Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-05 / 333. szám

2 Dunantmt napló 1975. december 5., péntek Népdalház Szűknek bizonyult a helyiség Mintha az ősi mecsekaljai folklór támadt volna fel a Pécsi Szolgáltatóipari Vál­lalat Irányi Dániel téri pin­ceklubjában, ahol november 22-én népdalház alakult a hajdani népitáncházak min­tájára. Népi hímzésű blúzo­kat, mellénykéket viseltek az asszonyok és lányok: kedves kellékeit a népdal- éneklésnek. Legalább száz ember jött össze, hogy a hét végét, a szabadidő kurtányi részét dalénekléssel töltse ki. Nem magyarnótákkal, borongás műdalokkol rukkolt ki a hol jókedvű, hol elmélázó tár­saság. Igazi dunántúli és erdélyi parasztdalokat, be- tyársiratókat, nyírségi bállá, dókat szólaltattak meg a pécsszabolcsi és a belvárd- gyulai pávakörök Fábián János vezetésével. A népdal: a modern daléneklés örök­ké tiszta forrása nemes esz­köz, hogy emberek termé­szetesen, gátlásaikból ol­dódva együtt lehessenek, mókás közbevetések, bátor megjegyzések fűszerezték a hangulatot és jónéhányan kérték az ismeretlen éneket ugyanúgy, mint sajátjukat, amit jól ismertek. Mertek fellépni, előadni: kezdetben hármasban, kettesben, majd egyedül is. Scikan csak hall­gatták a citerákkal kísért dalokat, mások elérzéke- nyültek. Tán sokasodtak a gyerekkort, elmúlt szerelmet, csalódást felelevenítő dalok, de ez is természetes, ahogy a harsány taktus lábbal cif­rázva, tapssal megerősítve. Megérte, hogy a vállalat vezetősége népdalházat szervezett dolgozóinak, mely. re szombatonként baranyai pávaköröket hívnak meg há­zigazdának. A következő al­kalommal a pécs-vasasi pá- vások közreműködésével ta. nulják a közös daléneklést, vagyis a közös együttlét íratlan szabályait. Nem vé­letlen, hogy a népdalház a „Csak tiszta forrásbóT'-bar- tóki idézetet választotta ne­véül. Az ősi magyar nép­dal úgy élheti igazán rene­szánszát, ha őszintén és természetesen idegeneket, valamint ismerősöket közel hoz egymáshoz. Még egy megjegyzés: legalább har­minc huszonéves is ott dú­dolt az egyszerre szűknek bizonyult pincében. — Csuti János ­Márványtábla a Mátyás király utcában Szenteleky Kornél emléke Pécsett Tegnap óta szülőházán, a Mátyás király utca 26. számú ház falón márványtábla hir­deti a vajdasági magyar iro­dalom szervezőjének; a neves írónak, költőnek, műfordítónak és szerkesztőnek,Szenteleky Kor­nélnak az emlékét Pécsett. Az emélktáblát tegnap dél­előtt 11 órakor leplezték le ün­nepélyesen. Az eseményen je­len volt a vajdasági magyar és jugoszláv irodalmi élet több neves személyisége. Ott volt többek közt dr. Bori Imre pro­fesszor, az Újvidéki Egyetem bölcsészettudományi kara ma­gyar tanszékének tanára; Acsánszki Radivoj, a Szenteleky Kornél-napok tanácsának alel- nöke; Kristály Klára, a testület szervező titkára; ott voltak az újvidéki Hungarológiai Intézet képviselői; ezen kívül Pécs vá­ros kulturális életének, intéz­ményeinek számos vezető sze­mélyisége is jelen volt az ün­nepségen. A zenei általános iskola nö­vendékeinek hangulatos kórus­éneklése után Labancz Borbála színművész mondta el Lovász Pál költő erre az alkalomra írott Népek orvosa (Szenteleky Kornél idézése) című versét. A vers ezzel a gondolattal zá­rul: „Híd magasán intesz erre- arra / S a hid magasán égnek a sugarak" ... Erre a gondolatra épült fel dr. Tóth István pécsi főiskolai tanár ünnepi beszéde is. Dr. Tóth István Szenteleky nagysze­rű életművét méltatta, hang­súlyozva, hogy rövid életében Bácska három községének kör­orvosaként működött, de orvos volt lekiekben is mindazok szá­mára, akik a szépért és jóért küzdöttek. Költőként, íróként a kötetek egész sorát hagyta ránk; irodalomszervező munká­ja a jugoszláviai magyar iro­dalomban fontos összekötő ka­pocs volt, — valóban hidat je­lentett a magyar és a jugo­szláv népek között. Az aranybetűs fehér márvány­tábla leleplezése után Pécs megyei város Tanácsa nevében Csorba Tivadar, a művelődés- ügyi osztály vezetője; a Magyar írók Szövetsége nevében Páko- litz István költő; a rokonság nevében Koszits Andor, vala­mint az ósziváci Szenteleky- emlékbizottság jelenlévő képvi­selői koszorú elhelyezésével tisz­telegtek az író emléke előtt. Ezzel Pécs megyei város Ta­nácsa is méltó emléket állított Szenteleky Kornél életművének, amit Újvidéken és Ószivácon, Szenteleky orvosi működésének színhelyén példás ügybuzgalom­mal tisztelnek. Ószivácon em­lékszobája van és 1968 óta minden év novemberében meg­rendezik a Szenteleky Kornél- napokat. Ennek keretében 1973 óta két irodalmi díjat is ki­adnak. Az egyiket a jugoszláv magyar irodalomban végzett kiemelkedő munkásságért eddig Herceg János, Bori Imre és Bányai János kapta meg. A másik, az ún. „Bazsalikom-dí­jat" fordításért, a magyar iro­dalom szerb-horvát nyelvre való átültetéséért adták ki az utóbbi években Judita Salgo A posta vezérigazgató-helyettese megyénkben Hétezer vonallal bővül a pécsi telefonközpont öt év múlva hétezer telefon- vonallal növekszik a pécsi táv­beszélő központ: addigra el­készül a megyeszékhely két esztendővel ezelőtt átadott Crossbar-rendszerű központjá­nak bővítése. Ez volt az a leg­kedvezőbb hír, amelyet tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságán tartott terv­egyeztető megbeszélésen hal­lottunk a Posta Vezérigazgató­ság jelenlévő képviselőitől. Az 1980-ig terjedő időszak postai beruházások Baranyára eső elképzeléseiről tárgyalt Tóth Illés, a posta vezérigazgató­helyettese, Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyet­tese, Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, valamint Varga Sándor, a pécsi Postaigazgató­ság vezetője. A tájékoztatás szerint Bara­nya a következő ötéves terv időszakában mintegy kétszáz­ötven millió forintot kap fej­lesztésre: ennek jelentős ré­szét a pécsi telefonközpont bő­vítése alkotja. Népszerűek az előkészítők Ezerháromszáz munkásgyerek a felvételi tanfolyamokon A szülők méltatlankodnak, mert gyerekük nem vehet részt az előkészítőn. A reklamáló anyukák, apukák természetesen nem fizikai dolgozók, s nehezen értik, hogy a munkás szárma­zású gyerekek részére szerve­zett felvételi előkészítő tanfo­lyamok meglévő hátrányok le­dolgozására szolgálnak. Mi sem bizonyítja jobban e tanfolya­mok sikerét, melyek 1973 óta folynak. Jelenleg a megyében 41 általános iskolai, öt felső- oktatási tanfolyamot tartanak és az SZMT is szervez hasonló­kat. Révész Mária, a megyei tanulmányi felügyelő elmondta, hogy a Baranya megyei Tanács tavaly 80 000 forintot biztosított a középiskolai, 20 000 forintot a felsőfokú előkészítők céljaira. Az általános iskolákban ma­gyarból, oroszból és matemati­kából folyik kiscsoportos okta­tás. Az előadásokat az iskola tanárai tartják, ennek hátrá­nya, hogy sok helyen előkészí­tés helyett az elmaradt tan­anyag pótlása folyik. A megyé­ben tavaly 5582 nyolcadikos végzett, az előkészítőkön mint­egy 1300 fő vett részt. A közép­iskolai tanfolyamok hivatalosan november 1-től indultak és má­jus 15-ig tartanak. Az egye­temi-főiskolai előkészítőket ez intézmény szervezi, s erre je­lentős összeget kapnak az Ál­lami Ifjúsági Bizottságtól. Az orvostudományi egyetemen és a műszaki főiskolán levelező előkészítés folyik, a tavaszi és téli szünetben pedig tanfolyam, a tanárképző főiskolán a ta­vaszi szünetben 390 fő vesz részt tanfolyamon. A tudomány­egyetemen három lépcsőben: levelezés és nyári bentlakásos; a pécsieknek heti előadásos, és Szava Babies műfordítók­nak; illetve Fehér Ferenc köl­tőnek, aki a jugoszláv népek nemzeti irodalmának magyarra fordításában szerzett kiváló ér­demeket. (Ez a díj az 1928-ban Szabadkán megjelent jugoszláv költők első magyar nyelvű an­tológiájának címét idézi. A kö­tet Szenteleky és Debreczeni József úttörőmunkája volt.) Délután a Pécsi Tanárképző Főiskolán Szenteleky Kornél- emlékülést tartottak, ahol dr. Bori Imre egyetemi tanár mon­dott emlékbeszédet. W. E. Az okos fejlesztési elképzelésekre a jövőben is lesz pénz (Folytatás az 1. oldalról.) gyogó eredményeket produkál­ni, mint amire éppen a fejlett országok szolgálnak jó példá­val. Szemlélet­változást Szakítani kell azzal a nézet­tel is, amely csak mindig szép, kerek, nagy beruházásokban gondolkodik. A gyakorlat, je­gyezte meg Havas Péter, hogy a szalagelvágás pillanatában Induló gyárakban 2—3 évig tart a felfutás, s nem azért, mert rossz a technika, hanem mert megemészthetetlenek a illetve tavaszi táborral agybe­kötött oktatás folyik, A fő problémák három részre bonthatók: nagy a szétapró­zottság, nehezebb az ellenőr­zés. Ezen segíteni nem lehet, mert a diákok nem járhatnak be Pécsre az oktatásra. A felső­fokú előkészítőkkel alig fog­lalkozhat a tanács. Ezen sem lehet segíteni, mert az egye­temek nem tanácsi irányítá­súak. Ugyanezen tanfolyamok­nál: ,a Baranya megyei Tanács pénzén más megyékből érke­zett középiskolások is tanulnak. Például a PTF tavaszi bentlaká­sos oktatására a helyiséget, személyzetet és a pénzt is a tanács adja. Ezűgyben tárgya­lások folynak, és elképzelhető, hogy az illetékes megyék is „besegítenek" anyagi támoga­tással. Sí. r. r s , M «tinói« NiuDDan Megnyílt Erb János fotó­kiállítása Este hatkor elcsöndesült a Bartók Klubban összegyűlt so­kaság. Mittzki Ervin, a Dunán­túli Napló főszerkesztője kö­szöntötte az Erb János fényké­peiből összeállított kiállításon megjelent vendégeket — közöt­tük Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tit­kárát, Lukács Jánost, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első tit­kárát, Horváth Lajost, a Bara­nya megyei Tanács elnökét — ezután néhány mondattal is­mertette a kiállító személyét, a lapnál folytatott tevékenysé­gét, s felkérte Tillai Ernő Ybl- díjas építőművészt, hogy mond­ja el megnyitó beszédét. „A szépség az igazság ékes­sége" — ez az időtálló mondás volt a megnyitó beszéd mottó­ja. Az egyszerűen, fotós-szak­mai kifejezésektől mentesen hangzó mondatok világosan fo­galmazták meg Erb János riportképeinek lényegét: a min­dent magában hordozó pilla­natot, a kifejezés egyszerűségé­re való állandó törekvést, s azt a képességet, ami a lényegnek egyetlen, statikus képbe tömö­rítését teszi lehetővé. A meghitt hangú megnyitó után elsőként Tillai Ernő gra­tulált a magyar sajtó napja alkalmából megrendezett kiállí­tás szerzőjének, majd vala­mennyien - városunk számos vezető személyisége, ismerősök, barátok — fejezték ki elismeré­süket, s tekintették meg újra a képeket. A kiállítás december 31-ig látható, hétfőtől péntekig min­den nap reggel nyolctól dél­után öt óráig. Solohov dedikál. Csiga a villányi szabadtéri szoborkiállításon. feladatok a vezetőknek. Élni kell a szakaszos üzembehelye­zés lehetőségeivel, s ez vonat­kozik a rekonstrukciókra is. S a kivitelezők? Az építő- és a szerelőipar? Jobban kell tö­rekedniük, hogy begyakorlott, összeszokott törzsgárdával ren­delkező egységekké szerveződ­jenek, hogy a munkásoknak ne kelljen minden egyes új mun­kahelyen hetekig azt tanulgat­niuk, mit is kell csinálniuk a helyszínen. Ugyanakkor a kivi­telezőknek komplettebben kell vállalkozniuk, s ezt úgy érhetik el, ha tartós együttműködést építenek ki az alvállalkozókkal, s ha valamiféleképpen specia­lizálódnak. Magasabb cövetelmények A következő előadó, Deák Andrea, az Állami Fejlesztési Bank üqyvezető igazgatója az ötödik ötéves tervre szóló be­ruházások pénzügyi forrásaival, azok felhasználási lehetőségei­vel foglalkozott. Az ezzel kap­csolatos szabályzó-módosítá­sok már nagyjából ismertek a vállalati szakemberek előtt, ezért itt csak egy-két érdekes fejtegetését ragadjuk ki az előadónak. A jövőben megszű­nik a nyereség kötelező ketté­osztása, a vállalatok maguk döntenek, mennyit szánnak ré­szesedésre, mennyit fejlesztés­re. Mi várható? A bankigazga­tónő szerint józanabbak lesz­nek a vállalati döntések a korábbi merev rendszernél, a vállalatok arra fognak hajla­ni, hogy sem kiugróan magas, sem pedig túl alacsony része­sedést ne fizessenek, a jöve­delmek tehát közelednek egy­máshoz. Ugyanakkor a fejlesz­tési alapok differenciálódása a vállalatok között nagyobb lesz. Azok tudnak gyorsabban fej­lődni, amelyeknek nagyobb a nyereségük, tehát éppen azok, ahol gazdaságos, jövedelmező termelés folyik. Deák Andrea felhívta a kivi­telezők figyelmét azokra a ma­gasabb követelményekre, ame­lyeket várhatóan a vállalatok támasztanak majd velük szem­ben. Mivel a vállalatok több­ségének — ha átmenetileg is — kevesebb lesz a fejlesztési alapja, törekedni fognak arra, hogy elgondolásaikat ebből c kevesebb pénzből is megvaló­sítsák, vagyis a hatékonyabb, olcsóbb megoldásokat keresik. A beruházási konferencia előadásainak másik része az építő- és építőanyagipari ka­pacitás-fejlesztési célkitűzé­sekkel, a pályázati rendszerrel és az építési igények kielégí­tésének várható színvonalával foglalkozott. Ma, a konferen­cia második napján kimondot­tan gyakorlati kérdések szere­pelnek, a beruházások műszaki és gazdasági előkészítéséről, szervezéséről és lebonyolításá­ról lesz szó. Fogadás a FEK-ben Az országos beruházási kon­ferencia alkalmából az SZVT megyei szervezete tegnap este a pécsi Fegyveres Erők Klub­jában fogadást adott. A fogadáson megjelent Lu­kács János, a Pécsi városi Pártbizottság első titkára. Pap Imre, az SZVT megyei elnök- helyettese mondott rövid po­hárköszöntőt. Miklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents