Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-20 / 19. szám
1976. január 20., kedd Dunántúli napló 5 mm NAGYVILÁGBAN Púja Frigyes Teheránban Púja Frigyes külügyminiszter A. A. Kbalatbari iráni külügyminiszter meghívására január 18-án ötnapos hivatalos látogatásra Teheránba érkezett. A repülőtéren a magyar külügyminisztert A. A. Khalatbari külügyminiszter és több vezető munkatársa, valamint Gál Bálint teheráni magyar nagykövet fogadta. A két külügyminiszter hivatalos tárgyalásai megkezdődtek. Spanyolország Félelem a sztrájkoktól A spanyol rendőrség hétfőn szabadon engedte azokat az ügyvédeket, akiket vasárnap reggel tartóztattak le Madridban. A rendőrség 55 személyt tartóztatott le egy születés- napi összejövetelen, arra a törvényre hivatkozva, amelynek értelmében 19-nél többen csak rendőri engedéllyel gyűlhetnek össze egy helyen. A vendégek között voltak az ügyvédek is. Egyikük a rendőri kihallgatás után így nyilatkozott: „Azzal vádoltak minket, hogy a madridi sztrájkok vezetői vagyunk. A rendőrség nem tudja elképzelni, hogy a magunkfajták összejöhetnek anélkül, hogy összeesküvést szőnének". A spanyol kormány hétfőn katonai szolgálatra hívott be 200 ezer vasúti dolgozót, hogy így előzze meg a fenyegető országos sztrájkot. Hasonló ir tézkedést helyeztek kilátásba a madridi metró dolgozói ellen is, ha újra sztrájkba lépnek. • Válság, helyreállítás ? Nézetkülönbségek ■'II ■ ■ a csúcsértekezleten Az európai szocialista és szociáldemokrata pártok vezetőinek kétnapos tanácskozásáról kiszivárgott értesülések szerint a csúcstalálkozó résztvevői között mélyreható nézetkülönbség mutatkozott meg a mostani gazdasági válság értékelésében és a kiút keresésében. A skandináv és általában az északi pártok vezetői, élükön Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral, a tőkés piacgazdálkodás változatlanul hagyása alaojón kutatták a válság megoldásának lehetőségeit. A dél-európai pártok ezzel szemben kritikusabb álláspontra helyezkedtek az egész tőkés rendszerrel szemben és a válságok leküzdésére a demokratikus tervezés valamilyen formájának bevezetését javasolták. Schmidt kancellár a piac- gazdálkodás élharcosaként felszólalva ismét elvetett mindenféle tervezést. Wilson angol miniszterelnök arról beszélt, hogy reményt keltő jelek vannak a recesszió elmúlására, ám az infláció általános lelassítása a munkanélküliség aggasztó emelkedésével jár. Francesco de Martino, az Olasz Szocialista Párt főtitkára velük szemben élesen úgy fogalmazott, hogy „a szocialista mozgalomnak nem az a feladata, hogy helyreállítsa a piacgazdaságot, amely a kapitalizmus mély válságának gyökere”. De Martino rámutatott, hogy naojainkban a tőkés rendszer ellentmondásai elmélyülésének jelei kezdenek mutatkozni, ezért a feladat nem a kapitalizmus javítgatása, hanem szakítás a kudarcot vallott rendszerrel. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ A haladó angolai nemzeti mozgalom, az MPLA katonái az észak-angolai Ambriz városban, mintegy háromszáz kilométerre a fővárostól, Luandától. A most zsákmányolt fegyvereken amerikai és zairei feliratok olvashatók. Afro-ázsiai szolidaritás Adenben hétfőn megnyílt az afro-ázsiai szolidaritási szervezet harmadik elnökségi ülése. A megnyitón Abdel Fattah Izmail, a nemzeti front főtitkára üdvözölte a küldötteket, majd Jusszef el Szibai, a szervezet főtitkára foglalta össze annak a harcnak az eredményeit, amelyet a világ antiim- perialista erői folytattak az elmúlt időszakban az imperializ mus, gyarmatosítás, neokolonia- lizmus, és a fajüldözés ellen. — Az elnökségi ülés a megnyitó után megkezdte a napirend vitáját. Ennek élére az Angolában folyó dél-afrikai agresszió és az MPLA-nak, a törvényes anqolai kormánynak nyújtandó támogatás kérdései kerültek, de fontos helyet kapott a közel-keleti problémakör, az Arab-öböl népeinek függetlenségi harca, az imperializmusnak csendes-óceáni és indiai-óceáni katonai tervei ellen folytatott küzdelem, a chilei néppel érzett szolidaritás és az új gazdasági világrend- szerért folytatott harc megannyi kérdése is. A vitában 12 delegátus kért szót és sürgetett minél több közös akciót. Különösen nagy érdeklődés előzte meg az MPLA küldöttének felszólalását, aki részletes elemzését adta az angolai konfliktusnak és meghívta a világ imperializmusellenes erőit, hogy vegyenek részt a Luandában február 2—4-e között rendezendő angolai szolidaritási világértekezleten. CIA-ügynökök Olaszországban A torinói Stampa Sera hétfői számában az Olaszországban tevékenykedő CIA-ügynökökkel foglalkozik. Az újság új tényeket közöl arról, hogyan építette ki az amerikai hírszerző szervezet beavatkozását az ország politikai életébe, hogyan próbálja megakadályozni a baloldali erők befolyásának további erősödését. Az OKP-nak 1975. júniusában tartott helyhatósági választásokon aratott sikerei után a CIA 30-ra növelte ügynökeinek számát, később ez a létszám tovább emelkedett. A Republica című újság a múlt héten négy, Olaszországban dolgozó amerikai ügynök nevét közölte, a torinói lap most 18 új névvel bővítette ezt a listát. A Stampa Sera ismertetést közöl egy könyvről, amely „Amerikaiak Olaszországban" címmel jelenik meg februárban. A könyvben szerepelni fog néhány olasz politikus is, akik az olasz baloldal elleni harc céljaira jelentős összegeket kaptak a CIA- tól. 4- SZÓFIA: Bulgáriában új rendelet jelent meg a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás korlátozásáról. 4- LUCCA: Észak-Olaszor- szágban a Pisanino hegy egyik jégfalán vasárnap megcsúszott és a mélybe zuhant négy fiatal hegymászó. Az 1400 méteres magasságban történt baleset nyomán — miután 250 métert zuhantak - valamennyien életüket vesztették. 4- GEORGETOWN: Guyana kormánya bejelentette, hogy elismeri az Angolai Népi Köztársaságot. Egyidejűleg bejelentették, hogy Guyana mintegy 10 000 tonna rizst és cuk-> rőt küldött az angolai hazafiaknak. 4- MADRID: Amerikai küldöttség érkezett Madridba, hogy az Egyesült Államok spanyolországi támaszpontjainak jövőjéről folytasson tárgyalásokat Eredmény csak a hétvégére várható, amikor is Kissinger amerikai külügyminiszter találkozik spanyol kollégájával. 4- BUENOS AIRES: Jelentések szerint a chilei fasiszta junta újabb pert kezdett fiatal hazafiak ellen, ezúttal Temuco városában, az ország déli részén. A húsz év körüli fiatalokat — szám szerint 17-^t - „felforgató tevékenységgel" vádolják. A kiszabható legmagasabb büntetés húsz évi börtön. Külpolitikai kaleidoszkóp, 75 Január - kezdés zökkenőkkel ♦ 4- BUDAPEST: A Magyar Népköztársaság független, önálló államnak ismerte el Surinames és kész vele a diplomáciai kapcsolatok felvételére, erről Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban értesítette Henk Arron-t, Suriname miniszterelnökét. 4- LISSZABON: A portugáliai Beja városban többezres nagygyűlést rendeztek, amelyen Alvaro Cunhal, a kommunista párt főtitkára mondott beszédet. Cunhal elsősorban a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy az év folyamán ebben az ágazatban csak akkor lehet eredményeket elérni, ha sikerül megvédeni az agrárreform ügyét a reakció próbálkozásaitól. Cunhal síkra szállt a nagybirtokok felszámolása és a szövetkezetek létrehozása mellett. 4- BUDAPEST: Dr. Rosta Endrének, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének vezetésével küldöttség utazott Varsóba a magyar-lengyel ötéves kulturális munkaterv megtárgyalására és aláírására. A boldogságot, békét kívánó újévi üdvözletek után nem volt a legszerencsésebbnek mondható 1975. bemutatkozása. Ismét kiéleződött a közel-keleti helyzet, mivel Izrael folytatta provokációit a térség arab államai, elsősorban a palesztin menekülttáborok ellen. Föllángoltak a harci cselekmények Dél-Vietnamban a brutális saigoni kihívások következtében. Portugáliában a szakszervezeti mozgalomról terebélyesedő vita veszélybe sodorta a baloldal egységét . . . A fejlemények — ki tudja hányadszor — újra bebizonyították: a haladó emberiség történelmi küldetése, nemes programjának megvalósítása csakis az enyhülés, a béke és a társadalmi haladás erőinek világméretű összefogásával, a nemzetközi feszültségek tárgyalásos megoldásával érhető el. Miközben a szocialista országok a Szovjetunióval az élen, valamint a nemzetközi erőarányokat valósan számításba vevő nyugati kormányok, illetve a békés egymás mellett élés nagyon is gyakorlatias elvét valló más államok kézzelfogható javaslatokat tesznek az enyhülésre és az enyhülésért, nem különösen nagy létszámú, de befolyásos csoport az amerikai kongresszusban fékezni próbálja a haladó folyamatokat. így történt ez januárban is, amikor az elnöki ambíciókat dédelgető Jackson szenátor és hívei megtorpedózták a szovjet—amerikai kereskedelmi törvény életbe léptetését. A nemzetközi kapcsólatok fontos tényezője ugyanis az országok egymás közötti, megkülönböztetések nélküli, kedvezményeket kínáló kereskedése, A gazdasági, kereskedelmi, tudományos, kulturális stb. kapcsolatok elmélyítése és szélesítése különösen fontos a két világrendszer vezető nagyhatalmai, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Az ő sokoldalú együttmunkálkodásuk ösztönző példa más j országok számára; a békés együttműködés pedig mindenkor a nemzetközi feszültségek csökkenésével jár. A Szovjetunió és az Egyesült Államok még 1972-ben megállapodott egymással a kereskedelmi kapcsolatok szélesítésében, azonban a megállapodás washingtoni törvénybe iktatása januárban a szélsőségesek akadékoskodása miatt zátonyra futott. Az amerikaiak, kivált a hat és fél millió munkanélküli szemében nem a legszerencsésebb időpont volt ez ah- hoz, hogy robbanóanyagot helyezzenek egy olyan országgal folytatott kereskedelem alá, amelynek piaca a gazdasági szakértők szerint potenciálisan korlátlan . . . Két esztendeje múlt januárban, hocjy az érdekelt felek Párizsban aláírtak a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló négyoldalú megállapodást. Kétségtelen, hogy ez a lépés nagy mértékben javította a nemzetközi helyzetet, a kibontakozás azonban — éppen az Egyesült Államok délvietnami támogató jelenléte miatt — várat magára. A saigoni Thieu-re- zsim brutális támadásai a DIFK által ellenőrzött' felszabadított körzetek ellen szétrebbentették Észak és Dél Párizs környéki tárgyalóküldöttségeit, lehetetlenné tették a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság helyszíni tevékenységét. Az USA semmi jelét nem adta annak, hogy szándékában van eleget tenni az 1973. januári aláíráskor vállalt kötelezettségeinek. Ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált: csak a Kissinger moszkvai tárgyalásai elé Közeledtek az álláspontok a vitatott kérdésekben Heltai András, az MTI tudósitója jelenti: Kissinger a héten többnapos eszmecserét folytat vezető szovjet személyiségekkel a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, valamint nemzetközi problémákról. Az amerikai sajtó túlnyomó többsége üdvözli, hogy a két fél végülis egyetértett a külügyminiszter moszkvai látogatásában, amelyre Kissinger már hónapok óta készült. A látogatás ténye, hangsúlyozzák washingtoni diplomáciai körökben, legalábbis arra mutat, hogy a két ország álláspontja közeledett egymáshoz bizonyos vitatott kérdésekben, s készen állnak a további nyíltszellemű eszmecserére. Az elhatározás, hogy megkísérelnek áttörést elérni a holtpontra jutott SALT-tárgya- lásokon, egészséges, — írja vasárnap a New York Times. „Nem szabad megengedni, hogy az új szovjet bombázó és az amerikai szárnyasrakéta körüli vita meghiúsítsa a vla- gyivosztoki megállapodás megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Sok mód van arra, hogy oly színvonalon korlátozzák ezeket az új fegyverfajtákat, amely nem érinti érdemben a nukleáris egyensúlyt” — írja a lap. Diplomáciai megfigyelők szerint Kissinger moszkvai tárgyalási helyzetét két fő tényező határozza meg. Az egyik a Ford-kormánynak az az álláspontja, hogy folytatni kívánja a Szovjetunióval az enyhülési politikát. Maga az elnök az adott időszakban egy okkal többet lát: az elnökválasztási kampány tanulságai szerint a választók között az enyhülésnek lényegesen több a híve, mint az ellenzője. Másrészt viszont az amerikai katonai vezetés változatlanul fenntartásokat hangoztat a korábbi, s a tervezett új SALT- megállapodással szemben. Jóllehet Ford elnök novemberben menesztette Schlesinger hadügyminisztert, aki élesen ellenezte az újabb stratégiai fegyverzetkorlátozási megállapodást, a vezérkar egy része, s a mögöttük álló politikai és gazdasági körök továbbra is a Szovjetunióval szembeni bizalmatlanságot és a fegyverkezést hirdetik. A Washington Star vasárnap külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva arról ír: a moszkvai tárgyalásokon feltehetően napirendre kerül az angolai kérdés is. Megfigyelők szerint a Ford kormány szeretne szabadulni angolai beavatkozásának kínos bel- és külpolitikai szövevényéből. Állásfoglalás a leszerelés, az angolai nép ügye mellett Befejeződött a Béke-világtanács Elnöksége Irodájának ülése Helsinkiben vasárnap este befejezte munkáját a Békevilágtanács Elnöksége Irodájának háromnapos rendkívüli ülése. A tanácskozáson 38 ország, köztük az Angolai Népi Köztársaság küldöttei vettek részt. Az ülés résztvevői nagy figyelmet szenteltek az angolai helyzetnek és az imperialista agresszió ellen harcoló angolai néppel való világméretű szolidaritási kampány megszervezésének. A résztvevők eszmecserét folytattak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a leszerelést előirányzó új stockholmi felhívás eddigi megvalósításáról. Az ülésen jóváhagyták az angolai néppel való szolidaritás akció tervét és további okmányokat. Megvitatták a Béke-világtanács 1976—1977-re szóló akcióprogramját, amely a többi között 1976-ra Angliában egy nemzetközi fórum ösz- szehívását irányozza elő a fegyverkezési hajsza beszüntetésével és a leszereléssel összefüggő kérdések megvitatására. Cenfben megkezdődtek a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról a szovjet-amerikai tárgyalások. A képen: a két küldöttség vezetője, Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes (jobboldalt) és Johnson amerikai nagykövet a tárgyalások újrakezdésekor. Thieu-rezsimet fölváltó, demokratikus elveket valló, a vietnami nép igazi érdekeit szem előtt tartó új kormánnyal lehetne egyszer s mnden- korra véget vetni a vietnami vérontásnak. A Közel-Keleten is folyt a vér: Izrael sorozatos támadásokat hajtott végre Libanon ellen; Kissinger amerikai külügyminiszter egy nyilatkozatában pedig megfenyegette a haladó arab országokat, mondván: ha azok veszélyeztetnék a tőkésállamok érdekeit, fegyveres erőszakra is sor kerülhet az olajtermelők ellen. Nagyon világosan fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője: az USA fokozni akarja a zsarolással fölérő nyomást azokra az államokra, amelyek maguk akarják ellenőrizni természeti kincseiket és egyenlő alapon' kívánnak kereskedni a Nyugattal. Az izraeli fegyveres támadások Dél-Libanon ellen további terület- szerzést szolgálnak, az ott lakók megfélemlítését, hogy elhagyják otthonaikat, így Tel Aviv számára kedvező stratégiai sáv keletkeznék. A moszkvai Pravda leszögezte: ,,A legutóbbi közel-keleti konfliktus megerősítette, hogy a katonai megoldásra nincs lehetőség. Nem hozzák meg az eredményeket azok a kísérletek sem, hogy ,.csendes diplomáciával" szakaszosan oldják meg a problémát. Ez a módszer lényegében a válsághelyzet kulcskérdéseinek bizonytalan időre való félretevését eredményezi." — A közel-keleti békéhez vezető legrövidebb út a genfi tárgyalótermen át vezet. Kulcsár László (Folytatjuk.)
