Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-29 / 357. szám
2 Dunántúli napló 1975. december 29., hétfő A népgazdaság 1976. évi terve Eu liege a TÜlEP-telepeken (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az 1975. évinél és a nemzeti jövedelem emelkedésénél lassúbb ütemben, kb 3 százalékkal növekedhet. A lakossáq fogyasztása 4 százalékkal emelkedhet, a felhalmozás nem haladhatja meg az 1975. évi szintet. Ipar A terv szerint az ipari termelés 1976-ban mintegy 6 százalékkal, az V, ötéves tervben előirányzott átlagos éves ütemben nő. Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének átalakítása, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergiaipar, a vegyipar, a többi iparágban o korszerű, gazdaságos és versenyképes termékeket előállító alágazatok termelése. Az iparban 1976-ban alapvető gazdaságpolitikai feladat az értékesítést szem előtt tartó változások végrehajtása: az 1975. évinél mérsékeltebben növekvő belföldi keresletet javuló színvonalon kell kielégíteni: a szocialista országokba irányuló kivitel az államközi meqállapo- dásoknak megfelelően, az 1975. évihez hasonló ütemben emelkedik, q nem szocialista országokba irányuló kivitelt az 1975 évinél gyorsabb ütemben kell növelni. A jó véqrehajtás mindenekelőtt a vállalatokon múlik, és megköveteli a műszaki fejlesztés qyorsítását, a termék- szerkezet korszerűsítését, a termékek versenyképesséqének növelését, a vállalatok értékesítési tevékenységének iavitását, piaci kapcsolataik fejlesztését. Az iparban nincs lehetőség a foglalkoztatottak számának növelésére, így a termelés növekedését teljes egészében a munka termelékenységének fokozásával lehet csak elérni. Az ipar állóeszközeinek állománya 1976-ban mintegy 8 százalékkal emelkedik. Számos nagyberuházás fejeződik be, így a szovjet—magyar földgáz- vezeték kiépítése Leninváros és Zsámbék között, a Dunamenti Hőerőmű II. és III. ütemének, a Székesfehérvári Szélesszalag- hengermű II. ütemének megvalósítása, az Ózdi Kohászaki üzemek folyamatos acélöntőművének, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nitrogén- művek új műtrágya gyárának, a Mohácsi Farostlemezgyárnak felépítése. A tervezett termeléshez o szükséges anyagok, a takarékos felhasználás mellett, biztosíthatók. Az alapvető anyagok és energiahordozók tekintetében lényegében érvényben marad, egyes területeken kismértékben módosul a forgalmazás központi szabályozásának 1975. évben alkalmazott rendje. A vállalatokat az új körülményekhez való fokozottabb alkalmazkodásra fogja késztetni a szabályozó eszközöknek 1976. január 1-én életbelépő módosítása, különösen a termelői órak változtatása és a vállalati jövedelmek nagyobb fokú központosítása. A központi intézkedések alapján q bányászatban, a villamos- és a kőolajfeldolgozó iparban, az épí- tőanyagiDarban, a papír- és a nyomdaiparban, a fa- és a fafeldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, valamint az áru- szállítás körében emelkednek a termelői árak. Az ipar belföldi termelői árszínvonala 7-7,5 százalékkal nő. Építőipar Az építési-szerelési tevékenységet 1976-ban 5-5,5 százalékkal, az állami építőipari vállalatok termelését ennél gyorsabban, 6 százalékkal kell növelni. Az építőiparnak továbbra is alapvető feladata a folyamatban levő, elsősorban az 1976. évi befejezésre tervezett beruházások építési feladatainak végrehajtása, a kivitelezés időtartamának csökkentése. Új és fontos feladat az orenburgi gázvezeték építésében vállalt kötelezettségeink teljesítése. Az építőiparban dolgozók száma alig emelkedhet. Számolni lehet átmeneti, helyenként tartós munkaerőhiánnyal, ezért a termelés bővítését döntően a munka termelékenységének növekedésével kell elérni. Ennek módja a belső tartalékok fokozott kihasználása, elsősorban a korszerű termelés-szervezés és az építőipar gépesítésének fokozása útján. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelésnek — az 1975. év viszonylag kedvezőtlen eredményeihez képest — mintegy 4 százalékos növekedését irányozza elő. Ezt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek erősödése, a korszerű agrotechnika elterjesztése, az iparszerű termelési eljárások megszilárdulása és bővülése biztosítja, de számol a terv a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználásával is. A termelői érdekeltséq fokozása és a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1976. január 1-én emelkednek a mező- gazdasági termékek felvásárlási órai. A terv szerint a növénytermelés több mint 6 százalékkal növekszik. Gabonából - a vétés- terület növelését és a terméshozamok javulását figyelembe véve — az 1975. évinél mintegy 6—7 százalékkal nagyobb termés betakarítására lehet számítani, ami az orszáq kenyér- gabona- és abraktakarmányszükségletének kielégítése mellett gabonaexportra is lehetőséget ad. Növekszik az ipari növények (elsősorban az olajosnövények), valamint a zöldségfélék vetésterülete és termésmennyisége. Az állattenyésztés termelése 1 százalékkal növekszik. A szarvasmarha- állomány kismértékű emelkedésén belül a tehénállományt legalább 2,5 százalékkal, a nagyüzemekben ennél gyorsabban kell növelni. A sertésállomány 6 százalékkal, ezen beiül a kocaállomány mintegy 10 százalékkal nő. Közlekedés, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye 1976-ban is dinamikusan, 7 százalékkal fejlődik. A várható szállítási igények ki- el«jí tése érdekében a járműpark fejlesztésével egyidejűleg javítani kell a szervezettséget, biztosítani az egyenletes és folyamatos rakodást, a kapacitások jobb kihasználását. A vasút járműállománya korszerű villamos- és Diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik, a közúti közlekedésé nagyteljesítményű autóbuszok és tehergépkocsik' beszerzésével fejlődik. 1976. végén átadják a forgalomnak a budapesti Metro észak-déli vonalának Deák tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszát. 1976-ban 77 ezer új személygépkocsi kerül forgalomba, körülbelül 68 ezer a la kosság tulajdonaként. A hírközlésben több mint 21 ezerrel nő a távbeszélő főközpontok és 14 ezerrel a távbeszélő alközpontok állomásbe- fogadó képessége. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1976. évi terv fontos társadalompolitikai feladatnak tekinti, hogy tovább emelkedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak életkörülményei. A növekedés üteme azonban az 1975. évinél szerényebb lehet. A terv szerint a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek, ezen belül a nominál- keresetek átlagosan 6—6,5 százalékkal nőnek. A központi ár- intézkedések és o piaci árváltozások együttesen 4,5 százalékkal emelhetik a fogyasztói árszínvonalat. Az egy főre jutó reáljövedelem így 3 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 1,5 százalékkal lesz magasabb az 1975. évinél. A reáljövedelmek és reálkeresetek tervezett ütemű növekedését az 1976. évi terv intézkedései és a szabályozó rendszer módosításai biztosítják. Emelkedett, illetve emelkedik a bölcsődék és óvodák dolgozóinak, valamint a papíriparban több műszakban foglalkoztatottak bére. Nő a nyugdíjak rendszeres évi növekedésének minimális összege. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közlekedés területén. Csökken a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a nyugdíjkorhatár. A terv a helyesebb árarányok kialakítása, a termelés és a fogyasztás szerkezetének befolyásolása érdekében központi fogyasztói árintézkedéseket is tartalmaz. Az intézkedések az építőanyagok, a bútorok, a papíripari termékek egy részére, néhány más nem alapvető termék és szolgáltatás árára, valamint az áruszállítási díjtételekre terjednek ki. Az év során emelkedik a hús és húsfélék ára, eqyidőben külön kiegészítő juttatásokat kapnak a bérből élők. A terv — folyó áron számítva — a kiskereskedelmi forgalom 9—9,5 százalékos növekedését irányozza elő. Előírja, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok kiegyensúlyozott, iavuló színvonalú áruellátást biztosítsanak. Jelentősen növekszik a lakásépítésre fordított összeg, amelyből mintegy 82 ezer lakás épül fel. Ebből 28 ezer lesz az állami és 54 ezer a magánlakás. Az egészségügyi és szociális ellátást javítva, a qyógyintéze- tek 2900 ággyal bővülnek. A íáróbetegellátás közel 60 általános és gyermekorvosi körzet, valamint további 500 szakorvosi napi munkaóra megszervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3600 hellyel bővül. A szociális otthoni helyek szórna 540-nel növekedik. A terv kiemelt feladatnak tekinti az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzés fejlesztését. Az óvodai helyek száma várhatóan 14 ezerrel nő, s oz óvodában elhelyezett gyermekek aránya 80 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai új osztálytermekkel bővül a körzeti iskolahálózat. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházás A belföldi felhasználás növekedésének mérséklésével összhangban 1976-ban a felhalmozás nem, vagy csak kismértékben növekedhet. A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 148—150 milliárd forintot — összehasonlító árakon az 1975. évinél 1—2 százalékkal többet — lehet felhasználni. Az átlagosnál gyorsabban növekednek a villamosenergiaipar, a kohászat, a gépipar, a vegyipar beruházásai, valamint a lakásépítésre és közműfejlesztésre jutó összegek. A rendelkezésre álló beruházási eszközöket nagyobbrészt a már megkezdett beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére kell fordítani. A beruházásoknak mintegy fele lesz állami beruházás. Folytatódik a kijelölt nagy- beruházások gyorsított ütemű meqvalósítása. A folyamatban levő beruházások nagy ráfordításigénye miatt csak három új naqvberuházás, a Dunai Vasmű konverteres acélművének, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyárának és a Zalaegerszegi Hűtőháznak kivitelezése kezdhető meg. A terv a vállalati beruházások korábbinál szerényebb mértékű növekedését teszi lehetővé. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok az eszközöket takarékosan. elsősorban a konvertálható exportárualapok bővítésére, a termelékenység ja vitására, a kedvezőbb gyártmányszerkezet kialakítására, főleg rekonstrukciós jellegű beruházásokra használják fel. A terv azzal számol, hogy kiegyensúlyozott anyagellátás és a vállalatok beszerzési tevé- kenvséaének iavulása mellett a készletnövekedés az 1975. évinél kisebb lesz. Nőtt a forgalom, jövőre javul a választék Leltár utáni nyitás január 5-én Jó eredménnyel zárja azévet a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat: 1,3 milliárd forint körüli forgalmat várnak, ami 150 millióval haladja meg a tavalyit. A forgalom és a választék alakulásában közrejátszottak az árintézkedések is. Augusztus 4-től egyes faanyagok — ajtók, ablakok — és bizonyos vasanyagok árai változtak. Ezt megelőzően — júliusban — kirobbanó forgalmat bonyolított le a Tüzép: 40 millió forinttal árusítottak többet, mint 1974 júliusában. A nagy vásárlás bizonyos árufajtákból megcsap- pantotta a készleteket, az őszre azonban ismét helyreállt az egyensúly. Novemberben — amikor bejelentették az újabb árváltozást — ismét megrohamozták a vásárlók a Tüzép-telepeket. Most a kisméretű tégla, a cement és a mészhidrát volt a sláger. Az első osztályú kisméretű tégla januártól az eddigi 91 fillér helyett 1,22 forintba kerül, a cement 25,9 százalékkal lesz drágább. A B 30-as falazóblokk ára az eddigi 4 forintról 4,70-re változik. Mint Szederkényi Györgytől, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat kereskedelmi főosztály-vezetőjétől megtudtuk, a közelgő árváltozás miatt a falazóanyagok — főként a kisméretű tégla — kifogytak a telepekről. A tégla-ellátás egyébként sem volt zökkenőmentes, a mészhidrát pedig eddig is hiánycikknek számított. A többi termékcsoportban viszont javult a kínálat, s további javulás várható. A burkolóanyagokból például 1976-ban nagyobb választék áll majd rendelkezésre. A cementlapokból, átereszekből, kerítésoszlopokból és más betonárukból valószínűleg nem javul számottevően az ellátás. Ezen a gondon csak az segítene, ha növelnék a termelést a Baranya megyei Építő- anyagipari Vállalat mohácsi gyárában. Január 3-ig valamennyi Tü- zép-telepen leltároznak, nyitás január 5-én lesz. Magas a bukási arány Tapasztalatok az új KRESZ-vizsgákról Mostanában gyakori téma az új KRESZ, nagy a vizsgaláz mindenütt. Finiséhez érkezett az a kampány, melyet o Közlekedésbiztonsági Tanács indított az új KRESZ megismertetésére. A tanfolyamok és a vizsgák a járművezetők legszélesebb rétegeit mozgatták meg Baranyában is. A TIT, az Autóklub, az Autó- közlekedési Tanintézet, a vállalatok, üzemek által rendezett tanfolyamokat és a vizsgákat a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács szervezi, fogja össze. A megyei KBT adatai szerint Baranyában eddiq 30- 35 ezer járművezető vizsgázott le az új KRESZ-ből. A vizsgák méq tartanak, tehát végleges adattal nem rendelkeznek. Külkereskedelmi forgalom Az 1976. évi terv a nemzetközi kapcsolataink jelentős bővülését, a külkereskedelmi forgalomnak a népgazdaság szükségleteivel és a gazdasági eqyensúly követelményeivel összhangban lévő fejlődéséi irányozza elő. A szocialista országokat illetően a forqalom tervszerű feilődéset az államközi meqál- lapodások alapozzák meq. Szélesednek az együttműködés különböző formái, erősödik a szocialista inteqráció. Az a célunk, hogy behozatalunkat minél nagyobb részben a szocialista országokból biztosítsuk, ennek megfelelően növekedjék a kivitelünk is. A terv azzol számol, hogy A megyei KBT azok számára, akik nem akartak tanfolyamra járni, vagy nem jutottak előadásra, a megye városaiban és járási székhelyein januárban tanfolyammentes, nyilvános vizsgákat rendez. Úgy tervezik, hogy a gyalogosoknak is módot adnak a vizsgázásra. bővülnek a kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli a kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabb növekedését. A terv ezért írja elő egyfelől a behozott termékekkel való ésszerű takarékosságot, másrészt az exportképes termékek termelésének gyors növelését, a külkereskedelmi munka lényeges javítását. A Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítése alapvető feltétele az V. ötéves terv céljai megvalósulásának. A célok reálisak. A Minisztertanács elvárja, hogy a gazdaságirányítás minden vezetője megértse a rá háruló feladatokat, végrehajtásuk érdekében dolgozzék. Felkéri hazánk minden polgárát, hogy öntudatos és fegyelmezett munkával segítse elő a terv céljainak valóra váltását. A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkárától, Támadás Sándortól megtudtuk, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben nem lesz kötelező a nem hivatásosok részére jövőre az új KRESZ-ből vizsgát tenni. Megtanulni viszont igen, s erről nyilván senkit sem kell meggyőzni. álomvilóggal átszűrt s épp ezért e legmélyünket megmozgató realitást. Megleltük, mert gyerekek és ifjak játszották el ezt a jól rendezett mesét. Már pedig a gyerek nem utánoz, hanem játszik. Ezt a magyar színművészet eddigi legnagyobb egyénisége, Hevesi Sándor hirdette színészlélektani írásaiban. S itt a közös a színész és a gyerek világa között: a gyerek nem a játék felszínén jár, tehát nem utánoz, hanem hisz a játékban, éli azt. Ebben van a gyermek- meg az ifjúsági színjátszók ereje. Mindegy, hogy többüket nemsokára elviszi a színpadtól a gyerek, a család, a pénz - az élet. De tiszta korban adják tiszta játékkedvüket, a legtisztább színházi közönségnek, a gyerekeknek. Ezt kaptuk a karácsony másnapi előadáson. Érdeme az írónak, a jó kezű rendezőnek, Bártfai Márta balett-tanárnőnek, és a gyerekeknek, akik közül a főbb szerepeket Gombos Ottó, Mitzki Erzsébet, Stando- vár Andor, Samu Anikó, Kis Andor Zsuzsa és Herda Edina játszották. Sok ilyen színpad és sik ilyen előadás kellene. Földessy Dénes Az előadások és a vizsgák iránt óriási az érdeklődés, a tanulási kedv azonban szerényebb ennél. Elgondolkoztató, hogy a vizsgázók 38 százaléka nem felel meg, s jónéhányuk nem is egy pótvizsgát tesz. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács állásfoglalása értelmében ugyanis a hivatásosok és a nem hivatásosok egyaránt addig jelentkezhetnek pótvizsgára, míg meg nem felelnek. Ugyanakkor arról is beszámolhatunk, hogy a megyében mindenütt megtörtént az általános és középiskolai tanárok felkészítése az anyagból. Követendő példa a siklósi járási hivatal intézkedése, ahol elrendelték, hogy a tanulók részére kötelezően előírt évi 6 óra KRESZ-oktatást még 1975-ben meq kell tartani. A KBT igyekezett mindenkit megmozgatni. A vállalatoknál például a tanfolyamokon nemcsak a hivatásos gépjárművezetők vettek részt, hanem az ott dolgozó ,,úrvezetők” is. Az Autóklub, a motoros klubok és a FÉK „Sárga fény" sorozata ezreket ismertetett meg az új KRBZ-szel. Bemutató a FEK-ben Ha beszélgetünk az oroszlánnal Azt hiszem, nincs semmi baj a lelki világunkkal, hogyha képesek vagyunk beszélgetni egy pajtakapura rajzolt oroszlánnal - játékból. Hiszen akkor működik a fantáziánk, egyben tudjuk, hogy a rajz az csak rajz. Reálisak vagyunk tehát és mégis játékosak, biztató alapunk van az életképességre. Ezt a fajta biztatást nyújtotta karácsony másnapján A kisfiú és az oroszlánok című mesejáték, s a játékkal együtt biztatott Lázár Ervin, az író, Bük- kösdi László, az előadás dramaturgja és rendezője, meg annak minden alkotója. Mert Bükkösdi László még feszesebb cselekményt gyúrt az irodalmi műből, látványt adott hozzá, nem mindennapi érzékkel, a gondolatokat nyújtó meséből minden érzékszervünkkel beszivható, elraqadó játékot: irodalomból színházat. Úgyany- nyira, hogy elfelejtettük az amatőr színjátszók beszédtechnikai küzdelmeit, elfogadtuk meglévő színpadi tempóérzéküket, vagyis mondazt, amit az amatőr színjátszó mozgalomnak országszerte küzdelmet jelent. Megleltük azt, ami ebben a mozgalomban fehér holló: az
