Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-31 / 30. szám

1976. január 31., szombat Dunantmt napló 3 Az óceánon túli szálló­ige - hogy tudniillik ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államok­nak — jószerivel az Egye­sült Izzólámpa és Villamos- sági Rt.-re is érvényes. A világban TUNGSRAM cég­ként ismert, számos gyár­ral rendelkező harmincez­res óriás létszámát tekint­ve a magyar gépipar leg­nagyobb vállalata, évi ter­melése hovatovább akkora lesz, mint egy közepesen fejlett megye egész iparáé. Az EIV Rt. japán tempó­ban fejlődik, eddig minden öt évben megduplázta ter­melését, 1980-ra célba vet­te a 10 milliárd forint ter­melési érték elérését. Kü­lönféle fényforrásokat, elektroncsöveket, félvezető­ket és vákuumtechnikai gé­peket gyártanak, de szállí­tanak komplett, kulcsrakész fényforrás-gyárakat. Óriási külföldi megrendeléseik vannak, termelésük kéthar­madát dollárért és rubelért exportálják. A magyar ipar e patinás, nagy műhelyében hatékony ter­melés folyik, ahol a termékek anyaghányada rendkívül kicsi, s ahol az acél olyan átválto­zásokon megy keresztül, hogy a végén kilójáért 16 dollárt fi­zetnek. Értékes termékeik min­den piacon keresettek, fejlesz­tési elképzeléseiknek tehát zöid utat kell kapniuk. Az Izzó az ötödik ötéves ten/időszakra 850 millió forintot irányozott elő gépgyártásának fejlesztésére, s ezt abból a 45 milliárdos hi­telkeretből, amelyet a kormány a minden piacon értékesíthető termékeket előállító, gyorsan megtérülő beruháicsokra öiz- tosít. S itt vagyunk mi erősen érdekelve! A Sopiana Gépgyá­rat magába olvasztva három éve települt, meg Pécsett az Izzó, a kertvárosi iparnegyed­ben már termelnek az újonnan emelt üzemcsarnokban, ame- - lyet 1977-től követnek a töb­biek, sőt, már rajzasztalon van a fejlesztések harmadik ütemé­nek terve. Nemrég Pécsett járt és tárgyalt a megye és a vá­ros vezetőivel Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, az MSZMP KB tagja. A jövőre, az ötödik ötösre tekintve inter­jút készítettünk vele. Megnyugodva — Röviden az eddigekről. .. Elégedettek Péccsel? — Minden eddigi elképzelé­sünk teljesült — nyugtázta Die­nes Béla vezérigazgató. — Meg kell mondanom, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkájával a legteljesebb mér­tékben elégedettek vagyunk, megkockáztatnám, ilyen minő­ségi munkát manapság Ma­gyarországon nem lehet kapni. A BARANYATERV munkájával úgyszintén elégedettek vagyunk. — Mit és mennyit hoz Pécs­nek az Izzó? — A vákuumtechnikai gép­gyártás fejlesztésére 850 millió forintot költünk az elkövetke­zendő években, ebből 545 mil­lió Pécsnek jut. A legnagyobb gépipari beruházást, a növeke­dés fő bázisát tehát Pécs je­lenti az Izzónak. Ezzel együtt a gépgyár, korszerű termelőbe­rendezéseivel, ahol magasan képzett munkaerőre van szük­ség, fejlett ipari kultúrát jelent Pécsnek, alakítója lesz a város ipari arculatának. — Önök olyan kilátásokkal települtek ide, hogy lesz ele­gendő munkáskéz. Időközben szemben találták magukat a Pécsett is kisértő munkaerő- hiánnyal. A Sopiana jelenleg ötszáz dolgozót foglalkoztat, az idén 300 új munkaerőt kell beállítani, 1980-ra pedig már 2000 főre kell felfuttatni a lét­számot. Ezek meglehetősen ijesztő számok ebben a mun­Hz Egyesült Izzó legnagyobb gépipari beruházása Interjú Dienes Béla vezérigazgatóval kaeröinséges világban, hozzá­téve még azt is, hogy a So- pianának eddig fele annyi ipa­ri tanulót sikerült beiskoláznia, mint amennyit szeretett volna. Nemrég a megye és a város vezetőitől újabb biztosítékokat kaptak, nem lesz gond a mun­kaerő. ön most már nyugodt? — A munkaerőgond valóban kellemetlenül érintett bennün­ket, ez kritikus pont volt. De a megye és a város vezetői élni akarnak azzal a lehetőséggel, hogy gazdaságtalan termelést állítsanak le és onnan irányít­sák át a létszámot. Ez meg­nyugtató. Ezenkívül fokozni kell erőfeszítéseinket, hogy minél több ipari tanulót beiskoláz­zunk, hogy a közép- és szak- középiskolákból, de a főiskolá­ról is minél több fiatal pályáz­zon hozzánk. Gondolom, mun­kaerőgondjainkat mérsékelni fogja majd az elrendelt alkal­mazotti létszámstop is. Varázserő nélkül — Mi viszont azt hittük, ami­kor a Tungsram fényei rávilá­gítottak Pécsre, hogy a név ön­magában is varázserővel bír, a gyárkapunál tülekedni fognak felvételért az emberek. De az Izzónak egyelőre nincs ilyen vonzereje. Tény az, az éves bérszínvonal a Sopianában 30 ezer forint körül mozog, en­nél pedig a kis vállalatoknál is többet fizetnek. — Nézze, a nagyüzemek egy kissé elmaradtak a bérezésben. Nálunk például legalább tíz százalék hiányzik. De tudja-e, mennyi az Izzó éves béralapja? Egymilliárd forint. A tízszázalé­kos emeléshez 100 millió forint kellene. Honnan? A Sopianá­ban 1972 és 1975 között 15,9 százalékkal emelkedett a bér- színvonal, Ez a három év átla­gában évente több mint 5 szá­zalék, s ez tényleges béreme­lés, mert a prémiumokat most a nyereségrészesedésből fizet­jük. Az igazság, hogy a So­piana nagyon alacsony bérszín­vonalról indult. Béremelésre a harmadik műszak beállításával látok lehetőséget, ez egyben a holnapot is alapozná. A har­madik műszakban 50 százalé­kos pótlékot tudunk adni, de megvizsgáljuk annak lehetősé­gét is, hogy a második műszak­ban is fizethessünk 15 százalé­kos pótlékot. — Milyen szociális ellátást biztosítanak munkásaiknak a Sopiana Vákuumtechnikai Gép­gyárban? — Kapun belül olyan szociá­lis létesítményeket építünk, amilyenek Pécsett sehol sin­csenek. — És kapun kívül? Épit-e az Izzó bölcsődét, óvodát, lakáso­kat? — Az ötszázmillióból köny- nyen kikerülhetne mondjuk egy óvoda is. Csakhogy a bank, mielőtt hitelt ad, azt mondja, vedd le a nagykabátodat, a kiskabátodat, a mellényedet, az ingedet, szőrtelenítés, bőrtele- nítés . . . Tételről tételre el kell számolnunk, milyen eszközök és gépek vásárlására költjük a hi­telt, a bank könyörtelenül ki­húzott mindent, ami nem szo­rosan a fejlesztéssel kapcsola­tos. Ennek ellenére nem zárkó­zunk el az ilyen kiadások elől, költségeink terhére évente fél­millió forintot adunk a tanács­nak gyermekintézmények fenn­tartására, s ezzel 120 dolgo­zónk gyermekének biztosítunk elhelyezést. A Pécsre települő műszakiaknak lakást adunk, s támogatjuk a munkáslakás­építési akciót is. Pécsiek a nagyvilágban — A hiteleket gyorsított ütemben is fel lehet venni, kí­vánatos lenne tehát, ha a pécsi beruházást meggyorsítanák . . . — A gyorsítás lehetősége megvan, ha én ezt nem is az építkezés meggyorsításában, hanem a jobb felkészülésben látom. Ha sikerülne megszer­vezni a harmadik műszakot, s ez átmeneti áldozat a munká­sok részéről, akkor az új csar­nok elkészültével már betanult munkásokat tudnánk beállítani, ezáltal kevesebb idő kellene a felfutáshoz. — Azt szeretnénk, ha Pécs a magyar vákuumtechnikai gép­gyártás fellegvára lenne, s al­kalmasint a magyar ipar hírne­vét öregbítő újdonságokkal és találmányokkal lepné meg a világot. Erősítsen meg hitünk­ben, hogy ez lesz. — A tudományos fejlesztő munkát egyenesen meg kell követelni, Pécsett is komoly ku­tatóbázisnak kell létrejönnie. Van Gyöngyösön is gyárunk, szép dolgokkal jöttek ki, s eze­ket az ottaniak, a gyöngyösi emberek fejlesztették ki és ké­szítették el. Egyébként Pécs 1985-ig elhagyja Gyöngyöst. De van más lehetőség is. Kulcsrakész üzemeket szállítunk a világ minden részébe, s az Izzóból évente több száz sze­relő, technikus és mérnök vesz részt a gyár átadásában és a munkások betanításában. Most indult el például Indiába 37 család, több mint száz ember, öt évig lesznek kint. A pécsiek is utazhatnak, világot láthatnak — mondta végül Dienes Béla vezérigazgató. Miklósvári Zoltán IPAR Az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez TERRA-KS Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből. Az ipar növekedési üteme és hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Póljravdlosffás - életvezetés (3.) Az elmúlt év tavaszán Buda­pesten tartotta kerekasztal kon­ferenciáját az ENSZ Munkaügyi Szervezete. Az eltérő társadal­mi rendszerű országok szakem­bereinek egyhetes ülésszakán a téma: az életpálya ter­vezés volt. Tehát manapság már tuda­tosan kikeressük, kikutatjuk' a megfelelő életpályát - és ké­szülünk rá. A pályára nevelés már kicsi korban kezdődik. Az 5. osztály­tól kezdve azonban intézmé­nyes tervszerűségre kell töre­kedni. A pályára nevelés folyamata: 1. Személyiséq ismeret — ön­ismeret. 2. Realitásismeret. 3. PÁLYAVÁLASZTÁS 4. A beváláshoz szükséges feltételek elsajátítása: a) alapvető közép- és felső­fokú nevelési feladat, b) társadalmi és munkahelyi besegítés. 5. Pályánmaradásra — hiva­tásra — nevelés: a) alapvető munkahelyi fel­adat. Megtervezett életpálya #1 kiuiteieizö bizakodó Huszonegy éve albérletben Az igazgató optimizmusa, hogy a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Tanuló Iskola ez év őszére elkészül, mind in­kább alábbhagy. Huszonegy esztendeje három intézmény­ben végzik az oktató-nevelő munkát, s az idei tcnév elejé­től kénytelenek igénybe venni a Nagy Lajos gimnáziumot is. Közel másfélezer rendes és legalább ötszáz felnőtt hallga­tója van az iskolának, amely Pécs második legnagyobb szak­munkásképző intézménye. A ke­reskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás utánpótlás biztosí­tása mellett szervezi és bonyo­lítja az üzletvezető, üzletvezető­helyettesi tanfolyamokat, a fel­nőtt szakmunkásképzést is. Az új iskola tehát égetően fontos. Ám kőművest hetek óta nem látni az építkezésen. A vélet­Elkészül-e ez év őszére a Pécsi Kereskedelmi Tanuló Iskola épülete? lennek köszönhetem, hogy Ku­kái Tibor építésvezetővel össze­futok a téglahalmok között. Az építésvezető füstölög, hogy már rég beemelhették volna a homlokzati Daneleket, ha találnak gyártócéget. Sze­rinte túlzottan bonyolult pane­leket terveztek az Univáz szer­kezetű épülethez. A Báranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat pécsi telep­helyén ez év elején kezdték meg a falpanelek előállítását. Minden második falelemhez új sablont kellett készíteni, ami természetesen késleltette a gyártást. Az ígéretek szerint február végéig a közel negy­ven homlokzati falpanellal föl­öltözteti l< a vázszerkezetet. Ad­dig is elvégzik a válaszfalazást, a vakolást, s márciusban átad­ják a szakipari részlegnek, a tucatnyi alvállalkozónak a munkaterületet. A szerződés ér­telmében a Fémmunkás Válla­lat, az ORSZAK, az Épületasz­talosipari Vállalat követi majd egymást. Az építésvezető sze­rint elvben biztosítottnak lát­szik a nyárvégi átadás, szerin­te nem rajtuk múlik, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipa­ri