Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-25 / 353. szám
1975. december 25., csütörtök Dünantmt riaplö 3 Anyagi és szellemi erőfeszítéseinket állítsuk céljaink szolgálatába Beszélgetés dr. Nagy József elvtárssalf a Megyei Pártbizottság első titkárával Megyénk közvéleményének1 érdeklődését is felkeltette a párt Központi Bizottságának novemberi ülése, o parlament decemberi tanácskozása, amelyek' átfogó értékelést adtak a negyedik ötéves terv teljesítéséről, az ötödik ötéves terv célkitűzéseiről, népgazdaságunk 1976. évi feladatairól. Hogyan vonatkoztathatók az elhangzott fontos megállapítások: megyénkre? Erről kért tájékoztatást dr. Nagy József elvtárstól, az MSZMP Központi Bizottsága tagjától, a Megyei Pártbizottság első titkárától Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője. A legfontosabb célkitűzések valóra váltak 26 bekötőút építése vált szükségessé, ez a program lényegében megvalósult. 21 bekötőút már elkészült, a hátralévő 5 átadására is rövidesen sor kerülhet. — A Központi Bizottság határozata megállapította, hogy a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban az elmúlt öt évben sikeresen előrehaladt, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósult meg, mely a termelés növekedésének és bővülésének ütemében, a munka termelékenységének emelkedésében mérhető le. A Megyei Pártbizottság e kérdésekkel az elmúlt évek során több alkalommal is foglalkozva, hogyan értékelte Baranya gazdaságának fejlődését a most záruló tervidőszakban? — A negyedik ötéves tervidőszak alatt Baranya megyében is bővültek a társadalom termelőerői, emelkedett a lakosság életszínvonala. A legfontosabb fejlesztési célkitűzések zöme valóra vált. Ennek a fejlődésnek azonban vannak az országostól eltérő sajátosságai, pl.: az ipar és az építőipar termelése mérsékeltebben, a mezőgazdaságé erőteljesebben növekedett. A tervciklus időszakában mintegy 20 milliárd forintot fordítottak beruházásokra Baranyában. Ez az összeg kb. 8 milliárd forinttal több mint a harmadik ötéves tervben. Az eredmények a központilag előírt fejlesztési feladatok, valamint a Megyei Pártbizottság által meghatározott célok többségének megvalósulását mutatják: pl. a Beremendi Cementgyár határidőre történő üzembehelyezése, az ércbánya IV. üzemének termelésbe lépése, az V. bányaüzem munkáinak megkezdése, a megye és ezen belül Pécs ipari szerkezetének fokozatos átalakítása, új iparágak kialakítása, a mező- gazdasági nagyüzemekben megvalósuló 60 új szakosított szarvasmarha- és sertéstelep. A beruházások javuló terv- szerűsége mellett nem mindenütt kielégítő a munkábalépő új kapacitások hatékonysága. Pl.: a tervezett kapacitást nem közelíti meg a Mohácsi Farost- lemezgyár, a tejhiány miatt csak szakaszosan üzemel a pécsi tejporgyár. Néhány beruházásnál túllépték a megvalósítás tervezett időtartamát és így azok befejezése az ötödik ötéves terv időszakára húzódnak át. Az ipar fejlődése az elmúlt öt évben ellentmondásos volt. Az új üzemek és rekonstrukciók révén gyarapodott, sokoldalúbbá vált a termékszerkezet, javultak a munkafeltételek és nőtt a munkások szak- képzettsége. Ugyanakkor a termelés csak lassú ütemben emelkedett, a termelékenység stagnált, a holtmunka hatékonysága pedig rosszabbodott. Az ipar termelése a negyedik ötéves terv éveiben lassúbb ütemben (évente átlagosan 1,2 százalékkal) növekedett, mint az előző tervidőszakban (4,0 százalék). A termelés ágazatonként nagymértékben differenciálódott: a szén termelése 5 év alatt 27 százalékkal csökkent, a feldolgozóiparé ugyanakkor 37,9 százalékkal nőtt. Nem javult a kapacitáskihasználás, miután az 1971. évi 1,49 átlagos műszakszámmal szemben 1974-ben 1,47 volt a műszakkihasználás mutatója. E tekintetben a könnyűiparban volt nagyobb mérvű romlás, mert a zömében nőket foglalkoztató vállalatoknál a több műszak megszervezése egyre nehezebb. Nem lehetünk elégedettek a termelékenység helyzetével sem, miután az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1975- ben 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint' 5 évvel korábban. Bányászat nélkül számítva a termelékenység azonban valamelyest javult és emelkedése 1971—75 között évente 3,7 százalékot tett ki. A termelő ágak közül a mezőgazdaságban történt a legnagyobb előrelépés az elmúlt öt évben. A terv országosan a mezőgazdasági bruttó termelési érték 15—18 százalékos növekedését irányozta elő, Baranya megyében pedig 18 százalékos növekedést vártunk. A tervezett eredményt az utolsó két év mostoha időjárása ellenére is elérte megyénk mezőgazdasága. A mezőgazdaságban lényeges előrelépést jelentett és erőteljes termésátlag-növekedést eredményezett a korszerű termelési technológiák, rendszerek bevezetése. 1970-hez képest a búza termésátlaga 1974-re 75 százalékkal, a kukoricáé 20 százalékkal, a cukorrépáé 30 százalékkal nőtt. Az országos átlagot meghaladó fejlesztések eredményeként 25 ezer szarvasmarha-férőhely, 92 ezer sertésférőhely és 36 ezer négyzetméter ba- romfiférőhely került üzem behelyezésre. A szarvasmarha-állomány öt év alatt 11 százalékkal, a sertésállomány 26 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy 1974 második felétől kezdődően megtört a növekedés lendülete. — As elmúlt öt év egyik fontos eredménye, hogy előrehaladás történt a területfejlesztésben, melynek következtében tovább fejlődtek megyénk városai, számos község elindult a városiasodás útján, a lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. Hogyan mérhető le ez a fejlődés? — Bár a növekvő igényekkel nem mindig tartott lépést az infrastrukturális hálózat, számos új létesítmény e téren is fejlődést eredményezett. Pl.: az ipari beruházások elősegítették a termelőerők arányosabb területi elhelyezkedését, miután az állóeszközök bővülése nem a hagyományos iparközpontokban, Pécsett és Komlón, hanem kisebb városainkban, Mohácson és Szigetváron és néhány nagy létesítmény üzembe helyezése révén, a siklósi és pécsi járás egyes területein volt gyorsabb ütemű. A községek helyzetének javulásához sorolhatjuk azt is, hogy teljesítettük a negyedik ötéves terv azon célkitűzését, hogy valamennyi 200 főt meghaladó népességű község bekötőúttal rendelkezzék. Ehhez Baranyában öt év alatt Javultak a lakosság életkörülményei — A lakosság életszínvonalának emelkedésére, az életkörülmények javulására kedvezően hatottak a központi béremelések, a társadalmi juttatások bővülése, a lakásépítési program teljesítése, a tervezettnél több óvodai férőhely létesítése. Milyen előrehaladásról adhatunk számot a megyében? — A fejlődés bizonyítékaként mindenekelőtt a foglalkoztatottság szintjét kell megemlíteni. Baranya megye aktív keresőinek száma jelenleg mintegy 210 ezer fő, 7000 fővel több mint 1970-ben volt. A lakosság anyagi helyzetének javulásában igen jelentős az a körülmény, hogy a IV. ötéves terv időszakában a megye lakosságának készpénz-bevétele összesen 54 százalékkal, éves átlagban 9 százalékkal emelkedett. Ármunkából származó jövedelmeken belül a munkások és alkalmazottak bér és bérjellegű bevétele évente átlagosan 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági munkával ösz- szefüggő bevételek 9,6 százalékkal emelkednek. Az elmúlt öt év során különösen a pénz- beni társadalmi juttatások növekedése volt erőteljes. Szociálpolitikai céljainknak megfelelően 13,3 százalékot tett ki az évi átlagos fejlődés, amely elsősorban a gyermekes családok és nyugdíjasok jövedelmi helyzetét javította. Az életkörülmények javulását bizonyítja az is, hogy megyénkben öt év alatt 13 800 új lakás épült, amely 400-zal több mint a tervezett. A községekben a tervezettnél jóval több, 3500-zal szemben 5000, Pécsett viszont kevesebb, 7100-zal szemben 6400 épült. Ez a lemaradás a következő évek munkáját tekintve több szempontból fokozott figyelmet érdemel: a kormány 130 millió forintos külön támogatása ellenére sem teljesült a célcsoportos lakásépítkezések előirányzata, de a magánerős lakásépítkezések kibontakoztatásának előfeltételeit sem sikerült megteremteni. A tekintélyes számot képviselő 13 800 megépült lakás ellenére — országos viszonylatban rosszul állunk. Ugyanis a 10 000 lakosra jutó lakásépítkezések számát tekintve Baranya a negyedik ötéves terv időszaka alatt a megyék közt a legutolsó helyen áll. Az utóbbi években szép eredményeket értünk el az óvodaépítés terén, a nagyfokú társadalmi összefogással az 1535 óvodai férőhely helyett 3300 épült meg. — A Központi Bizottság megállapította, hogy a beruházások megvalósításának hatékonysága nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és kivitelezők egyetemes ‘felelőssége, nem megfelelő együttműködésük. Külön foglalkozott az építőipar tevékenységével, hangsúlyozva, hogy az iparág, előrehaladása ellenére fontos épitésigényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. Mindezekről az elmúlt tervidőszakban megyénkben is sok szó esett. — Az elmúlt öt év során nagy és feszített feladatot oldott meg az építőipar, amely megyénkben ez idő alatt ösz- szesen kb. 6,9 milliárd forint összegű munkát végzett Az építőipar termelésének évenkénti átlagos növekedése öszszehasonlítható árakor» számolva mintegy 2,8 százalékot tett ki. Ez sajnos kevesebb a megelőző ötéves terv során elért fejlődésnél, amikor az évenkénti növekedési ütem 4,7 százalék volt. A termelés mérsékelt növekedése az igények ingadozásával is összefüggött, pl.: a terv első évében még 295 millió forint értékű megrendelést utasított el a megyei állami építőipar. 1972-ben átmeneti kapacitásfelesleg, majd a következő két évben kiegyensúlyozott állapot következett be. A tervidőszak végén újra kapacitáshiány jelentkezett, jóllehet az utolsó évben az építőipar mintegy 7 százalékos termelési volumen-növekedést ért el. Az építőipar tevékenységének tervszerűségét továbbra is gyakori átadási késedelmek gátolták. A legfontosabb területeken, a nagyberuházásoknál és a célcsoportos állami lakás- építkezéseknél azonban a szerződéses átadási határidők betartására gondot fordítottak. Miután a foglalkoztatottak száma az építőiparban az elmúlt öt év alatt nem nőtt, a termelés bővítését túlnyomó- részt a termelékenység növekedése tette lehetővé. Ezt — többek között — elősegítette a gépesítés, a fejlettebb technika is. Pl.: a panelüzem rekonstrukciója, az alagútzsalus építési technológia bevezetése, korszerűbb szerkezetek alkalmazása stb. A fejlettebb technológiák azonban nem mindig eredményezték az építési határidők lerövidítését Pl.: az egy panellakásra jutó átlagos kivitelezési idő az 1970, évi 9 napról kb. 14 napra nőtt, jóllehet a műszaki feladatok nem lettek nagyobbak. Nagyobb figyelmet a termékszerkezetre — Kialakultak az ötödik ötéves terv főbb célkitűzései. Ez alkalommal azonban még ne tekintsünk távolba, inkább a tervidőszak első évének megyei feladatairól érdeklődnék, amelyek jelentős erőfeszítéseket követelnek meg mindenkitől. Elsőként arról kérem véleményét, hogyan biztosítható a gazdaságos és verseny- képes, az exportra alkalmas termékek arányának növelése, a gazdaságtalan termékek gyártásának csökkentése? Az ötödik ötéves terv egyik lényeges alapvonása az olyan ipari termékszerkezet kialakítása, amely a belföldi ellátás maqasabb szintű biztosítása mellett növeli nemzetközi versenyképességünket. Megyénkben már az utóbbi két évben is tapasztalható volt a vállalatok ez irányú törekvése, amelynek eredményei az új és korszerűbb termékek megjelenésében mutatkoztak meg. Most tulajdonképpen ezt a vállalatpolitikát kellene tovább erősíteni. A közqazdaságr környezet is erre ösztönöz, mert az erősen differenciált ágazati sajátosságokat is figyelembe vevő új szabályozó rendszer alapján azok a vállalatok élveznek előnyt, amelyek csökkentik, vagy leállítják a gazdaságtalannak bizonyult termékeik' gyártását és a piac igényeit kieléqítő korszerűt, újat szorgalmazzák. A mi megyénk gazdaságában ennek jelentőségét az is növeli, hogy az ipar termékeinek több mint 20 százaléka kerül exportra. Hasonló arányú a mezőgazdasági termékek kivitele is. Sok jó példát lehetne már most is meqemlíteni a megváltozott gondolkodásmód bizonyítására, de úgy vélem, jobbon ki kellene használni azokat a beruházási forrásokat, amelyeket a kormány a gyorsan megtérülő és a termék- szerkezet korszerűsítését elősegítő fejlesztésekre biztosít. — Milyen intézkedések szüksé- gesek a munkaerőgazdálkodás javítása, tervszerű átcsoportosítása, az adminisztratív létszám csökkentése, a munkafegyelem erősítése érdekében? — Ismert dolog az, hogy a munkaerőtartallékiaink1 részben a foglalkoztatottságnak a korábbi erőteljes növekedése miatt megcsappantak. Ezért a következő tervidőszakban a korábbiakhoz képest mind országosan, mind megyénkben lényegesen kevesebb új munkaerő belépésével számolhatunk. Emellett — amint a termelékenység stagnálása is mutatja — nem kielégítő a meglévő munkaerővel való gazdálkodás sem. Sok a termelés közbeni állásidő, magas a kieső műszakok száma, nem kielégítő a munkaerő racionális foglalkoztatása,- még mindig magas az időbérben dolgozók aránya, nem csökkent az alkalmazottak száma, nem kielégítő a munkafegyelem, sok esetben hiányzik, vagy csak .formális a normaka rbanta rtás. A felsoroltak egyértelműen határo.zott és széles körű intézkedéseket igényelnek. Tovább kell folytatni a munka- és üzemszervezési tevékenységet. Ezt a munkát jobban kell kapcsolni a gazdaságpolitikai célkitűzésekhez, a hatékonyság javításához. Felül kell vizsgálni a munkanormákat — és ami a leglényegesebb — üzemen, vállalaton belül és egyes vállalatok között oda kell átcsoportosítani a munkaerőt, ahol a leghatékonyabb módon tudjuk hasznosítani. Nem lehet azt tudomásul venni, hogy amíg a korszerű technikával működő, versenyképes termékeket előállító üzemek szakmunkáshiány- nyol küzdenek, ugyanakkor más — állandó profilkereséssel küszködő — kisüzemek ilyen munkaerőt igen alacsony hatékonysággal foglalkoztassanak. A következő hetekben — amint már ez ismertté vált — kormányintézkedések, rendeletek jelennek meg, amelyek a munkaerőgazdálkodás megjavítását, a munkaerő átcsoportosítását, a munkafegyelem erősítését, a táppénzfegyelem javítását, az adminisztrációs létszám ésszerű csökkentését szabályozzák, illetve írják elő. Ezekhez kell majd igazítanunk saját megyei feladatainkat is. — Nagyon fontos feladat a takarékos gazdálkodás erősítése, az energia és a nyersanyagok észszerű felhasználásának erősítése. Mit kell tenni ezek érdekében a vállalatainknak? — A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát követően megyénkben a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodósában a legszámottevőbb intézkedések és eredmények a takarékosság terén születtek. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a vállalatok többségében megértették a takarékosság jelentőségét és szükségességét Az eddig tett intézkedések kiterjednek az anyagnormák felülvizsgálatára, a hulladékanyagok hasznosítására; a tervezés és felhasználás összhangjának biztosítósára; anyagok és energiahordozók helyettesítésére Különösen nagy figyelmet fordítottak a vállalatok az importanyagokkal, a tüzelőolajjal, valamint egyéb energiahordozókkal való racionálisabb gazdálkodásra. A feladatunk az, hogy a gazdálkodásban továbbra is érvényesítsük a takarékosság követelményeit és e vonatkozásban olyan előremutató terveket készítsünk, amelyek biztosítják az optimális anyagellátást, az energiával és munkaerővel való ésszerű gazdálkodást. Mindenkitől fegyelmezett munkát várunk — Ax év végén, az új esztendő küszöbén, mit vár Nagy elvtárs megyénk pártszervezeteitől, dolgozóitál az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításában? — Az ötödik ötéves, valamint az 1976-os terv megvalósítása megyénk minden dolgozójától fegyelmezett munkát követel. Valamennyiünk közös érdeke, hogy az anyagi és szellemi erőket, adottságainkat a tervben foglalt célok szolgálatába állítsuk. Azt várjuk, hogy valamennyi közösségben — vállalatnál és szövetkezetnél — szorgalmas termelő tevékenység folyjék, felhasználva a szocialista munkaverseny-mozgalom előrevivő erejét! A gazdasági építőmunkában, a célok egységes értelmezésében és megvalósításában nagy felelősség hárul a párttagokra és pártszervezetekre. A párt joggal várja el, hogy a kommunisták következetesen képviseljék gazdaságpolitikánkat és személyes helytállással mutassanak példát a munkában. A pártszervezeteknek ezért erősíteniük kell szervező- és ellenőrző tevékenységüket, támogatni a terv megvolósításán dolgozó qazdasági vezetőket. Bővíteni kell a dolgozók tájékoztatását, kibontakoztatni kezdeményező készségüket, erősíteni az egészséges kritikai szellemet. Amikor ezekre a gondolatokra hívom fel megyénk dolgozóinak figyelmét, a közelgő 1976-os év alkalmából megyénk valamennyi lakosának eredményekben, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok.
