Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-20 / 348. szám

Kézimunkádon al Mohácsról Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja téli ülésszaka Elfogadták az 1976. évi költségvetést Pénteken délelőtt a Parla­mentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lo- sonczi Pál, a Magyár Népköztár. saság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Focit lenö, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti pá­holyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált diplomá­ciai testületek több vezetője és tagja. Az ülést Péter János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Bejelentette: az elfoga­dott napirendnek megfelelően hozzálátnak a Magyar Nép- köztársaság 1976. évi állami költségvetéséről szóló törvény- tervezet megvitatásához. Ezután Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter tartotta meg ex­pozéját. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Tisztelt Országqyűlés! Az 1976. évi költségvetési ja­vaslat az ötéves és az éves népgazdasági terv céljaival összhangban, azokkal párhuza­mosan készült. Az előirányzatok kialakításakor az idei év gaz­dálkodásának elemzéséből in­dultunk ki. Az 1975. évben gazdaságunk a tervezett ütemben fejlődött, a társadalmi termelés várha­tóan 5,5—6,0 százalékkal, a nemzeti jövedelem 5,0—5,5 szá­zalékkal nő. Ez a növekedés 6 százalékkal nagyobb álló­eszköz-állománnyal valósul meg, miközben az anyagi termelés­ben foglalkoztatottak száma csaknem változatlan. Az ipari termelés várakozá­saink szerint alakul, összesen 6 százalékkal bővül. Az építő­ipar teljesítménye 5 százalékkal növekszik, tervét azonban nem tudja maradéktalanul teljesíte­ni. Leqdinamikusabban a gép­ipar és a vegyipar fejlődik. A vállalatoknál megvalósult szervezési és takarékossági in­tézkedések nyomán ■ némileg csökkentek a termelési költsé­gek és nőtt a nyereség. A nép­gazdaság szigorúbb mércéjével mérve azonban a gazdasági hatékonyság gyorsabb javulásá­ra lett volna szükség. A mezőgazdasáq termelése a kedvezőjlen nyári időjárás miatt csak 1 százalékkal halad­ta meg az előző évit. A lakos­ság élelmiszerellátása kiegyen­súlyozott volt, kivitelre azonban mind növényi, mind állati ter­mékből kevesebb jutott, mint amennyire tavasszal, de még a nyár elején is számítottunk. , Legfőbb népgazdasági gon­dunk az, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerült számot­tevően javítani ó nemzeti jöve­delem termelésének és fel- használásának összhangját. Is­mert, hogy az elmúlt években a külkereskedelemben jelentős árveszteségek érték népgazda­ságunkat. A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék helyett az előző évinél mintegy 13 száza­lékkal, kb. 16 milliárd forinttal több anyagi értéket adtunk be­ruházásokra. A készletek az indokoltnál nagyobb hányadát kötötték le a társadalmi ter­méknek. Ha lassan is, de javul a nagyberuházások kivitelezése. örvendetes, hogy nőtt a gé­pek — ezen belül is a szocia­lista országokból származó qé- pek — vásárlása, mivel a válla­latok jobban szívükön viselik a gyorsan megvalósítható és hamar megtérülő korszerűsíté­seket. Nemcsak az elmúlt évi­nél, hanem az előirányzottnál is többet költöttünk a vegyipar,- az élelmiszeripar és a mező- gazdaság beruházásaira, továb­bá vasúti járművek beszerzésé­re. Kereken 90 ezer lakás épült, 420 új bölcsőde, óvoda és is­kola várta ősszel a legfiata­labb nemzedéket. A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának legnagyobb részé a lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd forinttal ha­ladja meg a tervezettet. Az eqy főre jutó reáljövedelem az előirányzott 3,5 százalékkal szemben kb. 4,5 százalékkal nőtt. A költségvetés végrehaj­tásának adataiból szembetű­nő, hogy a tervezettnél 1,6 mil­liárd forinttal többet fizettünk ki társadalombiztosítási jutta­tásokra, nagyrészt táppénzre. Gazdaságunk változatlan len­dülete, főleg a termelés meny- nyiségi eredményei megmutat­koznak a költségvetés gyara­podó bevételeiben. Az állam- háztartás helyzetét azonban meghatározza a tervezettnél nagyobb belföldi felhasználás is, és ezért a kiadások meg­haladják a bevételeket. A népgazdaság erőforrásait 1976-ban o gazdaság kiegyen­súlyozott fejlődésének meg­alapozására, a társadalmi ter­melés hatékonyságának foko­zására, az export mennyiségé­nek növelésére, minőségének és .szerkezetének, egyszóval gazdaságosságának javítására kell összpontosítanunk. Ennek kell alárendelni a különböző érdekeket, ehhez kell szabni az igényeket. Céljaink az ez évivel csaknem azonos ütemű gazda­sági fejlődést, de a jövedelmek felhasználásában változásokat kívánnak meg; az életszínvonal az ez évinél szerényebben emelkedhet, és a beruházások színvonala is csak alig lehet magasabb, a készletnövekedés­nek pedig mérséklődnie kell. A nemzeti jövedelem az idei­vel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esz­tendőben. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari terrhelés 6, az építőipari termelés 5—6, a me­zőgazdasági termelés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a termelés technikai felsze­reltségének javulásával, a munka termelékenységének nö­vekedésével. A nemzeti jövedelmen belül a társadalmi tiszta jövedelmet igen jelentősen, 16—18 száza­lékkal szeretnénk emelni. A tár­sadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jóval lassabban, ennek alig egyhar- madával nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki, amely a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költ­ségek elemzésére és csökken­tésére, a takarékos anyag- és munkaerőgazdálkodásra, a kor­szerű gépek teljesebb kihaszná­lására, egyszóval a jövedelme- zőséqre. Ez nem egyszerűen- gondatlanságra vezethető visz- sza - bár ez is előfordul. A vállalatok nem érezték a nép­gazdaságra háruló valóságos terheket, a termelési költségek nem tükrözték a tényleges rá­fordításokat. A pénzügyi 'szabályozók mos­tani változtatásának éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltételek szigorí­tása, a népgozdasági érdekek­nek megfelelő hatások erősíté­se. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a népgazdaságnak eddig is többe kerülő anyagok és energiahordozók árát felemel­jük. Ennek hatására átlagosan 2—3 százalékkal nő az anyag- költség aránya a termelési költségekben. Ezáltal erősebb lesz az ösztönzés az olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalma­zására. A társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyara- ’podásának másik lényeges oka az, hogy a kivitel jóval lassab­ban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megkö­veteli. A kivitelnek a jövő év­ben gyorsabban, 11—12 száza­lékkal kell növekednie, ami - tekintve a termelés ennél ki­sebb, 4—6 százalékos növeke­dését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. A versenyképes exportáru- alapok bővítését ösztönözzük azzal, hogy a jövő évben a Magyar Nemzeti Bank a beru­házási hitelek nagy részét — több mint eqyharmadát — ilyen kapacitások fejlesztéséhez nyújt­ja. Versenypályázatok alapján a leggazdaságosabb beruházá­sokhoz ad hitelt a bank, a kérelmeket a szokottnál gyor­sabban bírálja el, de a vállalt feltételek teljesítését pontosan megköveteli. Már eddig is sok jó pályázat érkezett, ami bizo­nyítja a vállalkozó kedvet és a lehetőségeket. A magasabb anyagköltségek, a bérek terheinek növekedése szükségképpen emelik az expor­táló vállalatok költségeit is. (Folytatás a 2. oldalon) Négyszáz tonna kézimunka-fonalat gyártottak ebben az évben a TEMAFORG mohácsi gyárában, ahol a textilipari selejtet dolgozzák fel. Képünkön: az új cérnázógép, melyet a közelmúlt­ban helyeztek üzembe. — Szokolai felv. — Barátságunk megbonthatatlan, küzüsek eszméink és céjjajnk Kádár János elvtárs felszólalása a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán A Kubai Kommunista Párt el­ső kongresszusán csütörtökön délután Fidel Castro több mint 11 órás referátuma után megkezdődött a Köz­ponti Bizottság beszámolója feletti vita és sor került több testvérpárt képviselőinek a fel­szólalására. Hosszan zúgott a taps, amikor Ramiro Valdes, a Kubai KP PB tagja, az ülés soros elnöke bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP KB el­ső titkára következik felszóla­lásra. Kádár János a következő beszédet tartotta: Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Mindenekelőtt őszinte köszö- netemet fejezem kj a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, valamint küldött­ségünk nevében a Kubai Kom­munista Párt első kongresszu­sára szóló meghívásért, a test­véri fogadtatásért. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek, kongresszusuknak, az önök sze­mélyén keresztül minden kubai kommunistának, a szocializmust építő kubai népnek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró, test­véri üdvözletét és őszinte jó­kívánságait. Kedves Elvtársak! Tizenhét évvel ezelőtt a fel­kelt nép győztes forradalma nyomán szárnyára kapta a hír és megismertette az egész vi­lággal Kuba nevét. A világ minden haladó em­bere tiszteli és becsüli azokat a forradalmárokat, akik a kubai függetlenség apostolának, Jo­se Martinak igazi örökösei­Kádár János, az MSZMP KB első titkára beszédét mon dja ként szembeszálltak a gyűlö­letes Batista-rendszerrel. Kuba legnagyszerűbb fiai, a Mon- cada-laktanya mcgostromlói, a Sierra Maestro hősei, élükön Fidel Castro elvtárssal, a for­radalom kimagasló vezetőjé­vel, örökre beírták nevüket ^ha­zájuk, a latin-amerikai földrész és a nemzetközi munkásmozga­lom történetébe. A kubai nép ügyéért, az ál­talános emberi haladásért sok kiváló harcos ontotta vérét, ál­dozta életét. Közöttük olyanok mint Che Guevara, Camillon Cienfuegos elvtársak, akiknek alakja örökre a szabadságért, a forradalomért vívott küzde­lem jelképe marad. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Fidel Castro elvtárs átfogó, elvi, nyílt és bá­tor beszámolója nagyszerűen összegezi a kubai forradalom történelmi vívmányait és ta­pasztalatait, amelyeknek nem­zetközi jelentőségük van. A ku­bai nép hősies, kitartó harcban visszaverte a jenki imperializ­mus beavatkozási kísérleteit, ku­darcra ítélte a fegyveres ak­ciókat éppúgy, mint a diplo­máciai és gazdasági blokádot és kivívta, megvédte az igazi nemzeti függetlenséget. Kivív­ták a munkásosztály hatalmát, megszüntették a kizsákmányo­lás minden formáját, larakták a szocializmus alapjait. Sikere­sen folyik a népi hatalom szer­veinek kiépítése, a szocialista állam fejlesztése. A forradalom átalakította az ország arculatát. Kuba alig több mint másfél évtized alatt hatalmas útat tett meg: évszá­zados mulasztásokat pótolva, elmaradott félgyarmati sorból o fejlett ipar és a mezőgazda­ság megteremtésének útját já­ró országok közé lépett Törté­nelmi győzelem született: a szo­cialista Kuba megvalósult! A kubai forradalom tapasz­talatai tovább gazdagították az osztályharc elméletét és gya­korlatát. A Kubai Kommunista Párt példája is igazolja, hogy o párt a legnehezebb körül­(Folytatás az 5. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 348. szám 1975. december 20., szombat Ára: 80 fillér Befejezte munkáját az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents