Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-25 / 353. szám

1975. december 25., csütörtök Duncmtult naplö 5 Hatékonyabban terjesszük eszméinket II szocialista építftmimka fontos eszköze írta: Boci József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára A XI. pártkongresszus határo­zata hangsúlyozza: fokozni kell o szocialista ideológia terjesz­tését, erősíteni kulturális tevé­kenységünkben a szocialista eszmei befolyást, s szüntelenül munkálkodni kell népünk szo­cialista tudatának erősítésén. Állhatatos munkára van szük­ség, mert ezen a területen nem lehet rövid idő alatt eredmé­nyeket elérni, nem is könnyű mérni a sikereket; az elért színvonal megtartásáért is újra és újra meg kell küzdeni. Megyénkben az elmúlt évek­ben növekedett forradalmi esz­ménknek, a marxizmus—leniniz- musnak a befolyása, egyre na­gyobb körben terjed a szocia­lista közgondolkodás. Jobban tudatosodtak a szocialista er­kölcs és életmód normái, a kulturális forradalom hatására mind nagyobb tömegek sze­reztek magasabb általános és politikai műveltséget. Fejlődött a közéleti aktivitás, a kollektí­vákban tudatosabb a közösség érdekében végzett munka. Huszonötezer résztvevő A számszerűség ugyan csak az egyik jelzőrendszere a pro­paganda hatósugarának, még­is lássunk néhány fontosabb adatot. A két kongresszus kö­zött a pártoktatás hallgatói­nak létszáma állandóan növe­kedett és 1975-ben 25 ezer kö­rül alakult. Jelenleg a propa­gandistákkal együtt a párttag­ság 73 százaléka vesz részt rendszeresen a politikai okta­tás valamelyik formájában. Ez idő alatt megduplázódott a marxista középiskola hallgatói­nak száma. 1972-ben a hall­gatók 51 százaléka került ki a fizikai dolgozók közül, 1975- ben pedig 54 százaléka. Az Oktatási Igazgatóság által s Tervezett tanfolyamokon a ko­rábbi 3 ezerről 4 ezer kétszáz­ra emelkedett a hallgatók szá­ma. Miért ez a nagy érdeklődés? A párttagokat illetően tagad­hatatlanul szerepet játszik eb­ben az öntudat és az önként vállalt pártfegyelem. A Szerve­zeti Szabályzat állandó mar­xista-leninista önképzésre kö­telezi a párttagokat. Ám ez csak az egyik indoka a fele­letnek és nem is ad választ a sokezer pártonkívüli részvételé­re. A választ a pártoktatás, a pórtpropaganda sajátosságai­ban kell keresni. Előszöris ab­ban: a tanfolyamokon résztve­vőknek rendszeres ismereteket, tudásanyagot, információkat továbbít, az elméleti feldolgo­zás alapján megbízható, kiala­kított értékítéletet nyújt pán­tunk politikájáról, társadal­munk fejlődéséről. Másfelől viszont tudósít is a pártoktatás a dolgozó osztályok és réte­gek mindennapos országos és helyi tapasztalatairól, a politi­kával való azonosulásaikról. Ilyen értelemben tehát a párt­oktatás semmivel sem helyet­tesíthető, különleges funkció­kat tölt be: nevel, s ez a kom­munista ember személyi tulaj­donságainak alakítására irá­nyul, ugyanakkor mozgósít is a párt politikájának végrehajtá­sára, szervez a politika kiala­kításában való minél tudato­sabb részvételre. Három célkitűzés A propagandamunkával kapcsolatban a XI. kongresz- szus három célkitűzést állított a pártszervek elé: 1. a párt­propaganda kapcsolódjon job­ban a gyakorlati építőmunká­hoz; 2. tartalma feleljen meg jobban a fejlett szocialista tá'sadalom építése követelmé­nyeinek; 3. növekedjen haté­konysága, jusson el olyan ré­tegekhez is, amelyek az elmúlt években kimaradtak a propa­gandamunka hatóköréből. E három nagy feladatot csak ak­kor teljesíthetjük, ha egész propagandamunkánk dinami­kusabb fejlődésen megy ke­resztül. A XI. kongresszus óta a párt­szervek és aiapszervezetek nemcsak az 1975—76-os tan­évet készítették elő, hanem ki­dolgozták a pártoktatás 1980- ig terjedő új középtávú, ötéves tervét is. Ebben rövid és hosz- szú távon egyaránt kiemelke­dő helyet kapott az a legfon­tosabb felismerés, hogy javí­tani és erősíteni kell a propa­ganda és a gyakorlati építő­munka közötti kapcsolatot. A pártoktatásra hosszú évek óta jellemző a stabilitás. Ugyanak­kor épRen az előbb említett szükségszerűség nyomán van néhány jelentős változás is. Például két új alapozó tanfo­lyam kezdődött. Az egyik, „A szocialista társadalom építésé­nek alapkérdései” a mairxizmus —leninizmus alapjairól, társa­dalmunkról a legszükségesebb ismereteket igyekszik elsajátít­tatni a pártoktatás kezdő hall­gatóival. A másik, ,,Az új párt­tagok tanfolyama" arra hiva­tott, hogy főleg az új pártta­gokkal a Szervezeti Szabályzat alapján mélyebben megismer­tesse a párttagsággal járó poli­tikai, erkölcsi, eszmei magatar­tási formákat. Változás az is, hogy amíg régebben két kü­lön tanfolyama volt a gazda­ságpolitika népgazdasági és vállalati témáinak, addig most egységes tartalmú, ipari és mezőgazdasági tagozatú gaz­daságpolitikai tanfolyamok in­dultak. Ezek összevontan, köl­csönös összefüggésben és együtt igyekszenek láttatni a gazdaságpolitika országos és helyi vetületeit. Az idei pártoktatási évadnak az is új vonósa, hogy a világ­nézeti és etikai témák között nagyobb teret szentel a szo­cialista életmód problémáinak, a kulturális kérdések között pedig a közművelődés minden­napos, helyi, gyakorlati köve­telményeinek, a pártprogram­mal összefüggésben pedig jobban előtérbe állítja a fej­lett szocialista társadalom ed­dig ismert vonásainak és a hozzá vezető út részproblémái­nak jellemzését. Ezek a változ­tatások kielégítik a követel­ményeket, az elkövetkező évek­ben legfeljebb csak kisebb fi­nomításokra kerülhet sor. Ilyennek ígérkezik a Marxizmus —Leninizmus Esti Középiskola formája, nevezetesen, hogy az egyéves képzésről áttérünk majd a kétévesre. Ilyen formán a középiskola az öthónapos iskola levelező formájává vá­lik. A pártoktatós szervezeti fi­nomítása természetesen ön­magában nem oldja meg a fel­adatot. Számunkra az sem kö­zömbös, hogy miként oktatjuk a XI. kongresszus határozatá­ból adódó konkrét feladato­kat, tehát a tartalom miként jut el a pártoktatós résztve­vőihez. Ha nem tartjuk be a politika oktatásának szabálya­it, akkor ezt a munka eredmé­nyessége sínyli meg. Mivel a propaganda alapvetően elmé­leti kérdéseket taglal, ez az­zal a veszéllyel járhat, hogy egyben le is szűkül erre és ön­célú, elméletieskedéssé válik, amelyben a marxizmus elvi igazságai, tételei merev, holt dogmákká válnak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a pro­paganda azokat az elméleti problémákat tárgyalja, ame­lyek a politika időszerű igé­nyeit elégítik ki, mindig a párt előtt álló konkrét feladatokhoz kapcsolódnak, azok megérté­sét, megoldását segítik. Tudatformáló tevékenység A pártpropaganda eszméket nyújt, tudatot formál, ezt azon­ban azért teszi, hogy hatásá­ban aktív munkát, cselekvést váltson ki, mégpedig a soron- lévő politikai, gazdasági, kul­turális feladatok megoldására mozgósítva a benne résztvevő­ket. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a propaganda meg­ismertet politikai célkitűzések­kel és e célok megvalósulásá­nak folyamatával. Ezért kézen­fekvő, hogy a propaganda tartson szoros kapcsolatot az élettel, hiszen csak így tudja segíteni a gyakorlati politikai munkát. Ám ugyanakkor ügyel­nie kell arra, hogy eközben ne vesszen el a napi gondok­ban. Akkor éri el célját, ha bemutatja a feladatok mögött meghúzódó lényegi összefüg­géseket is, a konkrét esemé­nyek mögött láttatja a fejlődés tendenciáit, a valóságos hátte­ret. Egyszóval a pártoktatás csak akkor tölti be hivatását, ha az oktatás folyamatában megvalósítja az elmélet és a gyakorlat egységét, azt a leni­ni felfogást, amelyben a társa­dalmi gyakorlat kiindulópontja az elméletnek. A megyei pártbizottság kö­zéptávú tervében kiemelten foglalkozunk több tanfolyam­mal, mint például a gazda­ságpolitikai, a kulturális kér­dések című tanfolyamok. Emel­lett, éppen a politika szükség­leteinek megfelelően, a párt­oktatás rendszerébe beiktat­tunk úgynevezett megyei tan­folyamokat. Reméljük, érdeklő­dést vált ki a ,,A közéletiség, a közéleti magatartás" című tanfolyam, amelynek célja a közéleti munka tartalmának és gyakorlatának megismertetése, a politikai aktivitás fokozása a város- és községpolitikai fel­adatok megoldásában, a szo­Fürtös György kerámiafala. Kiscsoportos foglalkozás a Baranya Megyei Oktatási Igazgatóságon cialista közösségi erkölcs nor­máinak megismertetése és erő­sítése. Tervezünk megyei elő­adássorozatot a szocialista or­szágok együttműködésének, va­lamint a testvérmegyék - Lvov, Szliven, Eszék — fejlődésének, népeik életének bemutatására. Mindezeken túl a megye fejlő­dését, életét taglaló kiegészí­tő tananyagok és tanulmá­nyok készülnek a propagandis­ták és a hallgatók sokrétűbb tájékoztatására, amelyek egy­ben segítik az országos és a helyi politika összefüggéseinek jobb megértését. Már az elmúlt években is gyakorta hangoztattuk a pro­paganda munkában is a haté­konyság gondolatát. Ez a köz­gazdaságban már ismert foga­lom lassan az oktatásban is el­foglalja helyét. Arról van szó ugyanis, hogy feladatainknak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a meghatározott tananya­gokat megfelelő eszközökkel és módszerekkel juttatjuk el a hallgatókhoz. Ez sokoldalú munka: nagy szerepet kap ben­ne az érzelmi és értelmi ne­velés, a szemléltetés, az aktivi­tás felkeltése, a tanulás mód­szerei, és így tovább. Kettőt szeretnék kiemelni: a propa­gandista szerepét és az irányí­tó munka néhány problémáját. A propa­gandisták szerepe Ha a közoktatás központi alakja a pedagógus, akkor ugyanezt mondhatjuk a párt­oktatás propagandistájára: központi szereplője a munká­nak. A közvélemény elismerés­sel méltatja a propagandisták tevékenységét. A propagandis­ta pártmunkás, a pártmunka speciális területén tevékenyke­dik, megkülönböztetett felada­ta a nevelés, az emberformá­lás, a meggyőzés, a marxista világnézet és a pártpolitika alapjainak átadása útján. A propagandista -endszerezett, tervszerűen felépített ismerete­ket sajátíttat el, visz közzel a hallgató értelméhez és érzel­méhez. Ilyen értelemben tehát nemcsak ismereteket ad át, nevet, hanem csoportot is szer­vez és kialakít, közösségi érzé­seket is plántál az emberekbe. A propagandistának rendel­keznie kell mindazokkal a tu­lajdonságokkal, amelyeket a pá'tmunka általában megkí­ván, de bizonyos többletre is szüksége van. Ez mindenek­előtt a marxizmus—leninizmus elméletének, a párt politikájá­nak ismerete és alkalmazása, az ehhez szükséges valóságis­meret, az elméleti tisztánlátás, szilárdság, amelynek az állás- foglalásaiban is meg kell nyil­vánulnia. A megyében dolgozó több mint ezer propagandista meg­felelő felkészültséggel és tulaj­donságokkal - rendelkezik. A propagandisták 42 százaléka egyetemet, főiskolát végzett, 48 százaléka érettségizett, 6 szá­zaléka felsőfokú, 63 százaléka középfokú politikai képzettség­gel rendelkezik. Több mint két­harmad része az utóbbi három évben egy, vagy több hetes pe­dagógiai-módszertani tanfolya­mot végzett el. A sokéves tapasztalatok alapján most két fontos köve­telmény elérésére fordítjuk a figyelmet. Először is: a propagandistáknak lépést kell tartaniuk az élettel, tudniok kell a fontos és új országos, helyi, gazdasági, társadalmi, politi­kai döntésekről, tervekről és feladatokról. Állandóan tanul­mányozzák a legfrissebb politikai, elméleti irodalmat is, hiszen a szocialista építés gyakorlata új elméletekkel gaz­dagítja a politika változatlan alaptételeit, s marxista módon méq nem eléggé kimunkált, új kérdéseket is felvet. Ebben se­gítséget kell adni számukra a megyei, városi és járási párt­szerveknek is, elsősorban az úgynevezett előkészítők gondos megszervezésével, magas kép­zettségű előadók kiválogatásá­val, akik valóban fontos és új ismereteket tudnak nyújtani a propagandistáknak. Természe­tesen rendelkezésükre áll a politikai irodalom egyre bővü­lő kincsestára, amely folyama­tos tanulmányozása új ismere­tekkel gazdagít. Másrészt meg kell valósítaniuk az aktuális po­litizálást és a helyi politizálást is a pártoktatásban. Ehhez nél­külözhetetlen az irányító párt­szervek és az alapszervezetek sokoldalú támogatása. Ennek új módja az évente hat alka­lommal sorrakerülő propagan­dista szeminárium. A propa­gandisták itt kellő kiegészítő információkat, módszertani el­igazítást kaphatnak a helyi kérdésekről, ugyanakkor kicse­rélhetik tapasztalataikat, meg­ismerhetik a pórtalapszerveze- tek véleményét és igényeit. A propaganda hatékonysá­gának ugyancsak fontos felté­tele az irányító munka fejlesz­tése. A propaganda áthatja a párt gyakorlatát, behatol a pártmunka minden részébe és formálja, alakítja azt, ugyanak­kor természetesen a pártmunka más ágai visszahatnak, gazda­gítják a propagandát. A pro­pagandamunka a pártmunka szerves része, nem reszortteen­dő, s nem is csak a propa­ganda keretei között zajliK, hanem a pártszervezetek, a párt irányító szerveinek komp­lex feladata. Minden másfajta felfogás, amely leegyszerűsíti a propagandát, ellentétbe kerül a tényleges helyzettel. Sajnos pártszervezeteink egy része még nem ismerte fel ezt az alapvető igazságot. Ez töb­bek között abból is fakad, hogy qyakran összekeverik a célt és az eszközt. Nem min­dig értik elég világosan, hogy a propagandamunka eszköz a pártegyséq szilárdításában, a politika végrehajtásában, a párt ellenőrző tevékenységében. A propaganda tapasztalatai, a foglalkozásokon jelentkező köz­vélemény elvszerű megnyilat­kozásai tulajdonképpen a vég­rehajtással kapcsolatos vissza­jelzések és ezért hasznosítha­tók a politika formálásának, alakításának leqkülönbözőbb területén. Ezért a korábbinál jobban hasznosítsák az ideológiai információkat és úgy számoljanak ezekkel, mint a vezetés fontos eszközeivel. So­kat segíthetnek abban, hogy reálisan értékeljük problémáin­kat. Bátrabban és gyakrabban kezdeményezzenek a tekintet­ben is, hogy a propaganda és általában az ideológiai munka szerepe növekedjen a politikai döntések kimunkálásában, a végrehajtás eszmei, politikai megalapozásában. Arról van itt szó, hogy a pártszervek és pártalapszervezetek alaposab­ban gondolják át és dolgozzák ki az ideológiai tapasztalatok felhasználásának módozatait, a politikába való beépítésének formáit. Az Irányító munka A propagandamunka eszköze a kommunista személyiség ki­alakításának is. Elképzelhetet­len, hogy a párt hosszú távon eleget tehessen azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket a programnyilatkozatban maga elé tűzött, ha az egyes párt­tag nem igyekszik tudásban is gazdagodni, hogy jobban ért­se a társadalmi folyamatokat. Ezért nem hallgatható el, hogy az eredmények mellett lassan fejlődik a hallgatók — köztük a párttagok — egy jelentős ré­szének önmagával szembeni igényessége. Elméleti ismerete­ik olykor felszínesek, rendszer­telenek, erős a hajlamuk a prakticizmusra. A propagandamunka a kom­munista ember érvényesülésé­nek is eszköze. A párt káder­politikai irányelveiben megfo­galmazott egységes követel­ményrendszer mondja ki elő­ször és világosan, hogy a párt a műveltség szerves részének tekinti a politikai műveltséget. Kevés csak jó szakembernek lenni, kevés csupán az általá­nos műveltséget megszerezni- Ehhez még egy elemre van szükség: a politikai műveltség­re is, mert csak így egységes egész a személyiség és csak ilyen módon biztosíthatja sok­oldalú fejlődését, a világ és a haza ügyeiben, folyamataiban való eligazodást. Hosszűtávű feladat A tudományos világnézet, pártunk politikájának terjeszté­se hosszútávú és bonyolult fel­adat. A társadalmi tudat szo­cialista átalakítása egy egész korszakot ölel fel. Ezért türel­mes és rendszeres munkára kell felkészülnünk. A XI. kong­resszus határozatai, pártunk programnyilatkozata jó feltéte­leket teremt a színvonalasabb és tartalmasabb propaganda- munkára. Nagy az érdeklődés, párttagok és párton kívüliek egyaránt szívesen vesznek részt e különböző tanfolyamokon. Kötelességünk jól élni ezekkel • a lehetőségekkel, elősegítve ez­zel eszménk terjesztését, amely a szocialista építőmunka nélkü­lözhetetlen tényezője.

Next

/
Thumbnails
Contents