Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-25 / 353. szám

1975. december 25., csütörtök Dünantmt riaplö 3 Anyagi és szellemi erőfeszítéseinket állítsuk céljaink szolgálatába Beszélgetés dr. Nagy József elvtárssalf a Megyei Pártbizottság első titkárával Megyénk közvéleményének1 érdeklődését is felkeltette a párt Központi Bizottságának novemberi ülése, o parlament decembe­ri tanácskozása, amelyek' átfogó értékelést adtak a negyedik ötéves terv teljesítéséről, az ötödik ötéves terv célkitűzéseiről, népgazdaságunk 1976. évi feladatairól. Hogyan vonatkoztatha­tók az elhangzott fontos megállapítások: megyénkre? Erről kért tájékoztatást dr. Nagy József elvtárstól, az MSZMP Központi Bizottsága tagjától, a Megyei Pártbizottság első titkárától Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője. A legfontosabb célkitűzések valóra váltak 26 bekötőút építése vált szük­ségessé, ez a program lénye­gében megvalósult. 21 bekö­tőút már elkészült, a hátralé­vő 5 átadására is rövidesen sor kerülhet. — A Központi Bizottság hatá­rozata megállapította, hogy a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban az elmúlt öt évben sikeresen előrehaladt, az előirányzatok többsége a ko­rábbinál nagyobb tervszerűséggel valósult meg, mely a termelés nö­vekedésének és bővülésének üte­mében, a munka termelékenységé­nek emelkedésében mérhető le. A Megyei Pártbizottság e kérdé­sekkel az elmúlt évek során több alkalommal is foglalkozva, ho­gyan értékelte Baranya gazdasá­gának fejlődését a most záruló tervidőszakban? — A negyedik ötéves terv­időszak alatt Baranya megyé­ben is bővültek a társadalom termelőerői, emelkedett a la­kosság életszínvonala. A leg­fontosabb fejlesztési célkitűzé­sek zöme valóra vált. Ennek a fejlődésnek azonban vannak az országostól eltérő sajátos­ságai, pl.: az ipar és az építő­ipar termelése mérsékelteb­ben, a mezőgazdaságé erő­teljesebben növekedett. A tervciklus időszakában mintegy 20 milliárd forintot fordítottak beruházásokra Ba­ranyában. Ez az összeg kb. 8 milliárd forinttal több mint a harmadik ötéves tervben. Az eredmények a központilag elő­írt fejlesztési feladatok, vala­mint a Megyei Pártbizottság által meghatározott célok többségének megvalósulását mutatják: pl. a Beremendi Ce­mentgyár határidőre történő üzembehelyezése, az ércbánya IV. üzemének termelésbe lépé­se, az V. bányaüzem munkái­nak megkezdése, a megye és ezen belül Pécs ipari szerkeze­tének fokozatos átalakítása, új iparágak kialakítása, a mező- gazdasági nagyüzemekben megvalósuló 60 új szakosított szarvasmarha- és sertéstelep. A beruházások javuló terv- szerűsége mellett nem minde­nütt kielégítő a munkábalépő új kapacitások hatékonysága. Pl.: a tervezett kapacitást nem közelíti meg a Mohácsi Farost- lemezgyár, a tejhiány miatt csak szakaszosan üzemel a pécsi tejporgyár. Néhány be­ruházásnál túllépték a megva­lósítás tervezett időtartamát és így azok befejezése az ötödik ötéves terv időszakára húzód­nak át. Az ipar fejlődése az elmúlt öt évben ellentmondásos volt. Az új üzemek és rekonstruk­ciók révén gyarapodott, sok­oldalúbbá vált a termékszer­kezet, javultak a munkafelté­telek és nőtt a munkások szak- képzettsége. Ugyanakkor a termelés csak lassú ütemben emelkedett, a termelékenység stagnált, a holtmunka haté­konysága pedig rosszabbodott. Az ipar termelése a negye­dik ötéves terv éveiben las­súbb ütemben (évente átlago­san 1,2 százalékkal) növeke­dett, mint az előző tervidő­szakban (4,0 százalék). A ter­melés ágazatonként nagymér­tékben differenciálódott: a szén termelése 5 év alatt 27 százalékkal csökkent, a feldol­gozóiparé ugyanakkor 37,9 százalékkal nőtt. Nem javult a kapacitáski­használás, miután az 1971. évi 1,49 átlagos műszakszámmal szemben 1974-ben 1,47 volt a műszakkihasználás mutatója. E tekintetben a könnyűiparban volt nagyobb mérvű romlás, mert a zömében nőket foglal­koztató vállalatoknál a több műszak megszervezése egyre nehezebb. Nem lehetünk elégedettek a termelékenység helyzetével sem, miután az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 1975- ben 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint' 5 évvel korábban. Bányászat nélkül számítva a termelékenység azonban va­lamelyest javult és emelkedé­se 1971—75 között évente 3,7 százalékot tett ki. A termelő ágak közül a me­zőgazdaságban történt a leg­nagyobb előrelépés az elmúlt öt évben. A terv országosan a mezőgazdasági bruttó ter­melési érték 15—18 százalékos növekedését irányozta elő, Ba­ranya megyében pedig 18 százalékos növekedést vártunk. A tervezett eredményt az utol­só két év mostoha időjárása ellenére is elérte megyénk mezőgazdasága. A mezőgaz­daságban lényeges előrelépést jelentett és erőteljes termés­átlag-növekedést eredménye­zett a korszerű termelési tech­nológiák, rendszerek beveze­tése. 1970-hez képest a búza termésátlaga 1974-re 75 szá­zalékkal, a kukoricáé 20 szá­zalékkal, a cukorrépáé 30 szá­zalékkal nőtt. Az országos átlagot megha­ladó fejlesztések eredménye­ként 25 ezer szarvasmarha-fé­rőhely, 92 ezer sertésférőhely és 36 ezer négyzetméter ba- romfiférőhely került üzem be­helyezésre. A szarvasmarha-ál­lomány öt év alatt 11 száza­lékkal, a sertésállomány 26 százalékkal nőtt annak ellené­re, hogy 1974 második felétől kezdődően megtört a növeke­dés lendülete. — As elmúlt öt év egyik fontos eredménye, hogy előrehaladás történt a területfejlesztésben, melynek következtében tovább fej­lődtek megyénk városai, számos község elindult a városiasodás út­ján, a lakosság életkörülményei­ben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. Hogyan mérhető le ez a fejlődés? — Bár a növekvő igényekkel nem mindig tartott lépést az infrastrukturális hálózat, szá­mos új létesítmény e téren is fejlődést eredményezett. Pl.: az ipari beruházások elősegí­tették a termelőerők arányo­sabb területi elhelyezkedését, miután az állóeszközök bővü­lése nem a hagyományos ipar­központokban, Pécsett és Komlón, hanem kisebb váro­sainkban, Mohácson és Szi­getváron és néhány nagy lé­tesítmény üzembe helyezése révén, a siklósi és pécsi járás egyes területein volt gyorsabb ütemű. A községek helyzeté­nek javulásához sorolhatjuk azt is, hogy teljesítettük a ne­gyedik ötéves terv azon célki­tűzését, hogy valamennyi 200 főt meghaladó népességű köz­ség bekötőúttal rendelkezzék. Ehhez Baranyában öt év alatt Javultak a lakosság életkörülményei — A lakosság életszínvonalá­nak emelkedésére, az életkörül­mények javulására kedvezően ha­tottak a központi béremelések, a társadalmi juttatások bővülése, a lakásépítési program teljesítése, a tervezettnél több óvodai férő­hely létesítése. Milyen előrehala­dásról adhatunk számot a megyé­ben? — A fejlődés bizonyítéka­ként mindenekelőtt a foglal­koztatottság szintjét kell meg­említeni. Baranya megye aktív keresőinek száma jelenleg mintegy 210 ezer fő, 7000 fő­vel több mint 1970-ben volt. A lakosság anyagi helyzetének javulásában igen jelentős az a körülmény, hogy a IV. ötéves terv időszakában a megye la­kosságának készpénz-bevétele összesen 54 százalékkal, éves átlagban 9 százalékkal emel­kedett. Ármunkából származó jövedelmeken belül a munká­sok és alkalmazottak bér és bérjellegű bevétele évente át­lagosan 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági munkával ösz- szefüggő bevételek 9,6 száza­lékkal emelkednek. Az elmúlt öt év során különösen a pénz- beni társadalmi juttatások nö­vekedése volt erőteljes. Szo­ciálpolitikai céljainknak meg­felelően 13,3 százalékot tett ki az évi átlagos fejlődés, amely elsősorban a gyermekes családok és nyugdíjasok jö­vedelmi helyzetét javította. Az életkörülmények javulá­sát bizonyítja az is, hogy me­gyénkben öt év alatt 13 800 új lakás épült, amely 400-zal több mint a tervezett. A községek­ben a tervezettnél jóval több, 3500-zal szemben 5000, Pécsett viszont kevesebb, 7100-zal szemben 6400 épült. Ez a le­maradás a következő évek munkáját tekintve több szem­pontból fokozott figyelmet ér­demel: a kormány 130 millió forintos külön támogatása el­lenére sem teljesült a célcso­portos lakásépítkezések elő­irányzata, de a magánerős lakásépítkezések kibontakozta­tásának előfeltételeit sem sike­rült megteremteni. A tekintélyes számot képvi­selő 13 800 megépült lakás el­lenére — országos viszonylat­ban rosszul állunk. Ugyanis a 10 000 lakosra jutó lakásépít­kezések számát tekintve Bara­nya a negyedik ötéves terv időszaka alatt a megyék közt a legutolsó helyen áll. Az utóbbi években szép eredményeket értünk el az óvodaépítés terén, a nagyfokú társadalmi összefogással az 1535 óvodai férőhely helyett 3300 épült meg. — A Központi Bizottság megál­lapította, hogy a beruházások megvalósításának hatékonysága nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és kivitele­zők egyetemes ‘felelőssége, nem megfelelő együttműködésük. Kü­lön foglalkozott az építőipar te­vékenységével, hangsúlyozva, hogy az iparág, előrehaladása ellené­re fontos épitésigényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kel­lő mértékben munkájának haté­konysága, minősége. Mindezekről az elmúlt tervidőszakban me­gyénkben is sok szó esett. — Az elmúlt öt év során nagy és feszített feladatot ol­dott meg az építőipar, amely megyénkben ez idő alatt ösz- szesen kb. 6,9 milliárd forint összegű munkát végzett Az építőipar termelésének éven­kénti átlagos növekedése ösz­szehasonlítható árakor» számol­va mintegy 2,8 százalékot tett ki. Ez sajnos kevesebb a meg­előző ötéves terv során elért fejlődésnél, amikor az évenkén­ti növekedési ütem 4,7 száza­lék volt. A termelés mérsékelt növekedése az igények ingado­zásával is összefüggött, pl.: a terv első évében még 295 mil­lió forint értékű megrendelést utasított el a megyei állami építőipar. 1972-ben átmeneti kapacitásfelesleg, majd a kö­vetkező két évben kiegyensú­lyozott állapot következett be. A tervidőszak végén újra kapa­citáshiány jelentkezett, jóllehet az utolsó évben az építőipar mintegy 7 százalékos termelési volumen-növekedést ért el. Az építőipar tevékenységének tervszerűségét továbbra is gya­kori átadási késedelmek gátol­ták. A legfontosabb területe­ken, a nagyberuházásoknál és a célcsoportos állami lakás- építkezéseknél azonban a szer­ződéses átadási határidők be­tartására gondot fordítottak. Miután a foglalkoztatottak száma az építőiparban az el­múlt öt év alatt nem nőtt, a termelés bővítését túlnyomó- részt a termelékenység növe­kedése tette lehetővé. Ezt — többek között — elősegítette a gépesítés, a fejlettebb techni­ka is. Pl.: a panelüzem re­konstrukciója, az alagútzsalus építési technológia bevezetése, korszerűbb szerkezetek alkal­mazása stb. A fejlettebb tech­nológiák azonban nem mindig eredményezték az építési ha­táridők lerövidítését Pl.: az egy panellakásra jutó átlagos kivitelezési idő az 1970, évi 9 napról kb. 14 napra nőtt, jól­lehet a műszaki feladatok nem lettek nagyobbak. Nagyobb figyelmet a termékszerkezetre — Kialakultak az ötödik ötéves terv főbb célkitűzései. Ez alka­lommal azonban még ne tekint­sünk távolba, inkább a tervidő­szak első évének megyei felada­tairól érdeklődnék, amelyek jelen­tős erőfeszítéseket követelnek meg mindenkitől. Elsőként arról ké­rem véleményét, hogyan biztosít­ható a gazdaságos és verseny- képes, az exportra alkalmas ter­mékek arányának növelése, a gazdaságtalan termékek gyártá­sának csökkentése? Az ötödik ötéves terv egyik lényeges alapvonása az olyan ipari termékszerkezet kialakítá­sa, amely a belföldi ellátás maqasabb szintű biztosítása mellett növeli nemzetközi ver­senyképességünket. Megyénk­ben már az utóbbi két évben is tapasztalható volt a vállala­tok ez irányú törekvése, amely­nek eredményei az új és kor­szerűbb termékek megjelené­sében mutatkoztak meg. Most tulajdonképpen ezt a vállalat­politikát kellene tovább erősí­teni. A közqazdaságr környezet is erre ösztönöz, mert az erő­sen differenciált ágazati sajá­tosságokat is figyelembe vevő új szabályozó rendszer alap­ján azok a vállalatok élveznek előnyt, amelyek csökkentik, vagy leállítják a gazdaságta­lannak bizonyult termékeik' gyártását és a piac igényeit kieléqítő korszerűt, újat szorgal­mazzák. A mi megyénk gazda­ságában ennek jelentőségét az is növeli, hogy az ipar termé­keinek több mint 20 százaléka kerül exportra. Hasonló arányú a mezőgazdasági termékek ki­vitele is. Sok jó példát lehetne már most is meqemlíteni a megvál­tozott gondolkodásmód bizo­nyítására, de úgy vélem, job­bon ki kellene használni azo­kat a beruházási forrásokat, amelyeket a kormány a gyor­san megtérülő és a termék- szerkezet korszerűsítését előse­gítő fejlesztésekre biztosít. — Milyen intézkedések szüksé- gesek a munkaerőgazdálkodás ja­vítása, tervszerű átcsoportosítása, az adminisztratív létszám csök­kentése, a munkafegyelem erősí­tése érdekében? — Ismert dolog az, hogy a munkaerőtartallékiaink1 részben a foglalkoztatottságnak a ko­rábbi erőteljes növekedése miatt megcsappantak. Ezért a következő tervidőszakban a ko­rábbiakhoz képest mind or­szágosan, mind megyénkben lé­nyegesen kevesebb új munka­erő belépésével számolhatunk. Emellett — amint a termelé­kenység stagnálása is mutatja — nem kielégítő a meglévő munkaerővel való gazdálkodás sem. Sok a termelés közbeni állásidő, magas a kieső mű­szakok száma, nem kielégítő a munkaerő racionális foglalkoz­tatása,- még mindig magas az időbérben dolgozók aránya, nem csökkent az alkalmazot­tak száma, nem kielégítő a munkafegyelem, sok esetben hiányzik, vagy csak .formális a normaka rbanta rtás. A felsoroltak egyértelműen határo.zott és széles körű intéz­kedéseket igényelnek. Tovább kell folytatni a munka- és üzemszervezési tevékenységet. Ezt a munkát jobban kell kap­csolni a gazdaságpolitikai cél­kitűzésekhez, a hatékonyság javításához. Felül kell vizsgálni a munkanormákat — és ami a leglényegesebb — üzemen, vállalaton belül és egyes vál­lalatok között oda kell átcso­portosítani a munkaerőt, ahol a leghatékonyabb módon tudjuk hasznosítani. Nem lehet azt tudomásul venni, hogy amíg a korszerű technikával működő, versenyképes termékeket előál­lító üzemek szakmunkáshiány- nyol küzdenek, ugyanakkor más — állandó profilkereséssel küszködő — kisüzemek ilyen munkaerőt igen alacsony ha­tékonysággal foglalkoztassanak. A következő hetekben — amint már ez ismertté vált — kormányintézkedések, rendele­tek jelennek meg, amelyek a munkaerőgazdálkodás megjaví­tását, a munkaerő átcsoporto­sítását, a munkafegyelem erő­sítését, a táppénzfegyelem ja­vítását, az adminisztrációs lét­szám ésszerű csökkentését sza­bályozzák, illetve írják elő. Ezek­hez kell majd igazítanunk sa­ját megyei feladatainkat is. — Nagyon fontos feladat a ta­karékos gazdálkodás erősítése, az energia és a nyersanyagok ész­szerű felhasználásának erősítése. Mit kell tenni ezek érdekében a vállalatainknak? — A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát kö­vetően megyénkben a vállala­tok, szövetkezetek gazdálkodó­sában a legszámottevőbb in­tézkedések és eredmények a takarékosság terén születtek. Ebben nagy szerepe van an­nak, hogy a vállalatok több­ségében megértették a takaré­kosság jelentőségét és szüksé­gességét Az eddig tett intézkedések kiterjednek az anyagnormák fe­lülvizsgálatára, a hulladékanya­gok hasznosítására; a tervezés és felhasználás összhangjának biztosítósára; anyagok és ener­giahordozók helyettesítésére Különösen nagy figyelmet for­dítottak a vállalatok az import­anyagokkal, a tüzelőolajjal, va­lamint egyéb energiahordozók­kal való racionálisabb gazdál­kodásra. A feladatunk az, hogy a gazdálkodásban továbbra is érvényesítsük a takarékosság követelményeit és e vonatko­zásban olyan előremutató ter­veket készítsünk, amelyek biz­tosítják az optimális anyagel­látást, az energiával és mun­kaerővel való ésszerű gazdál­kodást. Mindenkitől fegyelmezett munkát várunk — Ax év végén, az új esztendő küszöbén, mit vár Nagy elvtárs megyénk pártszervezeteitől, dol­gozóitál az előttünk álló felada­tok sikeres megvalósításában? — Az ötödik ötéves, valamint az 1976-os terv megvalósítása megyénk minden dolgozójától fegyelmezett munkát követel. Valamennyiünk közös érdeke, hogy az anyagi és szellemi erő­ket, adottságainkat a tervben foglalt célok szolgálatába ál­lítsuk. Azt várjuk, hogy vala­mennyi közösségben — válla­latnál és szövetkezetnél — szorgalmas termelő tevékenység folyjék, felhasználva a szocia­lista munkaverseny-mozgalom előrevivő erejét! A gazdasági építőmunkában, a célok egységes értelmezésé­ben és megvalósításában nagy felelősség hárul a párttagokra és pártszervezetekre. A párt joggal várja el, hogy a kom­munisták következetesen képvi­seljék gazdaságpolitikánkat és személyes helytállással mutas­sanak példát a munkában. A pártszervezeteknek ezért erősí­teniük kell szervező- és ellen­őrző tevékenységüket, támogat­ni a terv megvolósításán dol­gozó qazdasági vezetőket. Bő­víteni kell a dolgozók tájékoz­tatását, kibontakoztatni kezde­ményező készségüket, erősíteni az egészséges kritikai szelle­met. Amikor ezekre a gondola­tokra hívom fel megyénk dol­gozóinak figyelmét, a közelgő 1976-os év alkalmából me­gyénk valamennyi lakosának eredményekben, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok.

Next

/
Thumbnails
Contents