Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-09 / 8. szám
2 Dunántúli napló 1976. január 9., péntek A Népművelési Tanácsadó programajánlata Előadások, továbbképzések, művészeti bemutatók Kooperációk és társulások létrehozása került előtérbe Tizenöt éve működik Baranyában a Népművelési Tanácsadó, mint módszertani központ. Hasznos hagyomány, hogy évente ajánlójegyzéket ad ki, amely sajátos lehetőségeivel Pécs város és a megye kulturális életét hivatott gazdagabbá és színesebbé tenni. Cél továbbá az is, hogy minél több helységbe juthassanak el a hivatásos művészek és az amatör művészeti csoportok műsorai. A Ba’onva megyei Népművelési Tanácsadó a módszertani szaktanácsadáson kívül előadásokkal is segítséget nyújt a ' iárási művelődési központoknak. A klubkönyvtárak vezetői a munkaterületüket átfogó tizennyolc igen színvonalas előadás közül választhatnak. Klubvezetőknek ajánlanak előadásokat, ahol •az iotézménvhálózat alapkérdéseivel kezdve a szociológiai kutatás módszereivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Külön előadássorozatot terveznek a honismereti, a népművészeti, díszítőművészeti, a foto. valamint a színjátszó- és bábcsooort vezetőknek, rangos előadók közreműködésével. '• A Népművelődési Tanácsadó s’ámos hivatásos művészt is felkért rendezvényeinek még színvonalasabbá tétele A közlekedés- és postaügyi miniszter-az Országos Anyag- és Árhivotal elnökével egyetértésben — módosította a távbeszélődíjszabást. A változás a közönséget, a magán-előfizetőket nem érinti, kizárólag a közületekre vonatkozik. A rendelet szerint az állami költségvetési szervek, a gazdálkodó szervek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, valamint a társadalmi szervek új telefonállomásért a tényleges szerelési költségeken felül az eddiginél kétszer nagyobb - főállomásonként 30 000 forint, ikerállomásonként 20 000 forint — úgynevezett belépési díjat fizetnek. Azt már egy korábbi rendelet tette kötelezővé, hogy újabb telefonállomás létesítésénél fejlesztési alapjukból hozzájáruljanak a távbeszélő-hálózat fejlesztéséhez. érdekében. önálló előadói estet tart például Ké zc/y György, ifj. Kőmives Sándor, Labancz Borbála, N. Szabó Sándor, Sólyom Katalin, Péter Gizi, Faludy László, Csizmadia Sándor, Cseh Mária és a komlói Spirituálé Együttes. Az öntevékeny művészeti együttesek közül ígéretes programokat kínál többek között a KPVDSZ Irodalmi Színpada, a pécsi Központi Amatőrszínpad, a Bóbita Bábegyüttes, a siklósi Mazsola Bábcsoport, a Baranya Néptánc Együttes és a mohácsi Népi-Nemzetiségi Táncegyüttes. A kiállítások közül a Nép- művészeti Tanácsadó Schöner Mihály és Kő Pál szobrász- művészek, valamint Lantos Miklós fotóművész kiállítását ajánlja. Az ismeretterjesztő előadások közül évek óta, s így bizonyára az idén is a legnépszerűbbek a képző- és díszítőművészeti, honismereti, történelmi és útibeszámolók, de nagy az érdeklődés a fényképezéssel, a lakáskultúrával, a sporttal kapcsolatos előadások iránt is. Figyelemre méltóak a Tanácsadó ismeretterjesztő filmsorozatai és a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet témajavaslatai is. A rendelet módosította a beruházási hozzájárulásra kötelezett szervek havi telefon-előfizetési díjait is. Ennek lényege, hogy a gépi kapcsolású telefonhálózatban a főállomás havi díja 40 forintról 120 forintra, az ikerállomásé 30 forintról 80 forintra emelkedett. A kézi kapcsolású hálózatban a főállomásért 30 forint helyett 90 forint, az ikerállomás után 20 forint helyett 60 forint a havi előfizetési díj. A többletbevétel felét a Posta ugyancsak a távbeszélő-hálózat és a központok fejlesztésére fordítja. Az átalánydíj változatlanul 50 forint maradt. A rendelet — amely mintegy 180—190 ezer közületi telefon- állomást érint — január 1-én lépett hatályba. Néhány év alatt csaknem a felére csökkent Baranyában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma. A gazdaságok egyesülésével kialakultak a korszerű mezőgazdasági üzemek alapjai. Nyolc évvel ezelőtt, mikor megalakult Baranyában a termelőszövetkezetek érdek- védelmi és érdekképviseleti szerve: a Duna és Karasica menti, valamint a Mecsek és Dráva menti - Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége, a megyében 119 tsz működött. Az egyesülések felvetették azt az igényt, hogy egy megyei szintű szövetség lássa el a feladatokat. December közepén határozta el a két szövetség küldöttközgyűlése, hogy januártól a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Baranya megyei Szövetségeként működik tovább. A szövetség titkárául Bíró Sándort választották, akivel az idei esztendőről és a távolabbi feladatokról beszélgettünk.- Közel negyvenötezer termelőszövetkezeti tag - közülük húszezer nyugdíjas - érdek- képviseletét látja el a szövetség, ami tulajdonképpen ugyanazokat a feladatokat végzi, mint két elődje. Jogilag ugyan nincs megfogalmazva, hogy minden, a szövetkezetek által felvetett gonddal foglalkoznunk kell, ám mégis ezt tesszük. Segítünk a nyugdíj, a munkaügyi viták rendezésében, a háztáji gondjaiban is. Nagyon nagy lépesnek tartjuk azt, hogy 1976-tól a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai is ugyanolyan nyugdíjfeltételeket élvezhetnek, mint például az állami gazdasági dolgozók. E mellett kedvezően alakult a termelőszövetkezeti tagok átlagéletkora: 1968 óta közel három évvel ,,fiatalodott" a tagság, ma nem haladja meg a negyvennyolc évet.- A megye termelőszövetkezetei mintegy 250 ezer hektáron gazdálkodnak. Évente átlagosan ötmilliárd forint termelési értéket állítanak elő. Miben látja ma a szövetség legfontosabb feladatait, a gazdaságok célkitűzéseit?- A gazdaságoknak ahhoz, hogy a háztáji termelés csökkenését ellensúlyozzák, évente átlagosan 4—5 százalékos termelés-növekedést szükséges elérni az elkövetkezendő időszakban. Búzából a hektáronkénti 46-48, míg kukoricából 60-65 mázsás átlagtermés elérése a cél 1980-ig. Nagy lehetőségek rejlenek a takarmánynövények, a pillangósok termesztésében, valamint a rétMiniszteri rendelet a köziiletek távbeszélődíjainak módosításáról Színek és tormák varázsában Csizmadia Márta textil kiállítása Színes textiljeivel öltöztette ünnepi díszbe a Kisgaléria szürke paravánsorát a fiatal textilművész, Csizmadia Márta, akinek első önálló kiállítása nyílt meg tegnap este 6 órakor a Kisgalériában. Várkonyi György, a Városi Tanács művészeti főelőadója megnyitó beszédébe kevés életrajzi adatot fűzhetett, hiszen Csizmadia Márta igen fiatal, 1975-ben végzett a Művészeti Gimnáziumban, ahol Is. Kovács Diána textilművész kezei alatt szinte tökéletesen elsajátíthatta a szakma minden fortélyát. Habár alkotói múltja úgyszólván nincs, a pályakezdő művész nagy akaraterővel, szívós kitartással készül a jövő nagy feladataira, egyéni hangjának kikovácsolására. Sokoldalúságára jellemző, hogy a textilműfaj minden ágában otthonosan mozog, a műfaj különböző alapanyagait mesterien alkalmazza. Alkotói módszerére a játékosság, a fantázia szabad szárnyalása jellemző.- Fogok egy filctollat és szabadon, könnyedén, előzetes formai és gondolati koncepció nélkül kapcsolom egymáshoz kedvenc motívumaimat, amelyeket a népművészet csodálatos és kifogyhatatlan eszköztárából merítek. Faliszőtteseim dekoratívak, díszítő célzattal készítem őket. A népművészet főként ornamentikáinak rendszerével hat rám. Csizmadia Márta kiegyensúlyozott, disszonancia nélküli, derűs szín- és formakompozícióit nagyszámú érdeklődő tekintette meg az ünnepélyes megnyitón. Az ünnepi hangulatot fokozta Orosz Sarolta kedves gitárjátéka. A megnyitón megjelent Csorba Tivadar, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. A kiállítást január 25-ig tekintheti meg a pécsi közönség. Proksza László Beszélgetés Bíró Sándorral, a tsz-szövetség megyei titkárával és legelőgazdálkodásban: ezt jobban ki kellene használnunk. A zöldségtermesztés terén hosz- szabb ideje nem sikerült előrelépni. Azt hiszem, hogy az 1976-os esztendő ezen a téren is változást ígér: ehhez mi is segítséget kívánunk adni sajátos lehetőségeinkkel. Meg kell keresnünk a termelő, a forgalmazó és a feldolgozó üzemek közös érdekeltségét. A termelési és értékesítési bizonytalanságok erősen befolyásolják a háztáji gazdaságok munkáját. Ebbe azonban az is belejátszik, hogy a fiatal generáció már nem szívesen köti le magát a tsz-ben végzett munka után. — A termelőszövetkezetek most készítik az idei, valamint az 1980-ig szóló terveiket. Milyen lő célokat fogalmaztak meg terveikben? — A gazdaságok lényegében befejezték az őszi mélyszántást, bízunk abban, hogy kenyérgabonából jobb termést takarítunk be, mint az elmúlt esztendőben. A növénytermesztés terén is jobbak a kilátásaink, mint az előző években voltak. Az állatállomány tekintetében elsősorban a tehénállomány növelése a cél és legalább ennyire fontos a tejhozam emelése is. Bízunk abban, hogy ebben az esztendőben végre elmozdulunk a tejtermelési mélypontról, amit a szövetség által meghirdetett tejtermelési verseny is segít. A szövetség továbbra is különös figyelmet fordít a gyenge adottságú termelőszövetkezetekre, segítjük a különböző termelési rendszerek minél szélesebb körű elterjesztését, a korszerű technológiák alkalmazását, a munka- és üzemszervezést. Az elkövetkezendő öt esztendőben nem a további egyesülésekre törekszünk, hanem a termelőszövetkezetek, valamint állami vállalatok közötti szorosabb kapcsolat kialakítására, kooperációk és társulások létrehozására. S. Gy. Irány az országos verseny! Cukrásztermékek, hidegtálak bemutatója a pécsi Utasellátó éttermében. r Álnéven ad nyugtát „A Gázműtől jöttem...” A „Brixolos bácsi" szelleme lengi be az utóbbi időben Dél* Dunántúl egyes településeit. Ö volt az az élelmes pesti úr, aki az illemhelyeken potom tíz forintért kicserélte a brixol szappant, s mivel csak egyszer kellett beruháznia, egész jól megélt belőle . . . Nemrégen panaszos kereste fel a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalatot, mert sérelmezte, hogy a lakásán megjelent gázkészülék-ellenőr a végzett munka fejében pénzt vett fel, de nyugtát nem adott. Egyre több efféle bejelentés érkezett, és megállapították, hogy a botcsinálta ellenőr azonos egy hajdani vállalati dolgozóval, aki a szekszárdi telepen dolgozott, mint propán-bután gázszerelő. Szekeres Károly még Nagyatádra is eljutott — ott igen sok gázkészülék van, hiszen földgázzal rendelkeznek — de „működött" Hosszúhetényben, Hirden és Harkányban is. A tarifa nem volt egységes, kért tíz forintot, de említettek 64,70 filléres számlát is. (Ezt vajon, hogyan kalkulálta ki?) Nagyatádon nyugtát is adott, igaz, Miklós János néven írta alá, így is mutatkozott be. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat ezúton is kéri a fogyasztókat, hogy ellenőrizzék: kivel csináltatják a gázkészülékeiket. Ez veszélyes játék, de azon kívül alkalmat ad az ilyen visszaélésekre is. -A vállalat dolgozóinak fényképes igazolványuk van, és erre a munkára külön megbízólevéllel is rendelkeznek. Szakácsok, cukrászok, felszolgálók vetélkedője Cukrászok, szakácsok, felszolgálók versenyeztek tegnap a pécsi Utasellátó Éttermében. Az Utasellátó Vállalat pécsi területi igazgatóságához tartozó Baranya—Tolna megyei szakmunkások vettek részt a területi döntőn, öt felszolgáló, négy szakács, három cukrász készítette a legjobb falatokat, terítékeket. A verseny első és második helyezettjei képviselik a területet Budapesten, az országos versenyen, amelyet márciusban, a Keleti pályaudvar éttermében rendeznek meg. A cukrászok közül az első helyezést Bürge Arpádne, az utasellátó pécsi üzemének dolgozója érte el. A szakácsok hideg-konyhai versenyében Laklia Józsefné, pécsi versenyző lett az első. A felszolgálók közül 'Szentes János, pécsi versenyző megy az országos versenyre. A meleg-konyhai ételek győztese a pécsi Köves György, aki egyben a szakács- verseny abszolút győztese is lett. I Kodály vonósnégyes hangversenye Valamikor a jó mód egyik jellemzője volt a szép terítővei letakart zongora a sarokban. Az Országos Filharmónia bérleteit elkapkodták, csak a közönség nem jön el, mint január 7- én. A betyárbecsület is azt diktálja, hogy kár érte. De valóban szép este volt. És ha arra gondolok, hogy itt Pécsett, ahol Kodály zenei reformot hirdetett, énekkari művei népszerűek, végre elhangzik egy vonósnégyes a nevét viselő quartett előadásában — ami fokozott felelősséget jelent - és csak ennyien hallgatják meg. az legalábbis elgondolkoztató. Pedig ez a fiatal vonósnégyes (Duska Károly, Szabó Tamás, Fias Gábor, Devich János) már sokot tud erről a műfajról. Kiváló a primá- rius, de a II. hegedűs nagyszerűen alkalmazkodik hangszínben és egyenrangú szólista is. A mélyhegedű erőteljes és ez a quartett egyik nagy erénye. Kishan- gúnak tűnt a gordonkás, de nagyon muzikálisan oldja meg feladatait. Az együttes játéka fegyelmezett, eszköz- telen, tiszta zenei megoldásokra törekednek, érezhetően komolyan, átélten muzsikálnak. Az elsőként felhangzó Haydn: f-moll vonósnégyes op 20 No. 5 az ún. Nap- quartettek közé tartozik. 1772-ben keletkezett, és egy későbbi kiadás címlapján szereplő napról kapta jelzőjét. Az ebben az opusz- ban levő hat vonósnégyesben jut el Haydn oda, hogy olyan zenét írjon, amelyet már csak vonósnégyessel lehet eljátszani. Az akkortájt jelentkező válsághangulat, az irodalomból inkább ismert Sturm und Drang-kor- szak az utókor számára mindig optimistának ismert Haydn-t is eléri, erre utal a moll hangnem és egy bizonyos érzelmesség, főképp a szokatlanul komoly Menüett-ben. Talán nem véletlen. hogy az utolsó tétel fúga, hiszen az elmúlt barokk kor legtisztább technikai vívmánya most erőt és önfegyelmet ad. Kodály II. vonósnégyese op. 10. pécsi előadókkal szólalt meg utoljára, 30 éve, amikor Kodály előadást is tartott a zenei nevelésről a Nemzeti Színházban. Mintaszerű volt, a szinte beszédszerű II. tétel, és az eb-' bői kialakuló finálé felépítése. * Szünet után Brahms: fmoll zongoraötösében op. "34. megcsodálhattuk Schiff András lendületes zongorázását. A zenei irányokat igen érző játéka, a diadalmas felütések, az összefonódó szép hangzás, és különösen a zárótétel lüktetése és ereje, mind szép emlék marad. Szkladányi Péter Vásárcentrum Kőbányán A kőbányai vásárcentrumban, a Budapesti Nemzetközi Vásár területén ez év végére fejeződik be a fejlesztés második üteme, amely szerint 260 —270 millió forint értékű beruházással gazdagodik a vásárközpont. A HUNGEXPO terveinek megfelelően ebben a fejlesztési szakaszban újabb létesítmények épültek; korszerűsítették az energia-, telefon- és közműhálózatot, és az előirányzottnál nagyobb arányban váltották fel aszfaltozással az utak, s járdák burkolatát.
