Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-05 / 333. szám
1975. december 5., péntek Dünantult ilaplo 3 Építsünk óvódat! A felajánlások sorsa három pécsi üzemnél • Késés az első kerületben • Egy társulás akadályai • Az önerő nem elég Javítani szándékoznak az elbírálást Magántervezés sorsa a bizottságok előtt Részt vesz a tervező és építtető is? Hazánkban másfél millió diák érkezik el rövidesen a tanév félidejéhez az általános és a középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben. Az ország mintegy négy és félezer általános iskolájában és 528 középiskolájában a félévi „zárás" december 20-án lesz, december 22-től, hétfőtől pedig megkezdődik a téli szünet 1 051 000 általános iskolás és 207 ezer középiskolás diák számára. A téli vakáció január első vasárnapjáig tart, vagyis az első tanítási nap: január 5-e, hétfő lesz. Nem néptele- nednek el azonban az alma máterek: az általános iskolákban a téli szünetben is működnek a napközik, amelyek a tanév során 320 ezer gyerek napközi foglalkoztatásáról gondoskodnak. A téli szünetben jut néhány nap pihenés a pedagógusoknak is. Ezekben a napokban készülnek majd fel a félévi osztályozó értekezletre és az eredményhirdetésre. Mint ismeretes, valamennyi iskolafokon csak az ellenőrző könyvbe jegyzik be az osztályzatokat'. Nem osztályozzák azonban azt a 155 600 elsőst, akik fél esztendővel ezelőtt kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat, mint ahogy az ötödikesek sem kapnak félévi érdemjegyet. Az első osztályban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés esetleges elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. Nem kell osztályozni félévkor az egyes osztályokban az újonnan belépő tantárgyakat, vagyis: a második osztálygondokat. A óvodaépítés támogatására szóló felajánlások! egy része pedig több mint két évvel ezelőtt 1973 októberében született. . . Török Éva ban a nyelvtan-helyesírást és a rajzot, a harmadik osztályban a fogalmazást, a hatodik osztályban a fizikát és a hetedik osztályban a kémiát. Nem adnak félévi érdemjegyet a szakosított tantervű osztályokban a belépő idegen nyelvi tantárgyakból. Ez vonatkozik az újonnan belépő nemzetiségi nyelvű tantárgyakra is. A januári feladatokhoz tartozik még, hogy az ötödik osztályos tanulók szüleit külön tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról, a nyolcadikosok továbbtanulásának előkészítésére pedig az esztendő első hónapjában pályaválasztási tájékoztatást, illetve tanácsadást tartanak az idén végző 119 ezer tanuló, illetve szüleik számára. A nyolcadik osztályosok jelentkezési lapjait március 20-ig küldik tovább az általános iskolák a középfokú oktatási intézményeknek. Papírforma szerint december 20-án kezdődik és február 10- ig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken és a főiskolákon. Szabadon szerelt technológiával készült Hídavatás a Hármas- Koroson Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes csütörtökön ünnepélyes szalagátvágással átadta a forgalomnak a Hármas-Körös kunszentmártoni szakaszán épült új hidat. A 222 méter hosszú, 11 méter széles átkelőhely, hazánkban először alkalmazott szobadonszerelt technológiával, állványozás nélkül épült. A korszerű hídhoz kapcsolódóan mintegy öt kilométer hosszú új útszakasz is épült, mivel a 44- es számú Kecskemét—Békéscsaba közötti út forgalma a jövőben elkerüli Kunszentmártoni. 1973. május. Üj takarékszövetkezeti székház épült a községben. 1973. július. Az úttörők nyári táborozáson vettek részt a Balaton mellett. 1973. szeptember 19. A „Tiszta udvar — rendes ház” megyei mozgalomban Szalánta az első helyezést érte el. 1973. december 31. Az ÁFÉSZ kezelésében lévő Mórica vendéglőben ebben az esz. tendőben öt alkalommal volt vezetőcsere ... Beilleszkedés a faluba A Szalóntához tartozó településeken nemzeti ünnepeink megünneplésén kívül különösebb esemény nem történt. A krónikaíró megjegyzi: a bekötőút hiánya elsorvasztja Szilvást. Németiben 1973. június 14-én ünnepelték Kundács Sztankóné születésnapját, aki 1870-ben, ezen a napon született. (Azóta az idős asszony meghalt.) A bostai feljegyzés arról tanúskodik, hogy a bekötőút hiánya miatt elhagyott házakat előszeretettel megvásárolják a cigányok, akik azonban szépen beilleszkednek a falu közösségébe . .. A következő év szalántai eseményei a krónika szerint. Januárban említésre méltó dolog nem történt. Februárban elektromos orgonát vásároltak a házasságkötő terembe. Márciusban végre függetlenített lett a községi művelődési ház vezetője — aki délszláv nemzetiségű. (Utána rögtön beszámol a krónika a függetlenített vezető első rendezvényéről is.) Márciusban az óvodaépítés a legfontosabb esemény, 2 millióba került, félig állami támogatásból, másik felét a község állta. Nagyarányú társadalmi munkát is végeztek. Április: Búcsúi bál. (A megjegyzések között: játszott a Cromatick zenekar.) Május bővelkedik az eseményekben: kisdobos- és ÚttörőVároskép szempontjából sem közömbös, hogy milyen — magántervezésű, magánépítésű — házak épülnek Pécsett. Évente csak a II. kerületben 50 új lakást építenek és 150-et alakítanak át magántervezők elképzelései alapján. A magánházak terveit a városi tanács építési és közlekedési osztálya mellett avatás volt, beindult a fotószakkör, szépen szerepeltek a helybeliek, járási tűzoltó versenyen. Úgy látszik a nyári hónapok a „termékenyebbek", mert júniusban is sokminden történt- Az első és legnagyobb: a bosta—szilvási út átadása 28-án. Néptánc-, ének-, zeneegyüttes alakult, létrejött a honismereti szakkör és a sportbarátok klubja, megkezdte működését az ifjúsági klub, amely a környező falvak fiataljainak is kulturált szórakozást nyújt. Július: a Délszláv Kongresszus küldöttválasztó gyűlése, ahol a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói adtak műsort. Augusztusban ismét egy a falu további életét meghatározó esemény: a szalántai Hunyadi Termelő- szövetkezetbe „beolvadt" a tu- ronyi és a garéi termelőszövetkezet. Mellesleg személyi változás a művelődési házban, a fiatal vezető hazaköltözött. Szeptember elsején elment a körzeti orvos (vissza Budapestre), úttörő parlamentet és nemzetiségi könyvnapot tartottak. Október 1. — új orvos Sza- lántán és jól sikerült szüreti bál. (Reggel hatig tartott a mulatság.) Októberben a letéti könyvtár körzeti könyvtárrá alakul, és az eszéki Vakok Szövetségének kultúrcsoportja ad műsort. December: karácsonyi mulatság, szilveszteri mulatság, időközben ismert fővárosi művészek vendégszereplése. (Kovács Kati stb . . .) Úthosszabbítás Szilvás legnagyobb eseménye 1974-ben az a májusban tartott falugyűlés volt, ahol a bekötőút néhány száz méteres meghosszabbításáról döntenek: a település önerőből, társadalmi hozzájárulással hosszabbit- tatja meg a bekötőutat.. . Ennyi lenne a szűkszavú krónika-kivonat, ennyi minden esik ki az emlékezetünkből alig három év alatt. Úgy látszik néha a közelmúltat is érdemes kutatni ... D. K. J. működő Magántervezési Szakértői Bizottság zsűrizi. Megvizsgálja, hogy a helyszínrajz és a műleírás megfelel-e a terület, rendezési terveknek, az Országos Építésügyi Szabályzatnak, a helyi építésügyi rendelkezéseknek, továbbá a korszerű építészeti, városképi, szakszerű, ségí, gazdaságossági, funkcionális és esztétikai követelményeknek. A Mogántervezési Szakértői Bizottság tevékenységét elemezte a közelmúltban Pécs megyei város Tanácsa Városszépészeti és Műemléki Albizottsága. A városi tanács v. b. titkárságának ügymenetvizsgálata alapján - amely a Magántervezési Szakértői Bizottság munkájával is foglalkozott — szó esett a bizottság személyi összetételéről. Az ügymenetvizsgálat megállapításai szerint ugyanis kevés a „külső” ember, a bizottság tagjai többnyire építésügyi igazgatási szakemberek, s közülük hárman a másodfokú hatóság dolgozói. Mint köztudott a magánházak terveit a bizottság vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy csak áttervezve javasolja a megvalósítását. Ha az építtető, illetve a tervező áttervezésre javasolva kapja vissza a dokumentációt, két út áll előtte: vagy elfogadja a véleményt, vagy így adja be az illetékes hivatal — elsőfokú hatóság-műszaki osztályára. Más kérdés az, hogy a bizottság véleménye sokat számít, s ritkán adnak ki olyan tervre építési engedélyt, melyet a bi. zottság átdolgozásra javasolt. Ilyenkor ugyan fellebbezhet az érdekelt a másodfokú hatósághoz, de innét adódik a kérdés is: vájjon milyen döntés várható attól a másodfokú hatóságtól, melynek három szakembere részt vesz annak a bizottságnak a munkájában, amely egyszer már áttervezésre javasolta az eredeti tervet? — Döntés született, hogy a jövőben gyakrabban változik majd a bizottság személyi ösz- szetétele, s necsak építésügyi igazgatási, hanem vállalatoknál, felsőfokú oktatási intézményeknél dolgozó építészek is részt vesznek munkájában. A Magántervezési Szakértői Bizottság súlyos gondja, hogy nem tudják megoldani a tervek színvonalának javítását. Ennek egyik legfőbb oka a magántervezők képzettsége, szaktudósa. Két évvel ezelőtti adatok szerint 400 tervet felsőfokú végzettségű magántervező, míg 700 tervet középfokú végzettségű tervező készített. Természetesen nem a tervező iskolai végzettsége határozza meg egyedül a tervek minőségét, de a tapasztalatok szerint a középfokú végzettség — állandó továbbképzés hiányában — manapság már nem elegendő gazdaságossági, funkcionális és esztétikai szempontból is megfelelő házak tér. vezéséhez. Megoldás lenne a magántervezők „megszűrése" vagyis azt, aki sorozatban gyártja az elfogadhatatlan terveket, ki kellene zárni a magántervezők névsorától, azaz a tervezésből. A közeljövőben létrehozzák a Magántervezési Területi Építészeti Bizottságot, illetve átalakítják a Magántervezési Szakértői Bizottságot. A területi építészeti bizottság ötletekkel, szakmai tanácsokkal segítené az építtetőt és a magántervezőt a programvázlat elkészítéséig, majd zsűrizné az elképzelést. A bírálatra behívnák az építtetőt és a tervezőt is. így aztán a jelenleginél jóval nagyobb elfogadási eséllyel kerülhetnének az előkészített tervek a Magántervezés! Szakértői Bizottság asztalára is. Török Éva A segítőkészség, a tenni- akarás napról-napra növelte azoknak a felajánlásoknak a számát, melyek az „Építsünk óvodát” akció keretében 1973 októberétől születtek, s melyekről a Dunántúli Napló is rendszeresen beszámolt. Ötszázezret • befizettek Mi lett a felajánlásokból? Elsőként a Hőerőmű dolgozóinak akkori vállalásairól, illetve azok megvalósulásáról érdeklődtünk. Emlékeztetőként: „A vállalat 1973—74 évre 300 ezer forintot, . 1975—76—77 évekre további 300 ezer forintot fizet be a városi tanács fejlesztési alap számlájára .. „A szocialista brigádok ezen felül, a szerződéses patroná- láson túl, évente ezer szakipari társadalmi munkaórát ajánlanak fel, s ezt a tanács által megjelölt helyen és időben végzik el." — összesen 600 ezer forintot kínáltunk fel a városi tanácsnak, s ezidáig 500 ezret már be is fizettünk — mondja Solymosi János szakszervezeti titkár. — Vállalatunk pillanatnyilag nem képes önerőből saját óvodát építeni. A gyerekek elhelyezéséről a tanács segítségével gondoskodunk. Az is igaz, hogy dolgozóink negyven százaléka vidéki, így nehéz lenne eldönteni, hogy hol építsük fel a saját óvodánkat. segítség || Lukács László, a Hőerőmű pártbizottságának titkára: — Jelenleg nincsenek óvoda elhelyezési gondjaink. A felajánlások „ellenértékeként" maximálisan segített a városi pártbizottság és a tanács dolgozóink gyermekeinek óvodai felvételében. Szocialista brigádjaink viszont képtelenek teljesíteni felajánlásaikat. A tanács az I. kerületben épülő 150 férőhelyes óvodát ajánlotta számukra a társadalmi munka elvégzésére. Ennek az óvodának eredetileg 1975 végére olyan építési stádiumba kellett volna jutnia, hogy a brigádtagok megkezdhessék a szakipari munkát. Információink szerint a közelmúltban kezdték az alapozást... A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat pécsi gyáregységének dolgozói ezer társadalmi munkaóra teljesítését vállalták. A gyáregység emellett - saját területéből - 300 négyszögöl területet kínált fel. A telek a Móra Ferenc utca és a pécsi gyáregység közötti területen fekszik. — Felajánlásunk azóta változott, — tájékoztat Török Ferenc, szakszervezeti titkár, ötszáz négyszögölre növeltük a teleknagyságot és 300 000 forinttal is megtoldottuk. Egyezkedni szeretnénk a So- pianaval, mivel az általunk fel. ajánlott telek mellett nekik is van területük. Ha a két telket sikerül egymáshoz csatolnunk — egy 150 férőhelyes óvodának találtunk helyet. Sajnos a Sopiana területén húzódik egy hőtávvezeték, ami nehézséget okoz az egyesítésben. Éretek és tehetőség Mókus Béla, a Sopiana párttitkára :- Nem a távvezeték jelenléte okozza a nagy problémát — ezen még lehetne változtatni. Fő gondunk az, hogy a beruházási igazgatóságunk eddigi tájékoztatása szerint a jövőben nem nagyon lesz pénzünk óvodaépítés támogatására. S mi történik, ha a Sopiana valóban képtelen lesz társulni a mechanikai laboratóriummal? — Mi egyedül képtelenek vagyunk felépíteni egy óvodát, — mondja Keresztes János, a Mechiabor igazgatója. - Egyébként az ötszáz négyszögölnyi területünkön 50 férőhelyes gyermekintézményt lehetne kialakítani, s ez már most is kicsi lenne. Óvodára azonban nemcsak nekünk, a Sopiana itteni gyáregységének is szüksé. ge lesz a fiatal dolgozók nagy létszáma miatt így tehát mindkét gyáregységnek segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy Lvov-Kertvá. rosban felépülhessen a közös 150 férőhelyes óvodájuk. A közelmúltban adtunk hírt lapunkban arról, hogy a városi tanács sem képes csak önerőből megoldani az óvodaelhelyezési Napjaink „történelme" Szalántán Kivonatok a falukrónikából, emlékeztetőül Néha a közelmúltat is érdemes kutatni Néhány faluban a szakma szerint a legsutább újságírói kérdéssel állítottam meg az embereket: „Tessék mondani, mi történt a községben?" A válaszok túlnyomó többsége: „semmi”. Vagy visszakérdezés volt a válasz. „Mi is történne egy ilyen kis faluban?" Három esztendő Valóban így lenne? A községekben három esztendeje írják napjaink történelemkönyvét, a község-krónikát, amelybe feljegyeznek minden fontos — vagy fontosnak vélt — eseményt, hogy később könnyebb legyen az emlékezés . . . Szalánta krónikáját lapozgattuk, a közelmúlt eseményei után kutatva. A kiragadott idézetek önkényesek és a legtöbbször vázlatosak — a helybéli történetíró természetesen sokkal többet szentelt egy-egy eseménynek. 1973. áprilisa. A bejegyzés szerint ebben a hónapban a községi önkéntes tűzoltó egyesület egy Zsuk kocsit kapott. December 22-től: téli szünet Félidő a tanévben
