerőből épülő több­szintes — az építési engedély sze­rint kizárólag egyedi olajkályhával fűthető — lakásokra is adnak utal­ványt. Lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy a minisztérium által meghatározott kereten belül a lakos­ság a kijelölt kiskereskedelmi bol­tokban szabadon is vásároljon olaj­kályhát. A belkereskedelmi minisz­térium az olajkályha keretszámokat már megküldte a megyéknek.

Next

/
Thumbnails
Contents