Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-29 / 28. szám

1976. január 29., csütörtök Dünantmt napiö 3 Pályaválasztás — életvezetés (1.) m A szakmák, pályák struktúráját, ezek elsajátíthatóságának jogát minden társadalmi rend uralkodó osztálya saját igé­nyeinek megfelelően hatá­rozza meg. A rabszolga- tartó társadalom ceasaraí, gladiátorai, vagy „gálya- munkásai" „Negyven pré­dikátor" (Moldova) társa­dalmának „szakmaválasz­tási eszközrendszere", a II. József-i pap, hivatalnok és katonai pályák, a hátbor­zongatóan hirhedt csendőr­pálya kiválasztási-megfele­lési kritériumai, de a szelí- debb „kiválasztást" szolgá­ló zsákutca-iskolarendszer érzékelteti ennek az elvnek a követelményeit... A történelmi hűség tisztelet- bentartása azonban arra is kö­telez bennünket, hogy a vér- és vas ..pályára" nevelés, ki­választás és megtartás rend­szere mellett azokról az elszi­getelt jelenségekről, tevékeny­ségekről is szóljunk, melyek a múltban ösztönösen vagy tuda­tosan az „emberért” nyúltak, a tömeges gondolkodásért fára­doztak. 1859-ben készül például Gal- góczy Károly könyve: „Mire ne­velje a magyar ember gyerme­keit? ’ Alcímben: „Gyermekeiket szerető szülőknek, Köz- és ma­gán nevelőknek, Gyámoknak, s azoknak, akik az élet utain önmagokra hagyatván" — ajánlja munkáját, mely a szak­emberek csodálatát váltja ki ma is. A mindjobban specializáló­dó iparosodás fordulatot hoz a pályaválasztásban: Korábban az uralkodó osztály a maga „pilléreinek-támaszainak" ki­választására fordított megkü­lönböztetett gondot. A kapita­lizmus társadalmának szociális, pszichológiai és gazdasági té­nyezői azonban új frontot nyit­nak a pályaválasztásban. Tár­sadalmi „nyilvántartásba" kerül a „másik oldal", a kétkezi munkából élők tömege, a ki­szolgálók pályára mozgósítása a tőke értéknövelésének szolgá­latára. A fejlett ipari országok­ban szinte a századfordulótól szakadatlanul fejlődtek a pá­lyaválasztást szolgáló intézmé­nyek, rendszer-hálózatok: Ang­liában, Finnországban, Francia- országban alkotmányba iktatott joga minden állampolgárnak pályaválasztási tanácsot, alkal­massági vizsgálatot kérni. A pályaválasztási segítség- nyújtás hazai kezdeményezései sem maradnak le a nemzet­közi törekvésektől. 1904-ben „Pályamutató a pályaválasztás előtt álló mindkét nembeli ma­gyar ifjúság kalauza" címmel jelentet meg 600 oldalas pá­lyaismertetőt Zilahi Dezső. 1906-ban a Magyar Feministák A pályaválasztás története Egyesületében megkezdi műkö­dését egy pályaválasztási ta­nácsadó. A Nagy László vezet­te „Gyermektanulmányi Társa­ság” is ebben az évben ala­kul. 1912-ben három budapesti iskolában kötelező tantervi fel­adat a pályaválasztás tanítása, Materai Imre 1600 oldalas (az összes életpályáról, intézetről és tanfolyamról) könyvét 1915- ben adja közre. 1923-ban létre­jött az első nyilvános lélektani laboratórium, 1925-ben a Szé­kesfőváros Tanácsa elhatároz­za: önálló pályaválasztási ta­nácsadó szervezetet hoz létre. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk Nagy László­nak (Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium Laboratóriuma), kinek alapkiindulópontja: az embernek, mint egésznek a megismerése. Tulajdonképpen ő a mai, korszerű pályaválasztási elmélet és gyakorlat hazai megalapítója. A szakirodalom méltán emlí­ti a székesfővárosi intézettel egy rangon (1925) a Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem pszichotechnikai laboratóriumá­nak munkásságát. A laborató­rium „szellemi atyja” dr. We- sze/y Ödön egyetemi tanár volt, a pályaválasztási vonatkozású munkálatok eredményét Fohn Tibor foglalja össze tanulmá­nyában. (A pszichotechnikai al­kalmasságvizsgálatok módsze­rei, Pécs, 1927.) A pályaválasztás történeté­ben fordulatot hozott a felsza­badulás. Először csak közvetett rródon valósultak meg a törté­nelem érlelte haladó elgondo­lások és eszmék: a tanoncok- ból szakmunkástanulók lettek, a kétkezi dolgozók gyermekei­ből tanárok, orvosok, katona­tisztek és vezetők nevelődtek — természetesen az új uralko­dó osztály érdekeinek meg­felelően. Az iskolarendszer zsákutcája megszűnt — és ma­napság már a pályaválasztás korszerű értelmezését igénylő iskolastruktúra-változás érlelő­dik. Az 1960-as évek gazdasági, szociális és társadalompszicho­lógiai háttere szinte robbanás­szerűen (talán kissé hiányos feltételek mellett) sürgeti az ifjúság pályára nevelését. A szocialista országokban létre­jönnek a pályaválasztási ta­nácsadó intézetek, melyeknek célja és feladata, eszközökkel és módszerekkel folyamatosan segíteni a szülők és minden ne­velő pályára nevelési munkáját, az ifjúság pályaválasztását, munkára való felkészülését, az üzemek-munkahelyek pályán- tartási feladatait. Társadalmi szinten végső soron a munkai erőgazdálkodást hivatottak se­gíteni. Széleskörű tevékenységü­kön belül arányaiban megfele­lő időt fordítanak a pszicholó­giai szaktanácsadásra is — melynek keretén belül egyre bővülő tapasztalattal és szak­tudással segítik a határozatla­nokat (a kitűnően és kevésbé jól tanulókat egyaránt) és az egészségileg károsodott fiata­lakot az életúton elindulni. Az egész társadalom feladata ugyanakkor a lehetőséggel való élés igényszintjének a kialakí­tása. Schmidt Károly „Papírra kerül“ az idei termés Megkezdődtek a mezőgazdasági termelési szerződéskötések Országszerte megkezdődtek az 1976-ra szóló mezőgazdasá­gi termelési szerződéskötési tárgyalások az érintett partne­rek: a termelők, a felvásárló vállalatok és a feldolgozó üze­mek között. A cukorrépa idei szerződés- kötése valamennyi gyár körze­tében eredményes, az előirány­zott 130 ezer hektárból január közepéig mintegy 116 ezer hektárra jött létre írásos meg­állapodás. Zala és Vas megyé­ben már túl is teljesítették az előirányzatot, ezt azonban min­denkor szívesen „vállalják” a cukorgyárak. A zöldség-gyü­mölcs kereskedelmi egyesülés vállalatainak megbízottai a téli hetekben szintén partnereikkel tárgyalnak, most kerül „papír­ra" az idei termés. Az elő­irányzott burgonya mennyiségé­nek több mint háromnegyed részét kötötték le eddig la termelőkkel. Ennél kedvezőtle­nebb a paradicsom, a vörös­hagyma és a pritamin-paprika szerződések helyzete. A konzerv­ipari vállalatoknak idén 713 ezer tonna vegyes zöldségre van szüksége, ebből a hónap közepéig 613 ezer tonna szál­lítására találtak szerződéses partnert, ami kielégítő ered­ménynek számít. A szerződési előirányzatot a nagykőrösi, a szegedi, a szigetvári és a deb­receni konzervgyár már le is kötötte. A Dohányipari Válla­latok Trösztje szintén ezekben a hetekben igyekezik megálla­podni a termelőkkel az elő­irányzott 17 500 hektáros vetés- terület biztosítására. fl szakosított telepek és a környezet Csak kevés gazdaság engedheti meg magának a több milliós berendezések felszerelését A környezet védelme társadalmi ügy Az egyhózasharaszti szakosított telep. Színes fényképek a Zengő oldaláról. Szépen művelt szőlő, kis villának beillő présházzal... mintha az Éden egy darabja lenne. Aztán másik fényképe­ket mutat dr. Csősz Gyula: ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok állattenyésztő telepei. Halmokban, tócsákban áll az állati ürülék, egy útmenti árok­ban csordogál a hígtrágya, fertőz, visszataszítóvá teszi a környezetét. Amíg az ember az egyik oldalon tudatos szor­galommal még szebbé, hasz­Űrtávközlési földi állomás Kilenc szocialista ország - közöttük hazánk is - 1971-ben aláírta az INTER- SZPUTNYIK Nemzetközi Űr­távközlés) Szervezet és Rendszer létrehozásáról szóló megállapodást. En­nek értelmében Magyaror­szágon megépül a távköz­lési műhold földi állomása a Veszprém megyei Talián- dörögd határában. A földi állomás két szélessávú lá- dióscsatorna adására és vételére lesz alkalmas. Az állomás lehetővé teszi majd egy fekete-fehér vagy szí­nes tv-műsor, valamint egy rádióműsor adását ás véte­lét Emellett 12 távbeszélő- csatornát is létesítenek a berendezéseken. nosabbá teszi a természetet, a másik oldalon nemtörődömsé­gével sokkal nagyobb pusztí­tást végez. A MTESZ Agráregyesülete pályázatot hirdetett a környe­zetvédelmi feladatok megoldá­sára, különös tekintettel a nagyüzemi állattenyésztési tele­pek trágyakezelési problémái­ra. Az első díjat dr. Csősz Gyu­la nyugalmazott főóllatorvos nyerte el. — Nagyon szeretem a termé­szetet. Nem kétséges, hogy a nagyüzemi állattartó telepek felhalmozódó trágyája, különö­sen a hígtrágya erősen szeny- nyezi a felszíni vizeket és víz­nyerő helyeket. Ennek eltávolí­tása és nem utolsó sorban gaz­daságos felhasználása halaszt­hatatlan feladat. Baranya megyében jelenleg 61 szakosított állattartó telep működik. Körülbelül húsz szá­zalékuknál van megoldva a trágya elhelyezése, illetve hasz­nosítása. — Nemcsak a környezet vé­delme, hanem a talajerő visz- szapótlása is fontos szempont. Az 1973-as adatok szerint Ma- gyarorszáq szakosított sertéste­lepein egy év alatt 9,6 millió köbméter hígtrágya termelődik. Ez pedig 112 000 tonna szab­vány műtrágyának felel meg. A környezet megóvásából tehát még hasznot is hajthatunk.- A pályázati munkában szó esett a legelők, kaszálók na­gyobb hasznosításáról.- Egyrészt, mint az egyik el­helyezési módról, másrészt be­bizonyosodott, hogy nem lehet megfosztani az állatokat termé­szetes igényeik kielégítésétől. A hígtrágya szakszerűen terítve igen jól hasznosul a réteken, legelőkön és más takarmány- termesztő területeken. De a legelő más megfontolásból is pótolhatatlan. Érdekes tapasz­talatot szereztünk erről Pécs- váradon. Hetven, véglegesen meddőnek hitt tehenet rend­szeresen legeltettek. Négy hó­nap múltán hetven százalékuk vemhes lett — Nem kell tartani az eset­leges fertőzés veszélyétől? — A Nap ultraibolya sugarai a legolcsóbb fertőtlenítőszerek. A mechanikailag tisztított és a rétre, legelőre kiöntözött szenny­vízben már 14-21 nap múlva nem lehetett kimutatni gümő- kór baktériumot. Pedig ez túl­élés szempontjából megelőzi a Salmonellákat, Brucellákat és egyéb kórokozókat. — Off mit lehet tenni, ahol sem a takarmány termőterüle­tek, sem a rétek, legelők öntö­zését nem tudják megoldani? — A legcélszerűbb mindenütt a szennyvíztisztító telepek létesí­tése lenne. Ez azonban nagyon drága. Egy Alfa-Laval kezelő­berendezés 560 férőhelyes szarvasmarha telepre számítva 8-10 millió forint. Egyszerűbb megoldás: nyárfával telepített területen elhelyezni a nem hasz. nosítható hígtrágyát. Nagyon kevés gazdaság en­gedheti mag magának, hogy többmilliós berendezéseket sze­reltessen fel. Még úgy sem, hogy az állam 40 százalékos támogatást ad az állattartó te­lepek korszerűsítésére. De a megfelelő megoldásra minden­képpen törekedni kell, és ten­ni, amíq nem késő. Ez nem egy-egy gazdaság, hanem az egész társadalom érdeke. És ehhez — ahogy dr. Csősz Gyu­la mondta — „több jóakarat kell." Kurucz Gyula Könyv Ha csak egy ember életét is... Bányászati elsősegélynyújtás címmel ízléses kivitelű köny­vecske jelent meg a napokban Pécsett. A huszonötezres pél­dányszám önmagában is jelzi, hogy milyen fontos témához nyúlt dr. Debreczeni László, a Mecseki Szénbányák üzemorvo­sa és dr. Rihmer László, nyu­galmazott bányafőmérnök, mű­szaki tanácsadó. Az utcán összeeső, ájult em­berrel sem tudunk mit kezdeni, a közlekedési balesetek sokszor iszonyatos látványánál még tanácstalanabbak vagyunk. A bányában sokszorta bo­nyolultabb a helyzet, pillanat­nyi tétovázás, hozzáértő segítő­szándék hiányában társaik sze- meláttára fulladhatnak meg, vérezhetnek el a bányászok. A föld alatti világban nem lehet számítani egy véletlenül arra vetődő orvosra, a percek alatt megérkező mentőautóra. Bár a bányamentők riasztás után ké­sedelem nélkül rohannak a baleset színhelyére az ügyele­tes elsősegélynyújtókkal együtt, az ütőeres vérzés, a csonkolásos sérülés, a légutakat eltömő por gyorsabban végzi kegyetlen munkáját, mint a lélekszakad­va rohanó mentők. A rossz lá­tási viszonyok, szűk bányavága­tok különleges felkészültséget követelnek meg minden mun­kástól, a gázok felismerése, a gázmérgezések esetén szükséges teendők csak rövid perceket en­gedélyeznek. A szerzőpár hosszú eszten­dők tapasztalatait, a bányavi­szonyok alapos ismeretét, a bányászok felkészültségét ala­posan ismerve látott a könyv összeállításához. A legjobb len­gyel, cseh és NDK-beli kiad­ványokat tanulmányozva szü­letett a ,,Bányászati elsősegély- nyújtás", amely a Mecseki Szénbányák áldozatvállalását és a Pécsi Szikra Nyomda mun­káját is dicséri. Az elmúlt negyedszázad alatt nem adtak ki ilyen könyvet. A bányászati elsősegélynyújtás alapvető tudnivalóit világos, könnyen megérhető nyelven, az idegen szavak és szakkifejezé­sek mellőzésével, röviden, áb­rákkal illusztrálva ismerteti. A szerzők azt szeretnék, hogy a bányászati balesetvédelmi szabályok általános megismer­tetését követően, speciális tan­folyamokon képeznének ki első­segélynyújtókat akik majd szinte minden munkabrigádban megtalálhatók lesznek. A szer­zők célja, hogy három hónapos képzés keretében a munkásál­lomány 10 százalékát élet­mentő elsősegélynyújtásra al­kalmassá tegyék. Befejezésül Garamvölgyi Iá- nőst, a Mecseki Szénbányák igazgatóját idézzük: „Fogadják bányászaink e könyvet komo­lyan, forgassák érdeklődéssel, hogy az ősi bányász bajtársias- sággal segíteni tudjanak egy­máson." L. J. Kiállítás a vegyiparról Érdekes kiállítást rendeztek a Veszprémi Vegyipari Egye­tem szervetlen kémiai tanszé­kének oktatói, hallgatói 15 nagy vállalattal együttműköd­ve. Az oktatótermek előtti csar­nokban és a folyosókon bemu­tatják azoknak a vegyi gyárak­nak, üzemeknek a tevékenysé­gét, termékeit, rövid történetét, amelyek az itt végzett mérnö­köket várják. Már mind a 15 nagy vállalat kiállítása elké­szült, az oktatók és a hallga­tók most a szabadtéri múzeum helyét keresik, ahol a vállala­toknál már nem használható, de a vegyipari fejlődés külön­böző szakaszait jól tükröző be­rendezéseket kiállíthatják. i Tafel» jóakarat fcall

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents