Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-18 / 346. szám
1975. december 18., csütörtök Dunántúli napló 5 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) szabályozók módosítása miatt bekövetkező nyereségcsökke- nést áremeléssel, minőségrontással ne Hárítsák át a fogyasztókra. — Megkülönböztetett figyelmet igényel, hogy az árualapok és a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásért felelős minisztériumok, vállalatok tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét. — Előrehaladásunk elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül. Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munka- megosztásból származó előnyöket, növeljük az áruforgalmat és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési formákat. — A magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST- crszágokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a gazdasági együttműködést a termelési szakosítás, a kooperáció bővítése és a termékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Aktívan dolgozunk a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséért, apnely elősegíti nemzeti céljaink jobb érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, a gazdasági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST-országok nyersanyag- és energia szükségleteinek kielégítését, a gépiparban, a termelési kooperációt és a szakosodást hosszútávra megalapozó célprogramok kidolgozásában, majd megvalósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékekből. — Gazdaságunk fejlesztésében, szerkezetének korszerűsítésében a jövőben is kiemelkedő szerepe lesz a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipari termelésünk jelentős mértékben a Szovjetunió nyersanyag- és energiaforrásaira támaszkodik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korszerű szovjet technológiai berendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségével valósul meg. Szovjet műszaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a paksi atomerőmű, az új solti rádióadó és sok más nagy létesítményünk. Ugyanakkor a Szovjetunió biztonságos értékesítési lehetőséget nyújt a magyar ipar és a mezőgazda- sági termékek számára. Bővülő gazdasági kapcsolatok — Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú nép- gazdasági tervek egyeztetése, a hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműködés további erősítése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét és a népgazdaság szükségleteivel összhangban tovább bővítsük a már egyeztetett forgalmat. — Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. A tőkés importtal kapcsolatos árveszteségek és a termelés növeléséhez szükséges anyagimport miatt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell növelnünk a tőkés országokba irányuló exportot. Az ehhez szükséges árualapok gazdaságos megtermelése és értékesítése megköveteli a külkereskedelmi munka színvonalának emelését, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok nagyfokú aktivitását, összehangolt tevékenységét, a tervszerűség, a szervezettség és a piackutatás javítását. A tőkés külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásának, a fejlődés folyamatos biztosításának elengedhetetlen feltétele, hogy az import észszerű helyettesítése mellett — a Idvitel és a behozatal az előirányzott mértékben növekedjék. A hagyományos kereskedelmi formák mellett a tőkés viszonylatokban is előtérbe kell állítanunk a gazdasági együttműködés fejlettebb formáit, a kölcsönös előnyökön és érdekeltségen nyugvó, hosszabb távra szóló termelési kooperációt. Intenzív munkára van szükség annak érdekében is, hogy jobban bekapcsolódjunk azoknak a fejlődő országoknak gazdaságfejlesztési programjába, ahonnan növekvő nyersanyag- és energiaigényeink egy részét is ki tudjuk elégíteni. — A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat általános külpolitikai törekvéseinkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit is szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a kölcsönös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulnia. — A megváltozott világgazdasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogy jobban feltárjuk a világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. — Most, amikor az ország- gyűlés a szocializmus építésének a következő 5 évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az T976. évi népgaz- dasáqi terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. — A jó kezdet fél siker. El kell érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására; a gazdaságos exportnövelésre, tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok kiszélesítésére, a munkaerőgazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére; az adminisztratív létszám csökkentésére; a takaré- kossáq következetes érvényesítésére, az energia és nyersanyag ésszerű felhasználására ; a költségvetési intézmények gazdálkodásának javítására, az igazgatási tevékenyséq egyszerűsítésére, egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink, vagy tartalékaink jobb hasznosítására. Nagyobb felelősséggel — A törvény-tervezetben foglalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi éveknél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak aí anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasági fejlődés feltételei — összhangban gazdaság- irányítási rendszerünk bevált alapelveivel — q központi irányítás, valamint a vállalati ön- óllósáq és felelősség egyidejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehangoltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését. A központi döntési rendszert úgy kell tovább fejleszteni, hogy elejét vegyük a szükséges döntések elhúzódásának, a felelősséq elmosásának. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok öntevékenysége, kezdeményezőkészsége fokozódjék. — A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia e-ő- sítése, az eqvszemélv; felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalm&s arra, hogy a nagyobb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdasági feltételek mellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és teljesítményei között elfogadhatatlanul naqyok a különbségek. A gyengébb eredmény az esetek nagyrészében a nem meg- fe'e'ő színvonalú vezetésnek tulajdonítható. A szükséges személyi cserék mégis elmaradnak és ez így nincs rendién. Ugyanakkor jobban meq kell becsülni azokat a vezetőket, akik következetesek a párt és az állami határozatok érvényesítésében, önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás, a munkafegyelem megkövetelésében, jó szervezők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhanqban, lendületesen folytatódjék. A valósághoz igazodó program — Amikor most törvénybe foglaljuk a következő tervidő- szalf célkitűzéseit, olyan programról határozunk, amely igazodik a valóságos helyzetünkhöz, figyelembe veszi eddigi eredményeinket, reálisan számol erőforrásainkkal, a fejlődés belső és külső feltételeivel- A terv megvalósítása a gazdasági fejlődést, népünk életkörülményeinek további javítását, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelenti. Ötödik ötéves tervünk a további előrehaladás, a szocialista építőmunka olyan programját jelenti, amely a nemzet egészét, dolgozó népünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításában bizton számíthatunk munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk cselekvő támogatására. Ez tervünk sikeres végrehajtásának legfontosabb biztosítéka. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — zárta beszédét Németh Károly. Németh Károly beszédét követően a népgazdaság ötödik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat fölötti vitában felszólalt dr. Ortutay Gyula (Bács megye, 14. sz. vk.) eqyetemi tanár, No- v/'cs János (Baranya megye, 9. sz. vk.) nyugdíjas mezőgazda- sági munkás, Tóth István (Budapest, 26. sz. vk.), a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szabó István (Hajdú megye, 18. sz. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Bodnár Ferenc (Borsod megye, 23. sz. vk.), a Megyei Pártbizottság első titkára, valamint Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Dániel Mária (Tolna megye, 9. sz. vk.), a Paksi Konzervgyár üzemvezető-helyettese, dr. Lukács János (Zala megye, 2. sz vk.), a pacsai Haladás Termelőszövetkezet állatorvosa, Lombos Ferenc (Győr-Sopron megye, 5. sz. vk.), a Győr-Sopron megyei Tanács elnöke, Gorjanc Ignác (Szolnok megye, 15. sz. vk.), a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, Bata János (Pest megye, 12. sz. vk.), a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet elnöke. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. Novics János baranyai képviselő felszólalása Indokolt megyénk iparszerkezetének további átalakítása Tisztelt országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ahhoz, hogy a törvénytervezetben szereplő célokat magunk elé tűzhessük, megfelelő alapokra volt szükség. Az alapok alatt a IV. ötéves tervben elért eredményeket értem. Teljesítjük a tervezett társadalmi termelést, a nemzeti jövedelem tervezett növelését, javult a hatékonyság, teljesítjük az egy főre jutó reál-jövedelem és reál-bér előírásait. Ami az ötödik ötéves terv célkitűzéseit illeti, véleményem az, ha sikerül megvalósítanunk, jól szolgálja majd hazánk, népünk felemelkedését. A törvénytervezet tanulmányozása során érzékelhetővé vált, hogy az összes lehetőségek figyelembevételével reális célok kerültek megfogalmazásra. Azt is látjuk, hogy a gazdaság minden területén fő cél a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. A tervből és Huszár elvtárs expozéjából azt is látjuk, hogy a népgazdaság egyensúlyának javítása céljából szigorúbb gazdálkodásra, a termelésben a maximum elérésére kell törekedni, de a belső felhasználásban csak mérsékelt emelkedéssel számolunk. Nagy megelégedéssel vesz- szük, hogy a törvénytervezet célul tűzi ki Pécs iparszerkezetének átalakítását, melyet a megyei vezetés évek óta szorgalmaz, és már eddig is történtek kedvező lépések ebben az irányban. Azt szeretnénk, ha ez a folyamat az elkövetkező években meggyorsulna, és még láthatóbb eredményeket hozna. Tisztelettel kérjük az illetékes miniszter elvtársakat, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a gyakorlati