Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-25 / 353. szám

Dunántúlt napló 1975. december 25., csütörtök Öt eu alatt építettük.. Az aknaudvaron civiliruhás férfival évődik sisakos, gumi­csizmás társa: nem akarsz...? Év­százada ezzel fogadják a ké- sőnjövőket a leszállásra felké­szült bányászok. Később — a kas felé menet — csak ennyit mondanak: na, megint me­gyünk? A néhány mondat a ré­gi bányászkodás minden keser­vét félelmét magába sűríti. Nem akarsz? — eleged van a porból, melegből, vízből, fül­siketítő zajokból, ízületeket szét- lázó szerszámokból, az utolsó energiád kiszívó szívlapátból, testet-lelket gyötrő sötétből. Megyünk, megint megyünk? — a leomló kövek, az ezer felől leselkedő veszélyek felé . . . Az­tán kifele: megint letelt... A leg-ek bányája A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat peíőd bányaüzemét 1972. szeptember 2-án avatták. Az 1 milliárd forint költséget meg­haladó beruházás az idén már a vállalat termelésének több mint felét adja. A szállító akna tornya 55 méter magas be­tonóriás. A hét méter átmérő­jű, 1150 méter mélységű akna, amelyből 84 ezer kilogramm robbanóanyaggal 85 ezer köb­méter kőzetet robbantottak ki, minden méterében az emberi alkotókészség nagyszerű pél­dáját őrzi. Az egyébként 50 kilométeres sebességgel közlekedő kasok kissé lelassulnak: alakot nyer­nek a száguldásban össze­folyt vastraverzek, az aknát mé­lyítő munkások számára most évek múltán is felismerhetővé válik minden: 1966 itt kapták a vízbetörést, percenként 3 ezer liter víz ömlött az akná­ba. Itt halt meg Penics Alajos - a markoló nyomta agyon ..., itt meg Csák István. A rásza­kadt követ négyen is alig tud­ták legördíteni róla. Jó bányá­szok voltak. Külön fejezetet érdemelnek a cementálck. A mélyítés után — 1970 végén újabb vízbetörést kaptak. Óránként 50 ezer liter víz ömlött az aknába. Akkor még csak a hordó nagyságú bödönben lehetett közlekedni. Gumiruhás bányászok kis csa­pata próbálta a víz ellen fel­venni a harcot, a kötélen füg­gő munkapadról. A fúrógép re­pülő motorra emlékeztető hang­jába időnként belesikoltott a szi­réna, az ember kiabálva is alig tudott szót érteni. S ami­kor leálltak a gépek, a zaj még hosszú másodpercekig vissz­hangzott. A bányászok gémbe- redett ujjaikat, kiázott kezüket a fúrólyukakból kiömlő vízben melegítették, fülükben 5 ezer köbméter levegő száguldása zúgott... Ma száraz az akna A víz elleni küzdelem fontos de csak nagyon kis része an nak a technikai forradalomnak amely a bánya építése és az óta az üzemelés közben zajlik Petőc látványként is különbö zik a régebbi bányáktól: tér vezők az ipari célszerűséget és esztétikumot jól ötvözték, per­sze érdemes volt: a bányában a mecseki érclelőhely legkivá­lóbb minőségű uránércét rejtő fejtések találhatók. fizikai munka megszüntetése, a rezgésártalom veszélyének ki­küszöbölése során egész sor korszerű gépet állítottak mun­kába, az észnek, ügyességnek nagyobb értéke van mint az erőnek, amelyet a régi bányá­szok kivétel nélkül a föld alatt hagytak annakidején ... Lapunk más oldalán hosszú, meredeken emelkedő számso­rok jelzik, hogy Baranya élel­miszergazdasága milyen óriási A Szigetvári Cipőgyár a rekonstrukció eredményeképpen korsze­rű középüzem lett Petőc a leg-ek bányája: leg­mélyebb, legmelegebb, legna­gyobb. A rekordok bányaüzeme is: már az építése közben az aknában, a feltárás közben a bányában újabb és újabb mun­kacsúcsok születtek. A Xl-ik pártkongresszus vágat, amelyet Tancsa József brigádja havi át­lagban 120 méteres előrehala­dással hajtott ki, Állami-díjat szerzett az itt dolgozó mun­kásoknak. Petőcön ma már csak a megszokás mondatja a bányá­szokkal, hogy: nem akarsz? A por elleni védekezés, a nehéz A Mechlabor pécsi gyára dolgozóinak átlagéletkora 23 év tál ló. Pécsett felépült az évi 250 ezer sertés és 60 ezer szorvasmarha feldolgozására al­kalmas húsfeldolgozó, rövide­sen átadják az 50 vagonos hű­tőházat is. Épül a boromfifel- dolgozó, 1975 tavasza óta üze­mel a 80 milliós költséggel épült tejporgyár. A megye élelmiszergazdasá­gában látványos fejlődést ért el a Pannónia sörgyár is: 87 milliós beruházással korszerű­sítették és növelték a sörgyár­tást, létrehozták az évi 77 ezer hektó pepsi-colát előállító üze­met. A IV. ötéves terv időszakában mindkét nagy bányavállalotunknál jelentős erőfeszítéseket tettek nehéz fizikai munka könnyítése, az egészségvédelem érdekében. fejlődésen ment keresztül az elmúlt tervidőszak során. A nö­vénytermesztésben bevezetett termelési rendszerek olyan ter­mésátlagokat eredményeztek, amelyeket korábban kétszer, háromszor nagyobb területen értek el. Az óriási termésmeny- nyiség új tárolási, feldolgozási kapacitások létrehozását tette szükségessé: a szántóföldektől a kenyérgyárig a létesítmények egész sorával gazdagodott Ba­ranya. Mohácson 2000 vagonos, korszerű gabonatároló épült a Duna mentén. A Bólyi Állami Gazdaság vetőmagüzemében olyan méretű beruházást haj­tottak végre, amelynek során az 500—600 vagonra tervezett feldolgozó ma okár 3500 vagon vetőmagot is képes elő­állítani, 1975-ben a gazdaság 230 millió forintos exportjával jelentős mértékben segíti azt a célkitűzést, amely a jövőben hivatott lesz a magyar nemzet- gazdaság fejlődését ismét meg­gyorsítani. Pécsett mintegy 90 millió fo­rintos költséggel felépült a na­pi 48 tonna kapacitású kenyér­gyár. Az élelmiszergazdaság másik ágán is érdemes végigjárni az elmúlt 5 év alatt elkészült léte­sítményeket: 60 új szakosított szarvasmarha telep, 25 ezer sertésférőhely, 36 ezer négyzet- méter alapterületű baromfiis­Huzalok, kapcsolók, ellenál­lások, csillogó fémtestek, mű­szerek. A szerelő asztalokon vi­rágok. Otthonosan berendezkedtek az itt dolgozó lányok-asszo- nyok, akik közül legtöbben egy-két éve azt sem tudták milyen egy forrasztópáka, ma pedig 1000 alkatrészből álló stúdió magnetofonokat gyár­tanak. Mindenütt fiatalok. A „hír­adástechnika" a huszonhárom­évesek gyára, ennyi ugyanis az átlagos életkor. A Mechlabor pécsi gyárát 1971 nyarán kezdték építeni, 1972-ben pedig már 10 millió forintos termelést produkált. Az idén várhatóan 140 millió forint értékben készül SMT— 200-as, amelynek a híre szét­futott már a világba. Az itt ké­szült termékek 95 százaléka ugyanis exportra kerül. A híradástechnika hazánk­ban az egyik legdinamikusab­ban fejlődő iparág, a kert­városi gyár 9000 négyzetmé­teres csarnokával, galvanizáló üzemével, korszerű szociális létesítményeivel az iparág eg^ik jelentős létesítménye Mivel gazdagodott Baranya gazdasága a negyedik ötéves tervben? A számvetés nem köny- nyű. Csaknem kész az új mo­hácsi bútorgyár, duplájára nőtt a termelés a Mohácsi Farost- lemezgyárban, óriásit fejlődött a Szigetvári Cipőgyár önálló vállalattá szerveződött az egész világon keresett ruházati bő­röket előállító Pécsi Bőrgyár, új, üzemekkel gazdagodott a nagyvállalattá fejlődött Kesz­tyűgyár, „régiós" rangot és szerepkört kapott a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat, a TITAN, a TOZÉP, a Baranya- Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat ... Baranya gazdasági életében a számitógépek is egyre na­gyobb szerephez jutnak: az el­múlt öt esztendőben a D£- DÁSZ, a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat és a Műszaki Főiskola új gépeket állított üzembe. Az utóbbi a BCM termelési programjának szervezésében maholnap nélkü­lözhetetlenné válik ... A földmunka gépek 1968. április 1-én kezdtek munkához Beremend határában. A dél­baranyai községet munkások ezrei szállták meg, a BCM épí­tési munkáinak méretei a ce­mentgyártást ismerő beremen- diek számára is meglepőek voltak. Közel félszáz kivitelező vállalat vett részt a több mint 3 milliárd forint költségű épít­kezésen. A Gazdasági Bizottság 1967- ben hozott határozatot az egyedi nagyberuházás építésé­ről, az akkori határozat szerint 1973. június 30-i határidőre kellett volna a gyárnak elké­szülnie. 1972 decemberében azonban a sok géphiba elle­nére mindkét termelővonal üzemelt, s az új gyár már ebben az esztendőben 161 ezer tonna cementet gyártott. 1972 márciusában döntötték a 27 tonnás BELAZ dömperekről az első rakomány mészkövet a törőbe — az építési és város- fejlesztési miniszter erről az eseményről, mint a próbaüze­melés kezdetéről beszélt. Még ugyanebben az eszten­dőben — július 13-án — be­gyújtották a Bercinek keresz­Korszerű körülmények között dol­goznak az Egyesült Izzó új pé­csi üzemében a volt Sopiana Gépgyár dolgozói. telt 40 méter hosszú, három méter átmérőjű 1-es kemencét, majd októberben a hasonló méretű Bernadett is munkába állt. A kemencék begyújtását követően géphibák s más aka­dályok egész sora gátolta a termelést, ennek ellenére 1973- ban már 661 ezer, 1974-ben pedig 860 ezer tonna cementet termelt a BCM. A beépített ter­melőberendezések kapacitása, az új gépeket kezelő munká­sok begyakorlottságának kö­szönhetően 1975-ben már ed­dig is több mint 1 millió tonna 500-as portlandcementet ter­meltek, várhatóan 1 millió 30 ezer tonnával köszöntik az új esztendőt. A beruházás időtartama lé­nyegesen rövidebb, a termelés felfutása pedig egyedülállóan gyors volt. táj A BCM korszerűségben is vetekszik a világon mostaná­ban épült cementgyárakkal. A korszerű technológiával meg­valósult gyár kedvezően befo­lyásolja az egész iparág ter­melési mutatóit, javítja a faj­lagos energiafelhasználást is. Beremenden 1 kilogramm klinker előállítása fele annyi energia felhasználásával tör­ténik, mint az ország más ce­mentgyáraiban. Figyelembe- véve az építőanyagipar, külö­nösen a cementipar energia­éhségét népgazdasági szinten is jelentős tényező ez. Az idei esztendőt még a beruházási programban garantált fajlagos mutatóknál is jobb eredmény­nyel zárták: 7030 MW villamos­energiát, 1360 tonna olajat, ötezer liter benzint, összesen mintegy 3,5 millió forint értékű energiát, illetve energiahordo­zót takarítottak meg. Az új cementgyár megépül- tével hazánkban az egy főre jutó cementtermelés — mely egyik mutatója egy ország gaz­dasági és műszaki fejlettségé­nek — kereken 100 kilogram­mal emelkedett. Csökkent a cementhiány s a cementim­port is. A BCM hatása azonban nem­csak a termelési adatokon ke­resztül mérhető: jelentős szo­ciális és kommunális létesít­ményeket adott környezetének. A BCM-et Villánnyal összekötő vasútvonal bekapcsolta Bere- mendet és a környező falva­kat az országos vasúti főút­vonal rendszerbe. A gyár víz­műrendszere megoldja a kör­nyék ezernyi gonddal terhelt vízrendezését is. Beremenden 140, Siklóson 210 új lakás épült. Az új lakótelepeken egy­idejűleg iskolák, óvodák, böl­csődék, üzletek kerültek át­adásra, amelyek természete­sen nemcsak a BCM dolgozóit szolgálják, hanem a környéken lakó sokezer ember életét is átformálják ... Lombosi Jenő Változó élelmiszer* i gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents