Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-09 / 8. szám
fä Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXIII. évfolyam, 8. szám 1976. január 9., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pénzzel és jó szóval Szépszámmal lehetne a példákat sorolni annak illusztrálására, hogy a munkahelyi vezetők egy egy az átlagosnál nagyobb teljesítményt, egy-egy különösen jól sikerült munkát jutalomként méltányos összeggel honorálnak, ha éppen van erre keret. . ..... Az erkölcsi elismerés különböző intézményesitett formáinak, módszereinek viszont úgy tűnik csökkent a szerepe, kisebb lett a becsülete. Nem régiben magam is tanúja lehettem egy üzemi „négyszög" töprengésének arról, hogy „kinek adjuk a kiváló dolgozo kitüntetést?”, aki már kapott, szóba sem jöhetett, mert „mit szólnának a többiek?". S aki végül is kapta, csak azért kapta, mert hosszú évek óta nem volt része hasonló elismerésben. Senki sem kérdezte, senki sem vitatta, hogy az illető a végzett munkája alapján egyáltalán megérdemli e a kitüntetést. De nem is erről, hanem az erkölcsi elismerés szerénynek, olykor jelentéktelennek látszó, de mégis nagyon fontos módszereiről akarok szólni. Arról, hogy a vezetői munka elengedhetetlen része, és a jo vezető nélkülözhetetlen tulajdonsága, hogyha kell, hogyha érdemes akkor nemcsak fizet, hanem dicsér is. Hogy sza- montartja beosztottjai, munkatársai képességeit, teljesítményeit és jutalmaz: nemcsak pénzzel, hanem jó szóvá, vagy egyszerűen csak azzal, hogy odafigyel mások munkájára. És ez nemcsak elisme- rés, hanem ambíciót adó, önbizalmat erősitö ösztönzés. Ki ne örülne annak, ha tudja — nemcsak a fizetési boríték vastagsagabol következtetve, nemcsak a prémiumok gyakoriságából érzékéivé — hogy amit csinál, azt jól, kiválóan csinálja. Bérezési es premizálási gyakorlatunk — sajnos — egyelőre meg pontatlan mércéje, nem mindig minősítése az elvégzett munkának. ... , _ M indebből talon kierezhető, hogy az erkölcsi nem valamiféle* pótszer. Nem arról van szó. hogyha egyszer szűkös a bérkeret, akkor legalább dicsérjünk es kitüntető címeket osztogassunk. Az ember természetes es ösztönös vágyai köze tartozik, hogy figyeljenek arra amit csinál; hogy minősítsek a törekvéseit, a teljesitmenye, hogy tudja - „hányádon is áll" a munkahelyen, hol helye, mi a rangja a a kollégák között. És se™™'. ve! sem lehet jobbon km'm a munka- és szakmaszeretetét, a hivatástudatot, az ugybuz- qalmat, ha közönyösen, ha le- téktelenül és figyelmetlenül veszik tudomásul mindazt, ami valaki a munkaidejében tisztességesen elvégez. Arról nem is beszélve, hogy mennyi ertekes ötlet, javaslat, mennyi kezdeményezés jutott mar ^utcába csak azért, mert a jobb.to cselekvési szándékot nem vették komolyan. _ . _sá_. Közmondasszeru igazság, vannak dolgok, amit nernle- het pénzzel megfizetni, lehet vitatkozni, hogy munkahelyváltoztatás eseten kimert hagyja ott a munkahelyet, de az ^vitathatatlan, hogy a kedvvel az örömmel végzett munka, a kiegyensúlyozott munkahelyi közérzet nem csupán a bér, a fizetés függvényé. Vértes Csaba Az V. ötéves terv célkitűzései Baranyában A Megyei Pártbizottság ülése Tegnap dr. Nagy József első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Czégény József megyei titkár előterjesztése alapján megvitatták az 5. ötéves terv megyei célkitűzéseit megjelölő írásos jelentést, melyhez Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A napirend vitájában felszólalt Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója, Palkó Sándor, országgyűlési képviselő, Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatója, Nemeskéri László, a BÉV igazgatója, Jazbinsek Vilmos, országgyűlési képviselő, Bernát Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója és Szikszói Tibor, a BCM igazgatója. A vita után a párt- bizottság a célkitűzéseket jóváhagyta, elfogadta az 1975-ös gazdasági év eredményeiről, az MSZMP Központi Bizottsága december 5-i határozata megyei végrehajtásáról szóló jelentést és az 1976. évi népgazdasági terv megyei végrehajtásának cselekvési programját. A pártbizottság jóváhagyta az 1976. I. félévi feladat- és üléstervet, a végrehajtó bizottság munkájáról szóló tájékoztató jelentést. Sokasodnak a mozgalom feladatai ülést tartott az Országos Béketanács Romesh Chandra felszólalása a tanácskozáson Csütörtökön a Parlamentva- dásztermében megtartotta idei első ülését az Országos Béketanács. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt he lyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Berecz lános, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke és Takács Péter, a Tatabányai Szénbányák Vállalat villanyszerelője, az Országos Béketanács Elnökségének tagja. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára és Silas Cerqueira, a Portugál Béke- és Együttműködési Tanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja. Eredményes esztendő Az ülést Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Sebestyén Nándorné számolt be a magyar békemozgalom elmúlt esztendejéről, az Országos Béketanács tavalyi tevékenységéről. Egyebek között hangoztatta: az elmúlt esztendő kiemelkedő jelentőségű volt a világ békeszerető népei számára. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményes befejezése, az indokínai tűzfészek kioltása, a vietnami nép nagyszerű győzelme — történelmi jelentőségű események voltak a világ népei életében. Eredményes esztendőt zárt a magyar békemozgalom is, az elmúlt év bélés külpolitikai eseményei meggyőző erővel világítottak rá arra, hogy hazánkban a békéért folytatott harc legeredményesebb formája a fejlett szocialista társadalom felépítése érdekében végzett becsületes és áldozatos munka. A magyar békemozgalom rendezvényei igazolták, hogy a mozgalom megtalálta az utat az emberek eszéhez, szívéhez. Tevékenységének központjában a helsinki európai biztonsági és' együttműködési konferencia dokumentumának széles körű ismertetése, a leszerelés ügyének előmozdítása állt. A magyar békemozgalom szorosan együttműködve a Béke-világ- tanáccsal az elmúlt évben is fontos feladatának tekintettea szolidaritás erősítését a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népekkel. Ezt követően dr. Réczei László fűzött szóbeli kiegészítést az Országos Béketanács írásban is közreadott idei munkaprogram-tervezetéhez. Mint mondotta: a magyar békemozgalom, az Országos Béketanács 1976-ban különös figyelmet fordít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróülésén elfogadott dokumentumok megismertetésére és megértetésére, a szocialista közösségnek a katonai enyhülés, a stratégiai fegyverkorlátozást, az európai haderő-csökkentést, az általános és teljes leszerelést elősegítő kezdeményezéseinek támogatására. Az Országos Béketanács fejleszti nemzetközi kapcsolatait, hozzájárul a békeerők sorainak gyarapításához. A Békevilágtanács befolyásának növeléséhez, a Bécsi Nemzetközi Béke Intézet hatókörének bővítéséhez. Béke és barátság hónapja A hagyományoknak megfelelően május 8—június 8. között megrendezik a béke és barátság hónapját. Május 8—16. között az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával közösen megrendezik az európai biztonság és együttműködés hetét. Megemlékeznek a békemozgalom jeles dátumairól, köztük a vietnami nép győzelmének első évfordulójáról, s a békeszerető erők moszkvai világkongresz- szusának harmadik évfordulójáról. Segítik az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért folyó küzdelmet. (Folytatás az 5. oldalon.) Benzínbontö A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat naponta 150 ezer köbméter gázt biztosít a fogyasztóknak. A vállalat benzinbontó üzeme Magyarországon a legnagyobb, hiszen teljes kapacitása 250 ezer köbméter hálózati gáz. Három reaktor közül azonban csak kettőt üzemeltetnek folyamatosan, a harmadik biztonsági tartalék. Tizenhárom nagyberuházás fejeződik be az idén Összpontosítják az erüket Alapanyaggyörtö és energiatermelő üzemek A termelőkapacitások fejlesztésére rendelkezésre álló erőket az idén — s az ötéves tervidőszak további éveiben isiéként a 48 folyamatban lévő nagyberuházás mielőbbi befejezésére koncentrálják, hogy az új létesítmények a lehető legrövidebb időn belül megkezdjék a termelést, illetve kapacitásuk elérje a tervezett szintet. Az idén 13 nagyberuházást kell befejezni, nagyrészt olyan új alapanyaggyártó vagy energiatermelő üzemét, az élelmiszertermelést szolgáló új létesítményét, amelyek a termelést már korábban megkezdték, de a befejező munkák A tervezettnél huszonötezer négyzetméterrel t öbb laminált farostlemezt gyártottak a Mohácsi Farostlemezgyárban a múlt esztendőb en. A tervük egymillió hétszázezer négyzetméter jrolt^jiegyyen^éleJrivitelben^ szín és fe fület szerinti eloszlásban. Szokolai felv. után teljesítőképességük jelentősen tovább nő. A százhalombattai Duna menti hőerőműben, ahol 1963- ban helyezték üzembe az első 50 megawattos gépegységet, s azóta szinte minden esztendőben újabb és újabb áram- fejlesztőt állítottak az energia- termelés szolgálatába, az idén fejezik be a nagyszabású beruházást, amely hazánk legnagyobb hőerőműveként az ország villamosenergia-termelé- sének mintegy 40 százalékát szolgáltatja majd. Az energiaellátás fejlesztésével fügq össze az a két nagyberuházás is, amelynek keretében ugyancsak az idén fejeződik be a magyar-szovjet földgázvezeték-rendszer két szakaszának építése. Az idén befejeződő nagyberuházások közül a legelőreha- ladottabb a kiskörei vízlépcső első szakaszának építése, ahol most már lényegében a pénzügyi rendezések vannak hátra. A vízlépcső másodpercenként 47 köbméter vizet szolgáltat öntözési és egyéb célokra, erőműve pedig 14 megawatt villamos energia termelésére alkalmas. Csupán az építés első szakaszának befejezéséről van szó, mert a beruházás folytatódik, s az 1981-ig tartó második szakasz kiépítésével az öntöző- rendszert tovább bővítik. Az utóbbi évek egyik legproblematikusabb beruházása a Mohácsi Farostlemezgyár, amit már 1973-ben át kellett volna adni. Az egyik tőkés országból vásárolt présgép azonban nem felelt meg a várakozásoknak, s a hosszas viták miatt elhúzódott az átadás. Az idén valószínűleq befejezettnek nyilvánítják az üzem beruházását, a gyár évente 40-45 ezer tonna körüli farostlemezt állít majd elő.