tanulók már az új intézmény­ben kezdhessék az 1976/77-es tanévet. S. Gy. b) pályakövetés - iskolai be­segítés. A pályaismeret az érintette­ket (szülők, nevelők, munka­hely, társadalom) és az érde­kelteket (pályát választók) egy­aránt nehéz feladat elé állít­ja. Közel 500 szakképesítésre oktatunk (szakmunkás-, kö­zép- és felsőfokon, tanfolya­mokon és egyéb módon — mintegy 7200 munkakört tarta­nak nyilván hazánkban.) A baranyai fiataloknak a kö­vetkező szakmák — foglalkozá­sok megismerését ajánljuk: Baranyában oktatott szak­munkás szakmák yi. Országo­san egy-két helyen oktatott szakmák 39. Csak középiskolá­ban elsajátítható szakmák 2. Kö­zépfokú végzettséget biztosító pályák 10. Felsőfokú pólyák 48. Tanfolyamokon elsajátítható fog. lalkozások 14. összesen: 210. Jelenleg azonban ezeknek a szakmáknak csak egy hánya­dát ismerik. A Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet még ebben az évben köz­readja a 212 pályaismertetőt. A pályaismeret követelménye: többször halljanak a fiatalok egy-egy pályáról. Ezért az inté­zet pályaismertetőket szervez: Serkenteni kell a fiatalokat, hogy pályaválasztási önismeret­re törekedjenek. Ebből az elő­készítő folyamatból négy ténye­zőt emelünk ki: — saját teljesítményével szemben támasztott igények színvonala, — a pálya szempontjából fontos személyiségvonások, — a pályával szemben tá­masztott igények színvonala, — a pályaválasztás típusa. A személyiségismereteket az osztályfőnök rendszerezi. Segí­ti vele az iskola nevelőmunká­ját, szakavatottan ad tanácsot a szülőknek, tanulóknak. To-1 vábbadja ismereteit, hogy a pá­lyára törekvésbe „szintrehozást” az iskola falain túl is segíteni lehessen. Az egyénnel való foglalkozás a kiválasztás módszerét indokolja. Hogyan jut el az osztályfőnök (de a szülő is) a sok pálya ismeretétől, a szé­leskörű személyiségjegyektől a „konkrétig”? Azokat a jegye­ket kell keresnünk, melyek min­den pályaválasztóra vonatkoz­nak. Módszerojánlásunk az alábbi: Az osztályfőnök az iskolai év elején készítse fel a szülő­ket az adott év pályáranevelési feladataira (családi vélemény- egyeztetés). Néhány hét múlva mérje fel a tanulók szándékát. — ezt követően közvetlenül a szülőket (az év elején meg­beszéltek realizálása). Mindenekelőtt a fiatalok egészségi állapotát kell körül­tekintően meghatározni]. Ki gondolná, hogy a rögzült (fixált) lúdtalp, vagy az átlagon aluli testi fejlettség egyaránt más és más 86-86 szakmunkás szakma választását zárja ki. A pályaválasztásban nem korlátozottak és a pályaválasztásban egészsé­gi károsodás miatt kor­látozottak csoportja ala­kul tehát ki. Ennek tisztázása minden egyéb „szándékot" megelőz. A fiatal lehet pályaválasz­tásban határozott, vagy határozatfan. A ,,hatá­rozottságot" azonban egyeztet­nünk kell: ha személyiségje­gyeivel egyezik a szándéka, va­lamint a szülők-nevelők és az orvos véleménye is megerősíti, meq kell erősíteni szándékát, szélesíteni kell konkrét pálya- ismeretét. Ha az esetleq elté­rő tényezők osztályfőnöki koor­dinálással kiküszöbölhetők, a „határozott" pályaválasztók csoportjába kerül, ha erre nincs mód, tanácsos szaktanács- adásra küldeni. Az iskola-választás olykor munkahely, sőt lakóhely-változ­tatást is jelent! A megyén kí­vüli munkahely sokszor (egyen­ként megoldott) lakásgondokat is okoz. Mindhárom tényező együttes mérlegelése után következhet csak a valóban tudatos, a sze­mélyiségnek leginkább megfe­lelő pályaválasztás. Schmidt Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents