Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-31 / 30. szám
2 Dunántúlt napló 1976. január 31., szombat Zárszámadási közgyűlés Baksán Kimagasló termelési és pénzügyi eredmények Dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes felszólalása A megye egyik legtervszerűbben gazdálkodó, leginkább szakosodott termelőszövetkezete, a boksái Ezüstkalász Tsz az 1975-ös gazdasági évet a szokottnál is nagyobb tervfegyelemmel, a népgazdasági célok és a helyi érdekek összhangjának a maximális egyeztetésével gazdál- kodta végig. S az eredmény kimagasló sikert hozott Erről győzött meg mindenkit a tegnapi zár- számadási közgyűlés, amelyen a 338 szövetkezeti tagon kivül országos és megyei mezőgazdasági vezetők is részt vettek. Az elnökségben helyet foglalt dr. Burgert Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója, dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Papp Zoltán, a Baranya megyei Tsz- szövetség elnöke. — Feszített tervet készítettünk 1975-re, de a tagok odaadó munkájának, s a szilárd technológiai fegyelemnek eredményeként éves tervünket 103,4 százalékra teljesítettük, s mellette takarékossági tervünket is végrehajtottuk — mutatott rá beszámolójában Boksái Antal, a szövetkezet elnöke. Baksón a negyedik ötéves tervük fő céljaként a termelés biztonságossá tételét tűzték ki, s erőteljesen szakosodtak. Az elmúlt év sikere is igazolja, hogy a helyes utat választották. A szövetkezet két fő profilt alakított ki, a baromfitenyésztést és a kukoricatermesztést. Ez a két meghatározó ágazat tavaly meghozta a várt eredményt, s visszatérítette a befektetést. A 113 millió forintos összes árbevétel — 3600 hektáros tsz-ről van szó — 48,4 százalékát a baromfi ágazat hozta. A te- nyészjérce,- a broiler, amit a bábolnai rendszerben igen nagy eszközhatékonyság mellett állítanak elő. Közel 1000 vagon kukoricát takarított be a szövetkezet. Ezt a növényt a szántóföld 65 százalékán termelik IKR rendszerben, üzemi átlagtermésük helyi rekord eredmény, 64,5 mázsa hektáronként, ami 4 mázsával jobb a tervezettnél és 40 százalékkal magasabb bázisévek átlagánál. A közös gazdaságon keresztül értékesített háztáji termékek árbevétele megközelíti a 12 millió forintot. A tervtúlteljesítés eredményeként a téesz 20,5 millió forint tiszta nyereséggel zárta az évet. A szövetkezet bruttó jövedelme meghaladja a 34,8 millió forintot, amiből az 1976- os évet megalapozó erős pénzügyi alapokat képeztek. Fejlesztésre például 16,2 milliót. Az egy dolgozóra a közösből jutó éves részesedés is magasabb a tervezettnél, 30 728 forint. A 100 százalékon felül a tsz egy havi nyereségrészesedésnek megfelelő kiegészítő részesedést fizet most tagjainak. Az idei tervükben a baromfi- termelő kapacitás fejlesztése, bővítése, a tejtermelés növelése és a háztáji ágazat további erősítése, korszerűsítése a fő cél. Ennek pénzügyi alapjait az előző évi gazdálkodásukkal megteremtették. A beszámoló feletti vitában a tagok egyetértésüket fejezték ki a kitűzött célokkal. E vitában szólalt fel dr. Kovács Imre miniszterhelyettes is, aki gratulált a szövetkezet eredményéhez, majd kiemelte a zárszámadási beszámoló szigorúan tárgyilagos hangját, noha mint mondta a baksaiak joggal dicsekedhetnének ezzel az eredménnyel. Ehelyett azonban igen önkritikusan, mindenekelőtt a korrigálásra váró hibákra mutattak rá, s ebből kiindulva határozták meg további munkájukat. — Bölcs dolog — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, hogy a terven felüli plusz eredményből olyan fejlesztési és biztonsági alapot képeztek, ami kellő alapot nyújt a következő évek termelés fejlesztéséhez. Majd arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy az ország termelőszövetkezeteinek többsége jó eredménnyel zárja az 1976-os évet. Ez a szektor teljesítette negyedik ötéves tervét, s ezzel jól szolgálta a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését. Néhány mezőgazdasági ágazatban azért van lemaradás. Az ötödik ötéves terv fő célja, hogy a mezőgazdaság ne csak globálisan, hanem ágazatonként is teljesítse tervét. A nagyüzemeknek mozgósítani kell belső tartalékaikat. De az ötéves terv teljesítéséhez az is szükséges, hogy a háztáji, kisüzemi termelést a nagyüzemek a baksai tsz-hez hasonlóan az egész országban támogassák. Megteszi ezt az állam is, eszközöket, gépet, vetőmagot biztosít a kisüzemeknek. A népgazdaság a lakosság élelmiszer ellátásában a következő tervidőszakban sem nélkülözheti a kisüzemek termelését, s ezt meg kell érteniük mindazoknak, akik ma még más szemlélettel nézik, lebecsülik a kisárutermelés szerepét. Dr. Maróthy László látogatása a VI. kerületben Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást telt a főváros VI. kerületében. Résztvett a látogatáson dr. Vida Kálmán, az MSZMP budapesti bizottságának osztályvezetője. A vendéget a kerületi párt- bizottság székházában dr. Móró István első titkár, dr. Füredi László, a kerületi tanács elnöke és a KISZ Bizottsáq vezetői fogadták. Móró István tájékoztatást adott a városrész helyzetéről, a KISZ-kongresszusra való felkészülésről. A program a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalatnál folytatódott, ahol a váMalat vezérigazgatója ismertette a soron lévő - elsősorban az orenburgi program végrehajtásával kapcsolatos — feladatokat, s beszámolt a fiatalok helyzetéről. Kialakulóban a szakmai képzéssel összehangolt iskolai tanfolyami rendszer Ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa. Előbb Czente Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese beszámolt a Baranya megyei Tanács ötödik 5 éves tervéről, majd Rameisl Fe- rencné, az SZMT titkára részletes előterjesztésében taglalta Baranya megye munkahelyi köz- művelődési tevékenységét, illetve ennek fejlesztési feladatait. Rameisl Ferencné a munkahelyi közművelődés feladatait így csoportosította: politikai és Száraz út, kétszintes új háza Pécsről is kiköltöznek ■ Ezer lakás az új üzemnek ■ Áthelyezték az Erzsébet utcát Tiszta, világos, hűvös idő. A bicsérdi elágazástól kezdve már száraz a hatos út, oda lehet hát lépni a gázpedálnak egy csöppet. A kószálás korántsem céltalan, az első komoly település Szentlőrinc ezen a vonalon . . . Még a helységet jelző tábla előtt megállók VI* kongresszusára készül a HNF Több mint 300 falugyűlés Baranyában Idei társadalmi, politikai eseményeink sorában kiemelkedő helyet foglal el a Hazafias Népfront szeptemberben ülésező kongresszusa és az ezt megelőző kongresszusi készülődés. A XI. pártkongresszus határozata az egész nemzet egységes érdekeit fogalmazta meg: a fejlett szocialista társadalom felépítésének feladatait. A társadalom építésében pedig fontos szerep jut a népfrontnak, annak a társadalmi szervezetnek, amelyik a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek politikai szövetségét valósítja meg. A Hazafias Népfront VI. kongresszusát 1976 szeptemberében tartják, s szerte az országban megkezdődött a kongresszusi készülődés. Az előkészítés megyei feladatait tegnapi ülésén megvitatta a HNF megyei elnöksége. Február 15-től március végéig újjáválasztják a községi és a városkörzeti népfrontbizottságokat. A megyei küldöttértekezletet június elején tartják. A községi népfrontbizottságok újjáválasztása falugyűléseken történik, több, mint 300 falugyűlésre kerül sor Baranyában a másfél hónap alatt. A falugyűlésen a népfrontbizottságok vezetői beszámolnak a négy év alatt végzett munkáról, a helyi tanács vezetői pedig tájékoztatják a lakosságot a lakóterület V. ötéves tervéről. A beszámolót és a tájékoztatót vita követi, amelyben várják a lakosság közérdekű javaslatait, kérdéseit. Ezt követően megválasztják az új népfrontbizottságokat. A városkörzeti népfrontbizottságok beszámolóira is népfrontgyűlések keretében kerül sor, több, mint 60 ilyen gyűlést terveznek Baranyában. Itt ugyancsak a négyéves munkát ismertetik, majd vita és az új bizottságok megválasztása következik. A mostani választási ciklus újdonsága, hogy kisebb népfrontcsoportokat alakítanak a külterületeken, úgynevezett szórványtelepüléseken. A gyűlések helyét, időpontját közhírré teszik, s mindenütt várják a lakosságot és a lakóterület vezetőit, képviselőit. az országút padkáján, a meg- roskadt hó alól kifeketélő rögökön átbaktatok a vörösfalú házakhoz. Hát, most furcsa képet mutat ez a lakótelep. Holt vidék. Fóliát lobogtat a szél, vaksi ablaktokok virítanak az utca felé. A szállítószalag áll, a kecskelábú asztalon hó fehérük, nem ülnek mellette szalonnázó, vidám kedvű kőmívesek. Csöndes minden. Tágas a világ, nagyot szívok a friss levegőből, jól is esik. Rőszeszagot hoz a szél, varjú károg. Elfoq a vágy: vajon miért is ne költözködnék magam is ide? Milyen jó lenne, egy kis konyhakert, aprójószág, amiből vasárnap nyakon lehetne vágni egyet... Meg a gyerekek, akik nyugodtan szaladgálhatnának ide- oda, nem kéne eqy félóráiq sétafikáim, hogy eqy kevéske zöldet lássanak. Itt még disznót is lehetne tartani. Ami azt illeti, komoly építmények már ezek. Legalábbis ez a nyolc, a Pécs felé eső oldalon. Szép, széles utca lesz majd itt — mi lesz a neve? Vagy már van is? Kétszintes, óriási házak mind . .. Kik építik? Nocsak, az egyjk házon mór rajta van a szám. E szerint Erzsébet utca tizenkettő. Szentlőrinc felé menve egyszintes házak sorakoznak, ugyanúgy némán és féligkészen, mint ezek. A kémények még nem füstölnek, költözés valószínűleg csak a tavasszal. A házak között felvonulási épületek, amolyan fabarakok, itt-ott egy már kész garázs. Annyi biztos, hogy jó lesz itt lakni. Visszaigyekszem a kocsihoz, lerúgdosom róla a már ol- vadozó, sárvédő alá halmozódott latyakot, és elhatározom, hogy megtudok valami közelebbit ezekről a házakról. Autóstoppos lány integet, Pécs felé igyekszik, járjon szerencsével. Begurulok a tanácshoz elé. Én is szerencsével járok: éppen akkor jön meq Hortobágyi István tanácselnök, akivel elkezdünk beszélgetni az új házakról. Hogy kik? Hát a környező termelőszövetkezetek főkönyvelői. Mind maszek építkezés. Persze, azért akad ott más is. Termelőszövetkezeti tag, munkás. Hetven házhelyet adtak el ezen a területen, zöme már meg is kezdte az építést. Csodálkoztam, mert csak tizenhét féligkész házat számláltam meq — a többinek valószínűleg csak az alapját ásták meg. De, ahogy hallom, még hetvenet szándékoznak értékesíteni a közeli jövőben. Igény van. Még Pécsről is kiköltöznek. Százhatvannyolc család jött ki Pécsről az elmúlt néhány esztendő alatt. És lakás keli bőven, hiszen a MÉV ezer lakást szeretne itt megépíttetni az új, most épülő ötös üzem dolgozóinak. Az elképzelés logikus, az új bánya Hetvehelyen lesz. Gondot is szül ám ez viszont, hiszen ezer lakáshoz a kommunális beruházások felemésztené nek ötvenmillió mai forintot... Mondom a tanácselnöknek, hogy szép lesz ez az Erzsébet utca. Most ő csodálkozott: az már szép, hiszen itt, az állomás felé vivő utca az ... Elmondom, hogy leltem egy házszámtáblát az egyik házon, mire úgy tesz, mintha méregbe gurulna. „Azok a gazfickó gyerekek ..." Megígérem, hogy hírt adok arról, hogy áthelyezték Szentlő- rincen az Erzsébet utcát, jót nevet. Ebben maradunk. Szentlőrincnél elágazik az út — Hetvehely, Bükkösd felé visz az egyik szál, Szigetvár felé a másik, Királyegyháza felé a harmadik ... A kószálást Szigetvár felé folytatom. Kampis Péter világnézeti nevelés, az általános és a szakműveltség növelése, a közéletiség és a szocialista személyiség formálása, valamint a művelődési rétegigények kielégítése. Mindezek érdekében a szakszervezeti élet már számos sajátos formát alakított ki. Mióta újjászervezték a pártós KISZ-oktatást, a szakszervezeti politikai tömegoktatást, azóta új lehetőségek nyílottak, és kialakulhatott a munkahelyi politikai nevelőmunka gerince. Baranyában a tavalyi oktatási évben 77 ezer dolgozó szerzett politikai alapismereteket. A munkahelyi kulturális nevelőmunka egyik legfontosabb feladata, hogy lehetőleg minden dolgozó fejezze be az általános iskolát. A dolgozók üzemi iskoláiban évente sok- százan fejezik be a hiányzó, illetve megszakított osztályokat. Az üzemeknek ehhez a munkájához a legnagyobb egítséget a tanácsok művelődésügyi szervei és az oktatási intézmények, az iskolák adják. A hagyományos formák mellett újak is születtek. Kialakulóban van a szakmai képzéssel, továbbképzéssel összehangolt általános iskolai tanfolyami rendszer. Egyes vállalatoknál, például a Mecseki Szénbányáknál növekedett az üzemekbe kihelyezett, a műszakváltáshoz igazodó tagozatok száma. Mindezek a továbbtanulás igen alkalmas, kedvelt intézményei lettek. Végezetül Rameisl Ferencné beszámolt arról, hogy a szocialista brigádmozgalom keretében Munka és művelődés címmel Pécs város tanácsával közösen új közművelődési mozgalomra híviók fel a dolgozó tömegeket. Mindössze néhányon szólaltak csak fel, de igen értékes gondolatokat, információkat mondtak el. Szabó Jánosné, a Magyarmecskei Általános Iskola igazgatóhelyettese figyelmeztetett, a nyolc osztályt el nem végzett felnőttek száma „újratermelődik", mert igen sok qyerek nem fejezi be az általános iskolát. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az úgynevezett korrekciós osztályokra. Tárnái János, a komlói Szakmaközi Bizottság elnöke elmondta: náluk öt év óta az általános iskolai végzettség nélkül dolgozó felnőttek közel 40 százaléka befejezte tanulmányait munka közben. Ezen kívül számtalan új módszert, viszonylag nagy eredményeket jelentett be. Benkö Gyula, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára a nevelőmunka összetettségét hangoztatta, azt, hogy mindez az ember sokoldalú alkotó képességének fejlesztését szolgálja. De összetettek a módszerek is: több intézmény összefogására van szükség. Baranyay Géza, a SZOT tájékoztatási csoportjának vezetője elismerően szólt a megye szakszervezeti munkájának gyors fejlődéséről. Ezután Szili József, az SZMT titkára az SZMT két ülése közötti időszakról számolt be, ismertette a féléves munkatervet, majd a tanács mindezeket határozatban fogadta el. Állat-átvétel A húsipari vállalatok január 1-e óta az eddigitől eltérő új minősítési eljárással veszik át a nagyüzemi gazdaságoktól a hízott sertéseket. Arról" van szó, hogy a vágóhidakon a sertéseket nem élő, hanem hasított súly szerint minősítik, tehát minden eddiginél jobban az állatok tényleges vágóértékét veszik alapul. Azokat a tuladon- ságokat értékelik, amelyek az ipar és természetesen a fogyasztók szempontjából a legfontosabbak. íhiiiihbib
