Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-25 / 353. szám
Dunántúlt napló 1975. december 25., csütörtök Öt eu alatt építettük.. Az aknaudvaron civiliruhás férfival évődik sisakos, gumicsizmás társa: nem akarsz...? Évszázada ezzel fogadják a ké- sőnjövőket a leszállásra felkészült bányászok. Később — a kas felé menet — csak ennyit mondanak: na, megint megyünk? A néhány mondat a régi bányászkodás minden keservét félelmét magába sűríti. Nem akarsz? — eleged van a porból, melegből, vízből, fülsiketítő zajokból, ízületeket szét- lázó szerszámokból, az utolsó energiád kiszívó szívlapátból, testet-lelket gyötrő sötétből. Megyünk, megint megyünk? — a leomló kövek, az ezer felől leselkedő veszélyek felé . . . Aztán kifele: megint letelt... A leg-ek bányája A Mecseki Ércbányászati Vállalat peíőd bányaüzemét 1972. szeptember 2-án avatták. Az 1 milliárd forint költséget meghaladó beruházás az idén már a vállalat termelésének több mint felét adja. A szállító akna tornya 55 méter magas betonóriás. A hét méter átmérőjű, 1150 méter mélységű akna, amelyből 84 ezer kilogramm robbanóanyaggal 85 ezer köbméter kőzetet robbantottak ki, minden méterében az emberi alkotókészség nagyszerű példáját őrzi. Az egyébként 50 kilométeres sebességgel közlekedő kasok kissé lelassulnak: alakot nyernek a száguldásban összefolyt vastraverzek, az aknát mélyítő munkások számára most évek múltán is felismerhetővé válik minden: 1966 itt kapták a vízbetörést, percenként 3 ezer liter víz ömlött az aknába. Itt halt meg Penics Alajos - a markoló nyomta agyon ..., itt meg Csák István. A rászakadt követ négyen is alig tudták legördíteni róla. Jó bányászok voltak. Külön fejezetet érdemelnek a cementálck. A mélyítés után — 1970 végén újabb vízbetörést kaptak. Óránként 50 ezer liter víz ömlött az aknába. Akkor még csak a hordó nagyságú bödönben lehetett közlekedni. Gumiruhás bányászok kis csapata próbálta a víz ellen felvenni a harcot, a kötélen függő munkapadról. A fúrógép repülő motorra emlékeztető hangjába időnként belesikoltott a sziréna, az ember kiabálva is alig tudott szót érteni. S amikor leálltak a gépek, a zaj még hosszú másodpercekig visszhangzott. A bányászok gémbe- redett ujjaikat, kiázott kezüket a fúrólyukakból kiömlő vízben melegítették, fülükben 5 ezer köbméter levegő száguldása zúgott... Ma száraz az akna A víz elleni küzdelem fontos de csak nagyon kis része an nak a technikai forradalomnak amely a bánya építése és az óta az üzemelés közben zajlik Petőc látványként is különbö zik a régebbi bányáktól: tér vezők az ipari célszerűséget és esztétikumot jól ötvözték, persze érdemes volt: a bányában a mecseki érclelőhely legkiválóbb minőségű uránércét rejtő fejtések találhatók. fizikai munka megszüntetése, a rezgésártalom veszélyének kiküszöbölése során egész sor korszerű gépet állítottak munkába, az észnek, ügyességnek nagyobb értéke van mint az erőnek, amelyet a régi bányászok kivétel nélkül a föld alatt hagytak annakidején ... Lapunk más oldalán hosszú, meredeken emelkedő számsorok jelzik, hogy Baranya élelmiszergazdasága milyen óriási A Szigetvári Cipőgyár a rekonstrukció eredményeképpen korszerű középüzem lett Petőc a leg-ek bányája: legmélyebb, legmelegebb, legnagyobb. A rekordok bányaüzeme is: már az építése közben az aknában, a feltárás közben a bányában újabb és újabb munkacsúcsok születtek. A Xl-ik pártkongresszus vágat, amelyet Tancsa József brigádja havi átlagban 120 méteres előrehaladással hajtott ki, Állami-díjat szerzett az itt dolgozó munkásoknak. Petőcön ma már csak a megszokás mondatja a bányászokkal, hogy: nem akarsz? A por elleni védekezés, a nehéz A Mechlabor pécsi gyára dolgozóinak átlagéletkora 23 év tál ló. Pécsett felépült az évi 250 ezer sertés és 60 ezer szorvasmarha feldolgozására alkalmas húsfeldolgozó, rövidesen átadják az 50 vagonos hűtőházat is. Épül a boromfifel- dolgozó, 1975 tavasza óta üzemel a 80 milliós költséggel épült tejporgyár. A megye élelmiszergazdaságában látványos fejlődést ért el a Pannónia sörgyár is: 87 milliós beruházással korszerűsítették és növelték a sörgyártást, létrehozták az évi 77 ezer hektó pepsi-colát előállító üzemet. A IV. ötéves terv időszakában mindkét nagy bányavállalotunknál jelentős erőfeszítéseket tettek nehéz fizikai munka könnyítése, az egészségvédelem érdekében. fejlődésen ment keresztül az elmúlt tervidőszak során. A növénytermesztésben bevezetett termelési rendszerek olyan termésátlagokat eredményeztek, amelyeket korábban kétszer, háromszor nagyobb területen értek el. Az óriási termésmeny- nyiség új tárolási, feldolgozási kapacitások létrehozását tette szükségessé: a szántóföldektől a kenyérgyárig a létesítmények egész sorával gazdagodott Baranya. Mohácson 2000 vagonos, korszerű gabonatároló épült a Duna mentén. A Bólyi Állami Gazdaság vetőmagüzemében olyan méretű beruházást hajtottak végre, amelynek során az 500—600 vagonra tervezett feldolgozó ma okár 3500 vagon vetőmagot is képes előállítani, 1975-ben a gazdaság 230 millió forintos exportjával jelentős mértékben segíti azt a célkitűzést, amely a jövőben hivatott lesz a magyar nemzet- gazdaság fejlődését ismét meggyorsítani. Pécsett mintegy 90 millió forintos költséggel felépült a napi 48 tonna kapacitású kenyérgyár. Az élelmiszergazdaság másik ágán is érdemes végigjárni az elmúlt 5 év alatt elkészült létesítményeket: 60 új szakosított szarvasmarha telep, 25 ezer sertésférőhely, 36 ezer négyzet- méter alapterületű baromfiisHuzalok, kapcsolók, ellenállások, csillogó fémtestek, műszerek. A szerelő asztalokon virágok. Otthonosan berendezkedtek az itt dolgozó lányok-asszo- nyok, akik közül legtöbben egy-két éve azt sem tudták milyen egy forrasztópáka, ma pedig 1000 alkatrészből álló stúdió magnetofonokat gyártanak. Mindenütt fiatalok. A „híradástechnika" a huszonháromévesek gyára, ennyi ugyanis az átlagos életkor. A Mechlabor pécsi gyárát 1971 nyarán kezdték építeni, 1972-ben pedig már 10 millió forintos termelést produkált. Az idén várhatóan 140 millió forint értékben készül SMT— 200-as, amelynek a híre szétfutott már a világba. Az itt készült termékek 95 százaléka ugyanis exportra kerül. A híradástechnika hazánkban az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, a kertvárosi gyár 9000 négyzetméteres csarnokával, galvanizáló üzemével, korszerű szociális létesítményeivel az iparág eg^ik jelentős létesítménye Mivel gazdagodott Baranya gazdasága a negyedik ötéves tervben? A számvetés nem köny- nyű. Csaknem kész az új mohácsi bútorgyár, duplájára nőtt a termelés a Mohácsi Farost- lemezgyárban, óriásit fejlődött a Szigetvári Cipőgyár önálló vállalattá szerveződött az egész világon keresett ruházati bőröket előállító Pécsi Bőrgyár, új, üzemekkel gazdagodott a nagyvállalattá fejlődött Kesztyűgyár, „régiós" rangot és szerepkört kapott a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat, a TITAN, a TOZÉP, a Baranya- Tolna megyei Téglaipari Vállalat ... Baranya gazdasági életében a számitógépek is egyre nagyobb szerephez jutnak: az elmúlt öt esztendőben a D£- DÁSZ, a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat és a Műszaki Főiskola új gépeket állított üzembe. Az utóbbi a BCM termelési programjának szervezésében maholnap nélkülözhetetlenné válik ... A földmunka gépek 1968. április 1-én kezdtek munkához Beremend határában. A délbaranyai községet munkások ezrei szállták meg, a BCM építési munkáinak méretei a cementgyártást ismerő beremen- diek számára is meglepőek voltak. Közel félszáz kivitelező vállalat vett részt a több mint 3 milliárd forint költségű építkezésen. A Gazdasági Bizottság 1967- ben hozott határozatot az egyedi nagyberuházás építéséről, az akkori határozat szerint 1973. június 30-i határidőre kellett volna a gyárnak elkészülnie. 1972 decemberében azonban a sok géphiba ellenére mindkét termelővonal üzemelt, s az új gyár már ebben az esztendőben 161 ezer tonna cementet gyártott. 1972 márciusában döntötték a 27 tonnás BELAZ dömperekről az első rakomány mészkövet a törőbe — az építési és város- fejlesztési miniszter erről az eseményről, mint a próbaüzemelés kezdetéről beszélt. Még ugyanebben az esztendőben — július 13-án — begyújtották a Bercinek kereszKorszerű körülmények között dolgoznak az Egyesült Izzó új pécsi üzemében a volt Sopiana Gépgyár dolgozói. telt 40 méter hosszú, három méter átmérőjű 1-es kemencét, majd októberben a hasonló méretű Bernadett is munkába állt. A kemencék begyújtását követően géphibák s más akadályok egész sora gátolta a termelést, ennek ellenére 1973- ban már 661 ezer, 1974-ben pedig 860 ezer tonna cementet termelt a BCM. A beépített termelőberendezések kapacitása, az új gépeket kezelő munkások begyakorlottságának köszönhetően 1975-ben már eddig is több mint 1 millió tonna 500-as portlandcementet termeltek, várhatóan 1 millió 30 ezer tonnával köszöntik az új esztendőt. A beruházás időtartama lényegesen rövidebb, a termelés felfutása pedig egyedülállóan gyors volt. táj A BCM korszerűségben is vetekszik a világon mostanában épült cementgyárakkal. A korszerű technológiával megvalósult gyár kedvezően befolyásolja az egész iparág termelési mutatóit, javítja a fajlagos energiafelhasználást is. Beremenden 1 kilogramm klinker előállítása fele annyi energia felhasználásával történik, mint az ország más cementgyáraiban. Figyelembe- véve az építőanyagipar, különösen a cementipar energiaéhségét népgazdasági szinten is jelentős tényező ez. Az idei esztendőt még a beruházási programban garantált fajlagos mutatóknál is jobb eredménynyel zárták: 7030 MW villamosenergiát, 1360 tonna olajat, ötezer liter benzint, összesen mintegy 3,5 millió forint értékű energiát, illetve energiahordozót takarítottak meg. Az új cementgyár megépül- tével hazánkban az egy főre jutó cementtermelés — mely egyik mutatója egy ország gazdasági és műszaki fejlettségének — kereken 100 kilogrammal emelkedett. Csökkent a cementhiány s a cementimport is. A BCM hatása azonban nemcsak a termelési adatokon keresztül mérhető: jelentős szociális és kommunális létesítményeket adott környezetének. A BCM-et Villánnyal összekötő vasútvonal bekapcsolta Bere- mendet és a környező falvakat az országos vasúti főútvonal rendszerbe. A gyár vízműrendszere megoldja a környék ezernyi gonddal terhelt vízrendezését is. Beremenden 140, Siklóson 210 új lakás épült. Az új lakótelepeken egyidejűleg iskolák, óvodák, bölcsődék, üzletek kerültek átadásra, amelyek természetesen nemcsak a BCM dolgozóit szolgálják, hanem a környéken lakó sokezer ember életét is átformálják ... Lombosi Jenő Változó élelmiszer* i gazdaság
