Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-20 / 348. szám
2 Dunántúlt napló 1975. december 20., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka szerező terveiket. A következő hetekben meg kell ezeket ismertetni a munkáskollektívók- kal, hogy ne csak a helyi vezetés, hanem az egész termelő közösség tekintse magáénak. A néhány nap múlva reánk köszöntő úi esztendő feladataihoz gyűrkőzve, ne feledjük, hogy, aki nagyobb tennivalókra vállalkozik és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig aszerint mérjük, hogy ki menynyivel járul hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szellemi értékeinek gyarapításához. A kormány megbízásából kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az 1976-os költségvetésről be_ terjesztett törvényjavaslat feletti vitában felszólalt Varga Gyű-' la (Zala megye, 1. sz. vk.) az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára, dr. Pál István (Fejér megye, 11. sz. vk.) a pusztanyergesi Hunyadi Tsz üzemi állatorvosa, dr. Gonda György (Vas megye, 7. sz. vk.) megyei tanácselnök, dr. Novak Pálné (Heves megye, 12. sz. vk.) a Hatvani városi Tanács egészségügyi osztályának vezetőie, dr. Molnár Béla (Budapest, 67. sz. vk.) a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója, Nagy Sán- dorné (Hajdú megye, 15. sz. vk.) a Komódi Kendergyár művezetője és dr. Kovács Gábor (Békés megye, 10. sz. vk.) a Szarvasi öntözési Kutató Intézet igazgatója. Azután az elnöklő Apró Antal - mivel több felszólaló nem jelentkezett - bezárta a törvényjavaslat vitáját és magadta a szót Faluvégi Lajos pénz ügyminiszteri^ek. Faluvégi Lajos megelégedéssel nyugtázta az 1976-os nép- gazdasági terv és állami költségvetés plenáris megtárgyalásán, valamint az országgyűlési bizottságok előzetes ülésein elhangzott véleményeket, s mindazt, amit az ötéves terv kapcsán is elmondtak a képviselők erről a második napirendi témáról. A véleményekből, javaslatokból — mondta — kitűnik, hogy minden tekintetben teljes az egyetrétés az 1976-ra vonatkozó célkitűzésekkel, helyeslik a pénzügyi szabályozók tervezett változtatásait, azokat a gazdasági intézkedéseket és programokat, amelyeket a kormány és szervei mind a jövő évi, mind az öt évre szóló terv eredményes, jó végrehajtása, a hatékony gazdálkodás, az eddiginél szervezettebb munka érdekében készítenek elő. Abban summázta a miniszter a vitát, hogy a felszólalók valamennyien megfogalmazták- megerősítették; a feladatok 1976-ra reálisak, összhangban vannak az V. ötéves terv nagy célkitűzéseivel. Végezetül kérte a pénzügyminiszter, hogy az országgyűlés változtatás nélkül hagyja jóvá az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés törvény- javaslatát. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal — aki tisztét a pénteki ülésen felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Raffai Saroltával — bejelentette: végére jutottak a korábban elfogadott tárgysorozatnak. A téli ülésszakot berekesztette, a képviselőknek kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. Pedagógus párttitkárok megyei aktívaülése Előadó: dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője Dr. Csendes Lajos tartott előadást a pedagógus párttitkároknak. (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek egy részét az állam megtéríti. Az export-visszatérítést úgy szabályozzuk, hogy azonos profilú vállalatok közül a gazdaságosabban termelők nagyobb fejlődési lehetőséghez jussanak. A világpiaci helyzet változásairól jobban akarjuk informálni a vállalatokat a valutaárfolyamokkal is. Ezért a Magyar Nemzeti Bank a jövőben minden valutára — külön-külön - kereskedelmi és nem kereskedelmi árfolyamot jegyez, természetesen mindenkor igazodva a helyes valutaértékelési arányokhoz. Jobban gazdálkodni A termelés és a termelékenység növekédése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi árucsere együttes hatására várható tehát a társadalmi tiszta jövedelem olyan mértékű emelkedése, ami lehetővé teszi a gazdaság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi alapok bővülését és a költségvetést a feladatai ellátásához szükséges pénzeszközökhöz juttatja. Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadási végösszege 338 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiónv az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A bevételek leananvobb része — csaknem négyötöde - az állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. Gondosan elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Úgy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesznek, de a gazdálkodás javításával rövidebb-hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és összességükben a változások a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meghatározott irányokban befolyásolják. A központosított jövedelmek arányának növekedése a vállalati alapokat is érinti. Az ipari és az építőipari vállalatok fejlesztési alapja átlagosan 2-3 százalékponttal csökkenhet; az amortizációból származó rész nagyobb lesz, a nyereségből származó pedig kisebb. A változás hatása a vállalatokra különböző. Kedves Képviselő Elvtársak! A szocializmus sokszor idézett gazdasági törvénye, hogy az életszínvonal növekedése szoros összhangban legyen a gazdasági fejlődéssel. Hosszabb távon nem előzheti meg, de el sem maradhat tőle. Most életszínvonal-politikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatosságra és szolidságra kell törekednünk. Terveink szerint 1976-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több mint idén. A tervezett átlagos reálbéremelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér-, és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés van. Közismert, milyen lépéseket teszünk, hogy a fogyasztói árarányokat jobban összhangba hozzuk a hazai ráfordításokkal és az importköltségekkel. A népgazdaság érdekeinek jobban megfelelő fogyasztási szerkezet kialakulását kívánjuk elősegíteni. Még így is a fogyasztói árkiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerekhez, további egyharmadát a személyszállításhoz nyújtjuk. 100 forint kiskereskedelmi forgalomra és lakossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint árkiegészítés jut. Ennek révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett keretben maradjanak, az árképzési előírások betartását pedig szigorúan ellenőrizzük. A jövedelmek alakulásának és megítélésének két sarkalatos pontja van: a munkával arányos jövedelmek és a társadalmi juttatások növekedése. A nominálbér-növekedés 1976- ban sem lesz kisebb, mint a megelőző néhány évben volt. így mód lesz a bérek differenciálására, s ez a teVmelés ösztönzése miatt szükséges is. A munka díjazását aszerint kell differenciálni, hogy a kollektíva eredményeihez saját munkájával ki mennyivel járult hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy növekedjék a teljesítménybérben dolgozók aránya, ‘őlyamatos legyen a munkanormák karbantartása. Ugyanakkor növeljük a vezetők anyaqi érdekeltségét a műszaki-fejlesztési és a szerkezet-átalakítási feladatok teljesítésében, magyarán a távlati szemlélet érvényesülésében. A helyesebb jövedelem- elosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele minden vállalat számára garantált, s ez biztonságos vállalati bérpolitikát tesz lehetővé. 1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalansáqok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosan 14-15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét leqalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíriparban a folyamatos és a háromműszakos munkarendben dolgozók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az eqészségüqyi és egyéb költséqvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti taqok nyuqdíjkor- határát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon emeljük a nyugdijakat, a társadalmi juttatásokat. Őszintén meq kell mondani, hogy ez nem jelent majd teljes ellen- súlyozást valamennyi család költségvetésében, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfontosabbnak a többgyermekes, a kis keresetű és a nyuqdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. Támogatás a családoknak A társadalmi szolgáltatósok fejlesztésének most már hosszú évek óta a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakásépítési kölcsön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20-30 százalékkal mérsékeljük. Az egy munkáslakás építéséhez nyújtott állami támogatás összegét 60 ezer forintról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP- kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk a lakásépítési költségek emelkedését. Az egészségügyi és a társadalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások javítására kötelez. Az egészség- ügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek. A kórházi ellátás feltételei, Ka szerényen is, javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósításával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesszük. Az elmúlt évek számos határozata közül a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúsáq helyzetét befolyásoló költségvetési előirányzatokat emelem ki. Közismert, hogy a gyermekintézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban a bölcsődei férőhelyeket 3600-zal, az óvodaiakat 15 000-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ahhoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyezhessük el a gyerekeket. Az oktatási intézmények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés fejlesztésére kell helyezni. Minél több 8 tantermes, tornateremmel is ellátott körzeti iskolára van szükség. 1976-ban 620—640 osztályterem és 720 diákotthoni hely létesül. Általános iskolai célokra 5,2 milliárd forintot lehet majd felhasználni. Ez 8 százalékkal több, mint az idén. A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd forintot fordít. A feltételek javítása mindemellett nemcsak az államnak, hanem a társadalmi szerveinknek és a vállalatoknak is feladata és e tekintetben a társadalmi értékrendet is változtatni kell, hogy a termelő munka megbecsülése a munkahelyeken, az intézményekben és a családban egyaránt uralkodóvá váljon. Az erőforrások ésszerű felhasználása Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzatokat öt évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek eleget tesz. Az állami jövedelmek megosztásának elvei változatlanok. Az ország különböző területeinek arányos fejlődése és ellátása érdekében — hasonlóan a IV. ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét megyénként eltérően állapítottuk meg, a tervfeladatokkal összhangban. Új vonás, hogy a rendkívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből való részesedés módosítását. A 4 százaléknál nagyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli többletbevétel összegével a következő évi állami támogatást csökkentjük. A tanácsok középtávú pénzügyi tervének előirányzata 375 milliárd forint. Ez folyó áron több mint másfélszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 156 milliárd forint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költségvetési gazdálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó kommunális létesítmények tervszerű megvalósítását szolgálja. Az elmúlt években, itt az országgyűlésen is, többször szóba került a lakóházjavításra szolgáló pénzeszközök elégtelensége. Megfogadva az ajánlásokat, a korábbit jóval meghaladó pénzügyi lehetőséget biztosítunk e feladatra. A lakóházfelújításra felhasználható összeget a IV, ötéves terv 16 milliárd forintjáról az V. ötéves tervben 30 milliárd forintra növeljük. Az előirányzott lakóházfelújítások azonban csak nagy erőfeszítésekkel és jobb szervezéssel valósulhatnak meg. Az építőipar teljesítőképességének bővítésére a tanácsi építőipari vállalatokat — a helyi forrósokon túl — központilag több mint 700 millió forinttal támogatjuk. A tanácsi ingatlankezelő szervezetek műszaki, technikai felszerelésük bővítésére 2,2 milliárd forintot használhatnak fel. A IV. öiéves tervben széles körű együttműködés alakult ki a tanácsok és a területükön gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervek között. Ezt nemcsak a tanácsok részére — a közös feladatok megvalósítására — átadott ösz- szegek mutatják, hanem azok az eredmények is, amelyeket a lakásépítés, a közmű- és főként a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésében elértünk. Ügy gondoljuk, hogy ez az együttműködés a következő ötéves tervidőszakban is gyümölcsöző lesz, az átadásra számításba vett összeg elérheti a 17 milliárd forintot. A szabályokat itt is világosabbá tettük, de azt is elmondjuk, hogy az átadható összegek nagyságát nem a tanácsok jószándékú igényei, hanem a vállalatok lehetőségei határozzák meg. A tanácsok 1976. évi költségvetési előirányzata csaknem 38 milliárd forint. A jövő évre rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök előirányzata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7— 8 százalékkal bővül, ehhez hozzájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevétel. Igen jelentősek tehát azok az összegek, amelyekkel a tanácsok 1976-ban és az V. ötéves terv későbbi éveiben rendelkeznek, de igen nagy a felelősség is, amely ezek fel- használásával a társadalom közérzetének formálásában rájuk hárul. A helyi tanácsoknak az eddiginél többet kell foglalkozniuk azokkal a gazdálkodási és szervezési kérdésekkel, amelyek a pénzgazdálkodásban és a munkaerő felhasználásában ésszerű megtakarítást eredményeznek. Az erőforrások ésszerű fel- használása, s a változó körülményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében, 1976-tól megyei kölcsönalapot rendszeresítünk, amelyet a megyék a helyi tanácsok tartós betéteiből hozhatnak létre. Ebből meggyorsíthatják a beruházások befejezését, és területenként jobban összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a kivitelező szervezetek teljesítő- képességével. A lakossáq az elmúlt években társadalmi munkával sokat segített a városok, falvak fejlesztésében, egy-egy intézmény gyorsabb és olcsóbb megvalósításában. A következő években méq inkább számítunk a munkáskollektívák — elsősorban a szocialista brigádok — továbbá a termelőszövetkezetek segítségére. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a társadalom és a qazdaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át, más szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. Készülő intézkedéseink a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelését, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását az exportképesség fokozását, a munkaerőgazdálkodás javítását, a munkafegyelem erősítését és a takarékosság következetes érvényesülését célozzák mind a termelésben, mind a költségvetési intézmények gazdálkodásában. Ezekre irányul az ágazati irányítás és felügyelet nagyobb aktivitása és a pénzügyi szabályozás közvetlenebb segítési szándéka. A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendAz MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztálya rendezésében a pedagógus párttitkárok kétnapos megyei aktíva ülése kezdődött tegnap délelőtt Pécsett, az Oktatási Igazgatóság nagytermében. A tanácskozás résztvevőit ßocz József, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője tartott előadást pártunk oktatáspolitikájáról, közoktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről. Előadásában kiemelten foglalkozott a kongresszusi dokumentumok, a párt 1972-es oktatáspolitikai határozata, és más párthatározatok, valamint az időszerű és távlati feladatok összefüggéseivel. Az előadást követően Ben- kő Gyula, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára az időszerű szakszervezeti feladatokról, Bernics Ferenc, a Megyei Tanács VB művelődés- ügyi osztályának vezetője a pedagógusok élet- és munka- körülményeiről mondott korreferátumot. A tanácskozás részvevői délután a szentlőrinci kísérleti általános iskolába látogattak, ahol az iskolában folyó munkával ismerkedtek. A megyei aktíva ma folytatja tanácskozását.
