Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-20 / 19. szám
6 Dunántúlt napló 1976. január 20., kedd Közönségszolgálat A lakásbővítésről Mire kell engedélyt kérni? A telekfelhasználás szabályai Hangjelzés, kitérés, megkülönböztetett jelzéseket használó gépjárművek n DM KRESZ-iskolája Kaliforniai kaleidoszkóp Ha a jegyzetíró objektív okok miatt nem tallózhat a heti tévéműsorban, mert csak a hét végén ülhet le a képernyő elé, ugyancsak bajba kerülhet. Mit teqyen? Keseregien azon, hogy lényegtelen dolgok válnak lényegessé a Teleszubjek- tív lencséje révén, a vélt vagy valódi közérdeklődés címén? Elmélkedjék a mór-mór megszokott szombat esti bűnügyi tárgyalás nyomán az élet furcsaságairól? Latolgassa, hogy az Önök kérték-et kik kérik és miért? A műkorcsolyázó Euró- pa-bajnokság is megihlethetné, nem mondom, de a televízió az évek során már olyan tökélyre fejlesztette a műkorcsolya-közvetítéseket, hogy ehhez hozzászólni való aligha okadhat. Heltai András és Lukács Lóránt operatőr szerencsére gondoskodtak arról, hogy a hét végére jusson valami valóban izgalmas műsor is. Amerikai riportfilm-sorozatuk korábbi részei is kitűnőek voltak, különösen az indián rezervátumban tett látogatás hagyhatott mélyebb nyomot a nézőben. Ifjúságunk könyvbéli társainak, a tragikus sorsú indián hősöknek mai, különös utódai — és környezetük — egy kevésbé, sőt, alig ismert Amerikát mutattak meg. A vasárnap esti Kaliforniai kaleidoszkóp mégis túltett a sorozat eddigi részein, valamennyin, paradox módon éppen azzal, hogy egy általunk ismertebbnek hittame- rikai vidékről nyújtott új információkat. Lehet persze, hogy ezek az információk alapjaiban nem is nagyon újak az újságolvasó és a dolgok ösz- szefüggéseit kereső nézők számára, mégis — és ebben rejlik a jó riport egyik titka — valósaggal a felfedezés erejével hatottak a helyszín színei, a megszólalók hitelessége, a filmben feltűnő arcok változatossága és végletességei révén. San Francisco utcái a gyűlölt felhőkarcolókkal, a drótköteles villamossal és a fehér, fekete, sárqa arcok ka- valkádjával tömény illusztrálásul szolgáltak a „nem is olyan egynemű” Amerika tételéhez. A dokkmunkás-író joviális, kedves, öreg arca, amelyen derűs mosoly jelent meg a „csacska" európai kérdésre, hogy az amerikai munkásosztály miért nem gondol a társadalom megváltoztatására, egészen más tételhez volt illusztráció. Ez volt egyszersmind a riport csúcspontja is, hiszen ennek a rendkívül fontos problémának ilyen „alanyon” keresztül történő ilyenfajta megközelítése telitalálat. Másféle. szelídebb szférákban játszódó drámai ♦öltése volt a magvar Harasztifamília kései leszármazottéival a „magyaros" szőlővidéken készült riportnak. A sorozat eavrészt raqyogó operatőri teljesítmény, rendkívüli fáradsággal készülhetett a képeknek, képsoroknak ez a szinte üresjáratoktól mentes együttese. Másrészt Heltai András mint riporter a tőle megszokott szinten vezeti végig a nézőt olyan bonyolult problémák halmazán, amelybe sokaknak beletörne a bicskája. Tárgyszerűsége, imponáló otthonossága, érzelmek helyett az értelem vezérlő fonalára támaszkodó önérzetes szerénysége ideális kalauzzá teszik. Meg kell még említeni a szerencsét is, amely a jó riportereknek mindig mellé szegődik (hacsak nem a nagyon jó előkészítés rejlik e szerencse mögött), mert például a San Francisco-i, ebédutalványért sorban állók mellé mikrofonnal odamerészkedni, és olyan válaszokat kapni, amelyek egy kis rögtönzött keresztmetszetnek is beillenek — riporteri bravúr. H. E. E Pécsett mintegy 50 000 lakás található. Ebből 30 000 személyi tulajdonban van. Építési ideje szerint ez a lakásállomány meglehetősen elavult, korszerűsítésre, bővítésre, felújításra szorul. Az ilyen munkálatokra kiadott építési engedélyek száma messze meghaladja az új lakóházépítések számát. A fentiekből kitűnik, hogy mint országosan, Pécsett is a nemzeti vagyonnak igen jelentős részét képezik a személyi tulajdonban lévő családi és társashózak. Pécs esetében még hangsúlyosabbá teszi ezt a hozzácsatolt települések sora, ahol városiasodó, de az átmeneti életmódot tükröző telekformák, lakóházak, melléképületek találhatók. Helyi jellegzetességet ad még az is, hogy a város beépítése „felkúszott" a Mecsek oldalára és a lejtős tereoen az építés, telekfelhasználás külön is qondos megfontolást igényel. A több százezer forintnyi pénzben kifejezhető értéket képviselő ingatlanok használati lehetőségeit, megjelenését, városképi hatását egy- egy bővítéssel, toldással nagymértékben lehet befolyásolni. Épületeket — lakó- és melléképületeket egyaránt — felújítani, helyreállítani, átalakítani, bővíteni csak építési engedély alapján lehet. Ide tartozik az emeletráépítés és tetőtérbeépítés is, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítása. Még a belső válasz- és osztófal építését is csak engedély alapján lehet végezni, ha ezzel az épület rendeltetését, vagy a Rakások, illetve a lakószobák számát megváltoztatjuk. A lakóház bővítése, felújítása, belső korszerűsítése előtt célszerű tájékozódni az I. fokú építési hatóságnál, melyek azok a lényeges adatok, amelyekre választ adhatnak. Alapvető kérdés, hogy a városrendezési tervek szerint lakóterület marad-e az ingatlan a távlatban is, és ha nem, akkor mennyi idő múlva várható a közcélú felhasználása. Ha építési tilalom terheli, akkor az Országos Építésügyi Szabályzat 17. §-a szerinti 25 négyzetméteres bővítési lehetőséget hogyan lehet érvényesíteni? Ha pedig ennek alapján bővítik a lakóépületet, akkor a bővítményre a jövőbeni kisajátításkor kaphat-e kártérítést a tulajdonos? 3. A lakóterületek építési övezetekbe vannak sorolva. Egy- egy övezetnél meghatározott, hogy a telek hány százalékát lehet beépíteni és hány lakás lehet rajta. A beépítettség családi házas területen általában 30—35 százalék lehet. Zártsorú lakóépületeknél 40—75 százalék. Egy építési telken csak egy lakóépület állhat. A bővítést és átalakítást ezért úgy kell megtervezni, hogy az újonnan kialakított lakórész az eredeti épülettel egységet képezzen szerkezeti, használati és esztétikai értelemben is. Melléképületekkel történő bővítés esetén tisztázni kell, hogy milyen rendeltetésű melléképületek és létesítmények helyezhetők el a telken és hol. Ez természetesen nemcsak a hatósági előírások, hanem a telek, a rajta lévő lakóház IjBisználata szempontjából is lényeges. Az ember szabad idejének jelentős részét lakásában és az azt körülvevő területen tölti. A tartalmas és eredményes élet egyik alapvető feltétele, hogy a lakásban pihenni, művelődni, barátokat vendégül látni és alkotni tudjunk. Ezért törekszünk lakásunk használhatóságán javítani bővítéssel, korszerűsítéssel a család változó igényei szerint. A hatósági munka és a magántervezői szakértői bizottságban folytatott tevékenységünk során tapasztaljuk, hogy a bővítés, átalakítás, korszerűsítés éDÍttetői programját nem mindig kellő körültekintéssel határozzák meg az építtetők. Általában a teleknek, lakóházEgyik fontos növényvédőszerünk a SATECID, amelyet az iparszerű kukoricatermesztési rendszerben is felhasználnak. Az Észak-magyarországi Vegyiművek gyártja, évente több mint 3000 tonnát. A szer egyik komponense az n-izopropilani- lin (NIPA), amit eddig főként valutáért külföldről kellett beszerezni. A vegyiművek megbízására a Nagynyomású Kísérleti Intézet több éves kutató munkával olyan eljárást dolgozott ki, amellyel lehetővé válik a NIPA hazai gyártása. Az eljárás lényege, hogy a NIPA alkotóelemeit, az anilint és az acetont katalizátor segítségével nagy nyomás alatt magas hőmérsékleten hidrogén jelenlétében „erőszakosan" egyesítik ezek a vegyületek, ugyanis egyébként nem reagálnak egymásra. A sikeres nak csak azzal a részével foglalkoznak, ahol az építéssel a helyszűkét, az igényváltozást kívánják megoldani. a. Célszerű, ha a bővítés, felújítás, korszerűsítés igényének felmerülésekor hosszabb távra is végiggondolja a család a lakóépülettel, a telekkel kapcsolatos elképzeléseit, terveit. A pillanatnyi beruházást pedig ennek a távlati programnak a részeként valósítja meg. Ugyanígy igaz az egészhez való illeszkedés fontossága, ami a belső elrendezést, a tömegformálást, a homlokzatképzést illeti. Az ily módon kialakított program megfogalmazására, megtervezésére saját elképzelései szerint adjon a tervezőnek építtető javaslatot, de a végleges megoldás kimunkálását tervező végezze. Egy lakóház bővítése, kiegészítése javít a család élet- körülményein, teljesebbé teheti a telek használatát és növelheti a környezet értékét biológiai, esztétikai értelemben is. Az első és másodfokú építési hatóság a körülmények tisztázásában, a szakmai, építészeti* és az építtetői program összehangolásában nyújthat segítséget az állampolgároknak. Cömöry János városrendezési csoportvezető főmérnök laboratóriumi kísérletek után az intézet irányításával Péten felépült egy korszerű NIPA- gyártó üzem, ahol megkezdődött ennek az anyagnak az előállítása, s így feleslegessé vált az import, A közelmúltban a vegyiművek is épített hasonló üzemet Sajóbábony- ban, ahol évente 1000 tonna NIPA készül. A két üzem működése nyomán évente 5—10 millió dollárt takaríthat meg a népgazdaság, s a SATECID- gyártás is fokozódhat. A magyar NIPA iránt már a Szovjetunióból is érdeklődnek, szó van róla, hogy vásárolnak belőle saját növényvé- dőszer-gyártásukhoz. Paprikanemesítés Kalocsán Javultak a kutatási feltételek a hazai fűszerpaprika-nemesítő központban. Kalocsán elkészült és működik a háromkamrós klímaház s ezen kívül ezer négyzetméter alapterületű növényház és jól felszerelt laboratórium segíti a kutatók munkáját. Ezzel, a külső időjárástól teljesen függetlenül, az év bármelyik .időszakában termeszthető a fűszernövény. A klímaházban már érik a paprika. ahol a természetes viszonyokhoz hasonló fény-, hő- és páratartalom mellett hoznak termést a bokrok. A mesterséges termesztés lehetőségével több mint egy évet nyernek a nemesítők az újabb fajták előállításakor. Ezenkívül pontos ismereteket kapnak a fűszer- növény hő-, víz-, fényigényéről és tápanyag-szükségletéről, közelebb jutnak a kutatók a színképződés megismeréséhez, a paprika cukorkoncentráció- jónak alakulásához. I. A tilalmi jelzőtáblák között nem találjuk meg a „Hangjelzés tilos” és e tábla hatályát feloldó jelzőtáblát, ugyanis az új rendelkezések miatt feleslegessé váltak. I. Lakott területen hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében szabad. 2. Lakott területen kívül hangjelzést lehet adni, ha ez a balesetveszély elhárításához szükséges, továbbá szabad adni az előzési szándék jelzése céljából. Az új KRESZ leszűkítette a hangjelzés adásának a lehetőségét. Pl. felesleges volt eddig is a védett útvonal előtt álló, oda ráhajtani szándékozó járművezetőt hangjelzéssel sürgetni, ezután az ilyen okból vagy más hasonló célból adott hangjelzést szabálytalannak kell' tekinteni. A baleset fogalma A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 508. számú állásfoglalása meghatározta a baleset fogalmát: A közúti forgalomban olyan előre nem látott esemény, amely a közlekedés menetével okozati összefüggésben áll és személyi sérüléssel, valamely személy életének vagy egészségének veszélybe jutásával, avagy dologi kárral jár. Az előbbiekből következik, hogy nemcsak a figyelmetlenül lelépő gyalogosra szabad hangjelzést adni, hanem a közvetlenül fenyegető anyagi kár elhárítása érdekében is. Pl. a figyelmetlenül tolató járművezető figyelmeztetése arra, hogy a hangjelzést adó jármű mögötte áll. II. A KRESZ Függelék nem határozza meg a kitérés fogalmát, mivel a 32. §. (1) bekezdése kellő tájékoztatást ad. Kitérés során az egymás mellett ellentétes irányban elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani. Ennek érdekében — a szükséghez képest - a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni. A kitérést irányjelzéssel csak akkor kell jelezni, ha a művelet nyilvánvaló irányváltoztatással jár. Rendkívül keskeny úttesten a járművekkel meg kell állni, az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez könnyebben megtehető. Itt a járművek adottságait és a körülményeket kell figyelembe venni. Amennyiben a járművek lejtős úton találkozóik, úgy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a lejtőn lefelé haladónak kell hátramenni, ugyanis ez jár a legkisebb veszéllyel. Kivétel pl. ha lefelé állati erővel vont, felfelé pedig gépjármű közlekedik. Útszűkület esetén - ha a közúti jelzésekből más nem következik — annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni. Ha a szembejövő járművek egyszerre érkeznek az útszűkülethez és mindegyik jármű csak irányváltoztatással tudja az útját folytatni, úgy tisztázatlan forgalmi helyzet alAul ki. Ilyenkor a járművezetőknek — megállás után — a továbbhaladás sorrendjében meg kell állapodni. III. A mentők, a tűzoltók, a rendőrség egyes gépjárművein, de bizonyos esetekben más szervek gépjárművein is megtalálhatók a megkülönböztető jelzéseket adó berendezések. Megkülönböztető jelzések a következők: villogó kék fényjelzés és sziréna, vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzés. A KRESZ két oldalról is biztosítja az akadálytalan továbbhaladást. Egyrészt különleges jogokkal ruházza fel a megkülönböztetett gépjármű vezetőjét, másrészt pedig a forgalom valamennyi résztvevőjét az elsőbbséq megadására kötelezi. 1. A megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseket csak abban az esetben szabad működtetni, ha a jármű akadálytalan továbbhaladását a feladat sürgős ellátása elengedhetetlenné teszi. A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője a közúti jelzéseket, továbbá a KRESZ 24—43. §-aiban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja. A jogszabály két kivételt tesz: a) alkalmazkodni kell a rendőr jelzéseihez: b)~kötelesa vasúti átjárót biztosító jelző- berendezések jelzéseit figyelembe venni. A különleges jogokkal. csak akkor élhet, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és részére a járművek vezetői az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tették. A jogok tehát bővültek, ezzel kapcsolatban két körülményre hívom fel a figyelmet: a) a megkülönböztetett gépjárművek a közúti fényjelző készülék piros jelzésénél is áthaladhatnak, így a járművek vezetőinek a zöld fényjelzés ideje alatt-közlekedve is számítani kell erre a forgalmi helyzetre; b) egyirányú forgalmú útra a tilos oldalról is behajthatnak. Jobbra húzód ássa í 2) A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni és akadálytalan továbbhaladását jobbra húzódással és a szükséghez képest megállással lehetővé kell tenni. A jobbra húzódás a fő szabály, azonban ezt a kötelezettséget nem lehet mereven értelmezni. Kivételesen ugyanis előfordulhat, hogy éppen a jobbra húzódás akadályozná a megkülönböztetett gépjárművet a továbbhaladásban. Autópályán, sűrű forgalom esetén a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű továbbhaladását az úttest két szélére húzódással kell lehetővé tenni. Az úttest két széle alatt itt az egyes forgalmi sá- vök szélét kell érteni, a jobboldali sávban haladó járművek a sáv jobb szélére, a baloldali sávban haladók a sáv bal szélére húzódnak. így középen nyílik meg a továbbhaladási lehetőség. Lényeges rendelkezések: a) a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben a gyalogosoknak nincs elsőbbsége; b) az ilyen jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. IV. A megkülönböztető jelzésektől eltérnek a figyelmeztető jelzések. Figyelmeztető jelzés a sárga villogó [forgó) lámpa, amelyet engedéllyel az egyes járművekre felszerelnek. Ezekkel a járművekkel az úttesten különböző munkákat végeznek, vagy rendkívüli feladatokat látnak el. Ilyen jármű mellett-a jelzés használata esetén — fokozott figyelemmel kell elhaladni. A KRESZ azonban leszögezi : a figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben — az általános szabályoktól eltérő — elsőbbsége nincs. Dr. Nagykálozi Zoltán Pajtások, ezermesterek ! PÉCS, II., SZALAI ANDRAS UTCAI ÜZLETSORBAN HAMAROSAN MEGNYITJUK ezermester- és úttörőboltunkat Mindenkit szeretettel vár az Vállalat Itthon készül a NIPA Évi 5—10 millió dollár értékű vegyszer-import megtakarítás
