Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-29 / 357. szám

Leninvárostói Zsámbokig 0 népgazdaság 1976. évi terve A Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a népgaz­daság fejlesztésének 1976. évi tervét, amelyet a IV. ötéves tervben elért gazdasági fejlő­désre alapozva, a kialakult bél­és külgazdasági feltételek, va­lamint az V. ötéves terv fő gaz­daságpolitikai céljainak figye­lembe vételével dolgoztak ki. Az 1975. évi terv főbb eredményei A népgazdaság 1975-ben eredményesen fejlődött. A nem­zeti jövedelem a tervezettnek megfelelően, mintegy 5 száza­lékkal emelkedett. A növeke­dés a termelékenység emel­kedéséből származott. Javult a termelés gazdaságossága, fo­kozódott az anyagi és pénz­eszközökkel való takarékosság. A termelés hatékonyságának növekedése mindemellett a szükségesnél és lehetségesnél lassúbb, még nagyok a ki nem használt tartalékok. Az ipari termelés megközelí­tőleg a tervezettel, 6 százalék­kal nagyobb a múlt évinél. Az átlagosnál nagyobb és a terve­zettet meghaladta a vegyipar és a gépipar termelésének nö­vekedése, a tervezettnél las­sabban fejlődött a kohászat és a könnyűipar. Továbbra is las­sú a termelés gyártmányössze- tétélének korszerűsödése és nem kielégítő a minden irányú ex­portképesség fejlődése. Az ipar a nagyobb termelést változat­lan létszámmal, a termelékeny­ség emelkedésével érte el. A munkaerő-gazdálkodás azon­ban nem javult olyan mérték­ben, hogy lehetővé tette volna a helyenkénti munkaerőhiány megszüntetését. Az ipar álló- eszközállománya több mint 8 százalékkal emelkedett. Ered­ményesen valósulnak meg a központi fejlesztési programok. Új nagy létesítményeket helyez­tek üzembe és növekedtek a vállalatok beruházásai. Az építési-szerelési teljesít­mény minteqy 5 százalékkal na­gyobb az előző évinél, a mun­ka termeléknysége a korábbi­nál gyorsabban, a foglalkozta­tott létszám kisebb mértékben emelkedett. A gyorsított ütemű megvalósításra kijelölt nagy- beruházások kivitelezése meg­felelő. A felújítási-karbantartási tevékenység a terv szerint fej­lődött, nagyobb volt a lakosság részére végzett építés is. A mezőgazdaság termelése — a kalászos növényekben és a gyümölcsösökben jelentős ká­rokat okozó kedvezőtlen nyári időjárás ellenére — mintegy 1 százalékkal haladta meg az előző évit. Búzából az előző évinél kevesebb, kukoricából több termett. Jelentős mérték­ben növekedett a napraforgó, valamint a cukorrépatermés, de alacsony a cukorkihozatal. Az elmúlt évekhez képest javult a lakosság zöldség- és gyümölcs­ellátása. Az állattenyésztés ter­melése felülmúlta az elmúlt évit. A vágómarha-termelés meghaladta az 1974. évi szin­tet. Kedvezőtlen, hogy csökkent a szarvasmarha-állomány, va­lamint a tejtermelés. A vágó­sertés-termelés az előző évi ma­gas színvonalhoz képest 3—4 százalékkal emelkedett, az év végi sertésállomány azonban A nemzeti jövedelem 5—5,5, az ipar termelése mintegy 6, a mezőgazdaságé 4 százalékkal növekszik Az egy főre jutó reáljövedelem 3, az egy keresőre jutó reálbér 1,5 százalékkal lesz magasabb kevesebb az egy évvel ezelőt­tinél. A közlekedés áruszállítási tel­jesítménye dinamikusan növe­kedett. Különösen erőteljes volt a közúti és a csővezetékes szál­lítás fejlődése. Javult a személy- szállítás színvonala. Átadták a forgalomnak a szolnoki sze­mélypályaudvart, továbbá az M-7-es autópálya Balatonali- gáig terjedő szakaszát. A sze­mélygépkocsik száma mintegy 85 ezerrel nőtt. A hírközlésben több mint 28 ezerrel több a távbeszélő fő­központok és mintegy 89 ezer­rel a távbeszélő alközpontok állomásainak száma. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése gyorsabb volt a tervezettnél. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A bér- és jövedelemkiáramlás különösen •az első félévben volt nagyobb a tervezettnél. A lakosság fo­gyasztása az előirányzott 4 szá­zalékkal szemben több mint 5 százalékkal növekedett. A fo­gyasztói árszínvonal — az augusztusi árintézkedésekkel és a cukor decemberi áremelésé­vel együtt - a tervezettel meg­egyezően, 3,6 százalékkal emel­kedett. A kiskereskedelmi áru­forgalom növekedése folyó áron számolva mintegy 10 százalé­kos, felülmúlta a tervezettet. A tervben előirányzott 90 ezer lakás elkészült. Állami erő­ből mintegy 37 ezer, a terve­zettnél 2 ezerrel kevesebb, ma­gán erőből viszont ennyivel több, mintegy 55 ezer lakást építettek. Az egészségügyig és szociális ellátás Terén a gyógy­intézeti ágyak száma a tervezett mértékben, 2200 ággyal bővült. A napi szakorvosi óraszám kö­rülbelül 100 órával, az általá­nos és gyermekorvosi körzetek száma 170 új egységgel növe­kedett. A bölcsődei helyek szá­ma 3700—3800-zal bővült. A kulturális ellátás fejlesztését szolgáló oktatási létesítmények általában elkészültek. Az elő­irányzottnál jóval több óvodai hely létesült, az óvodában el­helyezettek aránya eléri a 78 százalékot. A szocialista szektor beruhá­zásai a tervezett 5—6 százalék helyett mintegy 10 százalékkal haladták meg az 1974. évit. A leggyorsabban az állami nagy- beruházások teljesítményei emelkedtek. Megkezdődött a tervben előirányzott három nagyberuházás, a 750 kV-os távvezeték, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat V. sz. üzeme, a debrecen—mátészalkai finomkö- töttáruqyár kivitelezése. A vál­lalati beruházások meghalad­ták a tervezettet. Ezek nagyobb hányada gépbeszerzés volt. A készletek emelkedése az előző évhez képest mérséklő­dött, de a készletfelhalmozás így is nagyobb a tervezettnél. A szocialista országokkal foly­tatott külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban nö­vekedett. A behozatal növeke­dése meghaladta a kivitelét. A leggyorsabban a gépipari termékek kölcsönös szállítása emelkedett. A nem szocialista országokkal folytatott külkeres­kedelemben .a kivitel volumene nőtt, a behozatalé csökkent. A külkereskedelmi mérleg egyen­lege így a cserearányok továb­bi romlása ellenére az 1975. évihez hasonló lesz. dinamizmusának fenntartását, gazdaságosságának fokozását; a belföldi felhasználás növeke­dési ütemének mérséklését; a szocialista országokba irányuló áruforgalom fejlesztését a nem­zetközi megállapodásokkal összhangban; a nem szocialis­ta országokba irányuló kivitel­nek a behozatalt jelentősen meghaladó növekedését; a tár­sadalmi tiszta jövedelemnek az állami pénzalapokban való na­gyobb központosítását. "Á népgazdaság 1975-ben a tervezett' ütemben fejlődött, az elért eredmények jó alapot biz­tosítanak a további fejlesztés­hez. Számolni kell azonban az­zal, hogy a külkereskedelmi cserearányok romlása és a nagyobb belföldi felhasználás következtében fokozott erőfeszí­tésre van szükség. Az V. öt­éves terv teljesítése érdekében 1976-ban mindenekelőtt a tár­sadalmi termelés és a felhasz­nálás hatékonyságának erőtel­jes növelését, a gazdasági egyensúly javítását, az ex­port növelését kell biztosítani. Ehhez kell szabni az igényeket. Biztostíani kell a nemzeti jö­vedelem termelése és a belföl­di felhasználás, a külkereske­delmi forqalom, az állami költ­ségvetés bevételei és kiadásai, valamint a belföldi vásárlóerő és az áruforgalom tervezett arányait. Az 1976. évi népgaz­dasági terv e feladatokat ál­lítja a gazdasági munka elő­terébe. A terv e fő feladatokhoz iga­zodva irányozza elő a termelés A terv szerint a nemzeti jö­vedelem 1976-ban 5—5,5 szá­zalékkal emelkedik. Ezt az ipa­ri termelés 6 százalékos, a me­zőgazdasági termékek termelé­sének mintegy 4 százalékos és az építőipari termelés 5—6 szá­zalékos növekedése hozza lét­re. A termelés fejlesztése a ha­tékonyság erőteljes növelésével érhető el. A nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésé vei kell biztosítani, az anyagi termelés ágazataiban nem nö­velhető a foglalkoztatottak szá ma. Fontos tehát javítani a munka- és üzemszervezést, erő síteni a munkafegyelmet, fo­kozni az energia- és anyagfel­használás gazdaságosságát, ésszerűen kell takarékoskodni. Szükséq van a minden piacon eladható, korszerű és gazda­ságosan előállítható termékek gyarapítására, meggyorsítva a műszaki fejlesztést, folytatva az elavult, gazdaságtalan termelés visszaszorítását, sőt meqszünte- tését. * (Folytatás a 2. oldalon.) A Testvériség Gázvezeték építésén dolgozó szovjet szerelők az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére két hónappal a határ­idő előtt befejezik a földgázvezeték második — 112 kilométeres — szakaszának építését. Ezen a Leninvárostói a zsámboki el­osztóállomásig húzódó csővezetéken január 5-én kezdődik meg a földgáz szállítása. Képünk a nagyfügedi szakaszolóállomás sze­relésén készült. Tanácsi ipar: Egyelőre összevonások nélkül Megváltoztak a feltételek Az idei esztendő is jócskán hozott cégtábla változásokat a baranyai szövetkezetekben. Tcbb ipari, számos mezőgazda- sági, fogyasztási és takarék- szövetkezet egyesült nagyobb szövetkezetté. Mi van a tanácsi vállalatokkal, amelyek körében már egy évvel ezelőtt is számos javaslat keringett? Velük kap­csolatban'eddig egyetlen szer­vezeti változtatásról döntöttek. Nem arról van szó, mintha valamiféle divatot követve szor­galmaznánk a tanácsi vállala­tok ilyen vagy olyan 'összevoná­sait. Viszont velük kapcsolatban is felmerülnek azok a kövefin’- mények, amelyek a szövetkeze­teket is egyesülésekre késztették, hogy tudnillik ésszerűen kon­centrálni kell az anyagi és szellemi erőket, a vállalatok szakosodjanak, lehetőleg tiszta profilok jöjjenek létre, mindenki azt csinálja, amihez a legked­vezőbb feltételekkel rendelke­zik, a legjobban ért. S egy to­vábbi szempont: a helyiipar megizmosodása szolgálja Pécs ellenpólusainak, Komló, de kü­lönösen Mohács gazdaságá­nak megerősödését, ipari szer­kezetük átalakítását. Nagyjából a fentieket szem előtt tartva elemezte a baranyai tanácsi vállalatok helyzetét az a munkabizottság, amelyet kü­lön erre a célra hívott életre a Baranya megyei Tanács. A bi­1976-ban, a népgazdasági tervnek megfelelően folytatódik a Mohácsi Farostlemez- gyár épitése. zottsag ülésein a tanácsi vál­lalatok, illetve azok különböző részlegeinek összevonásával kapcsolatban számos változat szóba került, végül is a javas­latok közül — amelyek több más fórumot is megjártak — egyben, a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat bútorrészlegének át­adásában döntöttek. Ezzel együtt — legalábbis egyelőre — le­került a tanácsi vállalatok ösz- szevonásának ügye. Lassú folyamattal állunk szemben. Ez a minősítés itt nem mondana semmit, hiszen, amint említettük, a cégtábla változtatás nem öncél, az ösz- szevonásokat alaposan meg kell fontolni, azokról előrelá­tóan dönteni, egyrészt kedvező körülményeknek kell fennáll­niuk, másrészt az összevonások nyomán az addiginál kedve­zőbb feltételeknek kell létre­jönniük a továbbfejlődésre. A körülményeket illetően dr. Heim György, a megyei tanács ipari osztályvezetője a közgazdasági szabályzórendszer január elsejé­vel esedékes módosításaira utal. Olyan a gazdasági kör­nyezet, olyanok a megváltozott feltételek, hogy nem segítik elő, nem könnyítik meg a fenti fo­lyamatot. Nincs pénz, kockáza­tokba pedig nem akarnak bele­menni. Más a helyzet a szol­gáltatásokkal, az itt hozott dön­tés a fogyasztói érdekeket job­ban szolgálja. Január elsejével tehát a Pécs városi Tanács végre­hajtó bizottsága döntése alap­ján leválasztják a Pécsi Szol­gáltatóipari Vállalat bútorrész­legét és átadják a Pécsi Bútor­gyárnak. Ugyancsak leválaszt­ják a vállalat könyvkötészetét, s az — a jövő év derekán — átkerül a Pécsi Szikra Nyom­dához. Miután a Szolgáltató- ipari Vállalat árutermelése a minimálisra zsugorodott, a ta­nács kérni fogja átsorolását azon kijelölt vállalatok közé, amelyek kimondottan szolgál­tatásokat, ezen belül is főként lakossági szolgáltatásokat vé­geznek, s így az állam őket. mint kijelölt vállalatokat kedve­zőbb elbánásban, anyagi tá­mogatásban részesíti. Mindezeken felül a tanácsok továbbra sem tesznek le arról, hogy — ha szükséges, össze­vonásokkal — izmosabb, ütő­képesebb helyiipart hozzanak létre. {- mz -) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunöntüli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az eredmények jó alapot biztosítanak a fejlesztéshez XXXII. évfolyam, 355. szám 1975. december 29., hétfő Ara: 80 fillér mmmm Nemzeti jövedelem Az 1976. évi terv d fő céljai

Next

/
Thumbnails
Contents