Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-29 / 357. szám
1975. december 29., hétfő Dünantuil napló ✓ 3 Etelgyarak a főváros «start uideken Fóliába fagyasztóit ízek frissen Gasztronómia magyar módra Növekszik a népszerűsége A Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat gasztrofol konyhája. Tanbánya és kísérleti üzem A z öltözőben mór csak a bányáról és a nőkről érdemes beszélni. Leszállás előtt inkább a bányáról: hogy az nem sétatér, de nem is pokol, mint ahogy sokan elképzelik. Munkahely - a 'egnehezebbek közül. Nem eladó Széchenyi-qknq Felszínre kerül a mélyben levő szén? A táplálkozási szokások megváltoztatását vállalta az a né- hányszáz ember, aki az öt hazai gasztrofol üzemben hagyományos módon, de már ipar- szerűen készíti azt a hatvanféle ételt, melyek a vendéglátóipari konyhákra kerülnek, vagy a KÖZÉRT-ek hűtőpultjaiban várnak a vásárlóra. Az első hazai üzem öt éve alakult, a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat hozta létre: utódja Kőbányán működik. Friss vagy fagyasztott? Dr. Áldor Tibor és néhány munkatársa a gasztrofol készételek atyja. Az Élelmiszeripari Tudományos Kutató Intézetben dolgozták ki azt a technológiát, ami szerint az üzemek dolgoznak. A kőbányai ételgyár az ország legnagyobb gasztrofol üzeme: évente kétszáz vagon mínusz negyven fokra hűtött készételt állít elő, ami napi tizenötezer adagnak felel meg. Az üzemhez feldolgozó is tartozik, mely százötven vagon töltelékárut állít elő egy esztendő alatt. Az itt készült étel mintegy kétharmada a vállalat konyháira kerül, s ott csak melegíteni kell, illetve köretet tálalni a készítményekhez. A KÖZÉRT-ekben 22 féle gasztrofol étel között válogathat a vásárló, de csak közvetlenül a szállítás után: mert a fővárosiak mór megkedvelték a gasztrofolt. Közülük a bakonyi sertésszelet, a lecsós karaj, a sólet füstölt oldalassal a legkeresettebbek. Csak az igények töredékét képesek kielégíteni. Beigazolódott tehát: a háztartási hűtőszekrények mind szélesebb körű elterjedése visszahat a gyorsfagyasztott készételek forgalmára is. Nem csak ebben keresendő a gasztrofol készítmények sikere, hanem a gyors tálalási lehetőségben, a házias ízben is. Előfordult, hogy a szakemberek sem tudtak különbséget tenni a friss, illetve a már felmelegített gasztrofol étel íze között. Szakmai!!!! támogatás A kőbányai üzem híre határainkon is túlterjed. Jelentős tételeket szállítanak a Német Szövetségi Köztársaságba, de ismerik a magyar gasztrofolt Franciaországban, Kuwaitban és Svédországban is. A legnagyobb vevő az NSZK. A nyugati országokban főként a félkész ételek közismertek. A készételek terén megelőztük őket. Az utóbbi időben gyakran megfordulnak cseh, szovjet, NDK-beli, lengyel szakemberek Kőbányán. Legutóbb bolgárok jártak az üzemben, ahol a közelmúltban kezdték meg az egy-, kétadagos, tasakolás mellett a nagytételű kiszerelést. Bővült az üzem áruválasztéka is: megkezdték a leveskoncent- rátumok gyártását. A máj- és húsgaluska levessürítmény megfelelő hígítás után fogyasztható. A Pest-Budai Vendéglátó Vállalat az „élesztő" szerepét tölti be az új üzemek létesítésével kapcsolatban. Szakmai támogatásukkal Debrecenben és Miskolcon most terveznek egy-egy gasztrofol üzemet. Hasonló gondolattal foglalkozik a Hungarhotels, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat pedig most építi első ételgyárát. Patikatiszta 8 Vidéken két esztendővel ezelőtt Pécs vállalta az úttörő szerepet. A Mecsekvidéki üzemi Vendéglátó Vállalat a megye- székhelyen hozta létre napi tízezer adagos gasztrofol üzemét: ami a múlt év második felében érte el a tervezett kapacitást. A baranyai tapasztalatok azonban eltérnek a budapestitől. Egerszegi Endre, az üzem vezetője példaként a hidegkonyhai készítményeket említi. Tíz esztendővel ezelőtt a vásárlók még idegenkedtek a francia konyha ízeire emlékeztető ételektől. Ma már nem. Minden bizonnyal ez történik majd a gasztrofol készítmények esetében is. Az üzem tizenkét féle készételt állít elő, ezekből nyolc fajtát szállít a Baranya megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat üzleteibe, főként Pécsre: havonta tízezer adagot. Ugyanennyit visznek más megyékbe is. A MÜVV konyhái a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat egységei havonta száztízezer adag gasztrofol készételt kapnak, a többit Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Veszprémbe, Pápára, Ajkára, Zalaegerszegre, Nagykanizsára és Barcsra viszik a túrajáratok. A gasztrofol üzem nem hagyományos konyha. Ide tisztítotton érkezik a zöldáru, a húselőkészítőben dolgozó hat szakács — ugyanennyit főz a konyhán — a legkisebb zsiradékot is leválasztja a húsról. A konyha patikatiszta. Mindezt, mint az ételek receptúráját, a súlyt szigorú előírások szabályozzák. Nem üstökben, hanem gózzsámolyon lábasban főznek, az adagolást végző asszonyok szájkendővel dolgoznak. A napi tízezer adagra vonatkoztatva, az előírások legfeljebb egy-két dekagramm eltérést tűrnek meg. A laboratóriumban rendszeres fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatokkal ellenőrzik a készítményeket. Rezgő molekulák A MÜVV elsőként saját üzletében, a pécsi Finomfalatok boltjában állította be azt a forró légcirkulációs berendezést, ami az ételt mintegy húsz perc alatt felmelegíti. Ám ma már ismertek olyan nagyfrekvenciás melegítők is, amelyekből egykét perc alatt tányérra kerülhet az étel: a nagyfrekvenciás erőtérben a molekulák rezgésbe hozásával a hagyományos melegítési mód ellenében tizedére eshet a várakozási idő. Salamon Gyula Nádasi Ágoston bányamester testén arasznyi forradás: jól kitapintható kis műszer dolgozik mellkasában. Percenként 72 impulzust ad a szívének. Se többet, se kevesebbet. A bányában egyik szintről a másikra kapaszkodva nekem is 100 fölé kerül az érverésem, pedig másfél évtized, s negyven kiló köztünk a különbség. A II. szinti irányvágaton már csak Széchenyi aknáról eshet szó. Ez a vágat most a gerince a régi Pécsbánya üzemnek. Tizenegy esztendeje hajtották: a kevésbé veszélyes bányarész fő feltáró vágata volt. Két esztendeje összetört biztosító elemek, vattafehér penész, gombacsokrok, eldobált szemét, víztócsák uralták a vágatot. Most Kéme- ri Lajos embereivel - egykori Széchenyi akna egyik leghaj- tósabb vájárja volt — az összeszűkült bányafolyósót bővíti. A diesel-mozdony füstje amolyan élet szagot áraszt a bányában, a sürítettlevegős csövek sziszegése sejteni engedi, hogy valahol fúrógépek, fejtőkalapácsok működnek. Eladó bányaüzem — írtam ak_ kor Széchenyi aknáról. A gázkitörés elleni védekezés tíz esztendeje olyannyira gyerekcipőben járt, hogy a mélyszinti bányaművelés szinte havonta szedte áldozatait, A bánya IX. szintjén sok százezer tonna kokszolásra alkalmas szén várt kitermelésre - a szakemberek végül mégis a felszínhez közelebb eső, a korábbi bányaműveletek során elhagyott széntelepek művelését tartották célszerűnek. Ez a szén azonban később az energia-szerkezet átalakítása közben eladhatatlanná vált. Úgy tűnt, Széchenyi aknán többé egyetlen gramm szenet sem termelnek, bár ha toronyban megmozdult az akna. kerék, a kolónián összesúgtak az emberek: „Pajtás, látod, már forog." Pedig csak a szivattyúkezelők, a bánya szellőztetési rendszerét fenntartó bányászok szálltak le. Az utóbbi időben kiderült, hogy Széchenyi akna képes még szolgálni: a tervek szerint a komlói tanbánya a bánya felső szintjein kitűnően üzemelhet, a mélyszinteken pediq a gázkitörés, szénporrobbanás, tűz- és szilikózis veszélv elleni védekezés mellett, a bányagépesítési kísérleteknek is megfelelő színhelyül szolgálhatna. Szilas László főmérnök precízen fogalmaz: — Négy esztendeje szűnt meg itt a termelés. Időközben kiderült, hogy a bánya szellőztetést csak bővítéssel nem lehet fenntartani, új légutakat is kell építeni. Ma Széchenyi akna olyan állapotban van, hogy az említett célokat képes szolgálni. A valamikori fejtési bányamester, aki korábban a külszíni fejtésért is felelős volt, a régi bányászvirtust idézi, amikor a műszakiak minden gramm szénért képesek voltak hajba- kapni: — . . . esetleg, ha majd egyszer szükség lesz rá, ezekből a léggurítókból fejtéseket is lehet indítani. S hát mellesleg napi 120-130 csille szenet is kitermelünk a „fenntartási" munkák közben. A 7-es telepi gurítóban, éppen lyukasztanak: olyan ez a bányászatban, mint amikor házépítés közben májusfa kerül a tetőtérig felhúzott falakra. Nádasi Ágoston mitsem törődik a „segédmotorral", elfúló lélegzettel, támfától támfáig kapaszkodva gyötri magát fel a negyvenfökos emelkedőn. Fent Traj Ferenc, Nádasi helyettese zsörtölődik a csapatvezetővel, az összlyukadó vágatokról készült vázlatot nézegetve: — Mondtam, hogy ne Munkácsy rajzot csináljon .. . Nagyszerű kezdeményezés Tolna megyében Kültöld is érdeklődik A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás úttörő kezdeményezését követésre érdemesnek tartják külföldön is. A Lengyel Állatorvosok Társasága Í varsói székházában a közelmúltban tartott tanácskozásra meghívták dr, Kováts Jenő címzetes egyetemi docenst, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főállctorvo- sót is, hogy ismertesse az általa kidolgozott és irányított magyar módszert. A lengyelországi már a második eset volt, hogy egy baráti ország a mastitis elleni védekezést a Tolna megyei tapasztalatok ismeretében indította meg. Az előbbi években a Lucenecben tartott szakülés során hasonló isme.-tetö előzte meq a szlovákiai védekezés megtá rgyalását. Cseresnyés László 38 esztendős vájár, kiböjtölte itt Széchenyi aknán, amíg újból méterekért, csillékért folyik a versengés. öten dolgoznak a gurítóban — a többiek mind harmincon aluliak. Ki tudja, milyen kerülőkkel jutottak ide vissza. Maitert László Pécsbányán született, apja itt dolgozta le egész életét, itt is laknak, hova is menne? Halász József ezen a napon az első műszakját dolgozza Széchenyi aknán — hosz- szú kerülővel, sok év után talált vissza első munkahelyére. Nádasi és Traj a szenet mor- zsolgatják: nézzem, hogy milyen zsíros, milyen tiszta. Jól tudják, hoqy nem kokszolható, hogy ez nem az az igazi, mégis örülnek neki. Két esztendeje az elhagyott, félig összedőlt bányában, a biztosító elemeket visszarabló munkások aknásza arról álmodott: ha elkaphatna egy gu- rítót, levihetne egy pásztát, úgy dőlne a szén, mint a ló dereka. Nádasiék nagyobb tervet eszeltek ki: a Mecseki Szénbányák hosszútávú elképzeléseivel összhangban a kísérleti bányával és tanbánya tervével jól megférve kidolgozták, hogy azt az igazi, jól kokszolható mélyszinti szenet hogyan lehetne kibányászni. — Néhány hónap múlva elmondom részletesen — mondja Nádasi Ágoston bányamester a kiszállás utón. E lfekszik a fürdőkádban. A forró vízben élénkpirosan látszik a mellén húzódó sebhely, a bőr alatt kirajzolódik a kicsiny műszer.- Sok szép lány dolgozik itt, a szomszédban a kesztyűgyár bőrruházati üzemében - mondja. Persze sok fiatalt is ide- vonzanának, ha netalán itt. . . Bármelyik gurítóból fejtést lehetne indítani .. . Lombosi Jenő A hozzászóló keményebb hangon folytatta:" ... A múltkoriban elmondtam az említett gondunkat az osztályvezetőnek. Kértem, intézkedjék, mert a mostani helyzetben ezt a munkát így nem lehet rendesen elvégezni. Az osztályvezető pedig azt válaszolta, hogy ő megkérdezte az igazgatót, aki a várható intézkedésre nem adott pontos választ, így ő sem tud mit mondani. Sokszor elhangzik munka közben különböző feletteseinktől: az igazgató mondta . . . Mindig az igazgatóra hivatkoznak. Dehát minden kissebb, de fontos ügyben nem szaladgálhatunk az igazgatóhoz. Jó lenne már, ha intézkednének végre . . ." A termelési értekezleten az igazgató is szót kért: ,,— Valóban említette az ősz. tályvezető a gondot és kérte véleményemet. A rész- problémáról nem voltam tájékozott, - így határozott választ sem adhattam. De ettől függetlenül ez osztály- vezető saját hatáskörében intézkedhetett volna. Igaza van a felszólalónak: ne várjanak minden kérdésre tőlem választ, főképpen ne olyan kérdésekre, amelyeket osztályvezetői szinten lehet és kell megoldani." Ezután vártam, hogy következő felszólalásra az osztályvezető jelentkezik. Sajnos, hallgatott. Egyetértettem az igazgató válaszával. Ezen a termelési értekezleten elhangzott felszólalás és a válasz lényegében megfogalmazott eqy jelenséget, mégpedig: a különböző szintű vezetők közül számosán a dolog könnyebbik oldalát fogva — a hatáskörükbe tartozó intézkedési jogukkal — és kötelességükkel — nem mernek élni. Minden kisebb, — de az adott területen lényeges — feladat megoldásához „legfelsőbb" döntést várnak. Félénkségből? Kevésbé Valószínű. Egy vállalatnál például a vezérigazgató csak örülhet annak, ha igaz. gatói önállóan döntenek a hatáskörükbe tartozó kérdésekről. Az igazgatók is csak helyeselhetik, ha osztály- vezetőik felelősségteljesen mernek intézkedni! És folytathatnánk ezt a sort „lefelé" ... A következtetés nem lehet más mint: mindenki a saját posztján éljen a hatásköréhez tartozó jogokkal. Félénkség nélkül. De tartok attól, hogy nem a félénkség „köti meg" egyesek kezét, hanem a tehetetlenség, az önállóság hiánya, a „minden oldalról fedezék keresése", hogy „ne érhesse szó a ház elejét.” Hogy lehessen hivatkozni: az igazgató mondta . . . Pedig talán nem is mondta . .. G. F.