megvalósítás érdekében mielőbb tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Úgy gondoljuk, hogy főleg a gépipar fejlesztésével és a köny- nyűipar rekonstrukciójával lehetne a kitűzött célt rövid idő alatt gazdaságosan megvalósítani. Az ipartelepítésnél javaslom figyelembe venni Mohács térségében a Duna-partot, amely szilárd talajú és különösebb partmegerősítési munkák nem szükségesek. Itt a könnyűipar fejlődött eddig is a leggyorsabban és azt hiszem, hogy a jövőben is ezt az ágazatot kellene továbbfejleszteni. E térségben szabad munkaerővel is számolunk, elsősorban a környező községekben, főleg a nők körében. A törvényjavaslatban olvasható, hogy az építőipari igényekkel összhangban kell fejleszteni az építőipari kapacitást. Az elmúlt évek tényei azt bizonyítják, hogy ez Baranyára nagyon is érvényes, mivel az elmúlt évek során építőipari kapacitás hiánya miatt sok iskolai tanteremmel, kulturális, kereskedelmi és egyéb létesítményekkel lettünk szegényebbek. Ezért az elkövetkező években, amikor a feltételek megérnek, bővíteni szükséges a kapacitást, de hogy az házgyár legyen-e, vagy ahhoz hasonló korszerű gyártóbázis, azt majd okkor kell eldönteni. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy új kapacitások létrehozásával fokozni kell a növényi, állati eredetű fehérjék hazai termelését. Jelentős megtakarítást jelentene, ha az elhullott állatokat feldolgoznánk- az egész országban, nemcsak egyes körzetekben. Nálunk, Baranya megyében — ahol nincs ilyen feldolgozó üzem —, a most folyó felmérés szerint évente körülbelül 40 millió forint értékű fehérje semmisül meg. Arra gondoltunk, hogy közös vállalatként több mezőgazdasági üzem létesíthetne feldolgozó üzemet állami támogatással. Ez az elképzelés találkozik az üzemek együttműködését bővítő koncepciókkal is. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezetbe foglalt tervszámok elérendő célkitűzések, népgazdaságunk anyagi, műszaki felemelkedését, a jövő megalapozását, a fejlett szocialista társadalom építését, népünk jólétének emelését szolgálják és közös összefogással, egységes cselekvéssel megvalósíthatók. Ezért o törvényjavaslattal egyetértek, azt is elfogadom, elfogadásra ajánlom és munkámmal is hozzájárulok annak megvalósításához. Megkezdte munkáját a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Havannában, az ötezer személyes Marx Károly Színházban szerdán helyi idő szerint reggel 8 órakor — közép-európai idó szerint délután két órakor — megkezdődött a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A tanácskozáson, amely rendkívüli jelentőségű esemény a Kubai Kommunista Párt és az egész ország, Latin-Amerika és a nemzetközi munkásmozgalom számára, kétszázezer párttag képviseletében 3136 küldött vesz részt. A Marx, Engels és Lenin, valamint a kubai függetlenségi harc és forradalmi mozgalom történelmi alakjainak képével díszített teremben 86 testvérpárt, haladó mozgalom és szervezet küldöttsége is helyet foglalt. A Magyar Szocialista Munkáspárt delegációját a Központi Bizottság első titkára, Kádár János vezeti, aki a kongresszus elnökségében foglalt helyet. Ugyancsak az elnökség tagja volt többek között Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a többi szocialista országból érA Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának színhelye az 5 ezer személyes Marx Károly Színház. Az épület homlokzatán a felírások; A haza és a szocializmus új győzelmeiért; Éljen a párt I. kongresszusa! kezett küldöttségek vezetői. Ott volt a nemzetközi munkásmozgalom számos kiemelkedő egyénisége, köztük Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára és Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Meghívott vendégként van jelen a kongresszuson Enrique Pastorino, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke és Hortensia Allende, a meggyilkolt chilei elnök özvegye. Pontosan 8 órakor a küldöttek tapsvihara közben foglalták el helyüket az elnökségben a Kubai Kommunista Párt vezetői, élükön Fidel Castroval, a KKP KB első titkárával. A tanácskozást Raul Castro, a KKP KB másodtitkára nyitotta meg. A küldöttek megválasztották a kongresszus vezetőszerveit, munkabizottságait és jóváhagyták a napirendet. A Kubai Kommunista Párt legfelsőbb fórumának napirendjén összesen 27 téma szerepel. A párt Központi Bizottságának beszámolóján kívül — amelynek előadója Fidel Castro — megkülönböztetett érdeklődés előzi meg az olyan témák vitáját, mint a párt programnyilatkozata, az új ötéves terv, az új szocialista alkotmány irányelveivel, a párt szervezeti szabályzatával kapcsolatos kérdések. Helyi idő szerint 9 óra 20 perckor lépett a szónoki emelvényre Fidel Castro, hogy megtartsa a Központi Bizottság beszámolóját. A párt első titkárát a küldöttek és a meghívott vendégek helyükről felállva hosszantartó lelkes tapssal köszöntötték. Fidel Castro beszéde, amely nem csupán a győzelem óta eltelt 17 esztendő munkáját elemzi, hanem először ad marxista—leninista szempontból átfogó, részletes elemzést a kubai függetlenségi harc több mint százesztendős küzdelmének egészéről, s vázolja a jövő feladatait, szerdán és csütörtökön, tehát két részben hangzik el.
